Délmagyarország, 2007. augusztus (97. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-04 / 181. szám

SZOMBAT, 2007. AUGUSZTUS 4. •MEGYEI TŰKOR" Repülőgéppel és GPS-szel a vadvirág nyomában Tartós szegfűre 400 millió forint Göncz Árpád, Eszenyi Enikő, Pindroch Csaba is a vendégházban aludt Koncz Gábor, a jó „feleség" Kipusztulás fenyegeti a kizá­rólag Magyarországon élő nö­vénykülönlegességet, a tartós szegfűt. A nemzeti kincsnek számító, a legmagasabb védel­mi kategóriába tartozó nö­vényunikum megmentésére összefogott a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, a szegedi füvészkert - és az Eu­rópai Unió, mely mintegy négyszázmillió forinttal tá­mogatja a programot. Az egész világon kizárólag Ma­gyarországon található meg a tar­tós szegfű. Ma már csak alig pár ezer tő él belőle, egyes Duna-Ti­sza közi, homokbuckás területe­ken. Ásotthalmon is virágzik Csongrád megyében, Ásott­halom közelében is előfordul, egy nyáras-borókás természet­védelmi területen - körülbelül százhatvan tőről tudnak. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság ötéves projektet dolgozott ki a páratlan ritka­ság megmentésére. A költség­vetés több, mint négyszázmil­lió forint; hetvenöt százalékát az Európai Unió LIFE Nature elnevezésű természetvédelmi forrása biztosítja - mondja Mile Orsolya, a tartósszeg­fű-védelmi program vezetője. A munkában nagy szerepet vállalt a Szegedi Tudomány­egyetem füvészkertje is: há­rom év alatt tizenötezer, ere­deti termőhelyen gyűjtött magból nevelnek szaporodó­képes növényt, s telepítik visz­sza őket. Az első telepítés idén ősszel már meg is történik, kísérleti jel­leggel - és a kiültetés a tapaszta­latok figyelembe vételével töb­bezres egyedszámokban folyik tovább. Szaporítják, kutatják - A füvészkert már mintegy évtizede foglalkozik védett nö­vények szaporításával kutatá­sával. így kapcsolódtunk a programba - ismerteti az előz­ményeket Mihalik Erzsébet, a TANÖSVÉNY Az ötéves program keretében tanösvény is épül a nemzeti park tartós szegfűs terüle­tén. Az ide látogatók tanul­mányozhatják majd, hogyan is néz ki ez a nevezetes, csak nálunk élő növény, s milyen az az élőhely, az a táj, amit igényel, és amely­hez hasonló - ezek szerint, hisz tartós szegfű másutt nem él - nincs a világon. így néz ki a tartós szegfű Fotó: Karnok Csaba botanikus kert vezetője, az SZTE növénytani tanszék­ének igazgatója. A kutatás mindenre kiterjed, a tartós­szegfű-állomány genetikai vizsgálatától a élőhellyel szemben támasztott, különle­ges igényig. Mindeközben a növény ere­deti élőhelyein is folyik a munka. A nemzeti parkosok GPS és speciális térinformati­kai szoftverek, illetve repülő­gépes légi fotók segítségével minden tartósszegfű-élőhelyet föltérképeznek, minden tövet „leltárba vesznek". Hisz csak akkor lehet megvédeni a nö­vényt, ha tudjuk, hol van. Az egyik termőhelyen korábban nyolcezer tő élt, most azonban csak háromezret találtak belő­le; igaz, ez a szám csak az épp virágzó egyedekre vonat­kozik. A huszonnegyedik órában - Viszont egy másik terüle­ten, ahol korábban pár száz tő­ről tudtunk, a csúcstechnika igénybevételével kiderült, hogy több, mint négyezer tő él - is­merteti a legújabb adatokat a programvezető. Legnagyobb veszélyt a mes­terséges tájátalakítások - pél­dául a feketefenyővel, akáccal történő beültetés és az inva­zív növények (főleg a selyemkó­ró) térhódítása jelenti a tartós szegfű számára, s e kettő össz­hatása: az élőhely­vesztés. Az egykori tartósszegfű-élőhe­lyeken tehát kiter­melik az egyébként is tájidegen fekete­fenyveseket, akáco­sokat, és helyükre őshonos, a területre jellemző szürke- és fehérnyár kerül. Az újonnan kialakí­tott, nyárfaligetek­kel szabdalt, válto­zatos tisztások sora összeköti majd a je­lenlegi, egymástól elszigetelt, s mind aprózódóbb, jelen­téktelenedőbb tar­tósszegfú-élőhelye­ket. Ez rendkívül fontos: ha egy he­lyen elkezd ritkulni az állomány, más­honnan pótlódhat, és a genetikai állo­mány is szélesedik. Összefüggő tartós szegfűs területek jönnek létre - a hu­szonnegyedik órá­ban. ECS. Vendég a háznál: Koncz Gábor önkiszolgál szeivel - többek között Gergely Róberttel, Nádas Györggyel ­két éve annyira összebarátko­zott, hogy a színészek a szín­padról üdvözölték őt előadás közben. A ház majdnem mindig lakott, csupán az év eleje számít holt­időnek, egyébként a testvérvá­rosok delegációi és az ide érkező színészek, művészek lakják. Időnként „befogadják" a Szegedi Szabadtéri Játékok fellépőit is, ha a szervezők ezt kérik. Ha van szabad szoba, a város alkalman­ként kiadja azokat. De a szállás Fotó: Segesvári Csaba csak a hivatalos vendégeknek in­gyenes. A Fürdő utcaitól néhány tíz mé­terre, a Pillich Kálmán utcában áll az önkormányzat másik vendég­háza, amely nemrég beázott, ezért éppen felújítják. Ez az épület sok­kal modernebb. Konditerem, sza­una, sarokkád, bőr ülőgarnitúra kényezteti a vendégeket. Mind az öt szoba kétágyas, az egyiket gye­rekeknek alakították ki. Itt min­den szobához külön fürdőszoba jár. Ebben lakott például Jordán Tamás, Fehér Anna, Csonka Anti­rás és Cambridge polgármestere, Róbert Dryden. G. ZS. KIT IDE, KIT ODA •j Szabó Sándor önkormányzati kabinetfőnök arra a kérdésre, hogy mitől függ, kit hol szállásolnak el, így válaszolt: a modernebb házat elsősorban rangos külföldi vendégeknek, illetve olyan gazdasági vezetőknek tartják fönt, akiket a színvonalas vendéglátással is igyekeznek arra ösztönözni: Szegeden fektessék be a pénzüket. Két vendégházat tart fenn a sze­gedi önkormányzat, az egyik­ben tegnap Koncz Gáborral ta­lálkoztunk. A város vendégül látta már Eszenyi Enikőt, Ná­das Györgyöt, Jordán Tamást. A legrangosabb látogató Göncz Árpád volt. Koncz Gábor kávét főz, közben a reggeli nyomait pakolja el maga után. Nem filmrészlet, hanem életkép a szegedi önkor­mányzat egyik vendégházából. A Fürdő utcai épületben jelen­leg a színész és Pál Tamás kar­mester lakik, de megszállt már itt Pindroch Csaba, Verebes Linda, Eszenyi Enikő, Radó De­nise, Nádas György, Gergely Róbert, sőt Göncz Árpád is. A hétszobás, 70-es években épült, inkább patinás mint kényelmes házban állítólag Kádár János is többször aludt. Most a város vendégei laknak benne 1-2 na­pig, hétig. - Sosem megyek szállodába, ilyen helyeken szeretek meg­szállni, mint ez. Imádom a ren­det. Itt bennem, és körülöttem is rend van. Láthatják, jó „feleség" vagyok, ellátom magam: az előbb éppen lágy tojást főztem - mond­ta Koncz Gábor, aki az Újszegedi Szabadtéri Színpadon A Zördög című darabban lép fel. A művész egyetlen panasza, hogy unatko­zik. Mindennap hatkor kel, ha otthon van, a saját birtokán lova­gol, horgászik, vadászik. Szege­den ugyan elsétált a Tiszához, és kipróbálta az úszóházakat is, de mint mondta: nem szeret tétlen­kedni. Körbenéztünk az épületben, ahol egy kivételével minden szoba kétágyas, közös a kony­ha, a nappali, és egy fürdőre két szoba jut. A gondnok, Csorbá­né Marika lelkesen mesélte: olyan emberekkel találkozhat itt, akikkel különben sosem is­merkedne meg. A Szerelem bo­londulásig című darab művé­Szeptember közepéig marad a Rejtett szépségek kiállítás - Női talkshow a nőkről Házasságkötés - revolverrel A zongora- és festőtehetség Gyertyánffy Berta élete kalandosan alakult. Nákó Kál­mán gróf fegyvert fogott a papra, hogy feleségül vehesse. Portréja a Móra-múzeum Rejtett szépségek kiállításán látható, amit két héttel meghosszabbítottak, szeptember közepéig még láthatjuk. Gyertyánffy Berta, a későbbi Nákó grófné örmény származású család sarja. A keleties vonásokat hordozó szépség igazi művészié­lek volt, zenélt és festett. Korán szerelmi csalódás érte, amit csak hosszú hónapok múltán hevert ki. Később a vajdasági Nagy­becskereken egy bálon ismerkedett meg Nákó Kálmánnal, akibe azonnal beleszere­tett. Kölcsönösen fellángolt a vonzalom, a fiú családja azonban rangban nem tartotta méltónak a lányt. Az idősebb Nákó gróf mindent el is követett annak érdekében, hogy a fiatalok szakítsanak. Az ifjú gróf vi­szont kitartott élete szerelme mellett, sőt elhatározta, hogy titokban házasodik össze vele, hogy ezzel kész tények elé állítsa a családját. A nemes ifjú revolverrel kénysze­rítette a helyi papot, hogy adja ki az eskü­vőhöz szükséges nyilatkozatot. A doku­mentum megszületett, Kálmán az esperes­re zárta az ajtót, majd lóhátra ült, hogy Tol­vádon oltár elé vezesse Bertát. Mire a felbő­szült atya tudomást szerzett a cselről, ad­digra már későn érkezett, a frigy megkötte­tett. A fiatal pár Pesten, mai Gresham-palota helyén rendezte be a Nákó-rezidenciát, Friedrich von Amerling megfestette a te­hetséges tanítványt Fotó: Karnok Csaba ahol rendszeresen szerveztek estélyeket. Olyan híres kiválóságok tették náluk tiszte­letüket, mint Liszt Ferenc vagy Richárd Wagner. Elismerően nyilatkoznak a grófné zongorajátékáról. Festőművészetét pedig Friedrich von Amerling, a híres osztrák fes­tőművész csiszolta, aki 1855-ben meg is örökítette tanítványa portréját. Nákó gróf­né jótékony célokra is szívesen kamatoztat­ta a tehetségét. Amellett, hogy pénzt ado­mányozott, például az éhínség sújtotta hor­vát nép megsegítésére a Nemzeti Színház­ban makói cigányzenészekkel együtt kon­certezett. Karácsonykor szegénygyerekek százainak készített ajándékcsomagokat. Nem véletlen, hogy a szeretett asszony 1882-es halála után a szomorú férj kórhá­zat alapított a tiszteletére Nagyszentmikló­son, amely immár több mint százhúsz éve működik. DOMBA1 TÜNDE NŐK A N0KR0L A múzeumi talkshow-sorozat folytatódik: augusz­tus 13-án este Szetey András, lapunk főszerkesz­tője beszélget ismert szegedi nőkkel a nőkről. A Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből Szege­den vendégeskedő Rejtett szépségek tárlat nyitva tartását két héttel meghosszabbították, szeptem­ber 16-áig látható a Méra-múzeumban. A A SZABADTÉRI JÁTÉKOK I* '// SZÉCÉD m/y jlt* j Augusztus 9., 10., 11., 12. JEGYÉRTÉKESÍTÉS: SZEGED Átrium, Karasz u. 9., T. 62/541 205, ORSZÁGOSÁN az Ibusz irodakban A Szegedi Szabadtéri Játékok a Budapesti Operettszínház ÉS a Vereinigte Bühnen Wien kd w w w.SZEG E D ISZABADTERI.hu

Next

/
Thumbnails
Contents