Délmagyarország, 2007. augusztus (97. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-03 / 180. szám

PÉNTEK, 2007. AUGUSZTUS 3. • KULTÚRA* 7 Az együttes alapítója dirigálja a szombati koncertet Újra muzsikál a Salieri Pál Tamással Húsz éve alakult, tíz éven át sikeresen működött, hosszú szünet után most újra együtt muzsikál a szegedi Salieri Kamarazenekar. Az együttes alapítója, a hetvenéves Pál Tamás dirigálja a szombat este fél 9-kor kezdődő koncertet a városháza Muzsikáló Udvarán. Nagy tábora van ma is Pál Ta­más karmesternek, a Szegedi Nemzeti Színház egykori zene­igazgatójának. Sokan emlege­tik nosztalgiával varázslatos koncertjeit, operaprodukcióit. Bár az általa alapított Salieri Kamarazenekar lassan már egy évtizede nem működik, ma is fogalom. - Amikor megpendí­tettem a koncert ötletét a zene­kar egykori titkárának, Búza Róbertnek és a Muzsikáló Ud­var programsorozatát szervező Száz Krisztának, lelkesen igent mondtak. Már az első próbán felmerült, hogy a jövőben is örömmel muzsikálnánk újra együtt. Ehhez elsősorban idő kell, ami részemről rendelke­zésre áll, hiszen hivatalos állá­saim a korom miatt már meg­szűntek - mondja Pál Tamás, aki július 16-án ünnepelte 70. születésnapját. A Salieri Kama­razenekart húsz évvel ezelőtt hozta létre, amikor idehaza szinte nem dolgozott, annyi feladata akadt külföldön. A ki­lencvenes évek végén - amikor nagy változások voltak a város színházi és zenei életében ­költözött el Szegedről, az HAYDN ÉS MOZART A szombati koncerten a Sali­eri zenekar kedvenceit, Haydn és Mozart darabjait játssza, ezekben tudja legin­kább mutatni az együttes, hogy mit tud. Kecskés György kürtművészt, aki a Mozart-kürtverseny szólóját fújja, Pál Tamás külön is a közönség figyelmébe ajánlja. Pál Tamás a Korzóban megtartott pró­bán Fotó: Karnok Csaba együttes sem tudott tovább működni. - Megható Gyüdi Sándor tá­mogatása, aki azonnal felaján­lotta, hogy próbálhatunk a Sze­gedi Szimfonikus Zenekar új székházában. Régen a szimfoni­kusok és a Salieri zenekar között mindig volt egy ostoba, nem ál­talunk kreált feszültség, ami ma már nincs. A szabadtéri vezetése javasolta, hogy legyen a felújított Reök-palotában a zenekar rezi­denciája. Ha lesz a muzsikusok­nak idejük, akkor folytathatjuk a munkát. Egy karmester számára az idősebb korral járó nagy tapasztalat óriási előny. Létrehoztam a PálArt Operastúdiót a Budapesthez közeli Törökbálint fantaszti­kusan szép, új műve­lődési házában, ahol énekeseket, karmeste­reket, rendezőket és korrepetitorokat taní­tunk Galgóczy Judit rendezővel és mások­kal. Amikor Szegedre jövök, mindig erős ha­zaérkezés érzésem van. Újraindítom az egyetemen az opera­történeti előadásai­mat, a Reök-palotá­ban is vannak további terveink; sőt operadi­rigálás is szóba került - árulja el a népszerű dirigens, aki ásotthal­mi tanyáján szokott pihenni. H. ZS. Az Anatólia tüze egyszerre több helyen is ég Török spárga a Dóm téren Török lendület a Dóm téri színpadon Fotó: Segesvári Csaba Tfetszett a Dóm tér a világjáró Anatólia tüze tánccsoportnak, ezért kicsit változtattak szokásos produkciójukon. A társulat so­hasem pihen, vagy fellépnek, vagy próbál­nak. Magánéletre nincs idejük. Káprázatos Kelet-Nyugat szintézis - mondta Shakira, jól megtervezett, csodálatos show-nak nevezte Gerhard Schróder exkan­cellár az Anatólia tüze táncegyüttes produk­cióját. A világ vallásait bemutató Dawool cí­mű koreográfiát tegnap Szegeden mutatták be először Európában, az előadás második fe­lében pedig a társulat nevét adó Fire of Ana­tolia-t táncolták - ezt már 10 millió ember látta világszerte. A világhírű csoport hatvan tagja csütörtök délután fél ötkor vette birtokba a szegedi sza­badtéri színpadát. Nem próbáltak, csak be­járták a teret. A lányok rövidnadrágban, a fi­úk napszemüvegben és félmeztelenül jöt­tek-mentek a színpadon. Néhány forgást, spárgát mutattak csupán, majd hat óra előtt 5-10 percet táncoltak is. Ekkor már látszott: övék a színpad. Az együttes szinte a világ minden táján fel­lépett már, mégis el volt ragadtatva a Dóm tértől. Produkciójuk része, hogy a színpad fö­lött kivetítőkön mutatják be a török népvise­letet, de kivételesen a színpad két oldalán he­lyezték el a vásznakat, mert nem akarták el­takarni a fogadalmi templomot. A csoportról Oktay Keresteci, vezető tán­cos és koreográfus elmondta: Szegedre 35 lány és 25 fiú érkezett. Az együttes másik fele törökországi felkéréseknek tesz eleget, nem tehetik meg ugyanis, hogy egyszerre csak egy helyen legyenek. ft JÖ ÉS A ROSSZ HARCA Az együttes produkciója a jó és a rossz harcáról szól. A küzdelem vége happy end: a két szélsőség kibékül egymással, és mindenki boldogan él. Jól kell ismerni a török néptáncot, és az sem árt, ha tanult balettet, vagy modern tán­cot az, aki csatlakozni kíván a társulathoz. Előfordul, hogy valakit minden előképzettség nélkül bevesznek, de csak ha rendkívül gyor­san tanul. Az Anatólia tüze sohasem pihen. Vagy fellépnek, vagy próbálnak - vasárnap kivé­telével mindennap. Nem lazíthatnak, min­dig tökéletes formában kell lenniük. A 25-30 éves táncosok közül legtöbben törö­kök, de van köztük orosz, és egy holland lány is. Utóbbi Szegeden is fellép, Oktay Kerestecivel táncol. A koreográfus elismerte: nincs idejük a magánéletre. A legpraktikusabb, ha a csopor­ton belül választanak párt a művészek ­egyébként van köztük férj és feleség. Vagy ­nevetett Oktay - a másik lehetőség az, ha minden fellépésük helyszínén új szeretőt ta­lálnak maguknak. GONDA ZSUZSANNA Kórusok a Somogyiban Iskolai és öntevékeny kórusoknak kínál föllépési lehetőséget a szege­di Somogyi-könyvtár. Kodály Zoltán születésének 125., halálának 40. évfordulóján az énekkarok novembertől mutathatnák be Ko­dály-művekkel gazdagított műsorukat a könyvtár aulájának színpa­dán. A hangversenysorozatra október l-jéig jelentkezhetnek az ér­deklődők a borik@sk-szeged.hu, sosne@sk-szeged.hu e-mail-címe­ken, a 425-525/149-es telefonszámon, valamint a könyvtár levélcí­mén: 6720 Szeged, Dóm tér 1-4. A Szegedi Művésztelep XIII. kiállítása A XIII. Szegedi Művésztelep kiállítását Szuromi Pál nyitja meg hol­nap 18 órakor a Bartók Béla Művelődési Központ B Galériájában. A tárlaton Deli Eszter Kinga, Huszár Imre, Kótai Tamás, Pálos Miklós, Sóváradi Valéria, Szurcsik /ózsef, Taskovics $va, Tomsó Judit és Willi­am Dick alkotásai augusztus 31 -éig tekinthetők meg. A Móricz-darab ma esti premierjére minden készen áll Ördöngös pajzánságok az újszegedi szabadtérin mBr' Pl Bili Melkvi Bea, Borovics Tamás és Gömöri Krisztián A Zördög próbáján Fotó: Karnok Csaba VARIACIOK EGY TEMARA Bár az előadásban nincs meztelenkedés, csak térdig érő bugyogók, mégis át van szőve erotikával. A három Móricz-egyfelvoná­sos három különböző életkorú pár szexualitáshoz való viszonyát mutatja be. A Dufla pofon egy nászéjszakáról szól. A Zördög kérdése: vajon a szép vagy a csúnya asszony csalfább-e. A Lélekvándorlás pedig egy idősebb házaspár hiedelmekkel teli, szomszédokkal kacérkodó életét mutatja be. Csak tizennyolc éven felülieknek szól a darab, figyelmeztetnek a pajzán népies játék, A Zör­dög alkotói. Valóban nem árt, ha az Újszegedi Szabadtéri Színpad ma és holnap este kilenc órakor kezdődő előadását elkerülik a kisko­rúak - és a prűdek. A szegedi hid alatt - énekli felszabadultan Szur­di Zsolt és zenekara az Újszegedi Szabadtéri Színpadon, a Belvárosi híd lábánál. Vidám han­gulatban készül A Zördög, az idei szabadtéri egyetlen prózaelőadása, persze ez is sok zenével és tánccal fűszerezve. A Szegedi Nemzeti Szín­ház művészeiből alakult Hetek Csoportja ­Koncz Gábor vendégszereplésével - ma és hol­nap este kilenctől az ízes vásári komédiák han­gulatát idézi fel. A próbán minden flottul megy: a rendező, Harsányi Attila a nézőtérről együtt ropja a Hóra Színház néptáncosaival, a vőfély­nek öltözött Koncz Gábor a világítást állíttatja be. Borovics Tamás boszorkányos kendőjében a kulisszák mögött is bolondozik, Melkvi Bea népviseletéhez még modern félcipőt húz. Már csak az utolsó simításokra figyelnek, hogy a ma esti premierre minden a helyére kerüljön. Szemérmetlen mesék, pajzán történetek szűzhártyabomlasztásról, bugyogókorcokról és asszonytapogatásról - aligha idézhetnénk az előadás szövegéből, hiszen nyomdafestéket nem tűr a szókimondása. A Móricz Zsigmond novellái nyomán átdolgozott bárom egyfelvo­násos jelenet és a vajdasági gyűjtésből származó felnőtt népmesék sajátos egységet alkotnak: leplezetlen nyíltsággal és sok-sok humorral mutatják be, hogyan is gondolkodott férfiról, MÁSMILYEN NEPMESEK Bár a magyar folklórnak sem a kitalált vagy valós pajzán mesék a legkutatottabb és legismertebb te­rületei, mégis egyre nagyobb irántuk az érdeklődés. Autentikus népi történeteket mesélnek A Zördőgben is, a Magyar népmesék rajzfilmsorozat motívumai­val kísérve. De ennek az érdeklődésnek köszönhető­en születhetett meg Huszárik Kata és Molnár László Csak beljebb. Jancsikám című előadása is, amely 2003-ban a szegedi Pinceszínházban is nagy sikert aratott. nőről, szexualitásról a századforduló magyar parasztsága. A különböző jeleneteket egy lako­dalom karneváli paródiája foglalja egybe, előre sejtetve: itt minden történet ugyanarról szól ­csak másképpen. - Bár ezekben a jelenetekben ki van mondva minden, mégsem gondolom, hogy trágárok len­nének - mondja Harsányi Attila, aki külön ügyelt arra, hogy a manapság színpadon is töl­telékszóként használt káromkodások mégse ke­rüljenek a szövegkönyvbe. Az előadáson hasz­nált szavak így valóban azt nevezik meg, amit. - Könnyed színjátszást, minőségi szórakozást szeretnénk nyújtani - vallja a rendező. - Az len­ne jó, ha a közönség mindenféle cél nélkül jön­ne és kacarászna: ha már egy ember elkezd ne­vetni, nem lesz gond. Szeretnénk azt is, hogy a nézők hazavihessenek pár történetet, hogy ha egy-egy idegesítőbb helyzetben később rágon­dolnak, könnyebb legyen. TURI TÍMEA

Next

/
Thumbnails
Contents