Délmagyarország, 2007. szeptember (97. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-15 / 216. szám

Szombat, 2007 szeptember 15. SZIESZTA 11 Élj gyorsan, DEBRECENBE KÉNE MENNI, AVAGY A MÚZEUMI KÁPRÁZTATÁS MAGASISKOLÁJA a világszám Elvis Presley és Jimi Hendrix pályája és halála is igazolja: a zeneipar magas kockázatú szakma FOTÓ: DM/DV Elvis Presley 42 éves volt, amikor távozott az élők so­rából, Jimi Hendrix 27, Buddy Holly pedig 22 éves ko­rában halt meg. A rock and roll hajnala óta a rock- és a popzenészek az „Élj gyorsan, halj meg fiatalon!" fi­lozófiának az áldozatai. Az elveszített zenésztehetsé­gekről szóló tanulmány azt tár­ta fel, hogy a rock- és popsztá­rok kétszer olyan gyakran hal­nak meg idő előtt, mint az át­lagemberek. Az ezer sztárt érintő kutatás, amely az elmúlt 60 évet vizsgálta, azt mutatja, hogy a sztárok karrierjük első öt évében sokkal nagyobb arányban halnak meg drogok, alkohol, öngyilkosság, autóbal­esetek és repülőszerencsétlen­ségek következtében. A kutatá­sokat végző brit csoport szerint a statisztikák sokkolóak: a ze­neipart magas kockázatú szak­mának kell tekinteni. Mark Bellis professzor, aki a liverpooli John Móres Univer­sityn a kutatásokat vezette, azt mondta: az általuk tanulmá­nyozott tragédiákon már nem tudtak változtatni, de az ered­mények óva inthetik a mai önpusztító sztárokat. Az idő előtti halál - amit a szex és a drog okoz - közhellyé vált a zeneiparban. Vannak persze más halálmódok is. A 22 éves Buddy Holly repülő­szerencsétlenség áldozata lett, a Nirvana 27 esztendős éne­kese, Kurt Cobain önkezével vetett véget életének. Nagyon sokan az zeneiparban ügy te­kintenek a halálukra, mint szakmai ártalomra. A tények egy olyan tanul­mányból valók, amelyek több mint 1050 amerikai és brit ze­nészt vizsgáltak, akik 1956 és 1999 között váltak híressé. Azon a száz zenészen kívül, akik 2005 előtt haltak meg, legalább negyedük halálát az alkohol és a drogok okozták. Az amerikai sztárok átlagélet­kora 42, a briteké 35 volt, áll abban a jelentésben, amelyet a brit Járványtani és Közegész­ségügyi Szolgálat adott ki. Magyarok A magyar könnyűzene tör­ténetében is rábukkanha­tunk idő előtt távozó sztárok­ra. így például 1974-ben, 30 éves korában önkezével vetett véget életének Szécsi Pál táncdalénekes. 1984­ben 37 évesen infarktusban halt meg Máté Péter, 150 sláger szerzője. A 2001-ben, 43 éves korában golyó által halt (öngyilkosságot elköve­tett vagy balesetben el­hunyt) Zámbó Jimmyt, a ha­zai szórakoztatóipar multi­milliomosát mint a „mi Elvi­sünket" búcsúztatták. Évek - halálok 1959: Buddy Holly (22 éves), repülőszerencsétlen­ség. 1969: Brian Jones (27), a Rolling Stones gitárosa, medencébe fulladt. 1970: Ji­mi Hendrix (27), belefulladt saját hányadékába; Janis Joplin (27 éves) kábító­szer-túladagolás. 1971: Jim Morrison (27), a The Doors énekese, vélhetően kábító­szer-túladagolás. 1977: Elvis Presley (42 éves), szívelégte­lenség. 1994: Kurt Cobain (27 éves), a Nirvana éneke­se, öngyilkos lett. 1996: Tu­pac Shakur 2Pac (25 éves) rapper, egy autóból szitává lőtték. 1997: Michael Hutc­hence (37), az INXS éneke­se, felakasztotta magát. Híressé válásuk első öt évé­ben a popsztároknak három­szor nagyobb esélyük volt ar­ra, hogy meghalnak, mint a hasonló korü átlagemberek­nek. Az ezt követő hüsz évben pedig még mindig kétszer na­gyobb volt az esélyük arra, hogy idő előtt kerülnek a te­metőbe. -A kockázat az első öt évben a legnagyobb, amikor nagy va­lószínűséggel a sztárok hatal­mas stressznek vannak kitéve attól, hogy egyre híresebbé válnak - mondta Mark Bellis professzor. A hírességek ugyanis olyan környezetbe ke­rülnek, ahol az ital és a ká­bítószerek könnyen elérhe­tők. A karrierjük virágzásakor életüket vesztett sztárok név­sorában szerepel Jimi Hend­rix, aki 1966-ban vált híressé, és 27 éves korában, 1970-ben halt meg kábítószer-túladago­lásban. Körülbelül egy tucat rock- és popsztár lett gyilkos­ság áldozata, így például negy­venéves korában John Len­non, 44 évesen Marvin Gaye. A rapper, Tupac Shakur 25 éves korában, 24 évesen pedig The Notorious BIG. A „leghíresebb" korai halál Elvis Presleyé volt, aki 42 éves korában hunyt el droghasz­nálattal kombinált szívelégte­lenség következtében. Szintén a kábítószer végzett a The Who dobosával, Keith Moon 32 éves korában távozott el, míg Janis Joplin énekes 27 évet élt. DAILY MAIL - ÍRTA: DÁVID DERBYSHIRE, FORDÍTOTTA: NYEMCSOK ÉVA Lenyűgöző a csúcstechnikával megépített da Vinci kiállítás, amely Firenze és Tokió után Debrecenben látható, a tavaly épült új művészeti központ­ban, a közel ötezer négyzet­méter alapterületű Modemben - még november 16-áig. Az épület előtt ugyaneddig áll a világszenzációnak nevezett, mert félezer évvel ezelőtti agyagmodellje után most elő­ször megépített monumentális lószobor, a Kolosszus. tanulmány. A másik egy két­ségtelenül Leonardo kezétől, az 1480 körüli évekből szárma­zó vázlatlap, skiccekkel egy re­pülő szerkezetről, illetve em­beralakokról. A firenzei Uffizi Képtár kölcsönözte, repülővel jött, az éjszaka leple alatt, kü­lönleges biztonsági intézkedé­sek közepette szállították Feri­hegyről Debrecenbe, több mint 2 milliárd a biztosítási ér­téke. A kiállításon látható egyéb Leonardo-rajzok? Mind másolat. Kiváló minőségben persze, úgyhogy a hétköznapi látogatót ez egyáltalán nem za­varja. Zsenitempó Azért sem, mert itt nem is a hagyományos értelmű műél­vezet a cél és a lényeg, hanem az ezerágú leonardói útnak, a kifogyhatatlan-telhetetlen kí­váncsiságnak, a világ dolgai iránti lankadatlan érdeklődés­nek a megidézése. Installáci­ók, animációk, videofilmek. A múzeumi high-tech tobzódá­sa. A modern világ bedobott apait-anyait, hogy képes le­gyen megmutatni a fél évez­reddel korábbi lángelme ­működését. Mondhatom, le­nyűgöző - mindkettő. Az is, ahogyan a legkorszerűbb módszereket, technikákat itt fölvonultatják, az is, aminek az érdekében. Fellengzősen és kicsit hazudósan mondhat­nánk, hogy a Leonardo-gon­dolkodás - fényről, árnyékról, mechanikáról, mértani és élő testekről, élő és élettelen dol­gok összeműködéséről - tény­leg megérzékelhető ezen a fantasztikus fárlaton, de akkor meg kéne magyarázni, miben Nem pusztán Az igazi da Vinci című világszám miatt érde­mes Debrecenbe menni. Az ottani megújult főtér legalább olyan szép, mint a régi arcát még őrző szegedi - levegős, tiszta, sok a zöld, sétálni lehet a tükörsimára beágyazott vil­lamossíneken is, régi pompá­jában virul az Aranybika és a Nagytemplomban a Kos­suth-kultusz. Skiccek 1480-ból A debreceni megújult bel­város büszkesége a régi Köl­csey „művközpont" mellett megépült Modem, amelyet ki­tűnő píárosai előszeretettel tesznek a modern és kortárs képzőművészet közép-ke­let-európai centrumába. A 2006 őszétől működő három­szintes épület valóban impo­záns. A belépő az eléje táruló látványból nyugodtan arra kö­vetkeztethet, hogy Európa gazdag nagyvárosainak bár­melyikében lehetne ez a mű­vészeti központ, s csak akkor jön rá, hogy Magyarországon van, amint a kiállítási belé­pőket kiadó szerkentyű föl­mondja a szolgálatot... A számunkra tehertétel uta­zás, a némi várakozás és az immár hazai viszonylatban is megszokottan borsos jegyárak dacára igazán érdemes időt szentelni a különleges tárlat­nak. Főleg, ha a kiállítás Deb­recen előtti helyszíneire, se Fi­renzébe, se Tokióba nem ju­tottunk el, hogy megtekintsük „a reneszánsz zseni" - micso­dáját is? A tárlat népszerűsítői azt mondják: a lángész gon­dolkodásmódját. Aki a Modem előcsarnokába érkezik, az már bizonyára tud­ja, hogy nem számíthat eredeti műalkotásokra, főleg hogy ezek - falakon lévén - kevéssé szállíthatók. De nem biztos, hogy azt is tudja: mégis van a debreceni anyagban eredeti, egyszerre kettő is. Az egyik Pestről érkezett, egy Leonardó­nak tulajdonított bronzlovas A világon először Debrecenben állították fel a Kolosszus néven emlegetett, hétméteres lószobrot MTI FOTÓ: OLÁH TIBOR Eredeti Leonardo-müvet és több modellt láthat a közönség a Debrecenben, a Modem Művészeti és Kortárs Galéria Az igazi da Vinci kiállításán A polihisztor A törökországi Aranyszarv-öböl fölött átívelő hidat képzelt el a zseni - 1502-ben. Rajzán mint felhúzott ij, elegáns, elliptikus ív­ben köti össze Isztambult Ázsiá­val, 240 méteren. II. Bajazid szultán szakértői csak rázták a fejüket: lehetetlen. Egy norvég városban da Vinci elképzelései alapján mérnökök megépítet­ték. Amint egyik repülő szerkeze­tét egy olasz világbajnok sár­kányrepülő és mérnök segítői. Megdöbbentően hasonlít a mo­dern sárkányrepülőkre és repü­lésképes. Egy olasz tudós szerint Leonardo nemcsak megálmodta a repülőgépet, az ejtőernyőt, a kerékpárt, a körzőt, a mentőmel­lényt, a telefont, a robotot, ha­nem megalkotta az első mű­anyag receptjét is. Néhány éve arra jutottak a tudósok, hogy a Louvre-ban titokzatosan mo­solygó Mona Lisa del Gioconda modellje nem más volt, mint maga a művész. is áll ez a zsenitempó. Csak­hogy ezt félezer éve művelik a világ legkitartóbb és legelmé­sebb kutatói, mégsem jutottak a végére... Mindenesetre itt láthatók az eredeti rajzok alapján utólag megalkotott „dolgok", a mechanikusan lé­pegető oroszlántól a vitorlázó repülő-szerű szerkentyűn át a Sforza-ló, a Kolosszus terve­zett, de soha meg nem va­lósult öntésének műhelyéig. Egyébiránt a csakis Debrecen számára összerakott, egyéb­ként sosemvolt, csak agyag­modellben létezett hatalmas lószobor, űgyis, mint világ­szám, ezekhez képest, szerin­tem, afféle népligeti mutat­vány. A mostanában már-már mindennapos múzeumi trük­kök között azonban a deb­receni tárlat egésze: jó érte­lemben vett szemfényvesztés. Kápráztató, lenyűgöző, érde­kes élményforrás. Valami gyermeki Azoknak mondanám, hogy Debrecenbe kéne menni, akik őriznek még magukban mara­dékokat abból a valamiből, amit gyermekinek nevezünk. Nem infatilisékat invitálom. Hanem aki nyitott, fantáziás, játékos, képzeletgazdag - mint egy gyermek. Vagy aki szívesen változna megint ilyenné. Élvez­ni fogja Az igazi da Vincit, mint azok a látogatók, akiket a Mo­dem gazdag kínálatú művésze­ti boltjában hallgattam ki. Egyi­kük rábökött a képeslapon a négyalakos ábrázolás ülő figu­ráinak egyik lábára. - Na kinek a lába ez? Máriáé, vagy Szent Annáé? - Naná, hogy Máriáé, hiszen hogy' ülne úgy az Anna? Át­vetné a lábát a Mária ölén? - Hát nem láttad az ani­mációt? Igenis átveti a lábát, nézd csak meg jobban! És így tovább - míg nagy ha­hotázva egyik be nem vallja a másiknak: átverte. Mivel da Vinci olyan tökélyre vitte az egymással harmóniában gaba­lyodó testrészek rajzát, hogy az átverésnek bárki lehet az áldo­zata. Egy másik kihallgatott be­szélgetésben az volt a téma, hogy Leonardo bizonyára alig aludt. Különben hogy' lett vol­na ideje ennyi mindennel és ennyire aprólékosan foglalkoz­ni? Hacsak... Hacsak nem elké­pesztően gyorskezű volt és még annál is gyorsabb észjárá­sú. De az biztos, így a látogató, hogy egész életében mást sem tett, csak folyton - eszelt. SULYOK ERZSÉBET Jegyár Az igazi da Vinci című tárlat­ról minden információ olvas­ható a www.azigazidavinci.hu című honlapon. Kiderül, több­féle jegytípusból választha­tunk: például a teljes árú jegy munkanapon 2900, ünnep­napon és hét végén 3200 fo­rint; a diák- és nyugdijasjegy 1500, illetve 1700 forint

Next

/
Thumbnails
Contents