Délmagyarország, 2007. augusztus (97. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-23 / 196. szám

GÖRDÜLŐ SÖRÖKKEL A ROLLING STONESRA || Jóni Gábor életében akadt példa rá, amikor jól jött volna egy mobil. - A Rolling Stones közelmúltbeli koncertjére igyekeztem a fővárosba, amikor a vonat felsővezeték-szakadás miatt kénytelen volt Kőbánya-Alsón rostokolni, miközben a Nyugatiban már vártak rám. Egy korsó sör után a restiben eszembe jutott a megoldás. Vettem egy telefonkártyát és felhívtam a lányomat, hogy szóljon az ismerőseimnek, hol ragadtam. Még két sör és már ott is voltak értem. Folytatás az 1. oldalról Kalmár Béla markáns véleménynyel van a mobilkórosokról: Szinte divat, hogy ötpercenként hívogatják egymást, de valahogy semmiről sem szól a társalgásuk, elbeszélnek egymás mellett - jelentette ki a nyugdíjas féri, akinek még soha nem volt mobiltelefonja. Aki akarja, ebédidő után úgyis megtalálja a Szabadság úszóházon - vallja. - Sürgős esetben olykor kölcsönkérem valamelyik barátom mobilját, de egyébként senkit sem szeretek telefonon zaklatni és mivel nincs készülékem, engem sem hívogatnak - árulta el a férfi, akit kimondottan zavar, ha dominózás közben valamelyik játékostársa telefonálni kezd. Az is irritálja, ha valakire azért kell várnia, hogy végre letegye a telefonját. A fontos dolgokat esténként négyszemközt vagy a barátokkal egy fröccs mellett kell megbeszélni, nem telefonon - összegezte a véleményét. Az SZTE Sportközpontjának vezetője, Szabó József mindig is bunkofonellenes volt, magának soha nem vásárolt volna mobilt, de néhány éve kapott egyet ajándékba a családjától. A főiskolai docens elmondása szerint ötvennél többen nem ismerik a számát. Nem volt mit tennem, mert minden tiltakozásom ellenére a gyermekeimtől kaptam ajándékba egy készüléket. A számomat csak a legszűkebb családi kör ismeri, illetve néhányan az egyetemről. Vonalas számon, faxon vagy e-mailen mindig elérhető vagyok, nem érzem igazán szükségét a maroktelefonnak. Soha nem kerültem még olyan helyzetbe, hogy létfontosságú lett volna a használata állítja a tanszékvezető. Szerinte a mai fiatalok gátlástalanok, ha telefonálásról van szó. Nem egyszer tapasztalta, hogy egy hallgató az előadáson nemcsak bekapcsolva hagyta a mobilját, de a pad alá bújva fel is vette azt. - A mobil csak rásegít a lazább, felszínesebb kapcsolatok kialakítására. Az embereknek bele kellene nézniük egymás szemébe, amikor beszélgetnek. HORVÁTH LEVENTE CSÜTÖRTÖK, 2007. AUGUSZTUS 23. Mindössze „melléképületek" állnak üresen Kapva kapnak a volt iskolaépületek után Az utolsó tizenkét évben minden önkormányzati ciklusban zártak be, vontak össze és költöztettek át iskolákat. Kilenc bezárásról, hat összevonásról számolhattunk be. Mégis, jelenleg mindössze a tápéi általános két ingatlana áll üresen, a legtöbb épület megtalálta a maga funkcióját. Míg korábban csak oktatási célokra használták a bezárt iskolákat, manapság üzemnek, irodaháznak egyaránt átalakítják. Reneszánszukat élik a volt iskolaépületek: az élet az bizonyította be, hogy szinte bármilyen célra alkalmasak a kiürült oktatási terek. 2005-ben a Móricz általánosnak, idén a Gutenberg utcai általánosnak, a későbbi Kossuth Zsuzsannának, valamint a Tisza Lajos szakközépnek lett olyan vevője (lásd keretes írásunkat), amely nem oktatási intézmény elhelyezésében gondolkodik. Korábban ugyanis jellemzően úgy vélekedtek a kiürült iskolákról, hogy azok csak az oktatás céljaira alkalmasak. A Tabán általános Szilléri sugárúti tagiskoláját például már 1996-ban bezárták, de csak 2001-ben nyitották meg újra, a Szegedi Tudományegyetem tanárképző karának könyvtár- és közművelődési tanszékei költöztek oda, egy, a város és egyetem közötti ingatlancserének köszönhetően. Ugyancsak ingatlancsere folytán, 1999-2001 között kerültek egyetemi tanszékek az 1996-ban bezárt Zalka Máté általánosba, valamint a Móra általános Zoltán utcai épületébe. A rendszerváltás óta összesen kilenc iskola szűnt meg véglegesen Szegeden. Iskolabezárásokról mellesleg 1996 óta beszélbetünk, Szalay István polgármestersége (1994-1998) idejétől: akkor azonban csak a már említett Tabán-tagiskolát és a Zalkát zárták be. Bartha László polgármesterségére (1998-2002) esik a Csongor téri, a Móricz és a Gutenberg általános megszüntetése. Botka László (2002-től) idején eddig a „lila" általánost, a Napos útit, a Kodály térit és a Mórát, a Kolozsvári téri iskolát zárták be. De egyik sem áll üresen, vagy mint említettük - mára eladták őket, vagy más oktatási intézmény költözött a helyükre: a Csongor téribe az Eötvös gimnázium, a „lilába" az alternatív iskola, a Napos útiba és a Kolozsvár téribe a Waldorf. Hat jelentősebb iskola-összeÜZEM, IRODAHÁZ Szegeden egyedülálló módon üzemegységet alakítottak ki egy volt iskolaépületből. Az újszegedi Móricz-iskola 1999-ben megüresedett épületét 2005-ben 100 millió forintért vásárolta meg a Szegedi Szefo Fonalfeldolgozó Zrt., hogy abban rehabilitációs foglalkoztató, képző és oktató telephelyet alakítson ki. Négyszáz megváltozott munkaképességű dolgozó került korszerű körülmények közé, az iskolaépületre 50 millió forintot költöttek. Itt nemcsak a fogyatékosok megmaradt képességeinek hasznosítására koncentrálnak, hanem meg kívánják teremteni számukra az esélyegyenlőséget, hogy a nyílt munkaerőpiacon is elhelyezkedhessenek mondta el Kiss Sándor vezérigazgató. Egy másik iskolaépületből, az előbb a volt Gutenberg általánosnak, majd a Kossuth Zsuzsanna szakközépnek helyet adó ingatlanból hamarosan irodaház lesz: a KÉSZ cégcsoport költözik a falak közé. Az iskolát 280 millió forintért sikerült eladni. A Tisza Lajos szakközépet egy ingatlanfejlesztő vásárolta meg 391 millióért, de még nem tudni, milyen célokra hasznosítják. vonást számoltunk össze 1996 óta, de ezekben az esetekben megmaradtak a régi épületek. Csak az intézmények vezetése lett közös. Ez az oka annak, hogy jelenleg mindössze két iskola ingatlana áll üresen és vár vevőre: mindkettő a felújított tápéi Bálint Sándor „telephelye" a Honfoglalás és a Budai Nagy Antal utcában. Üresnek néz ki ugyan, de már két éve gazdára talált a József Attila sugárúti volt alternatív iskola épülete. Információink szerint nem hal ki a Napos úti iskola - ezzel, valamint a Kolozsvári térivel a Waldorfnak vannak tervei - és a klebelsbergtelepi tagiskola, amelyre egy egyházi alapítvány ácsingózik. FEKETE KLÁRA A Szefo Zrt. modern rehabilitációs üzemet alakított ki a volt Móriczban Fotó: Segesvári Csaba „Képtelen vagyok elképzelni, hogy csörögjön a zsebem " Mobilmentes szabadság A Németh Toll Kft. ügye nem hátráltatta a beruházást Indul a biogázüzem Klárafalván Kalmár Bélának mobil nélkül vidám az élet Fotó: Schmidt Andrea Nem hátráltatta az ország első növényi alapú biogázüzemének építését az, hogy milliárdos áfacsalás miatt tavaly decemberben vizsgálat indult a beruházást végző Csanád Gazdaságfejlesztési Kht.-hez kötődő klárafalvi Németh Toll Kft. ellen. Bár tereprendezési munkák még folynak, a tollüzemtől bérelt területen a terveknek megfelelően már áll az 587 milliós költséggel felépített energiatermelő komplexum. Néhány héten belül megkezdődhet a próbaüzem. Egy kisebb falu - praktikusan Klárafalva áramellátását lesz képes megoldani az a biogázüzem, amit egy esztendeje kezdtek el építeni a klárafalvi ipari park területén, és amely mára lényegében elkészült, néhány héten belül megkezdi a próbaüzemet. Az 587 milliós beruházáshoz az üzemeltető Csanád Gazdaságfejlesztési Kht. 372 milliós, döntően uniós támogatást kapott egy határ menti térségi pályázat révén, a szükséges további pénzt hitelből teremtették elő. A befektetés várhatóan tíz-tizenöt év alatt térül majd meg. A közhasznú társaság ügyvezetője, Pallagi Róbert lapunknak elmondta: az országban eddig egyedülálló üzem metánbaktériumok közreműködésével fejleszt majd biogázt cukorcirokból, esetleg kukoricából, a biogázt speciális motorban elégetve pedig áramot és hőt tud termelni. A komplexumot egyébként a hasonló munkákban már tapasztalatokkal rendelkező kecskeméti Envitec-Biogas Kft. építette fel. A területen lényegében már csak tereprendezés folyik. A komplexum haszna nem csupán a zöldenergia termelése lesz. Maga a kórszerű üzem csupán egy embernek ad majd munkát, ugyanakkor - mivel évi 10-12 ezer tonna siló kell a működtetéséhez - akár húsz gazdálkodó család megélhetéséhez is segítséget nyújthat. Igaz, az első évre még, félve az indulás kockázataitól, nem helyi gazdákkal kötött termeltetői szerződést a közhasznú társaság, hanem a mezőhegyes! Ménesbirtokkal. Ezen túlmenően a biogázüzem évi kilencezer tonna híg sertéstrágyát is felhasznál, ami a közeli állattartó telepek gondjain fog enyhíteni, a rothadó növényi iszapból visszamaradó tápanyagokban gazdag végtermék pedig a környező földekre kerülhet majd. Mi több: az erőmű a technológia tökéletesítését szolgáló kísérletek végzésére is alkalmas lesz, amelyben - román-magyar együttműködés keretében - a szegedi mellett a temesvári egyetem szakemberei is részt vehetnek. SZABÓ IMRE SZÁLAK A NÉMETH TOLL KFT.-NEZ Az épületegyüttes már áll || A klárafalvi biogázüzem több szállal kötődik a milliárdos áfacsalás miatt vizsgálat alá vont, ugyancsak klárafalvi Németh Toll Kft.-hez. Az üzemet felépítő és működtető Csanád Gazdaságfejlesztési Kht. két tulajdonosa közül az egyik, ráadásul alapító tag a Németh Toll Kft - a másik a Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület. A közhasznú társaság a tollüzemtől bérli a biogázüzem területét, és mint Pallagi Róbert ügyvezető lapunknak elmondta, az erőműben termelődő hő jelentős részét is a tollfeldolgozónak tervezik eladni, ahol a toll szárítására használhatják majd. A Németh Toll Kft. ellen azért folytat a múlt év decembere óta a vámhivatal nyomozást, mert a gyanú szerint Szerbiába irányuló és onnan visszatérő szállítmányokkal kapcsolatban indokolatlanul igényelt vissza na© mennyiségű forgalmi adót. A nyomozás lezárása információink szerint decemberre várható; az ügyet várhatóan vádemelési javaslattal továbbítják az ü©észségnek. Fotó: Szabó Imre