Délmagyarország, 2007. szeptember (97. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-08 / 210. szám

NAPI MELLÉKLETEK Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek HÜ^MffiM SZERKESZTI: ÚJSZÁSZI ILONA, WERNER KRISZTINA 2007. SZEPTEMBER 8. WWW.DELMAGYAR.HU „ÁRTATLAN GYERMEKEK MEGÖLÉSÉRE, BÁNTALMAZÁSÁRA CSAK A LEGELVETEMÜLTEBBEK KÉPESEK" a Csillag titkairól A Csillag börtönből lehetetlen megszökni, még ő sem tudna - mondta Csapó József dandártábornok. A Szegedi Fegyház és Börtön volt parancsnokával főleg a legekről beszélgettünk, egy-egy elejtett mondatából sok mindent megtudhattunk a börtönök misztikusnak tartott világáról is. Távozásának körülményeiről nem tudott mit mondani, ugyanis felmentéseinek indokát nem ismeri. - Dandártábornok úr, áridja el, meg lehet szökni az ország egyik legszigoriíbbnak tartott fegyintézetéből, a Csillagbör­tönből? - Nem. Több ember egy­idejű súlyos mulasztása kel­lene ahhoz, hogy egy elítélt a Csillag börtönből megszök­hessen. De ez kizárt! -És ön? Ön meg tudna szök­ni? Ismer olyan útvonalat, amelyik a szabadba vezet? - Még én sem tudnék meg­szökni, nincs ilyen útvonal. - Az ön 12 éves parancs­noksága alatt volt szökési kí­sérlet a Csillagból? - Nem volt. A legveszélyesebb - Akkor beszéljünk a legek­ről: ki volt az az elítélt, akit pályafutása alatt a legveszé­lyesebbnek tartott, illetve tart? - A nevét nem árulhatom el. Annyit elmondhatok, hogy a férfit bérgyilkosság miatt ítél­ték el, az egyik rendvédelmi szervnél dolgozott. A legveszé­lyesebb elítéltek számára kiala­kított speciális körletben, a TÉSZ-ben helyeztük el. Állan­dó veszélyforrást jelent. Meg­győződésem, hogy folyamato­san készül a szökésre. - Kit tart(ott) a legelvete­mültebbnek? - Azokat, akik gyermekek el­len követtek el bűncselek­ményt. Ezt semmi nem múl­hatja alul. Ártatlan gyermekek megölésére, bántalmazására, esetleg megerőszakolására csak a legelvetemültebbek ké­pesek. - Volt olyan, akit meggyü­lölt? - Nem. Véleményem persze volt, de az egyetlen intézkedé­semet sem befolyásolta. A mi szakmánkban a következetes­ség nagyon fontos, sőt elenged­hetetlen. Nem fordulhat elő, hogy a felügyelők munkáját személyes érzelmek, indulatok irányítsák. Ez az elítéltek és a börtönőrök között, illetve a fog­va tartottak között is feszültsé­get gerjesztene, a börtönben pedig éppen arra kell törekedni, hogy ne legyen feszültség. - Félt valakitől? Volt olyan érzése, hogy veszélyben van? Hogy megtámadhatják? - Soha nem éreztem félelmet. Nem árulok el nagy titkot, ha el­mondom, hogy minden bör­tönparancsnokot védenek. Amikor az elítéltekkel találkoz­tam, engem is védtek. Fenyege­téseket persze kaptam, aminek minden smasszer ki van téve. A túszejtő álma - Jól emlékszem, hogy önt egy sorozatgyilkos túszul akarta ejteni? - Igen, megtörtént. Három éve. Az életfogytiglani szabad­ságvesztésre ítélt férfi azt ter­vezte, hogy kihallgatást kér és túszul ejt, és csak akkor enged el, ha követeléseit teljesítik. Az egyik az lett volna, hogy enged­jék szabadon. De a terve kide­rült, meghiúsítottuk. - Viszonylag gyakran lehet hallani, olvasni börtönláza­dásról. Szegeden készültek a rabok hasonlóra? - Nem, ilyen információ so­ha nem jutott el hozzám. A volt börtönparancsnok, Csapó József minden csillagbeli elítélttel találkozott - A Csillag börtönben a fog­va tartottak között is kiala­kult a hierarchia. Kiből lehet főnök, mi számít? - A fizikum, az anyagiak, a bűncselekmény súlya. Ezek a rácson túl döntő szempontok. - Előfordult, hogy valami miatt megkereste a „főnökö­ket" és tárgyalt velük? -Soha! -Arra gondoltam, hogy pél­dául ha másért nem, a börtön nyugalma érdekében ilyen akár természetes is lehetne. - Nem az! Az őr az őr, az el­36 év börtönben Csapó József dandártábor­nok 36 évet töltött különböző büntetés-végrehajtási intézet­ben. Végigjárta a hierarchiát, a Szegedi Fegyház és Börtön élén 12 évig állt. Irányításé alatt a Csillag börtön az ország egyik legjobb intézetévé vált. Ezért is volt váratlan, hogy Takács Albert igazságügyi és rendvédelmi miniszter augusz­tus 27-én indoklás nélkül visz­szavonta vezetői megbízatását és rendelkezési állományba helyezte. Csapó József már januárban eldöntötte, hogy az év végén nyugdíjba vonul. Ak­kor megbeszéltük vele, hogy előtte ióterjút ad lapunknak. A beszélgetésre - posztjáról való elmozdítása miatt - négy hó­nappal korábban került sor. FOTOK: SCHMIDT ANDREA ítélt az elítélt. Soha nem kerül­hetünk ugyanarra az oldalra. - Ki az igazi bűnöző? - Az, aki az egész életét a bű­nözésre tette fel, bűncselekmé­nyekből él. A bűnszervezetek tagjai közéjük tartoznak. - Vannak igazi bűnözők a Szegedi Fegyház és Börtön­ben? - A Csillag börtön az ország egyik legszigorúbb intézete, a mintegy ezer elítélt kétharma­dát fegyházbüntetésre ítélték, közülük közel kétszázan élet­fogytig tartó büntetésüket töl­tik. - Mindegyiket ismeri? - Mindenkivel beszéltem. Az életfogytiglani Szabadság­vesztésre ítéltekkel mindig már az érkezésük napján ta­lálkoztam. - Vannak köztük, akik ár­tatlannak tartják magukat? - Persze, vannak. Nem is kevesen. A már szóba hozott egykori kommandós is azt ál­lítja, hogy ártatlanul ítélték el. -És? - Minden lehetőséget kime­ríthetnek, és élnek is vele. Sze­mélyes kihallgatásokon el­mondom nekik, hogy nekem Csoportok, színjátszás, tanulás A Szegedi Fegyház és Börtönben különböző mó­don próbálják az elítéltek figyelmét elterelni a napok számolásától. A rabokat különböző csoportokban helyezték el, amivel Csapó József szerint jelentősen csökkentették a konfliktus­helyzeteket. Összesen nyolc csoportot alakítottak ki, a hasonló bűncselekménye­ket elkövetők alkotnak egy-egy csoportot. Az elítél­tek tanulhatnak is, vagy megismerhetik a számító­gépek használatát, könyv­tárba járhatnak, színjátszó csoportokat alakíthatnak, és előadásokat tarthatnak. Az elmúlt években a Csillag börtönben rendszeresek voltak a koncertek. hiába panaszkodnak, hiába próbálnak meggyőzni, mi vég­rehajtók vagyunk. Én nem fog­lalkozom egy-egy ügy előzmé­nyeivel, hátterével. - Előfordult, hogy találko­zott volt rabokkal? - Igen. Köszöntünk egymás­nak, esetleg váltottunk néhány szót, elmondták, mi történt ve­lük. Vannak, akik levélben írták meg, hogyan alakult a sorsuk. Fegyelmezési eszköz - Azt mondják, a börtönök­ben a rabok helyzeténél csak az őröké a rosszabb. Ez igaz? - Nem, ez egyszerűen nem igaz. - Az elítéltek gyakran mocs­kolják a fegyöröket, akik ez ellen nem sokat tehetnek, hi­szen évekig össze vannak zár­va. Lehet kezelni az ilyen helyzeteket? - Nemcsak lehet, hanem szükséges is. Egyébként van­nak fegyelmezési eszközeink, például a különböző kedvez­mények megvonása. De elő­ször nem a szankciókat kell elővenni. A konfliktusok fel­oldását legjobban a párbeszéd segítheti. - Ki volt a legismertebb „el­ítéltje", és ha volt ilyen, miért éppen ö? - Nevet most sem mond­hatok, de a legismertebbnek azt a Csillag börtönben ra­boskodó elítéltet tartom, aki az ítélet szerint társával több gyilkosságot követett el, és pénzszállító autókat támadt meg. Neve összefügg a halál­büntetést kezdeményező népszavazással, ugyanis egyik áldozatának az apja volt a kezdeményező. Meg­számolni is nehéz lenne, hogy mennyi interjút adott különböző televízióknak és újságoknak. Gyakran volt címlapsztori! OLÁH ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents