Délmagyarország, 2007. szeptember (97. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-12 / 213. szám

SZERDA, 2007. SZEPTEMBER 12. A K T U Á L I S • 3 Még nem mindenütt ment 200 forint fölé a kenyér ára Egyeurós kenyérre gyúrnak Már a 219 forintos kenyér is az olcsóbbak közé tartozik Fotó: Karnok Csaba Bekövetkezett, amiről egész nyáron beszéltünk: 200 forint fölé szaladtak a kenyérárak. Igaz, még mindig árul a kereskedelem olcsóbb vekniket is. Mivel a malmok újabb lisztáremelést jelentettek be, nem nehéz kiszámolni, hogy októbertől a bűvös egy euró (250-260 forint) körüli összeget fizethetjük majd meg a mindennapiért. Alapos mustrát tartottunk tegnap az üzletek kenyérpultjain, de csak a kilós sima fehér kenyeret, a legolcsóbb terméket vizslattuk. És azt találtuk, amire számítottunk is: nyár óta szép lassan 200 forint fölé kúsztak a kenyérárak. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a nagyobb üzletek ügyelnek arra, legyen 200 forintnál olcsóbb, vevőcsalogatónak szánt termékük is a kínálatban. Vevőt csalogatni azonban csak a hálózatok tudnak. A CBA üzleteiben egész Szegeden hozzájuthatunk a három betűs házi jellegű kilós fehér kenyérhez, 189 forintért. Ugyancsak 189-ért adják a dorozsmai búzakenyeret is, amelyet a Coop süttet. A multik ennél tovább lépnek: 189-ért, olykor 179 forintért is árulnak kenyeret. Noha önköltségi áron állítják elő a pékárut - a hipereknél a pékség ugyanis nem önálló egység, hanem a bolt része -, 179 forintnál csak ritkán adják kevesebbért. Egy-két trükkért persze nem mennek a szomszédba: fel-feltűnik az „átmeneti készlethiány" című felirat az úgynevezett alapkenyérnek üresen hagyott polcon, és könnyen előfordulhat, hogy aznap már nem is sütnek többet a vevőcsalogatóból. Maradnak a drágább kenyerek, amelyek kilós ára 215 forintnál kezdődik és 259-nél végződik. )elzem, még mindig csak az alapkenyérről beszélünk. Az árérzékenynek kinevezett magyar vásárló azonban - ez is tegnapi szemlénk egyik tapasztalata - mintha nem törődne azzal, mennyiért is pakolja a kosarába a kenyeret. Ha megkérdezzük, mérhetetlenül fel van háborodva, hová jutottunk a 3,60-as kenyértől, de nem válogat. Zömmel darabolt, negyedés félkilós kenyereket ragadnak meg az emberek, a papíron keresztül megtapogatják, mennyire puha, majd leemelik a polcról. MEGYEI ARMUSTRA Szentesen a francia pékségben a klasszikus cipóra formált, fehér lisztből készült kenyér kilója 260 forintba kerül. A Kossuth téri Coopban a szentesiek körében népszerű árpádos - az Árpád Agrár Zrt. cégcsoportjához tartozó kenyérgyárban sütött - fehér kenyér kilójáért 229 forintot kell fizetni. Makón a Szegedi utcai ABC-ben 187 forintba kerül a legegyszerűbb fehér, az úgynevezett flamand kenyér kilója. Vásárhelyen a Zrínyi utcai Reál élelmiszerboltban 197 és 215 forintért is lehet fehér kenyeret kapni. A Szántó Kovács János utcai Matchben 219, az Andrássy utcai Sparban pedig 229 forintért kínálják a fehér kenyér kilóját. NEM CSAK LISZTBŐL JH A kenyér nettó árának csak mintegy 30 százaléka < 4 az az összeg, amennyibe a liszt kerül. Az egyéb anyagok - só, élesztő, kovász - az árban 7 százalékot képviselnek. A fennmaradó 63 százalékot pedig már a munkabér, a közterhek, valamint az energia költségei teszik ki. Tegyük fel, hogy a nettó árba már belefoglalták a pékségek a néhány százalékos profitjukat is, így már csak az áfát kell rápakolniuk, hogy a kenyér az üzletekbe kerülhessen. A kereskedelem információink szerint legalább további 20 százalékos árrést rak rá a termékre. így lesz a 42 forint ára lisztből előbb egy - áfával együtt -170 forintos átadási árú kenyér, amelyet viszont a boltban 200-ért vásárolhatunk meg. Varga László, a Magyar Pékszövetség régiós elnöke azt mondta el lapunknak, Szeged a 200 forint körüli áraival azért számít olcsó városnak kenyérfronton, mivel sok a pékség, nagy a konkurenciaharc. A szakember már előre figyelmeztetett, szeptember végén 14 forinttal, mintegy 20 százalékkal emelkedik újra a pékségeknek kimért liszt ára, a drágulást már valamennyi malom előre jelezte. A sima fehér kenyér eléri a több mint 250 forintos, vagyis egyeurós árat. Ezzel még mindig nem értük utol az uniós átlagot, ahol az „ipari" kenyér minimum másfél euróba kerül. Külföldön az igényesebb, vagy ahogy nálunk mondják, házias termékekért 4-5 eurót kérnek el. F. K. Ötven makói dolgozhat a nagyszentmiklósi üzemben Szalag mellé állnak Százötezer forintos „elérhető keresetet" kínál a romániai Nagyszentmiklóson működő német háztartásigép-összeszerelő üzem magyarországi munkavállalóknak. Az ötven álláshelyre kétszázan jelentkeztek Makón. A közvetítő cég amely a dolgozók szállítását is vállalja - a jövő héten tervezi a munkakezdést. A Békés megyei székhelyű közvetítő cég elsőként jelentkezett az Állami Foglalkoztatási Szolgálat - régi nevén munkaügyi központ - makói kirendeltségén azzal, hogy romániai gyárba keres munkásokat. A Moxie Plusz Kft. a bejelentőlapon arról tájékoztat, hogy 105 ezer forintos elérhető keresetet adna a Maros túloldalán működő, német tulajdonú, háztartási gépeket összeszerelő üzem dolgozóinak. Először ötvennek, majd pedig még százötvennek. Szalag mellett kell dolgozni, három műszakban, a munkásokat a közvetítő cég szállítaná oda és vissza. A város, ahol az üzem működik: Nagyszentmiklós, Bartók Béla szülőhelye, a makói kerékpárosok rendszeresen átjárnak oda a zeneszerző szülőházánál tartott ünnepségekre. Az út a kiszombori határátkelőhelyen keresztül mintegy húsz kilométer, vagyis ez a munkahely közelebb van, mint Szeged. Pető Klára, a foglalkoztatási szolgálat makói kirendeltségének vezetője azt mondta, ellenőrizték a céget, amely jogosult arra, hogy munkásokat toborozzon. A makói kirendeltség értesítette azokat, akik a nyilvántartásukban szereplők közül megfelelnek a cég elvárásainak, és tájékoztatót is szerveztek a leendő dolgozók számára. Az ötven álláshelyre egyébként kétszázan jelentkeztek. A Moxie Plusz a Duna-kanyar mellett is tevékenykedik, ott szlovákiai dolgozókat utaztat a magyarországi üzemekbe. A cég képviselője, Máté lános arról tájékoztatott, hogy itt eredetileg szeptember 17-én kezdtek volna, ám néhány romániai engedély beszerzése még hátravan, ez kétnapos csúszást jelent az eredeti tervekhez képest. A cég elsősorban nőket vett fel, mégpedig azért, mert bebizonyosodott, hogy a szalag melletti munkát ők végzik el a legprecízebben. Apró alkatrészek összeszerelése és forrasztás lesz a feladatuk. Ha elindul a munka, ez lesz az első alkalom, hogy magyarországi munkavállalók dolgozni kezdenek romániai üzemben. Ez azért komoly dolog, mert bár a határ román oldalán hosszú ideje munkaerőhiány van, nálunk pedig sok az állástalan, a két ország között mégis sok a különbség, a legfőbb: a magyar átlagfizetések magasabbak az ottaniakénál. Ha ez a különbség kiegyenlítődik, várhatóan többen is követik az ötven makói asszony példáját. B.A. Manapság már a baglyokat is csempészik Határon, vámvizsgálat közben megtalált és elkobzott védett állatokból, és a belőlük készült tárgyakból nyílt kiállítás a szentesi ligeti múzeumban. A Körös-Maros-vidéki Nemzeti Parkban vigyáznak a védett állatokra, az erre szakosodott tolvajok itt már nem is próbálkoznak - állítja Tirják László. Az igazgató elmondta, hogy a Dél-Alföld elsősorban tranzithely a tolvajok számára. Törökországból és Bulgáriából érkezett szárazföldi teknősök, más kitömött állatok és bőrök viszont megfordulnak ezen a vidéken. Mintegy 250 védett madárfaj él a Tisza mentén, s az utóbbi időben - hála a megfigyelő rendszernek - egyre kevesebbszer fordul elő, hogy a „gyűjtők" illegális módon szerezzenek maguknak például ugartyúkot vagy macskabaglyot. A szentesi ligeti múzeumban védett állatokból készült használati tárgyakból nyílt kiállítás. A kiállított darabokat a repülőtéren kobozták el. így például a farkasbőrt és vidrabőrt, az afrikai elefánt agyarából készült szobrot, a különböző nílusi krokodilokból, pitonokból készült öveket, táskákat és cipőket. A természetvédők úgy vélik, a messze földre utazók sokszor nem is tudják, hogy egy-egy faj kipusztulásához járulnak hozzá, amikor tetszetős darabokat vásárolnak a világ más földrészein. B. G. Jó üzlet a koldulás! OLAH ZOLTÁN A napokban lehetett olvasni, hogy az orosz főváros egyik legforgalmasabb pontján egy koldus, ráadásul nő, egy idő után összecsomagolt, megigazította a ruháját, és a néhány óra alatt szerzett' bevételét zsebre vágva elindult egy bordó színű luxusautó felé. Odaérve kinyitotta az ajtót, beült, indított és elhajtott. Kiderült, Moszkvában egy vállalkozás segítségével bárki kipróbálhatja, hogy milyen koldulni, vagy akár órákat, napokat eltölteni egy börtönben. Persze az említett szolgáltatásokért fizetni kell, nem is keveset. Mégis, az említett vállalkozásnak rengeteg az ilyen, nyilvánvalóan adrenalinszint-emelkedésre vágyó kuncsaftja. Jó üzlet a koldulás! Van, akinek Szegeden (és az ország más városaiban) is az. Igaz, kicsit másképpen, mint az említett moszkvai esetben. A megyeszékhelyen egyre gyakrabban találkozom nőkkel és gyerekekkel a kéregetók között. Nehéz, szinte lehetetlen eldönteni, valóban önmaguknak vagy inkább a megbízójuknak gyüjtik-e a pénzt. Beszéljünk az utóbbiak egyre népesebb csoportjáról. Mert az nyilvánvaló, az elmúlt években a kábítószer-kereskedelemhez vagy a kéjhölgyeket futtató stricikhez hasonlóan újabb üzletág alakult ki: a koldusokat utcára hajtó maffiózóké. Nem állítom határozottan, hogy valamennyi kéregető nőt, gyereket, férfit, köztük a pólyás babával a kezében a Kárász utcán pénzt követelő asszonyt, vagy a fogadalmi templomból kilépők láttán a mankóit hirtelen a hóna alá kapó férfit a koldusmaffia kényszeríti az utcára, de azt még a vak is látja, a várost felosztották egymás között. Mint a prostituáltakat futtatók a főútvonalakat vagy a drogterjesztők a különböző szórakozóhelyeket. A Széchenyi téren, a posta előtti villamosmegállóknál mindig ugyanaz a már reggel is részegen tántorgó férfi dől neki az autók ablakának kezében táblával vagy újsággal, és a Kárász utcán, a dóm bejáratánál, a passzázson, a Mars téren is ugyanazok tolják a dobozukat, sapkájukat a járókelők orra elé. Nem is olyan régen azt kérdezték tőlem, észrevettem-e, hogy a szegedi koldusok tábláin csak a szöveg más, a betűk mindegyiken egyformák. Mintha valamennyit ugyanaz a kéz készítette volna. A koldusmaffia a drogterjesztők módszereinél is aljasabb eszközökkel jut naponta milliós bevételhez. Áldozataikat megalázó helyzetbe taszítva kihasználják, hogy az emberek sajnálják a nincsteleneket, és adakoznak. Jó üzlet a koldulás! Embertelenül az! Eltűnt a rendszerben a szatymazi néni Folytatás az 1. oldalról Mivel az asszony állapota nem javult, hétfő reggel újra kihívták a háziorvost, aki injekciót adott és beutalót írt a traumatológiára, majd újra mentőt hívott. Ez előbb a „célállomásra" vitte, majd - az idős asszony szerint onnan átszállították az I. rendelőintézetbe, hogy újra megvizsgálják. Unokája úgy vélte, mivel a nagymamája szinte mozgásképtelenné vált, befektetik valamelyik szegedi betegellátó intézménybe. Az aggódó férfi ezért hétfő déli fél egy és fél kettő között végigtelefonálta a mentőket, a szegedi városi kórházat, a rendelőintézeteket és az új klinikát is. Sehol nem közölték vele, hol van a nagymamája. Arra hivatkoztak: hiába állítja, hogy a rokona Margit néni, telefonon sem a tartózkodási helyéről, sem az állapotáról nem adhatnak neki információt. Miután este hazaért a munkából, az ágyán találta az idős nőt, aki - állítása szerint - magatehetetlenül, étlen-szomjan feküdt ott déli egy óra óta. A mentők ugyanis visszavitték Szatymazra, az asszony kulcsával a házba is bejutottak - de erről nem értesítették őt. Akkorra már megvoltak az iratai és vasárnapi zárójelentése is, amely szerint az aszszony rándulást szenvedett. A férfi nem érti, miért nem értesítették, hogy visszaviszik a nagymamáját, miért nem adtak róla felvilágosítást, és miért nem tartják bent addig, amíg legalább járókerettel mozogni tudna. Cserjés Andrea, az OMSZ regionális mentőigazgatója úgy véli: lehetséges, hogy próbálták ugyan elérni a férfit, de nem sikerült. Az is elképzelhető, hogy nem ugyanazok a kollégák szállították vissza az idős nőt, mint akik elvitték - így a telefonszám időközben elkallódhatott. Ha azonban írásban bejelenti panaszát a szegedi mentőigazgatóságon, kivizsgálják. A vezető ilyen helyzetekre azt ajánlja: a hozzátartozók a diszpécsernek adják meg az elérhetőségüket, vagy a sérülthöz feltűnően „csatolják" a telefonszámukat. Információt pedig az adatvédelmi törvény szerint egyetlen betegellátó sem adhat ki telefonon a sérültekről, személyesen azonban - ha igazolják magukat - minden hozzátartozót tájékoztatnak. Tálosi László, a szegedi rendelőintézet főigazgatója is megerősítette: sajnos tényleg nem adhatnak telefonon információt a betegekről, az ugyanis visszaélésekre adhat alkalmat. Ezt elkerülni a személyes megkeresésen kívül úgy lehet, ha maga a beteg azonosítja a telefonálót vagy adja meg azok nevét, számát, akik érdeklődhetnek az állapota, tartózkodási helye felől. OSZI PIHENES Szeptember 1. - November 30. HOTEL *** SOLAR NAGYATÁD Európa legvirágosabb városát, Magyarország egyik legszebb strandját és legjobb gyógyvizét valamint Nagyatád legimpozánsabb szállodáját ajánljuk Önnek. 6 éjszaka FP-val 28.500 Ft/fő + IFA 2 éjszaka FP-val 10.600 Ft/fő + IFA Egyágyas felár: 1.000 Ft/éj. Üdülési csekket elfogadunk! 7500-Nagyatád, Széchenyi tér 28. (T): 82/504-135, <M): 30/697-26-68 infosolaríot-onHne.hn www.hott-lsolar.eu