Délmagyarország, 2007. szeptember (97. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-17 / 217. szám

4 •AKTUÁLIS" HÉTFŐ, 2007. SZEPTEMBER 17. fekete pont Alig egy éve, hogy átadták a gyönyörűen felújított szegedi Szent Ist­ván teret, de a díszburkolatból már elmozdultak az elemek. A hiba elcsúfítja a látványt, ráadásul balesetveszélyes is Fotó: Frank Yvette VÁRJUK OLVASÓINK JELZÉSEIT! Telefon: 30/218-1111 • szerkesztoseg@delmagyar.hu leveleim: 6740 Szeged, Pf.: 153. (A borítékra írják rá: FEKETE PONT) 'W Jubileumi sorsjegy akció 2007. szeptember TO-tol október 7-ig. 4 db nyeretlen sorsjeggyel nyerhet egy vagy 6 @@© @@@ forflffifOt! n hih I mi U'UUÍ i'N'n^^u yvvM}}!i r + , ^ ,V é' * # A SZtRENCSEJATÍK IRT. KÖRKÉP ALGYŐ. Civil fórumot tartanak ma 17 órától a faluház földszinti kistermében. A fórum lehetőséget biztosít az algyői civil szervezetek találkozására, az aktuális civil szabályok és előírások áttekintésére. DESZK. A település ez évben először kapcsolódott a kulturális örökség napjai országos rendezvényhez. Az önkor­mányzat azért döntött így, mert a Deszken élők közül sokan nem látták még belülről a két templomot, nem ismerték a Gerhczy-kastély történetét, és az 1900-as évek eleji állapotából sokat megőrzött parkját, valamint nem látták a még csak néhány hónapja kialakított szerb néprajzi gyűjteményt. Az épüle­tekben a hét végén idegenvezető kalauzolta az érdeklődőket. MÓRAHALOM. A római katolikus plébánia plébánosának, Joó Balázsnak a kezdeményezésére heti egy alkalommal játékos hittanoktatást tartanak a nagycsoportosoknak a napközi otthonos óvodában. RÖSZKE. Szeptembertől két csoportban fogadja a gyermekeket a röszkei Zsebibaba bölcsőde. Az eddigi tíz kisgyermek helyett húsz ellátását tudják biztosítani. Érdeklődni Fülöpné Kiss Ibolyánál lehet a 62/573-790-es telefonszámon. SÁNDORFALVA. Rónyai Ágnes amatőr festőnő kiállításának megnyitója pénteken 18 órakor kezdődik a Budai Sándor Művelődési Házban. A tárlatot Kakas Béla, a város polgármestere nyitja meg. A kiállítás szeptember 28-áig tekinthető meg, hétfőtől péntekig: 9-19 óráig, szombaton: 9-12 óráig, vasárnap: 8-10 óráig. SZEGED. Boros Lajos Lali Király papagája voltam című, napok­ban megjelent könyvét ma 18 órától dedikálja a Kárász utcai Alexandra könyvesboltban. A Sláger Rádió/Bumeráng őszi Mosolyturnéjának szegedi állomását holnap tartják a Széchenyi téren. - A Katolikus Kulturális Kör rendezésében a Szegedi Fegyház és Börtön fogva tartottjai E jelben győzni fogsz! címmel színi előadást tartanak az Adorján­napok keretében ma 15 órakor a Szegedi Fegyház és Börtönben. SZEGED-TÁPÉ. Berecz András ének- és mesemondó lesz ma 18 órától a Heller Ödön Művelődési Ház vendége. Ugyanitt csütörtök 17 órakor nyitják meg Az ötven év száz fotója című kiállítást. ÜLLÉS. Egészségvédelmi hetet rendeznek a művelődési házban mától csütörtökig. A nyitó napon 17 órától előbb Kovács Julianna gyermekgyógyász beszél a humán papilloma vírus okozta fertőzésekről, majd Megelőzhető-e a rák? címmel Gera Katalin, régiós tisztiorvos tart előadást. Ma már havi kétmilliós bevétel folyik be a határon túhaktól Makón Egyre több a külföldi beteg ZÁKÁNYSZÉK. Internetezési gyakorlati tanácsadásra (e-mail cím készítése, levelezés, képeslapküldés, internetes újságok megtekintése, keresés a neten) nagymamák október 1 -jéig jelentkezhetnek a település könyvtárában. Örökségnap a közintézmények kulisszái mögött Ahol még a könyvtáros sem jár Egyelőre havi kétmilliós bevételt hoz a makói kórháznak, hogy a közeli határ túloldaláról, min­denekelőtt Romániából is érkeznek az intéz­ménybe páciensek előre tervezhető műtétekre. Az érdeklődés folyamatosan nő, havonta húszan jönnek. A pluszpénzre nagy szüksége van az intézménynek. A romániai betegeknek a kór­házat a románul anyanyelvi szinten beszélő fő­igazgató, az itt tanuló román orvosok és az áttelepült rokonok ajánlják. - Itt nagyobb biztonságban érzem magam - így ma­gyarázta lapunknak a kórházi ágyán nyilatkozva a harmincnyolc esztendős pécskai gazdálkodó, Gládisz István, miért gondolta úgy, hogy inkább a makói kór­házban fekszik kés alá, mint az aradiban. Sérvvel műtötték. Ahogy megérkezett, rögtön átesett az ilyenkor szokásos vizsgálatokon, másnap megoperál­ták. Pécska egyébként nagyjából negyven kilométerre van Makótól. Kórházban eddig csak látogatóban járt István, sosem betegeskedett. Azt mondta, természe­tes, hogy az ember fél egy ilyen helyen, és úgy dön­tött, inkább a határ túloldalára jön. A makói kórhá­zat Magyarországra áttelepült testvére ajánlotta. Nem bánta meg: nemcsak a felszereltség jobb, mint odahaza, de kellemes meglepetés volt számára az ápolók figyelmessége és a barátságos légkör is. Azzal együtt is úgy érzi, megérte, hogy a műtétért saját zsebből kellett fizetnie - ezt ugyanis a román társada­lombiztosítás nem téríti neki meg. A makói intézménybe havonta átlagosan húsz em­ber érkezik a határ túloldaláról - tudtuk meg a főigaz­gatótól, Baiáth Lajostól. A döntő többség Romániá­ból jön, de néhányan Szerbiából is vállalják az utat; a Maros-parti város mindkét ország határához közel van. A főigazgató elmondta: január elseje, azaz Ro­mánia uniós csatlakozása óta nőtt meg igazán az on­nan érkező betegek száma. Az intézmény erre tuda­tosan készült: amikor megindult Makón a romániai orvosok uniós sürgősségi szakképzése, a románul egyébként anyanyelvi szinten beszélő Baráth Lajos minden csoportot igyekezett meggyőzni arról, hogy érdemes hozzájuk betegeket küldeni. Mi több: árlis­tát is adott nekik az itt igénybe vehető beavatkozá­sokról. Ez a kórháznak nagyon jól jön: az egészség- I ügyi reform megnyirbálta az intézmény bevételeit, | ugyanakkor maradt a szabad piacon értékesíthető 1 szabad kapacitásuk a gyógyításra.. Milyen beavatkozások kedvéért járnak át az em­berek Romániából? A statisztika szerint havonta I nagyjából tizenöten vesznek igénybe valamilyen | diagnosztikai ellátást, öten pedig sebészetit - oly­kor egy-egy szülés is előfordul. A diagnosztika terén például a tumormarker-vizsgálat vagy a mammog­ráfia, a sebészeti beavatkozások közül pedig a sze­mészeti és a vastagbél-operációk a leggyakoribbak - I azaz: a nem mindennapos ellátások. Egy szemlen- I cse-beültetés például százötvenezer, egy szülés százharmincegyezer forintba kerül. Az operációk havonta másfél miihót hoznak, a diagnosztikai | vizsgálatok nagyjából félmilliót, és ez éves szinten j 24-25 milliós pluszjövedelmet jelent. Ez ugyan a teljes költségvetésnek alig két százaléka, és önma- . gában kevés a megkurtított központi finanszírozás kiegészítésére. SZABÓ IMRE EBBEN IS VERSENYKÉPESEK VAGYUNK A makói kórháznak szerencséje van, hogy ilyen közel van a határhoz, ám Baráth Lajos szerint hosszú távon az egész magyar egészségű© pluszbevételhez juthat kül­földiek gyógykezeléséből - ez csupán a szervezésen mú­lik. Mivel itthon is lényegében u©anazokat a gyógysze­reket, eljárásokat és műszereket használják, mint szerte az unióban, az itteni munkaerő viszont lényegesen ol­csóbb, mint Európa nyugati felén, versenyképesek va­©unk - vélekedik. Szerinte a nyugat-európai páciensek például különböző rehabilitációs beavatkozások vagy szívműtétek kedvéért jönnek Ma©arországra. A kulturális örökség hétvégéjén megyeszerte megnyíltak a köz­intézmények ritkán vagy egy­általán nem látogatható részei. A legnépszerűbb a Szent István téri víztorony volt, de sokan végigjárták a MAV-palota pin­céjét és felkapaszkodtak a So­mogyi-könyvtár tetejére is. Aki a hét vége szegedi rendez­vény rengetegén átverekedte ma­gát, s szánt egy szűk órát a So­mogyi-könyvtárra, annak valódi csemegével szolgált a városi bib­liotéka. Megmutatta elzárt könyvritkaságait, feltárta külön­gyűjteményeit, városismereti körsétákra vitt, sőt az 1984-ben épült városképi tömbnek olyan rejtett zugaiba is bejuthattunk, ahol még a könyvtáros sem jár. Szombaton dél körül Szőkefalvi­Nagy Erzsébet igazgató a szegedi juhász Erzsébetet kalauzolta a kulisszák mögött, amikor csatla­koztunk hozzájuk. A prémium­éveit töltő köztisztviselő vendég „toronyrajongó", eddig elsősor­ban a dómtoronyba és más templomok csúcsán járt. A So­mogyiban könnyű dolga volt, szinte minden szintre lift visz. Első állomás az alagsor - jót tett neki a tavaly nyári özönvíz­szerű eső. Itt buggyant fel az utca csatornája: könyvek nem sem­misültek meg, de azután pénzt lehetett fordítani a lerongyoló­dott kötészetre és restaurátor­műhelyre. Az intézmény fűtését, hűtését és szellőztetését, vala­mint az összes vizét vezető cső­rengetegben szokatlan látvány a fal mellett sorakozó megszámlál­hatatlan újságköteg. Ritkán használatos harmadik példá­S2ÓDA KILÁTÁSSAL |H A kulturális örökség hétvégéjén legnépszerűbb a Szent István téri víztorony volt, közel hétezren lép­csőztek fel a kilátó szintre, frissí­tőül a benti szikvízkiállításon szó­dát kaptak. Az Anna-kúti MÁV-pa­lotában nyolcvanan jártak, a leg­többen a kézihajtányú sínkocsit próbálták ki. A MÁV szentesi mo­torgarázsába háromszázötvenen kirándultak. Az újszegedi Bálint Sándor Művelődési Ház kétszáz látogatót fogadott, Zombori László festőművész új tárlata volt a leg­népszerűbb. A Somogyit százötve­nen járták végig; tarolt a lapos te­tő, a második helyen a klasszicis­ta és a reformkori városnéző séta végzett. Délben a Somogyi tetején. Szőkefalvi-Nagy Erzsébet és Juhász Erzsébet Fotó: Karnok Csaba nyok ezek, a könyvtár újszegedi raktárának beázását úszták meg szárazon. Értékes Idncsnek bizo­nyultak, amikor pár éve az Or­szágos Széchényi Könyvtár cső­törésekor például a Délmagyar­ország első példányai is szétáztak - innen pótolták az évfolyamo­kat. A csövek a Somogyi lapos tete­jén érnek véget, az ötödiken. A pici csőnyúlványok szellőzők, a nagydobozok hűtőtornyok. Ezek a monstrumok keringetik a vizet a belső radiátorokban: kánikulá­ban hűtve, télvíz idején pedig melegítve. Pazar a kilátás, majd­nem egy magasságban korzó­zunk a dóm órájával. Impozáns a színház kupolája, szépen zöldell a Somogyi utcai irodaház tetőte­rasza, a légvonalban hatvan mé- j térről integető hajdani egyetemi I könyvtár cserepe kopottasan is szívet melengető a Dugonics té­ren. Meglódul a fantáziánk, né­mi pénzmagból micsoda szabad­téri olvasóterem sarjadhatna itt... Vagy kávézó, az írók és az ol­vasók tanyája. A legmelegebb helyet, a tető alatti szintet klimatizálják a leg- j hűvösebbre. Ez ugyanis a legérté­kesebb elzárt raktár, a könyvtár | legsúlyosabb és legzsúfoltabb szintje - éppen legfelül. A tervező- ! nek holt tér lehetett, mert itt a pla­fon alatt vezette a legtöbb csövet, j Vagyis a legértékesebb emelet egy­ben a legsérülékenyebb is. A tava­lyi beázás után - jobb félni, mint megij edni - csomagolópapír és né­hány Izvesztyija meg The Guardi­an kiterített példánya fokozza az ablakok szigetelését. DOMBAI TÜNDE | I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents