Délmagyarország, 2007. augusztus (97. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-23 / 196. szám

CSÜTÖRTÖK, 2007. AUGUSZTUS 23. •KÉPES JÁRMŰBÖRZE* 3 FERROÉP-MUNKÁK: 3 MILLIÁRD 830 MILLIÓ A tekecsapat főszponzora, a teke- és bowlingcentrum felépítője, a Ferroép Zrt. az elmúlt két évben több önkormányzati beruházás kivi­telezését nyerte el. 1. Városi kórház: 1 milliárd 600 millió 2. Tömörkény gimnázium: 600 millió 3. Vedres szakközépiskola: 740 millió 4. Reök-palota: 440 millió 5. Ifjúsági ház: 450 millió Összesen: 3 milliárd 830 millió Nemesi Pál, a Ferroép Zrt. vezérigazgatója érdeklődésünkre el­mondta, korábban is milliárdos nagyságrendű munkákat végeztek, csak nem Szegeden. A Ferroép az egészségügyi és tanintézetek fel­újításának a specialistája - közölte. - A kirobbant ügyben nem ér­zem magunkat érintettnek, mert nem vagyunk már a Teke Club Kft. tulajdonosai között. Egyébként, ha egy cég saját vagyonából áldoz sportcélú létesítményre azt meg kell becsülni. A világszínvonalú te­kecentrum a város és a csapat hírnevét is öregbíti - mondta Neme­si Pál. Közel 4 milliárdnyi a Ferroép árbevétele az önkormányzati beruházásokból Botrány tört ki a szegedi tekés szerződés körül Gurul a golyó, ki tudja, hol áll meg Fotók: Káinok Csaba Folytatás az 1. oldalról A cég még 2004-ben kapott zöld utat a Kisstadionban a teke- és bowlingcentrum felépítésre. Az önkormányzati tulajdonú terüle­ten a létesítményt a tekecsapat fő­szponzora és a Teke Club Kft. ak­kori egyik tulajdonosa, a Ferroép Zrt. nettó 190 millió forintért épí­tette meg. - Úgy gondolom, az általunk fel­épített létesítmény jogosan képezi a Teke Club Kft. tulajdonát. Ha­vonta minimálisan 1 millió 800 ezer forintot kell kitermelnünk, hogy a banki kölcsönt vissza tud­juk fizetni. Ezért működtetünk A PICK IS SZERETNE INGYENFÖLDET UH Karsai Ferenc, a Teke Club Kft. ügyvezető igazgatója azt mondta, ha az önkormányzat kifizeti a te­ke- és bowlingcentrumra ráköltött pénzt, akkor eladják neki. De utá­na - ugyanúgy, mint a Pick Szeged és a Szeviép-Szeged csapatai ­ingyenesen szeretnék használni a városi létesítményt. Lele Ambrus, a Pick Szeged kézilab­da csapatának ügyvezető elnöke szerint a magánerős beruházások­nak örülni kell és hagyni kell működ­ni. Hozzátette: nagyon örülnének, ha a Pick Szeged is kapna olyan áron önkormányzati területet mint a te­kések. - Ez esetben sportcsarnokot építenénk - mondta Lele Ambrus. Domokos Mihály, a Szeviép-Szeged női kosárlabda csapatának ügyveze­tője soproni példát emiitett ahol a sportcsarnokot az egyesület üze­melteti. - Egyre csökkennek a klasz­szikus szponzorálások, ezért a ko­moly egyesületeknek más utat is jár­niuk kell, hogy eltartsák csapatukat - fejtegette az ügyvezető. büfét és szállót is - mondta Karsai Ferenc, a kft. ügyvezető igazgatója, aki egyben a Ferroép Szegedi Teké­zők Egyesületének is az irányítója. Az ügyvezető kijelentette: fon­tolgatja, hogy Kohárit jó hírnév megsértése és rágalmazás miatt feljelenti. - A képviselő azt sugallja nyilatkozataiban, hogy megveszte­gettük az önkormányzati tisztség­viselőket. Emellett nem mehetek el szó nélkül - magyarázta. Kohári Nándor szerint nem rob­bant volna ki botrány, ha a szerző­dést úgy kötik, hogy húsz év eltel­tével a felépített teke- és bowling­centrum az önkormányzat tulaj­dona marad. Véleménye szerint ennyi idő alatt a befektetőnek bu­sásan megtérül a pénze és a város is egy sportlétesítménnyel gazda­gabb lehetett volna. Büfét is működtetnek a létesítményben Ossza meg megtakarításait! A Raiffeisen Bank szegedi régiójának vezetőjét, Varga Istvánt kérdeztük arról, hogy milyen befektetési lehetőséget ajánl a megtakarításaikat ka­matoztatni vágyóknak. - Azt tanácsolom ügyfe­leinknek, hogy osszák meg megtakarításaikat többféle be­fektetési forma között, így megosztott kockázattal a nor­mál betéti kamatoknál maga­sabb hozamot is elérhetnek. Azoknak az ügyfeleknek, akik kockázatmentes befektetési formát keresnek, a Kamatemelő Lekötött Betétet ajánlom, amely a 3 hónapos futamidejű betétekre kiemelkedően magas, évi 7,2%-os kamatot biztosít (EBKM: 7,40%). Azonban, a három kamatemelő feltétel ­aktív számlahasználat, vásárlás Raiffeisen bank- és/vagy hitel­kártyával, Trend IV. kötvény és/vagy Raiffeisen befektetési jegy vásárlása - futamidőtől függő határidőig történő tel­jesítése esetén a Kamatemelő Lekötött Betét évi 11%-ot kamatozik (EBKM 3 hónapra: 11,46%). A Trend IV. kötvényt azoknak ajánljuk, akik néhány évre szeretnék pénzüket be­fektetni, és mérsékelt kockázat mellett akár a lekötött beté­teknél is kedvezőbb hozamot szeretnének elérni. Legújabb alapjainkat, a forint és euró alapon is elérhető Raiffeisen Perspektíva Alapokat azok­nak az ügyfeleknek ajánljuk, akik hosszabb távon, mérsé­kelt kockázat mellett szeret­nének akár az állampapírokét meghaladó hozamot elérni. A régióban Békéscsabán, Gyu­lán, Hódmezővásárhelyen, Makón, Orosházán, Szarva­son, Szegeden, Szentesen vár­juk ügyfeleinket a Raiffeisen bankfiókokban, illetve a 06-40-48-48-48-as telefonszá­mon is szívesen adunk további információt. ÁSZ-eljárás Nincs Csongrád megyei azok kö­zött az önkormányzatok között, amelyek ellen az Állami Számve­vőszék büntetőeljárást kezdemé­nyezett - felelte lapunk kérdésé­re az ÁSZ. Az eljárás hét helyha­tóság ellen indult. Az ÁSZ egy másik ügyben idén 8 önkor­mányzatot kötelezett arra, hogy fizessen vissza valamilyen köz­műfejlesztési támogatást. Ebben a körben érintett Csongrád vá­rosa is, 186 millió forintot kell visszatérítenie. Az önkormány­zat, mint megírtuk, az alkot­mánybíróságon támadja meg a határozatot. Bedő Tamás polgármester la­punknak elmondta: fönntartják, hogy az ÁSZ követelése jogosu­latlan. Ez a vita a csatornaberu­házásban érintett háztartásokat nem érinti anyagilag, nekik nem kell többet fizetniük. Élet a mobillal FEKETE KLÁRA Irigylem azokat az embereket, akik mobiltelefon nélkül élik az éle­tüket. Nem az pörög az agyukban már kora reggel, ~how kit kéne máma felhívni, vagy ki hívhatja esetleg őket, ha egy kis időre kikap­csolják magukat a forgalomból. Az ő tipikus válaszuk a csodálkozó kérdésekre mindig ugyanaz: aki akar, az mobil nélkül is megtalál. És tényleg, addig keresik őket vezetékes telefonon vagy személyesen, amíg elő nem kerülnek. Hozzáteszem azonban: ezt a luxust csak az igazán fontos emberek engedhetik meg maguknak. Az átlag - a többség - viszont mára már összenőtt a telefonjá­val, és egy lépést se tesz meg nélküle. Magamról tudom, családi tragédiaként élte meg mindkét gyermekem, amikor ellopták a mobilját, benne „fontos" telefonszámok, SMS-ek, képek és kép­üzenetek tucatjaival. Az élet egy-két napra megállt, mire újra fel­töltötték magukat és az új készüléküket. A kézzel írt, telefon­számokkal teli notesz az ő generációjuk számára már ismeretlen fogalom. Nem mindig volt ez így, hiszen - egészen a kilencvenes évek elejéig - éltük az életet mobil nélkül is. Az emberek akkoriban három helyen tartózkodhattak: vagy egy stabil munkahelyen, ahol lehetett napközben is telefonon beszélni, ügyeket intézni, vagy otthon, ahová nagy keservesen bekötötték a vezetékes tele­font, vagy a két fix pont között, de ez utóbbi állapot sose tartott órákig. Mára tanulmányok születtek a bennülős munkahelyek megszűnése, a mozgó munkahelyek kialakulása, valamint a mo­biltelefon elterjedésének összefüggéseiről. Ide jutottunk rövid idő, másfél évtized alatt: ma már az ágyban, a strandon, a vonaton is dolgozunk, és azonnal választ akarunk kapni mindenre. A mi generációnk szinte észrevétlenül lett mobiltelefon-függő. Még élénken emlékszünk arra a megvetésre, ahogy a táska nagy­ságú, akkumulátoros telefont hurcoló vállalkozókat kezeltük, mert nem az információ birtoklásával járó tudás, hanem a kiva­gyiság jutott róluk eszünkbe. Emlékszünk a szintén kevesek ke­zében felbukkanó első maroktelefonokra is, amelyeket - szerin­tünk - csak a hülyék és az újgazdagok használtak. A köznyelv rögtön bunkofonra keresztelte el a készüléket, minősítve ezzel a gazdáját is. A bunkofonból nőtt ki a miniszámítógépet is magában foglaló, mindet tudó, biztonságérzetet nyújtó ketyere. Innen indultunk sokan. Innen jutottam el odáig, hogy még az elmúlt hosszú hét­végémet is meg bírta keseríteni az otthon felejtett telefontöltő. Orvosszervezetek az egészségügyi átszervezésről Továbbra is ellenzik az integrációt Pár nap múlva dönti el az egyetemi szenátus, hogy átveszi-e a szegedi önkormányzat egészségügyi intézményeinek működte­tését. Bár a klinikusok - miként Pál Attila, az orvosegyetemi klinikai központ elnöke tegnapi lapunkban elmondta - az in­tegráció mellett állnak, több, az összevonást eddig is bíráló orvosszervezet továbbra is elutasítja a terveket. Jövő hétfőn végleges döntést hoz a szegedi egyetem szenátusa ar­ról, hogy a felsőoktatási intéz­mény átvegye-e az önkormány­zattól a városi kórház és a rende­lőintézet működtetését. A szege­di egészségügyi integrációt to­vábbra is ellenzik azok a szakmai szervezetek, amelyek korábban jórészt gazdasági problémákra hivatkoztak. Őket nem nyugtat­ták meg a klinikai központ már javuló pénzügyi adatai sem. - Nem fogadható el, hogy az integráció gazdasági előnyei és politikai- aspektusai felülírják a szakmai szempontokat. Elma­radt a széles körű szakmai egyez­tetés, a koncepció előkészítése a szakemberek aktív bevonása nél­kül történt - indokolta Domokos István, a Magyar Orvosi Kamara Csongrád Megyei Területi Szer­vezetének elnöke integrációt el­utasító álláspontjukat. Mint kifejtette, az integráció­ról kizárólag gazdaságossági ha­KfÚT AZ ADÓSSAGBÓL m - A klinikai központ gazdálkodása már nullszaldós, sőt többletet mu­tat. Ha marad az intézmény költ­ségvetési szigora, év végére 100-200 milliós többlet keletkez­het, amiből lehet törleszteni a le­járt fizetési határidejű beszállítói tartozások egy részét - vázolt fel pénzügyi helyzetképet Varga Jenő, az intézmény konszolidálásával megbízott kincstári biztosok veze­tője. A szakember az integrációról elmondta: veszteséges rendszere­ket sem az állam, sem a magántő­ke nem finanszíroz, ezért előbb-utóbb kikényszerítik az egészségügyi párhuzamosságok megszüntetését. T. R. tástanulmányok készültek, az egészségügyi ellátás szempontjá­ból fontos, részletes, szakmákra, betegségcsoportokra bontott ha­tásvizsgálatok viszont elmarad­tak - vagy azokat nem hozták nyilvánosságra. A megyei kama­ra szerint az átalakítás során - a kapacitás csökkenése miatt ­romlik a betegek gyógyulási esélyegyenlősége, a betegellátás biztonsága. A meglévő várólisták tovább nőnek majd, és újak jön­nek létre. Várhatóan több száz egészségügyi dolgozó veszti el munkáját, a maradóknak nem javulnak munkakörülményei, jövedelmi viszonyai. Domokos szerint célszerűbb lenne a helyi átalakítási folyamat fokozatos, minden szakmai részletében egyezetett kivitelezése. Elutasítja a szegedi egészség­ügyi integrációt az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szak­szervezetének (EDDSZ) megyei elnöke is. Timár Péter szerint elhamarkodott, előkészítetlen politikai döntés áll az integráci­ós elképzelés hátterében, ami kétszázezer ember egészségügyi ellátását veszélyezteti. A szak­mai testületekkel, érdekképvi­seletekkel semmiféle egyeztetés nem folyt a tervezet kialakítása előtt. Timár úgy véli, a betegel­látás színvonalának megőrzé­séhez, emeléséhez egyébként sem biztos, hogy az összevoná­son keresztül vezet az út. Az uniós pályázati forrásokhoz sem feltétel az integrált egész­ségügy - csupán a gazdaságos működés. A kórház és a rende­lőintézet mintegy 1200 dolgo­zója is bizonytalannak érzi munkahelyét.

Next

/
Thumbnails
Contents