Délmagyarország, 2007. szeptember (97. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-07 / 209. szám

10 DÉLMADÁR 2007. szeptember 7., péntek Belső béke .Akkor találod meg belső békédet, ha befejezed mindazt, amit elkezdték" Szóval körülnéztem a lakásban, és meg­kerestem mindazt, ami nem volt befejezve - és munkába menet előtt befejeztem: - egy megkezdett palack vörösbort, - egy megkezdett palack fehérbort, - egy megkezdett palack konyakot, - egy megkezdett doboz nyugtatót, - egy megkezdett doboz cigarettát, - egy megkezdett tábla csokoládét, - egy megkezdett doboz bonbont, - egy megkezdett főtt, füstölt csülköt, - és egy kevés maradék vodkát. A kutató őserdei útja során egyszer csak találkozik egy bennszülöttel. - Vannak önök között még kannibálok? - kérdi tőle. - Á, nincsenek. A múlt hé­ten ettük meg az utol-söt. Új patikussegédet oktat a mester: - És mi van abban a pi­ros üvegben? - kérdezi az újonc. - Hát, fiam, abból adunk, ha a recept olvashatatlan! A milliomost megkérdezik, hogy miért van az, hogy a kéregetőknek mindig sok pénzt ad, de amikor a tu­dósok kutatásokra kérnek tőle adományt, mindig eluta­sítja őket. - Nézze, senki sem látja a jövőt. Belőlem is lehet még koldus, de hogy tudós nem leszek már, az biztos! Retek úr hazamegy, s meg­lepődve látja, hogy dolgozó­szobájában egy betörő rámol a félhomályban. Retek a gaz­ember háta mögé lopakodik, és hirtelen rákiált: - Kezeket fel! A betörő ijedten engedel­meskedik a váratlan felszólí­tásnak. - így ni - mondja Retek úr -, és most csak tartsa fenn a kezét szépen, amíg megkere­sem a pisztolyomat. A plasztikai sebész új arcot varázsolt a hölgynek: eltün­tette a ráncokat, és az orrát is kisebbre szabta. Amikor fel­épül a páciens, az orvos meg­kérdezi tőle: - Mit tehetek még önért, asszonyom? Tüdna nekem nagy, kerek szemeket csinálni? - Természetesen! - válaszol a sebész, majd kiszól az asz­szisztensnőjének: - Legyen szíves, mutassa meg a hölgynek a számlá­ját! A gilisztafiú kérdi a gyász­ruhás és zokogó mamájától: - Mama, miért sírsz? - Apád miatt. - Miért, hol van? - Elment horgászni. Régimódi apuka dicsekszik az eladó lányával egy társaságban: - Az én Marikámnak két­millió forint a hozománya. Mire valaki megjegyzi: - Az nem hozomány, hanem kártérítés. Az abszolút paraszt A tuti fogyókúra Két régi barát összefut az utcán. Kérdezi egyik a má­siktól: - Hát neked hogy sikerült ilyen jól lefogynod? - Elkezdtem egy diétát. Há­rom hete nem eszem mást, csak húslevest. - És mivel eszed, cérna­metélttel? - A fenét, pálcikával! A kisfiú megkérdezi az édes­apját, aki a konyhában mo­sogat: - Apa! Mi az, hogy bigá­mista? - Bigámista? Az olyan férfi, aki kétszer annyi edényt mo­sogat mint én. A DÉLMADÁR HETI UDVARLÁSA Tetszik a tested, úgyhogy ha nem akarod, nem kell beszélgetnünk! Egy férfi áll az utcán, mobiltelefonnal a fülén. Egyszercsak elmegy mellette egy fiatal nő, mire a férfi megszólítja: - Ne haragudjon hölgyem, de a feleségemnek ma van a születésnapja és éppen parfümöt rendelnék neki ajándékba, és megéreztem az ön illatát. Megmondaná milyen parfümöt használ? - Latros-t - válaszolja a nő büszkén. A férfi ismét a füléhez emeli a telefont, és beleszól: - Oké! Bármi lehet, csak ne Latros, mert az rohadt büdös. SZEGÉNY JÓZSI, MEGHALT, PEDIG MEG MONDANI AKARTAM NEKI VALAMIT. - MIÉRT, MIT AKARTÁL MONDANI? - HOGY UR0RJ0N, MERT DŐL A FA... A SZIVKIMELO - GRATULÁLOK, SZÁZADOS ÚR! ­MONDJA AZ ORVOS. -MIHEZ? - KITŰNŐ ÁLLAPOTBAN VAN A SZÍVE! - UGYE?! - LÁTSZIK, HOGY RITKÁN HASZNÁLJA! • - Honnan lehet megismerni a „messziről jött embert"? - Közelről. • ZONGORA MEGÉRKEZNEK A SZÁLLÍTÓMUNKÁ­SOK. - HOL A ZONGORA, AMIT EL KELL VINNÜNK? - DE HISZEN MAGÁNAK CSAK EGY KEZE VAN! - MIÉRT?! KÉT ZONGORÁT KaL VINNI EGYSZERRE? Please Be I safe. Do not stand, sít, climb orlean on . zoofences. If you fali, anlrnals could eat you and that miqht make them síek. Tnank you. KÉRJÜK, LEGYEN BIZTONSÁGOS! Ne álljon, vagy üljön a kerítésre, ne másszon fel rá, ne hajoljon át rajta! Amennyiben beesik, az állatok megehetik önt, s attól ők megbetegedhetnek! Köszönjük! Viccözön Gyanakvó férj a feleségéhez: - Honnan van ez a gyö­nyörű nyakláncod, drágám? - A kocsid hátsó Ülésén ta­láltam, édesem. Egy férj búcsúzkodik a fe­leségétől: - Drágám, amíg üzleti úton vagyok, hogyan adjak neked hírt magamról? Telefonon, távirattal vagy faxon? - Banki átutalással, ha le­het. Az egyszeri parasztlegény bemegy a kupiba. Kérdezi tő­le a madám: - Aztán értesz-e a szere­lemhez, te legény? - Hogy értek-e? Két éve ma­gamévá tettem egy medvét, azóta nekem gyűjti a mé­zet... A vádlott kezében egy base­ballütővel jelenik meg a bí­róságon. - Mit akar ezzel? - kérdi a bíró elhűlve. Kérem, az idézésben az állt. hogy a védelemről ma­gamnak kell gondoskodnom. Az éjszakában egy sötét, ki­halt utca sarkán egy férfi top­pan a megrémült hölgy elé: - Adjon azonnal egy ezrest, mert különben olyat teszek, amilyet még soha életem­ben! Mit tehet a nő? Odaadja a pénzt, azután megkérdi az űtonállót: - Mégis, mit tett volna, ha nem adom oda? - Elmegyek dolgozni. - Képzeld, akkora mákom van! - Miért? - Tegnap amikor a szeretőmmel sétáltunk, összefutottam a feleségemmel. -És? - Ő se volt egyedül. A férj hullafáradtan érkezik haza, bezuhan az ágyba, és már majdnem elalszik, amikor a felesége hozzádörgölőzik: - Mondd, drágám, mit tennél, ha egy gyönyörű, szexis nő feküdne melléd teljesen ruhátlanul? A férj: - Nyugi drágám, hűséges maradnék hozzád! Jó tanács - Mit teszel, ha te egy tűzoltóautóban ülsz, előtted egy űrrepülőgép repül, mögötted pedig egy elefánt lohol? - ??? - Én először biztos megvárnám, míg megáll a körhinta... Belami kilométerei Látom, a tanszereket a kedves szülők már kifizették. Azt is észrevettem, hogy az emiatt a homlokukra szerelt hideg borogatás is kihűlt, a nyugtatókat is megemésztette a gyomruk. Vagyis akár más témáról is beszélgethetünk, 2007 szép, napos szeptemberének elején - dőlt hátra elé­gedetten a székén Belami a Zsibbadt brigád­vezető nagytermében. A kiskocsma nagytermészetű vendégköre meg csak hümmögött, mert érezte: a külváros nyu­galmazott szépfiúja valami cselre készül, netán még az is megfordult a fejében, hogy köz­érzetjavító programmal szórakoztassa hó elején, friss fizetéssel a zsebben a népeket. - Eltalálták: olyan számtanórát tartok, amitől két fülük közé szorul a szájuk a mosolytól ­mondta Belami, amikor a fent említett programot Smúz apu felvetette, mint döglött halat a víz. S már kezdte is: - Ha azt mondom, hogy 173 kilométer és Ml, mi jut eszükbe? Vagy, ha hozzáadom: 174 kilométer és M5, valamint 230 kilométer és M3, plusz 54 kilométer és M6? Nem is beszélve arról, hogy 206 kilométer és M7, 25 kilométer és M30, 48 kilométer és M35, 12 kilométer és M4, 19 kilométer és M70, no meg M8 és 10 kilométer, M9 és 21 kilométer, M0 és 42 kilométer. Eddig tudtak követni? - Természetesen nem - borult söröskorsójára Snájdig Pepi de mivel ez magát soha nem zavarta, csak sorolja tovább. - Dehogy sorolom. Mindezt adják össze, és tap­soljanak az örömtől, mert akárhogy is forgatják a számokat, ez igy összesen 1014 kilométert tesz ki. És ha még mindig nem értenék, merthogy efféle ér­zésem támad, amikor Ló Eleknek abba a nagyon buta tekintetébe botlik a bakancsom, hát elmon­dom: a magyarországi autópályák hosszáról esik it­ten szó, ami túllépte a bűvös ezer kilométeres ha­tárt. Na, most már lehet vigyorogni. A Zsibiben ülők, ha nem is öltöztek talpig röhögésbe, de úgy elméláztak, hogy szájuk is tátva maradt, nagy örömére, a fogra oly jókedvvel harapó muslincáknak. Nem mintha Józsi csapost, aki autójával az italnagykernél messzebbre még életében nem ment (leszámítva egy kevéske benzincsempészést még a 90-es években), na­gyon meghatotta volna a honi autópálya program. Ám tény: egyetlen olyan Panel Pál-lakótelepi polgár nem ült a sörös korsók árnyékába, aki ne emlékezett volna arra az időkre, amikor még legfeljebb tévén látott autósztrádát, majd amikor az idegtől harapdálta a szélvédőt, mert azt látta, milyen ormótlan domb zárja le hosszú évekig az M5-öst Félegyházánál, s ne őrült volna meg a dühtől, amikor el akart jutni a Balaton egyik végétől a másikig. Ám nem lettek volna formában, ha fél perc múlva egyikük, jelesül Cink Enikő nem jegyzi meg: - Szép, szép, de még mindig kevés. Na, Belamit ekkor Béla, a falról menekülő légy és a gutaütés is kerülgette egy kicsit. De hosz­szasabb verekedés csak nem lett az ügyből, mivel Józsi csapos hozta az újabb kört, Minek Dönci meg éppen arról tartott rövidebb tájékoztatót Plüss Etának, hogy ha az időjárás is kedvez, meg a pénzt se eszik meg a molyok, az M43-as is maximum három éven belül elkészülhet, akkor pedig az autópálya-kilométerek hossza... - Igen ám, de mibe kerül ez nekünk? Nem lehet, hogy éppen ebbe a tengernyi autópályába van beleépítve az a rengeteg adósság, aminek terheit nyögi az ország? - vetette közbe közgazdaságilag Heveny Béci, mert úgy látta, még a végén elharapózik a jó hangulat. - Hogy a maga adóssága nem sztrádában, hanem negyvenszázalékos alkoholban fekszik, arról én kezeskedem - mutogatott régóta ki nem fizetett számlákat Józsi csapos Bécinek, aki pedig - úgy vélvén, hogy mindez sérti a személyiségi jogait, meg egyébként sem tartozik senkire maga is megsértődött, és sértődötten kezdte el Józsi fejével verni a pult szélét. Eközben többen is összevitatkoztak azon, hogy az állam pénzét mire kéne költeni. Vasút épüljön, iskola, kórház, netán élményfürdős idegencsalogató aquapark, nem is beszélve kanyargós völgyhidakról, metróról, Kos­suth téri díszburkolatról - vetették össze az ötleteket, amikor Belami szünetet rendelt el. - Na én megyek. Azt hittem, ma felhőtlen lesz az örömöm, de magukkal efféle programot kár is tervezni - legyintgetett a külváros lassan, de biztosan vénülő szépfiúja, és becsapta maga mögött az ajtót. Majd gyorsan kocsiba csüccsent, gondolta, autózik egy jót, hadd szellőzzön az a szép nagy feje. Szellőzött is, naná, abban a kellemes ben­zingőzben, ami szétterült a városon. Egészen az első sávváltásig a legforgalmasabb sugárúton, ahol csak akkorát ugrott az autó egy kami­oncsorda kitaposta nyomvályúban, mint két bak­kecske, Belami feje meg éppen kilencszer csa­pódott a kocsi tetejébe. Szemei előtt csillagok cikáztak, s mily érdekes: egyiken sem futott autópálya. BÁTYI ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents