Délmagyarország, 2007. augusztus (97. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-29 / 201. szám

CSÜTÖRTÖK, 2007. AUGUSZTUS 30. "MEGYEI TÜKÖR" Nóvák Zoltán kuratóriumi elnök biztos abban, hogy minden törvényes, de vizsgálatot rendelt el Vihar a légúti betegekért alapítvány körül A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a kuratóriumi elnök lemond, a szülők egy része pedig egy, a Usza-parti óvodához szorosabban kötődő alapítványt hoz lét­re, mert nem látja pontosan, mire megy el a Szegedi Óvodáskorú Légúti Betege­kért Alapítványba befizetett pénz. E szervezet koordinálja a városban az asztmás gyermekek úszásoktatását. Szegeden Harsányi Géza professzor in­dította el az asztmás gyermekek úszás­oktatását. A Tisza-parti óvodában tizen­öt éve 21 ezer forinttal hozták létre ma­gánszemélyek a Szegedi Óvodáskorú Légúti Betegekért Alapítványt, amely a speciális programot koordinálja. A szer­vezet az asztmás oviban székel. Az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) június elseje előtt havonta 220 óvodás gyógyúszását finanszírozta al­kalmanként 421 forinttal. A támogatási összeg azóta 676 forintra nőtt. Az OEP mellett a szülők is fizetnek az úszásért, gyermekenként havi kétezer forintot, és sokan az adójuk 1 százalékát is felajánl­ják az alapítványnak. Elmaradt találkozó - Amikor kértük a kuratórium tagját, az óvoda nyáron nyugállományba vo­nult vezetőjét, hogy vásároljon az alapít­vány készségfejlesztő játékokat, az volt Laczik Antalné válasza, hogy nincs pénz. így támogatásért pályáztunk egy civil szervezetnél, ahol áttanulmányoz­va a papírokat, nem értették, miért nem fordít ilyen célra pénzt a szerintük a töb­bi szervezethez képest tehetősebb ala­pítvány - mesélt Tóthné Jura Joanna és Nagy Péter arról, hogyan robbant ki a botrány még májusban. Elmondásuk szerint a szülői munkaközösség vezetői a kuratóriumtól szerették volna ponto­san megtudni, mire megy el a pénz, az alapítványi kasszába befizetett havi két­ezer forint és az 1 százalék, számításuk szerint ugyanis az OEP-támogatás fede­zi a gyermekek úszását. Tóthné szerint már évek óta nem volt fejlesztés a városi fenntartású óvodában, az ebédlő fala sa­létromos, az udyar poros, játékokat és könyveket pedig általában a szülők visz­nek az óvodába. Az első megbeszélés, amelyen a szü­lők kérték, hogy az öttagú kuratórium­nak szülő és óvónő tagja is legyen, nem vezetett eredményre. Tóthné elmondta, abban állapodtak meg, hogy június kö­zepén folytatják a tárgyalásokat, de júni­us 13-án már csak egy aláírás nélküli ki­függesztett tájékoztatót találtak, amely­ben az alapítvány egyebek mellett arról értesítette a szülőket, hogy a megbeszé­lés elmarad, az alapítók nem tettek ja­vaslatot a kuratórium személyi összeté­telének megváltoztatására, az 1 száza­lékból befolyt közel félmillió forintból pedig többek között pólót, ragasztót és irodaszert vásároltak. Tényleges munka - A szülőkkel való első találkozón meg­lepett a stílus, a támadó, személyeskedő hangnem, amivel az alapítvány munká­ját és a kuratórium tagjait illették, ezért másik, hasonló rendezvényen nem óhajtottam részt venni - adott Nóvák Zoltán magyarázatot arra, miért nem volt második találkozó. A kuratórium elnöke szerint a szülők olyan dokumen­tumokba akartak belenézni, amikbe nincs joguk. A tüdőgyógyász egyetemi docens elmondása szerint személyiségi jogokat sértett volna, ha megmutatja a bérjellegű kifizetéseket, díjazásokat. A szülők részéről felmerült, mennyire eti­kus, hogy Laczik Antalné és Magyar Gá­bor edző nem csupán a kuratórium tag­ja, de az alapítvány alkalmazottja is. Nóvák Zoltán elmondta, Laczikné és Magyar, akik sokat tettek az asztmás gyermekek egészséges életmódjáért, nem alkalmazottjai az alapítványnak. Számlaképesen nyújtanak szolgáltatást - hangsúlyozta az elnök -, melyet sem­mi sem tilt, kuratóriumi döntés alapján tényleges munkát végeznek. Biztonsági tartalék Nóvák szerint a szülők nem jól szá­moltak az úszással kapcsolatban, mert az OEP-támogatás nem fedezi a költsé­geket. Elmondta: a pénzt mindig utólag kapja meg az alapítvány, az uszodai sáv­bérletet, a gyermekek bérletét, valamint az edzők, óvónők, dajkák bérét viszont előre kell kifizetni. Ezért is kellett pénz­alapot teremteni a sportterápia elvégzé­séhez. Vélhetően erről a biztonsági tar­talékról, ami tavaly több mint kétmillió forint volt, hihették a pályázat kiírói, NOVAK TÁVOZIK £ Nóvák Zoltán két éve elnök, munká­jáért nem kap juttatást. Elmondta, már májusban eldöntötte, hogy le­mond az elnökségről és a kuratóriu­mi tagságról is, mert nem hajlandó személyeskedő, önös érdekekben zajló csatározások szereplője lenni. Ezzel azonban megvárja annak az ellenőrző vizsgálatnak az eredmé­nyét, amit az alapítványnál kezde­ményezett. Nóvák javasolta a szü­lőknek: hozzanak létre egy óvodai alapítványt, aminek átutalhatják az 1 százalékukat, és a kuratóriumnak szülők, óvónők is tagjai lehetnek. Úgy tudjuk, a szülők komolyan fog­lalkoznak az óvodai alapítvány ötle­tével. hogy az alapítvány gazdagabb más szer­vezeteknél. Ez nem az óvoda alapítványa - mond­ta az elnök -, ezért nemigen lehet kü­lönböző fejlesztéseket rajta számon kér­ni. Nóvák szerint az adózók 1 százalé­kos befizetéséből befolyt összeget min­dig az óvoda használhatta fel kisebb be­szerzésekre. SZABÓ C. SZILÁRD MINDEN A MATEKON MÚLIK |H A szülők számítása szerint az úszásoktatás 7,3 millió forintba került az elmúlt tanévben. Az ala­pítvány 2006-os pénzügyi jelentése szerint az úszással kapcsolatos kiadások tavaly 7,1 millió, a dologi kiadások pedig 2,2 millió forintot tettek ki. Tavaly több mint 10 millió forint bevétele volt az alapítványnak: az OEP több mint 6,3 millió forintot utalt át a szervezetnek, a szülői támogatás összege meghaladta a 2,6 milliót, az 1 százalékokból 835 ezer forint folyt be és volt 250 ezer fo­rint egyéni támogatás is. A lekötött pénzzel együtt közel 2,5 millió forint plusszal zárta 2006-ot az alapítvány. £ Az oktatási és kulturális tárca 2006 júniusában jelentette be, hogy az államilag finanszírozott alapkép­zésben a hallgatóknak 2008-tól évi 105 ezer forint, a mesterképzésben évi 150 ezer forint úgynevezett felsőoktatási részhozzájárulást (fer) kell fizetniük. Az összeget az egyetemek 50 százalékkal fel-és le­felé egyaránt módosíthatják, vagyis a tandíj minimum évi 52 ezer 500, maximum 225 ezer forint lehet. A fer felmenő rendszerben lép életbe, így a most egyetemre járóknak vagy az idén szeptemberben első éveseknek nem kell fizetniük. Az első év végi eredmények alapján dől el, kinek kell fizetnie: a diákok legjobban teljesítő 15 százaléka mentesül, sőt ösztöndíjat is kap. Mentességet élveznek majd a halmo­zottan hátrányos helyzetűek, a doktori képzésben tanulók és az első felsőfokú szakképzést végző diá­kok is. A térből befolyt összeg az egyetemnél marad. Legkevesebb egyharmadát, maximum ötven szá­zalékát kötelezően tanulmányi ösztöndíjra kell fordítani. A fennmaradó összeget az intézmény fejlesz­tésére költhetik - olvasható az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapján. Ml A FER? Ősszel biztosan nem mutathatják be a filmet Nem támogatják a Tüskevárt Egy hétig demonstrálnak az egyetemisták Szegeden Ismét tandíjellenes tüntetés Szeptember helyett leghama­rabb karácsonykor tűzhetik műsorukra a Tüskevár című új filmet a magyar mozik. Ez a premieridőpont is feltételes: Balogh György rendező sze­rint felelőtlenség lenne bár­mit is mondani a bemutató­ról. A produkció a Magyar Mozgókép Közalapítvány visz­szatérítendő támogatására vár, mivel a televíziókra nem számíthatott. Ószre ígérték az alkotók, még­sem lesz egyhamar Tüske­vár-bemutató a hazai mozik­ban. A negyedik éve készülő já­tékfilmről utoljára a májusi szegedi tesztvetítést követően adtunk hírt. A közönség részé­ről jóra értékelt, még befejezet­len művel kapcsolatban azt ter­vezték a filmkészítők, hogy szeptember környékén bemu­tatható lesz, mostanra azonban egyértelművé vált, leghama­rabb karácsonykor, vagy jövő év elején tűzhetik műsorukra a filmszínházak. - Azért kínlódunk, mert nincs támogatónk, pedig kar­nyújtásnyira vagyunk a befeje­zéstől - mondta lapunknak Ba­logh György. - A hangtechnikai és digitális utómunkák tovább­ra is hátravannak. Illetve fő­címnek szeretnénk légi felvéte­leket készíteni a Kis-Balaton­ról. A Magyar Mozgókép Köz­alapítvány 25 millió forint visz­szatérítendó támogatást ítélt meg nekünk korábban, jelenleg ennek az összegnek a folyósítá­sára várunk. Ebből már mozi­kész állapotba kerülhet a film. A premier időpontjával kapcso­latban viszont felelőtlenség lenne bármit is mondani. Mi nagyon örülnénk, ha 2008 ele­jén bemutathatnánk a Tüske­várt. Személy szerint azt kívá­nom, hogy pontosan ugyan­olyan lassan menjen ki a köz­tudatból ez a film, mint ami­lyen lassan elkészült - tette hozzá a rendező. A Tüskevár újrafilmesítésé­nek ötletét 2004-ben még dí­jazta a Magyar Mozgókép Köz­alapítvány, akkor hárommillió forinttal támogatta a film elő­készítését. De azóta a szervezet egyetlen vissza nem térítendő támogatást nyújtó pályázatán sem futott be nyertesként a produkció. A közalapítvány honlapján nem az utómunkafá­zisban lévő, hanem a bemuta­tóra váró filmek közé sorolják a Tüskevárt. A javarészt Csongrádon forga­tott mozi hiába vonultatott fel is­mert színészeket, a megkeresett televíziós társaságok támogató­ként nem álltak a Fekete István remekművéből készült játékfilm mögé. A kereskedelmi adókhoz hasonlóan az a Magyar Televízió sem mutatott érdeklődést a film iránt, amely nyáron sokadszorra ismételte a regényből készült te­levíziós sorozatot, és amely 2005-ben 25 millió forintot köl­tött a Nagy Könyv-játék 12-es döntőjébe került mű népszerűsí­tésére szánt kisfilmre. B. D. Negyedik éve készül Balogh György filmje. A rendező örülne, ha 2008 elején bemutathatnák a Tüskevárt Fotó: Tésik Attila A Hallgatói Önkormányzatok Országos Kon­ferenciája tavaly október után most ismét tüntetést szervez a tandíj ellen. A 2008-tól bevezetendő fejlesztési részhozzájárulás ellen először a jövő héten, Szegeden tiltakoznak majd a diákok. „A tandíj súlyosan károsítja az Ön és környezete tanulmányait!" - harsogták a transzparensek ta­valy októberben a szegedi Dugonics téren. Akkor mintegy kétezren gyűltek össze a rektori hivatal előtt, hogy tiltakozzanak a szaktárca által 2008-ra tervezett fejlesztési részhozzájárulás ellen. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Kon­ferenciájának (HÖOK) elnöke, Miskolczi Nor­bert a múlt héten jelentette be: újabb megmoz­dulás-sorozatot szerveznek, amely Szegeden kezdődik és egy szeptember végi, budapesti tan­díjellenes tüntetéssel zárul. A HÖOK sajtóközleménye szerint „a tandíj egy hibás politikai döntés", ezért a hallgatók továbbra is elzárkóznak bármilyen formájától, és követe­lik, hogy a jelenleg fejlesztési részhozzájárulás néven bevezetett „hallgatói adót" törölje el a kor­mányzat. Szerintük „félő, hogy egy éven belül több ezer hallgató hagyja majd el a felsőoktatási intézmények padsorait, anyagi megfontolásból". Szegeden már szervezik is a tüntetést: az Egye­TANDÍJ-SZTÖR! gH 1995-ben az akkori kormány a Bokros-csomag része­ként tandíjat kívánt bevezetni a felsőoktatásban. A diá­kok akkor sem értettek egyet az ötlettel, ezért tavasszal a Pénzügyminisztérium elé vonultak, októberben pedig többnapos megmozdulást tartottak a Parlament előtt. Október 5-én több tízezren tüntettek a Kossuth téren. Aznap a hallgatók és Horn Gyula miniszterelnök megál­lapodtak arról: kétezer forint lesz a tandíj, de az előze­tes tervekkel ellentétben kiegészítő tandíjat nem vezet­nek be. Az országos tüntetés előtt egy nappal Szegeden is demonstráltak a hallgatók és az oktatók. A Dugonics téri megmozdulásra akkor így Invitáltak a plakátok: ne ülj a fenekeden! 1998-ban a Fidesz kormányra kerülé­sekor eltörölték a tandíjat. temi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) a múlt héten bejelentette a rendezvényt a rendőrség­nek, az önkormányzattól pedig területfoglalási engedélyt kért a szeptember 4-ével kezdődő hét­re, a Dugonics térre - tudtuk meg Török Márk­tól, az EHÖK elnökétől. - Egy szabadtéri kiállítás köré szerveződik a hallgatói megmozdulás: az utcai művészet esz­közeivel szeretnénk felhívni elsősorban a járó­kelők figyelmét arra, milyen igazságtalan döntés a tandíj bevezetése. Figyelemfelkeltő rendez­vényt tervezünk - hangsúlyozta az elnök, ki­emelve: büszke arra, hogy az elmúlt 50 év ha­gyományaira építkezve ismét Szegedről indul az országos tiltakozás. Tuczakov Szilvána, a Csongrád Megyei Rend­őr-főkapitányság szóvivője viszont arról tájékoz­tatott, egyelőre nem érkezett bejelentés a rend­őrségre a tüntetéssel kapcsolatban, bár erre még ráérnek a hallgatók: három nappal a rendezvény előtt kell jelezniük a megmozdulást. R. TÓTH GÁBOR Nem kell lecserélni a táblát Fotó: Kanok Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents