Délmagyarország, 2007. augusztus (97. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-28 / 200. szám
KEDD, 2007. AUGUSZTUS 28. • TV-MŰSOR3 A szenátus megszavazta az egységes szegedi egészségügyet Az egyetemé lesz a kórház Benedek György, Nagy Katalin és Szabó Gábor a sajtótájékoztatón Fotó: Segesvári Csaba A szegedi egészségügyi integrációnak az egyetem részéről nincs akadálya, az SZTE szenátusa tegnap az egységes városi betegellátás mellett szavazott. Amennyiben az egyetem és a város közötti szerződést a közgyűlés is megszavazza szeptember 14-i ülésén, október l-jével új fejezet kezdődik a gyógyításban. Tegnap délelőtt 10 órára hívták össze az egyetemen a szenátust, hogy szavazzon a hónapok óta húzódó kérdésről: átvegye-e az SZTE az önkormányzat tulajdonában lévő kórház, valamint rendelőintézet fenntartását és működtetését. A füst 11 órára már fel is szállt, és Szabó Gábor rektor sajtótájékoztatón - amelyen részt vett Nagy Katalin, a fogorvos-tudományi, Benedek György, az orvosi kar dékánja és Pál Attila, a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ elnöke is - jelentette be: a szenátus a szegedi egészségügyi integráció mellett tette le a voksát. Eszerint az egyetem szenátusa támogatja a város kórházának, szakorvosi ellátásának és háziorvosi szolgálatának integrációját az SZTE klinikai központjával, október l-jétől, a következő feltételekkel: az egészségügyi integráció orvosszakmai és gazdasági felelősei 33:12:2 Másodszorra szavazott az egyetem szenátusa az integrációról. Először július 2-án, amikor is 21:21-es szavazati aránnyal ugyan döntetlenre végződött a meccs, de ez a szabályzat értelmében egyenértékű volt egy „nemmel". Ezt követően július 9-én is összeült a szenátus, de tagjai nem vették fel a napirendi pontok közé a szavazást. Tegnap a szenátorok döntő többsége az integráció mellett állt ki 33 igennel, 12 nemmel és 2 tartózkodással. az orvoskari és a fogorvoskari dékánok, valamint a klinikai központ elnöke. 2007. december 31-éig végre kell hajtani az SZTE gazdasági-műszaki főigazgatósága és az általános orvostudományi kar gazdasági igazgatóságának összevonását. A rektor fenntartja magának azt a jogot, hogy a megkötendő szerződést csak akkor írja alá, ha az egészségügyi kormányzat az integráció végrehajtására biztosítja a 300 millió forintot. A központ elnöke negyedévente tájékoztatja a szenátust az integráció végrehajtásáról. A 39 telephellyel rendelkező egészségügy integrációja nem dőlt el, most kezdődik - fogalmazott Szabó Gábor. Ahhoz hogy jól működő betegellátó rendszer jöhessen létre, nemcsak a szükséges szervezeti átalakításokat kell elvégezni, hanem forrásokat is kell mellé biztosítani. Kovács Attila egészségügyi államtitkár információja szerint november 30-áig jelennek meg olyan pályázati kiírások, amelyekkel az egészségügy infrastrukturális átalakítására lehet majd pénzt nyerni. Ehhez azonban szükség van a város támogatására is. „Mi a lépést megtettük, a döntést meghoztuk, de a források megszerzésében számítunk a polgármester ígéretére" - jelentette ki a rektor. Szabó Gábor száz nap türelmi időt kért a sajtótól, hogy nyugodt körülmények között dolgozhassanak. Eközben igyekeznek az egyetem költségvetését is egyensúlyban tartani, valamint arra törekedni, hogy az integráció egyetlen lépése se veszélyeztesse „a nem érintett karok" költségvetését. Az integráció majd a nagy klinikai tömb felépítésével fejeződik be, addig a hatékonyságon, az ellátás biztonságán lehet javítani. F.K. Pál Attila szerint történelmi lépést tett az egyetem Öröm és félelmek a döntés kapcsán A szenátus integrációs szerződést támogató döntése után kérdeztük az összeolvadást leginkább szorgalmazó, illetve az azt elutasító tábor képviselőit: hogyan értékelik a Szeged és a régió egészségügyi ellátását évtizedekre befolyásoló tegnapi lépést. Botka László szegedi polgármester: A tegnapi szavazást követően a polgármester elmondta: örül a végeredménynek. Számomra világos volt, hogy az első sikertelen szavazáskor sem az egészségügyi integráció ellen voksoltak sokan, hanem azért mondtak nemet, mert az új klinikai központ, az új szervezeti egység meglétét alapfeltételnek tartották - közölte. Szakmai ellenérvek ugyanis - fűzte hozzá sosem jelentek meg a vitában, csak politikai hangulatkeltés folyt, a „szakmai véleménynek álcázott önérdek" fogalmazódott meg. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy mind a négy párt választási programjában szerepelt az integráció. Pál Attila, a szegedi klinikai központ elnöke: - A legjobb döntést hozta meg a szenátus. Ez történelmi lépés lesz a szegedi egészségügy fejlődésében, amit politikai hovatartozás nélkül támogatni kellene. Az új rendszernek már októbertől működnie kell, ezért a legsürgetőbb feladat jelenleg az, hogy a klinikák vezetői pontosítsák az általuk kialakított, feladatellátásra vonatkozó tervezeteket. A professzoroknak minél előbb határozniuk kell az integráció gyakorlati, szakmai kivitelezéséről. Nem számítok nagyobb konfliktusokra az átalakítások miatt, elküldeni sem szeretnék senkit a közvetlen betegellátásból, aki megfelel a szakmai elvárásoknak. Nógrádi Zoltán, a megyei közgyűlés tagja: - Nem lepett meg a döntés, hiszen a város folyamatosan nyomás alatt tartotta az egyetemet kommentálta a szavazás eredményét a megyei közgyűlés Dél-alföldi Regionális Egészségügyi Tanácsba delegált tagja. A képviselő - aki tőlünk értesült a döntésről - minél hamarabb tárgyalni szeretne a klinikai központ vezetőjével, mert úgy látja: az integrációval romolhat a homokhátsági járóbeteg-ellátás színvonala. Nógrádi úgy véli, ha a progreszszív ellátás csúcsán álló egyetemi klinikák végzik a járóbeteg-szakellátást is, akkor az egyiket a másik rovására fogják fejleszteni. Oláh János, a Fidesz szegedi frakcióvezetője: - Az egyetem előremenekült ezzel a döntéssel, mert így remélnek hozzájutni pluszforrásokhoz. Racionalizálni viszont csak a kórház és a rendelőintézet rovására tudnak, így a szegedi betegellátás egésze szempontjából nem biztos, hogy szerencsés döntést hozott a szenátus - vallja. Továbbra is fenntartja az integrációval kapcsolatos privatizációs gyanúját. Úgy véb, a felszabaduló városi intézményeket eladják, a kínálatcsökkentés miatt pedig még több és hosszabb várólista alakul ki a szakellátásokban. Emiatt aztán szükség lesz a fizetős ellátás bevezetésére - egy fizetőképes szűk réteg számára -, amit aztán magánkézbe adnak. A Fidesz-MPSZ tudomásul vette a választási bizottság döntését Nem élnek a jogorvoslati lehetőséggel MUNKATÁRSUNKTÓL A Fidesz-MPSZ a határidő lejártáig, tegnap délután négy óráig nem élt jogorvoslati lehetőséggel, így a Szegedi Választási Bizottság pénteki határozata jogerőre emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a szegedi közgyűlés nem, illetve nem a Fidesz által indított és érvénytelennek bizonyult népi kezdeményezés miatt foglalkozik a város egészségügyi ellátásának kérdéseivel. Mint azt szombaton megírtuk, a választási bizottság 7751 aláírásból csak 144-et hitelesített a Fidesz népi kezdeményezését támogató íveken, emiatt azt érvénytelennek mondta ki. Hűvös László, a Fidesz-MPSZ szegedi csoportjának elnökségi tagja és az aláírásgyűjtést elindító Kalmár Ferenc, a KDNP megyei elnöke tegnap megerősítette, hogy nem éltek a jogorvoslati lehetőséggel. Hűvös László a mintegy nyolcezer aláírást civil nyomásgyakorlásnak nevezte, szerinte a város vezetésének függetlenül a választási bizottság határozatától figyelembe kell vennie az aláírók véleményét. Kalmár Ferenc ezt azzal egészítette ki, hogy a Fidesz-KDNP frakciószövetség továbbra is kiáll a szakmai szervezetek és az egészségügyi dolgozók érdekei mellett. Eggyé válik k a kassza ff FEKETE KLARA Manapság mindenki nagyon ért az egészségügyhöz, az olyan kifejezések például, mint a teljesítményvolumen-korlát, szinte a köszönést helyettesítik. És anélkül, hogy korábban bárkinek bármilyen tapasztalata, olvasmányélménye lett volna a több-biztosítós modellről, most sokaknak sziklaszilárd a meggyőződésük, hogy az csak a legrosszabb megoldás lehet. Egy valamit nem lehet hallani, azt, hogy valaki bevallaná: nincs véleményem, mert nem értek hozzá. Hogy valaki ki merné jelenteni társaságban, bocs, de fogalmam sincs, hogy működik a tébékassza, de nem is érdekel, csak az fontos, ha kórházba megyek, a biztosításom terhére meggyógyítsanak. Ugyanez a helyzet most Szegeden is, kicsiben: az egészségügyi integrációval kapcsolatban a választások idején minden párt azt mondta, hogy szükség van rá, szavazója pedig elhitte, mert el akarta hinni. Ma pedig, amikor az orrunk előtt megy végbe az, amiről sokan nem tudják pontosan, hogy micsoda - még a szakértők is életükben először csinálnak ilyet, csak kiszámolták, hogy hatékonyabban lehet működtetni a jelenlegi rendszernél -, akkor politikai hozzáállástól függően lehet szidni, vagy szeretni. Egyik-másik párt ugyanis „elfelejtette", mit foglalt a programjába egy évvel ezelőtt, ráadásul most minden változás, ami az egészségügyben történik, csak rossz lehet. A szegedi egységesülés ügye belecsúszott az országos hadakozásba: Közben nagy tudású emberek - a szegedi professzorok krémje töprengtek hónapokig, hogyan szavazzanak arról a kérdésről, aminek eldöntésébe az egyszerű beteget nem vonhatják be. De miért is kéne bevonni 1 Elvben csak egy dolga lenne: fizetni a tébét, hogy ha véletlenül körházba kerül, minőségi kiszolgálást kapjon, Ás jobban gyógyuljon, mint eddig. A jobban gyógyulást a tegnapi sajtótájékoztatón kissé bonyolultabban fogalmazták meg: a betegeket egységes szakmai elvek szerint szolgálják ki, és felelős professzorok irányítják „egy-egy szakma vertikumát". Megszervezik, hogy minél előbb orvos elé kerüljön a beteg, ne legyenek felesleges vizsgálatok, addig feküdjön a kórházi ágyon, ameddig szükséges. Egy lesz a szervezet és egy lesz az egészségügyi kassza októbertől Szegeden. Az ország egyik legnagyobb ellátórendszere alakulhat ki, ha tényleg jól csinálják. Már csak három idős nő fekszik kórházban Baktérium okozta az ételmérgezést Az ANTSZ első laboratóriumi vizsgálata szerint a staphylococcus aureus nevű baktérium okozta a tömeges ételmérgezést Kiskundorozsmán. Az újszegedi gyermekkórházból tegnap délután az utolsó beteget - egy tíz hónapos csecsemőt - is hazaengedték. Három idős asszonyt viszont még kórházban kezelnek. Az ANTSZ péntekre ígéri a végleges eredményt. - A gyanúnk szerint a staphylococcus aureus baktérium okozhatta a megbetegedéseket. Ez egy gennykeltő kórokozó, rövid lappangási idővel, ami jellemzően hányással jár, de hasmenést és fejfájást is okozhat - mondta el érdeklődésünkre az ANTSZ Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának járványügyi osztályvezetője, Tombácz Zsuzsanna. A kórokozót a kiskundorozsmai Vadliba vendéglőben készült grízes tésztában mutatták ki, amelyből pénteken 163 adag készült. Az ÁNTSZ időközben felfüggesztette az étterem működését. A hatóság fertőtlenítő festést és takarítást rendelt el. - Szombat reggel óta tízen-tizenöten dolgozunk az étteremben, hogy minél hamarabb nyithassunk. Ma tartanak szemrevételezést a hatóságok, reméljük, mindent rendben találnak, és holnap kinyithatunk - vezetett körbe bennünket az étteremben a tulajdonos, Gyuris István. A grízes tésztában kimutatott baktérium tünetmentesen is megtalálható, főleg az orrban és a torokban. Ezért tegnap a Vadliba vendéglő konyhai dolgozóit is megvizsgálták, hogy van-e köztük olyan, aki esetleg hordozza a kórokozót. - Velem együtt tizenegyünket vizsgáltak meg, torokés orrváladékmintát vettek tőlünk. Annak mindenesetre örülök, hogy nem szalmonella fertőzésről van szó - tette hozzá a tulajdonos. A staphylococcus aureus a száraztésztában is előfordulhat. A Vadliba vendéglőben még található abból, amiből a grízes tészta készült, ezért az ANTSZ további vizsgálatokat végez, hogy kiderüljön: csak ez az egy, vagy esetleg több kórokozó is volt az ételben. A vizsgálat végleges eredménye péntekre várható. Az ételmérgezés miatt több beteget is kórházba kellett szállítani, másokat a mentők az otthonukban láttak el. Az újszegedi gyermekklinikára öten kerültek, tegnapra már csak hárman maradtak. Tegnap kora délután az utolsó ételmérgezés gyanújával beszállított beteget - egy tíz hónapos csecsemőt - is hazaengedték. - Valamennyiüktől vettünk székletmintát, közülük három eredménye érkezett meg, mindhárom negatív tudtuk meg Rózsa Máriától a gyermekklinika főorvosától. A hiányzó két eredmény szerdán lesz meg. Három idős asszonyt még kezelnek a Il-es kórház fertőző osztályán: még infúziót kapnak, de már ők is jobban vannak. HORVÁTH LEVENTE A Vadlibában szombat óta tízen-tizenöten dolgoznak azon, hogy szerdán kinyithasson az étterem Fotó: Karnok Csaba