Délmagyarország, 2007. szeptember (97. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-12 / 213. szám

SZERDA, 2007. SZEPTEMBER 12. A K T U Á L I S • 3 Még nem mindenütt ment 200 forint fölé a kenyér ára Egyeurós kenyérre gyúrnak Már a 219 forintos kenyér is az olcsóbbak közé tartozik Fotó: Karnok Csaba Bekövetkezett, amiről egész nyáron beszél­tünk: 200 forint fölé szaladtak a kenyér­árak. Igaz, még mindig árul a kereskedelem olcsóbb vekniket is. Mivel a malmok újabb lisztáremelést jelentettek be, nem nehéz kiszámolni, hogy októbertől a bűvös egy euró (250-260 forint) körüli összeget fi­zethetjük majd meg a mindennapiért. Alapos mustrát tartottunk tegnap az üzletek kenyérpultjain, de csak a kilós sima fehér ke­nyeret, a legolcsóbb terméket vizslattuk. És azt találtuk, amire számítottunk is: nyár óta szép lassan 200 forint fölé kúsztak a kenyér­árak. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a nagyobb üzletek ügyelnek arra, legyen 200 forintnál olcsóbb, vevőcsalogatónak szánt termékük is a kínálatban. Vevőt csalogatni azonban csak a hálózatok tudnak. A CBA üzleteiben egész Szegeden hoz­zájuthatunk a három betűs házi jellegű kilós fehér kenyérhez, 189 forintért. Ugyancsak 189-ért adják a dorozsmai búzakenyeret is, amelyet a Coop süttet. A multik ennél tovább lépnek: 189-ért, olykor 179 forintért is árulnak kenyeret. Noha önköltségi áron állítják elő a pékárut - a hipereknél a pékség ugyanis nem önálló egység, hanem a bolt része -, 179 forint­nál csak ritkán adják kevesebbért. Egy-két trükkért persze nem mennek a szomszédba: fel-feltűnik az „átmeneti készlethiány" című felirat az úgynevezett alapkenyérnek üresen hagyott polcon, és könnyen előfordulhat, hogy aznap már nem is sütnek többet a vevőcsaloga­tóból. Maradnak a drágább kenyerek, amelyek kilós ára 215 forintnál kezdődik és 259-nél végződik. )elzem, még mindig csak az alapke­nyérről beszélünk. Az árérzékenynek kinevezett magyar vá­sárló azonban - ez is tegnapi szemlénk egyik tapasztalata - mintha nem törődne azzal, mennyiért is pakolja a kosarába a kenyeret. Ha megkérdezzük, mérhetetlenül fel van há­borodva, hová jutottunk a 3,60-as kenyértől, de nem válogat. Zömmel darabolt, negyed­és félkilós kenyereket ragadnak meg az em­berek, a papíron keresztül megtapogatják, mennyire puha, majd leemelik a polcról. MEGYEI ARMUSTRA Szentesen a francia pékségben a klasszikus cipóra formált, fehér lisztből készült kenyér kilója 260 fo­rintba kerül. A Kossuth téri Coopban a szentesiek körében népszerű árpádos - az Árpád Agrár Zrt. cégcsoportjához tartozó kenyérgyárban sütött - fehér kenyér kilójáért 229 forintot kell fizetni. Makón a Szegedi utcai ABC-ben 187 forintba kerül a legegyszerűbb fehér, az úgynevezett flamand kenyér kilója. Vásárhelyen a Zrínyi utcai Reál élelmiszerboltban 197 és 215 forintért is lehet fehér kenyeret kapni. A Szántó Kovács János utcai Matchben 219, az Andrássy utcai Sparban pedig 229 forintért kínálják a fehér kenyér kilóját. NEM CSAK LISZTBŐL JH A kenyér nettó árának csak mintegy 30 százaléka < 4 az az összeg, amennyibe a liszt kerül. Az egyéb anyagok - só, élesztő, kovász - az árban 7 szá­zalékot képviselnek. A fennmaradó 63 százalékot pedig már a munkabér, a közterhek, valamint az energia költségei teszik ki. Tegyük fel, hogy a net­tó árba már belefoglalták a pékségek a néhány százalékos profitjukat is, így már csak az áfát kell rápakolniuk, hogy a kenyér az üzletekbe ke­rülhessen. A kereskedelem információink szerint legalább további 20 százalékos árrést rak rá a termékre. így lesz a 42 forint ára lisztből előbb egy - áfával együtt -170 forintos átadási árú ke­nyér, amelyet viszont a boltban 200-ért vásárol­hatunk meg. Varga László, a Magyar Pékszövetség ré­giós elnöke azt mondta el lapunknak, Sze­ged a 200 forint körüli áraival azért számít olcsó városnak kenyérfronton, mivel sok a pékség, nagy a konkurenciaharc. A szak­ember már előre figyelmeztetett, szeptem­ber végén 14 forinttal, mintegy 20 száza­lékkal emelkedik újra a pékségeknek ki­mért liszt ára, a drágulást már valamennyi malom előre jelezte. A sima fehér kenyér eléri a több mint 250 forintos, vagyis egy­eurós árat. Ezzel még mindig nem értük utol az uniós átlagot, ahol az „ipari" ke­nyér minimum másfél euróba kerül. Kül­földön az igényesebb, vagy ahogy nálunk mondják, házias termékekért 4-5 eurót kérnek el. F. K. Ötven makói dolgozhat a nagyszentmiklósi üzemben Szalag mellé állnak Százötezer forintos „elérhető keresetet" kínál a romániai Nagyszentmiklóson működő német háztartásigép-összesze­relő üzem magyarországi munkaválla­lóknak. Az ötven álláshelyre kétszázan jelentkeztek Makón. A közvetítő cég ­amely a dolgozók szállítását is vállalja - a jövő héten tervezi a munkakezdést. A Békés megyei székhelyű közvetítő cég elsőként jelentkezett az Állami Foglalkoz­tatási Szolgálat - régi nevén munkaügyi központ - makói kirendeltségén azzal, hogy romániai gyárba keres munkásokat. A Moxie Plusz Kft. a bejelentőlapon arról tájékoztat, hogy 105 ezer forintos elérhető keresetet adna a Maros túloldalán műkö­dő, német tulajdonú, háztartási gépeket összeszerelő üzem dolgozóinak. Először ötvennek, majd pedig még százötvennek. Szalag mellett kell dolgozni, három mű­szakban, a munkásokat a közvetítő cég szállítaná oda és vissza. A város, ahol az üzem működik: Nagyszentmiklós, Bartók Béla szülőhelye, a makói kerékpárosok rendszeresen átjárnak oda a zeneszerző szülőházánál tartott ünnepségekre. Az út a kiszombori határátkelőhelyen keresztül mintegy húsz kilométer, vagyis ez a mun­kahely közelebb van, mint Szeged. Pető Klára, a foglalkoztatási szolgálat makói ki­rendeltségének vezetője azt mondta, el­lenőrizték a céget, amely jogosult arra, hogy munkásokat toborozzon. A makói kirendeltség értesítette azokat, akik a nyil­vántartásukban szereplők közül megfelel­nek a cég elvárásainak, és tájékoztatót is szerveztek a leendő dolgozók számára. Az ötven álláshelyre egyébként kétszázan je­lentkeztek. A Moxie Plusz a Duna-kanyar mellett is tevékenykedik, ott szlovákiai dolgozókat utaztat a magyarországi üzemekbe. A cég képviselője, Máté lános arról tájékozta­tott, hogy itt eredetileg szeptember 17-én kezdtek volna, ám néhány romániai enge­dély beszerzése még hátravan, ez kétnapos csúszást jelent az eredeti tervekhez ké­pest. A cég elsősorban nőket vett fel, mégpe­dig azért, mert bebizonyosodott, hogy a szalag melletti munkát ők végzik el a leg­precízebben. Apró alkatrészek összeszere­lése és forrasztás lesz a feladatuk. Ha elindul a munka, ez lesz az első alka­lom, hogy magyarországi munkavállalók dolgozni kezdenek romániai üzemben. Ez azért komoly dolog, mert bár a határ ro­mán oldalán hosszú ideje munkaerőhiány van, nálunk pedig sok az állástalan, a két ország között mégis sok a különbség, a leg­főbb: a magyar átlagfizetések magasabbak az ottaniakénál. Ha ez a különbség ki­egyenlítődik, várhatóan többen is követik az ötven makói asszony példáját. B.A. Manapság már a baglyokat is csempészik Határon, vámvizsgálat közben megtalált és el­kobzott védett állatokból, és a belőlük készült tárgyakból nyílt kiállítás a szentesi ligeti mú­zeumban. A Körös-Maros-vidéki Nemzeti Parkban vigyáz­nak a védett állatokra, az erre szakosodott tol­vajok itt már nem is próbálkoznak - állítja Tir­ják László. Az igazgató elmondta, hogy a Dél-Alföld elsősorban tranzithely a tolvajok számára. Törökországból és Bulgáriából érke­zett szárazföldi teknősök, más kitömött állatok és bőrök viszont megfordulnak ezen a vidéken. Mintegy 250 védett madárfaj él a Tisza mentén, s az utóbbi időben - hála a megfigyelő rendszer­nek - egyre kevesebbszer fordul elő, hogy a „gyűjtők" illegális módon szerezzenek maguk­nak például ugartyúkot vagy macskabaglyot. A szentesi ligeti múzeumban védett állatokból ké­szült használati tárgyakból nyílt kiállítás. A ki­állított darabokat a repülőtéren kobozták el. így például a farkasbőrt és vidrabőrt, az afrikai ele­fánt agyarából készült szobrot, a különböző ní­lusi krokodilokból, pitonokból készült öveket, táskákat és cipőket. A természetvédők úgy vé­lik, a messze földre utazók sokszor nem is tud­ják, hogy egy-egy faj kipusztulásához járulnak hozzá, amikor tetszetős darabokat vásárolnak a világ más földrészein. B. G. Jó üzlet a koldulás! OLAH ZOLTÁN A napokban lehetett olvasni, hogy az orosz főváros egyik legfor­galmasabb pontján egy koldus, ráadásul nő, egy idő után össze­csomagolt, megigazította a ruháját, és a néhány óra alatt szerzett' bevételét zsebre vágva elindult egy bordó színű luxusautó felé. Odaérve kinyitotta az ajtót, beült, indított és elhajtott. Kiderült, Moszkvában egy vállalkozás segítségével bárki kipróbál­hatja, hogy milyen koldulni, vagy akár órákat, napokat eltölteni egy börtönben. Persze az említett szolgáltatásokért fizetni kell, nem is keveset. Mégis, az említett vállalkozásnak rengeteg az ilyen, nyil­vánvalóan adrenalinszint-emelkedésre vágyó kuncsaftja. Jó üzlet a koldulás! Van, akinek Szegeden (és az ország más városaiban) is az. Igaz, kicsit másképpen, mint az említett moszkvai esetben. A megyeszékhelyen egyre gyakrabban találkozom nőkkel és gyerekekkel a kéregetók között. Nehéz, szinte lehetetlen eldönte­ni, valóban önmaguknak vagy inkább a megbízójuknak gyüjtik-e a pénzt. Beszéljünk az utóbbiak egyre népesebb csoportjáról. Mert az nyilvánvaló, az elmúlt években a kábítószer-kereskede­lemhez vagy a kéjhölgyeket futtató stricikhez hasonlóan újabb üzletág alakult ki: a koldusokat utcára hajtó maffiózóké. Nem állítom határozottan, hogy valamennyi kéregető nőt, gye­reket, férfit, köztük a pólyás babával a kezében a Kárász utcán pénzt követelő asszonyt, vagy a fogadalmi templomból kilépők láttán a mankóit hirtelen a hóna alá kapó férfit a koldusmaffia kényszeríti az utcára, de azt még a vak is látja, a várost felosztot­ták egymás között. Mint a prostituáltakat futtatók a főútvonalakat vagy a drogter­jesztők a különböző szórakozóhelyeket. A Széchenyi téren, a posta előtti villamosmegállóknál mindig ugyanaz a már reggel is részegen tántorgó férfi dől neki az autók ablakának kezében táblával vagy újsággal, és a Kárász utcán, a dóm bejáratánál, a passzázson, a Mars téren is ugyanazok tolják a dobozukat, sapkájukat a járókelők orra elé. Nem is olyan régen azt kérdezték tőlem, észrevettem-e, hogy a szegedi koldusok tábláin csak a szöveg más, a betűk mindegyiken egyformák. Mintha valamennyit ugyanaz a kéz készítette volna. A koldusmaffia a drogterjesztők módszereinél is aljasabb eszkö­zökkel jut naponta milliós bevételhez. Áldozataikat megalázó helyzetbe taszítva kihasználják, hogy az emberek sajnálják a nincsteleneket, és adakoznak. Jó üzlet a koldulás! Embertelenül az! Eltűnt a rendszerben a szatymazi néni Folytatás az 1. oldalról Mivel az asszony állapota nem javult, hétfő reggel újra kihívták a háziorvost, aki injekciót adott és beutalót írt a traumatológiára, majd újra mentőt hívott. Ez előbb a „célállomásra" vitte, majd - az idős asszony szerint ­onnan átszállították az I. rende­lőintézetbe, hogy újra megvizs­gálják. Unokája úgy vélte, mivel a nagymamája szinte mozgás­képtelenné vált, befektetik vala­melyik szegedi betegellátó intéz­ménybe. Az aggódó férfi ezért hétfő déli fél egy és fél kettő kö­zött végigtelefonálta a mentőket, a szegedi városi kórházat, a ren­delőintézeteket és az új klinikát is. Sehol nem közölték vele, hol van a nagymamája. Arra hivat­koztak: hiába állítja, hogy a roko­na Margit néni, telefonon sem a tartózkodási helyéről, sem az ál­lapotáról nem adhatnak neki in­formációt. Miután este hazaért a munká­ból, az ágyán találta az idős nőt, aki - állítása szerint - magatehe­tetlenül, étlen-szomjan feküdt ott déli egy óra óta. A mentők ugyanis visszavitték Szatymazra, az asszony kulcsával a házba is bejutottak - de erről nem értesí­tették őt. Akkorra már megvol­tak az iratai és vasárnapi záróje­lentése is, amely szerint az asz­szony rándulást szenvedett. A férfi nem érti, miért nem értesí­tették, hogy visszaviszik a nagy­mamáját, miért nem adtak róla felvilágosítást, és miért nem tart­ják bent addig, amíg legalább já­rókerettel mozogni tudna. Cserjés Andrea, az OMSZ re­gionális mentőigazgatója úgy vé­li: lehetséges, hogy próbálták ugyan elérni a férfit, de nem si­került. Az is elképzelhető, hogy nem ugyanazok a kollégák szállí­tották vissza az idős nőt, mint akik elvitték - így a telefonszám időközben elkallódhatott. Ha azonban írásban bejelenti pana­szát a szegedi mentőigazgatósá­gon, kivizsgálják. A vezető ilyen helyzetekre azt ajánlja: a hozzá­tartozók a diszpécsernek adják meg az elérhetőségüket, vagy a sérülthöz feltűnően „csatolják" a telefonszámukat. Információt pedig az adatvédelmi törvény szerint egyetlen betegellátó sem adhat ki telefonon a sérültekről, személyesen azonban - ha iga­zolják magukat - minden hozzá­tartozót tájékoztatnak. Tálosi László, a szegedi rende­lőintézet főigazgatója is megerő­sítette: sajnos tényleg nem ad­hatnak telefonon információt a betegekről, az ugyanis visszaélé­sekre adhat alkalmat. Ezt elke­rülni a személyes megkeresésen kívül úgy lehet, ha maga a beteg azonosítja a telefonálót vagy adja meg azok nevét, számát, akik ér­deklődhetnek az állapota, tartóz­kodási helye felől. OSZI PIHENES Szeptember 1. - November 30. HOTEL *** SOLAR NAGYATÁD Európa legvirágosabb városát, Magyarország egyik legszebb strandját és legjobb gyógyvizét valamint Nagyatád legimpozánsabb szállodáját ajánljuk Önnek. 6 éjszaka FP-val 28.500 Ft/fő + IFA 2 éjszaka FP-val 10.600 Ft/fő + IFA Egyágyas felár: 1.000 Ft/éj. Üdülési csekket elfogadunk! 7500-Nagyatád, Széchenyi tér 28. (T): 82/504-135, <M): 30/697-26-68 infosolaríot-onHne.hn www.hott-lsolar.eu

Next

/
Thumbnails
Contents