Délmagyarország, 2007. augusztus (97. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-28 / 200. szám

KEDD, 2007. AUGUSZTUS 28. • TV-MŰSOR­3 A szenátus megszavazta az egységes szegedi egészségügyet Az egyetemé lesz a kórház Benedek György, Nagy Katalin és Szabó Gábor a sajtótájékoztatón Fotó: Segesvári Csaba A szegedi egészségügyi integrációnak az egyetem részéről nincs akadálya, az SZTE szenátusa tegnap az egységes városi be­tegellátás mellett szavazott. Amennyiben az egyetem és a város közötti szerződést a közgyűlés is megszavazza szeptember 14-i ülésén, október l-jével új fejezet kezdődik a gyógyításban. Tegnap délelőtt 10 órára hívták össze az egye­temen a szenátust, hogy szavazzon a hóna­pok óta húzódó kérdésről: átvegye-e az SZTE az önkormányzat tulajdonában lévő kórház, valamint rendelőintézet fenntartását és mű­ködtetését. A füst 11 órára már fel is szállt, és Szabó Gábor rektor sajtótájékoztatón - ame­lyen részt vett Nagy Katalin, a fogorvos-tudo­mányi, Benedek György, az orvosi kar dékán­ja és Pál Attila, a Szent-Györgyi Albert Klini­kai Központ elnöke is - jelentette be: a szená­tus a szegedi egészségügyi integráció mellett tette le a voksát. Eszerint az egyetem szenátusa támogatja a város kórházának, szakorvosi ellátásának és háziorvosi szolgálatának integrációját az SZTE klinikai központjával, október l-jétől, a következő feltételekkel: az egészségügyi in­tegráció orvosszakmai és gazdasági felelősei 33:12:2 Másodszorra szavazott az egyetem szenátusa az integrációról. Először július 2-án, amikor is 21:21-es szavazati aránnyal ugyan döntet­lenre végződött a meccs, de ez a szabályzat értelmében egyenértékű volt egy „nemmel". Ezt követően július 9-én is összeült a szená­tus, de tagjai nem vették fel a napirendi pon­tok közé a szavazást. Tegnap a szenátorok döntő többsége az integráció mellett állt ki 33 igennel, 12 nemmel és 2 tartózkodással. az orvoskari és a fogorvoskari dékánok, vala­mint a klinikai központ elnöke. 2007. de­cember 31-éig végre kell hajtani az SZTE gazdasági-műszaki főigazgatósága és az álta­lános orvostudományi kar gazdasági igazga­tóságának összevonását. A rektor fenntartja magának azt a jogot, hogy a megkötendő szerződést csak akkor írja alá, ha az egészség­ügyi kormányzat az integráció végrehajtására biztosítja a 300 millió forintot. A központ el­nöke negyedévente tájékoztatja a szenátust az integráció végrehajtásáról. A 39 telephellyel rendelkező egészségügy integrációja nem dőlt el, most kezdődik - fo­galmazott Szabó Gábor. Ahhoz hogy jól mű­ködő betegellátó rendszer jöhessen létre, nemcsak a szükséges szervezeti átalakításo­kat kell elvégezni, hanem forrásokat is kell mellé biztosítani. Kovács Attila egészségügyi államtitkár információja szerint november 30-áig jelennek meg olyan pályázati kiírások, amelyekkel az egészségügy infrastrukturális átalakítására lehet majd pénzt nyerni. Ehhez azonban szükség van a város támogatására is. „Mi a lépést megtettük, a döntést meg­hoztuk, de a források megszerzésében számí­tunk a polgármester ígéretére" - jelentette ki a rektor. Szabó Gábor száz nap türelmi időt kért a sajtótól, hogy nyugodt körülmények kö­zött dolgozhassanak. Eközben igyekeznek az egyetem költségvetését is egyensúlyban tartani, valamint arra törekedni, hogy az integráció egyetlen lépése se veszélyeztes­se „a nem érintett karok" költségvetését. Az integráció majd a nagy klinikai tömb felépítésével fejeződik be, addig a haté­konyságon, az ellátás biztonságán lehet ja­vítani. F.K. Pál Attila szerint történelmi lépést tett az egyetem Öröm és félelmek a döntés kapcsán A szenátus integrációs szerződést támogató döntése után kér­deztük az összeolvadást leginkább szorgalmazó, illetve az azt elutasító tábor képviselőit: hogyan értékelik a Szeged és a régió egészségügyi ellátását évtizedekre befolyásoló tegnapi lépést. Botka László szegedi polgár­mester: A tegnapi sza­vazást követő­en a polgármes­ter elmondta: örül a végered­ménynek. Számomra vilá­gos volt, hogy az első sikertelen szavazáskor sem az egészségügyi integráció ellen voksoltak sokan, hanem azért mondtak nemet, mert az új klinikai központ, az új szervezeti egység meglétét alapfeltételnek tartották - közölte. Szakmai el­lenérvek ugyanis - fűzte hozzá ­sosem jelentek meg a vitában, csak politikai hangulatkeltés folyt, a „szakmai véleménynek álcázott önérdek" fogalmazódott meg. Ezt mi sem bizonyítja job­ban, mint hogy mind a négy párt választási programjában szere­pelt az integráció. Pál Attila, a szegedi klinikai központ elnöke: - A legjobb döntést hozta meg a szenátus. Ez történelmi lépés lesz a sze­gedi egészség­ügy fejlődésé­ben, amit poli­tikai hovatartozás nélkül támo­gatni kellene. Az új rendszernek már októbertől működnie kell, ezért a legsürgetőbb feladat jelen­leg az, hogy a klinikák vezetői pontosítsák az általuk kialakí­tott, feladatellátásra vonatkozó tervezeteket. A professzoroknak minél előbb határozniuk kell az integráció gyakorlati, szakmai kivitelezéséről. Nem számítok nagyobb konfliktusokra az átala­kítások miatt, elküldeni sem szeretnék senkit a közvetlen be­tegellátásból, aki megfelel a szakmai elvárásoknak. Nógrádi Zoltán, a megyei köz­gyűlés tagja: - Nem lepett meg a döntés, hiszen a város folyamatosan nyomás alatt tartotta az egyetemet kommentálta a szavazás eredményét a megyei közgyűlés Dél-alföldi Regioná­lis Egészségügyi Tanácsba dele­gált tagja. A képviselő - aki tő­lünk értesült a döntésről - mi­nél hamarabb tárgyalni szeret­ne a klinikai központ vezetőjé­vel, mert úgy látja: az integráci­óval romolhat a homokhátsági járóbeteg-ellátás színvonala. Nógrádi úgy véli, ha a progresz­szív ellátás csúcsán álló egyete­mi klinikák végzik a járóbe­teg-szakellátást is, akkor az egyiket a másik rovására fogják fejleszteni. Oláh János, a Fidesz szegedi frakcióvezetője: - Az egyetem előremenekült ezzel a döntés­sel, mert így re­mélnek hozzá­jutni pluszforrá­sokhoz. Ra­cionalizálni vi­szont csak a kórház és a rendelőin­tézet rovására tudnak, így a szegedi betegellátás egésze szempontjából nem biztos, hogy szerencsés dön­tést hozott a szenátus - vallja. To­vábbra is fenntartja az integráció­val kapcsolatos privatizációs gya­núját. Úgy véb, a felszabaduló vá­rosi intézményeket eladják, a kí­nálatcsökkentés miatt pedig még több és hosszabb várólista alakul ki a szakellátásokban. Emiatt az­tán szükség lesz a fizetős ellátás bevezetésére - egy fizetőképes szűk réteg számára -, amit aztán magánkézbe adnak. A Fidesz-MPSZ tudomásul vette a választási bizottság döntését Nem élnek a jogorvoslati lehetőséggel MUNKATÁRSUNKTÓL A Fidesz-MPSZ a határidő lejártáig, tegnap délután négy óráig nem élt jogorvoslati lehető­séggel, így a Szegedi Választási Bizottság pénte­ki határozata jogerőre emelkedett. Ez azt jelen­ti, hogy a szegedi közgyűlés nem, illetve nem a Fidesz által indított és érvénytelennek bizo­nyult népi kezdeményezés miatt foglalkozik a város egészségügyi ellátásának kérdéseivel. Mint azt szombaton megírtuk, a választási bi­zottság 7751 aláírásból csak 144-et hitelesített a Fidesz népi kezdeményezését támogató íve­ken, emiatt azt érvénytelennek mondta ki. Hűvös László, a Fidesz-MPSZ szegedi cso­portjának elnökségi tagja és az aláírásgyűj­tést elindító Kalmár Ferenc, a KDNP megyei elnöke tegnap megerősítette, hogy nem éltek a jogorvoslati lehetőséggel. Hűvös László a mintegy nyolcezer aláírást civil nyomásgya­korlásnak nevezte, szerinte a város vezetésé­nek függetlenül a választási bizottság határo­zatától figyelembe kell vennie az aláírók véle­ményét. Kalmár Ferenc ezt azzal egészítette ki, hogy a Fidesz-KDNP frakciószövetség to­vábbra is kiáll a szakmai szervezetek és az egészségügyi dolgozók érdekei mellett. Eggyé válik k a kassza ff FEKETE KLARA Manapság mindenki nagyon ért az egészségügyhöz, az olyan kife­jezések például, mint a teljesítményvolumen-korlát, szinte a kö­szönést helyettesítik. És anélkül, hogy korábban bárkinek bármi­lyen tapasztalata, olvasmányélménye lett volna a több-biztosítós modellről, most sokaknak sziklaszilárd a meggyőződésük, hogy az csak a legrosszabb megoldás lehet. Egy valamit nem lehet hallani, azt, hogy valaki bevallaná: nincs véleményem, mert nem értek hozzá. Hogy valaki ki merné jelen­teni társaságban, bocs, de fogalmam sincs, hogy működik a tébé­kassza, de nem is érdekel, csak az fontos, ha kórházba megyek, a biztosításom terhére meggyógyítsanak. Ugyanez a helyzet most Szegeden is, kicsiben: az egészségügyi integrációval kapcsolatban a választások idején minden párt azt mondta, hogy szükség van rá, szavazója pedig elhitte, mert el akarta hinni. Ma pedig, amikor az orrunk előtt megy végbe az, amiről sokan nem tudják pontosan, hogy micsoda - még a szak­értők is életükben először csinálnak ilyet, csak kiszámolták, hogy hatékonyabban lehet működtetni a jelenlegi rendszernél -, akkor politikai hozzáállástól függően lehet szidni, vagy szeretni. Egyik-másik párt ugyanis „elfelejtette", mit foglalt a programjába egy évvel ezelőtt, ráadásul most minden változás, ami az egész­ségügyben történik, csak rossz lehet. A szegedi egységesülés ügye belecsúszott az országos hadakozásba: Közben nagy tudású emberek - a szegedi professzorok krémje ­töprengtek hónapokig, hogyan szavazzanak arról a kérdésről, aminek eldöntésébe az egyszerű beteget nem vonhatják be. De miért is kéne bevonni 1 Elvben csak egy dolga lenne: fizetni a té­bét, hogy ha véletlenül körházba kerül, minőségi kiszolgálást kapjon, Ás jobban gyógyuljon, mint eddig. A jobban gyógyulást a tegnapi sajtótájékoztatón kissé bonyolul­tabban fogalmazták meg: a betegeket egységes szakmai elvek sze­rint szolgálják ki, és felelős professzorok irányítják „egy-egy szak­ma vertikumát". Megszervezik, hogy minél előbb orvos elé kerül­jön a beteg, ne legyenek felesleges vizsgálatok, addig feküdjön a kórházi ágyon, ameddig szükséges. Egy lesz a szervezet és egy lesz az egészségügyi kassza októbertől Szegeden. Az ország egyik leg­nagyobb ellátórendszere alakulhat ki, ha tényleg jól csinálják. Már csak három idős nő fekszik kórházban Baktérium okozta az ételmérgezést Az ANTSZ első laboratóriumi vizsgálata szerint a staphylococcus aureus nevű baktérium okozta a tömeges ételmérgezést Kis­kundorozsmán. Az újszegedi gyermekkórházból tegnap délután az utolsó beteget - egy tíz hónapos csecsemőt - is hazaengedték. Három idős asszonyt viszont még kórházban kezelnek. Az ANTSZ péntekre ígéri a végleges eredményt. - A gyanúnk szerint a staphylo­coccus aureus baktérium okoz­hatta a megbetegedéseket. Ez egy gennykeltő kórokozó, rövid lap­pangási idővel, ami jellemzően hányással jár, de hasmenést és fejfájást is okozhat - mondta el érdeklődésünkre az ANTSZ Dél-alföldi Regionális Igazgató­ságának járványügyi osztályve­zetője, Tombácz Zsuzsanna. A kórokozót a kiskundorozsmai Vadliba vendéglőben készült grí­zes tésztában mutatták ki, amelyből pénteken 163 adag ké­szült. Az ÁNTSZ időközben fel­függesztette az étterem működé­sét. A hatóság fertőtlenítő festést és takarítást rendelt el. - Szombat reggel óta tízen-ti­zenöten dolgozunk az étterem­ben, hogy minél hamarabb nyit­hassunk. Ma tartanak szemrevé­telezést a hatóságok, reméljük, mindent rendben találnak, és holnap kinyithatunk - vezetett körbe bennünket az étteremben a tulajdonos, Gyuris István. A grízes tésztában kimutatott baktérium tünetmen­tesen is megtalálható, főleg az orrban és a to­rokban. Ezért tegnap a Vadliba vendéglő konyhai dolgozóit is megvizsgálták, hogy van-e köztük olyan, aki esetleg hordozza a kórokozót. - Velem együtt tizenegyünket vizsgáltak meg, torok­és orrváladékmintát vettek tőlünk. Annak mindenesetre örülök, hogy nem szalmonel­la fertőzésről van szó - tette hozzá a tulaj­donos. A staphylococcus aureus a száraztésztá­ban is előfordulhat. A Vadliba vendéglőben még találha­tó abból, amiből a grízes tészta ké­szült, ezért az ANTSZ további vizsgálatokat végez, hogy kiderül­jön: csak ez az egy, vagy esetleg több kórokozó is volt az ételben. A vizsgálat végleges eredménye péntekre várható. Az ételmérgezés miatt több bete­get is kórházba kellett szállítani, másokat a mentők az otthonuk­ban láttak el. Az újszegedi gyer­mekklinikára öten kerültek, teg­napra már csak hárman maradtak. Tegnap kora délután az utolsó étel­mérgezés gyanújával beszállított beteget - egy tíz hónapos csecse­mőt - is hazaengedték. - Vala­mennyiüktől vettünk székletmin­tát, közülük három eredménye ér­kezett meg, mindhárom negatív ­tudtuk meg Rózsa Máriától a gyer­mekklinika főorvosától. A hiányzó két eredmény szerdán lesz meg. Három idős asszonyt még ke­zelnek a Il-es kórház fertőző osz­tályán: még infúziót kapnak, de már ők is jobban vannak. HORVÁTH LEVENTE A Vadlibában szombat óta tízen-tizenöten dolgoznak azon, hogy szerdán kinyithas­son az étterem Fotó: Karnok Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents