Délmagyarország, 2007. augusztus (97. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-16 / 191. szám

CSÜTÖRTÖK, 2007. AUGUSZTUS 16. • AKTUÁLIS* 3 Ticket Service beiskolázási és Top Prémium ruházati ajándékutalványt elfogadunk: Talán egy év múlva már itt is kétszer két sávon haladhat a forgalom Fotó: Tésik Attila Kisajátítási gondok, adminisztrációs ügyek már nem akadályozzák a 47-es számú főút szélesítését Vásárhely határában. A még két­sávos szakasz melletti földtulajdonosokkal már sikerült megállapodást kötni, a különfé­le cégekkel, szervezetekkel pedig hamarosan befejezik a tárgyalásokat. A tervek szerint de­cemberben szerződést kötnek a kivitelező­vel, s 2008-ban indulhat is az építés. Szeged és Vásárhely között még 2001 -ben in­dult el a 47-es számú főút négysávosítása. Ezen a 22 kilométeren szinte végig kétszer két sávon haladhat a forgalom, csak a kisho­moki és a vajháti leágazó között maradt meg a keskeny út. Az eltelt hat esztendőben lát­szólag egyetlen kapavágás sem történt, vi­szont balesetek, félpályás útlezárások hely­színe volt ez a mindössze négy és fél kilomé­ter hosszú szakasz. A kormány másfél hete arról döntött, hogy az 56 közútfejlesztési beruházásban, melyet 2008-2009-ben hajtanak végre, szerepel a 47-es főút Vásárhely és Algyő közötti szaka­szán a négysávúsítás befejezése. A beruházás költsége az előzetes számítások szerint három­milliárd forint.Lapunkban már többször is be­számoltunk az útépítés háttérmunkájáról, amely akkor is folyik, amikor az útépítő gépek nem dolgoznak. A szélesítéshez meg kell sze­rezni azokat a területeket, ahová a későbbi utat építik. Ezért tárgyalások indultak a föld­és területtulajdonosokkal: nem csupán ma­A TOLNAI REGI0B0L INTÉZIK A NIF Zrt. intézi a Nemzeti Autópálya Zrt. által elkezdett, gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos beruházások ügyeit, az előkészítéstől egészen az átadásig. Emellett több mint kétszáz közúti, illetve ötven vasúti projekt beruházója is ez a cég. Különös helyzet, hogy a Vásárhely határá­ban kezdődő útépítést a NIF tolnai régiójából szervezik. Ugyanis a cég úgy osztotta fel az or­szágot, hogy ehhez a területhez tartozik Bara­nya és Tolna mellett Bács-Kiskun, illetve Csongrád megye is, vagyis az ország teljes déli része. Ezért nyilatkozott nekünk - budapesti közvetítéssel - a pécsi irodavezető, aki előbb egy nap haladékot kért tőlünk arra, hogy átnéz­hesse a dokumentációt. gánszemélyekkel, hanem különféle cégekkel, szervezetekkel is egyeztetnek, némelyikkel évek óta. - Azóta valamennyi magánszeméllyel sike­rült megállapodnunk - nyilatkozta lapunk­nak Szakács Béla, a magyar közúti projektek beruházója, a Nemzeti Infrastruktúra Fej­lesztő Zrt. (NIF) tolnai régiójának projektiro­da-vezetője. A cégekkel és szervezetekkel is tárgyal a NIF. így többek között a MAV-val is, épp most. Az érintett Nemzeti Földalappal is javában zajla­nak a tárgyalások. Itt az átadandó terület áráról folyt a vita, de az irodavezető szerint már a szerződések megkötése előtt állnak. A Ti­sza-Maros Szögi Vízgazdálkodási Társulat ese­tében területcsere is szóba került, de néhány százezer forintos tétéből van szó. Szakács Béla úgy összegezte a jelenleg is zajló egyeztetéseket, tárgyalásokat, hogy az építés­hez szükséges terület gyorsan a rendelkezésük­re áll, így ez nem lesz akadálya a kivitelezés megkezdésének. Még az idén közbeszerzési el­járást írnak ki, s ha megvan a kivitelező, akkor még decemberben megkötik vele a szerződést. A tervek szerint jövőre indulhat is az építkezés. K.T. Betöréses lopásból tavalya csongrádi megyeszékhelyen volt a legkevesebb Nagyvárosok bűnügyi toplistája Szekszárd, Miskolc és Pécs sze­repelt leggyengébben azokon a listákon, amit a Heti Világgaz­daság adott közre a megyei jogú városok bűnügyi fertőzöttségé­ről. Szeged és Hódmezővásár­hely a legbiztonságosabb tele­pülések között van. MUNKATÁRSUNKTÓL A Heti Világgazdaság (HVG) a 24 magyar megyei jogú város, köz­tük Szeged és Hódmezővásár­hely tavalyi bűnözési adataiból állított össze listát, és közölt elemzést múlt heti számában. Eszerint a csongrádi megyeszék­helyen 7105 bűncselekményt derítettek fel. Ha csak a számot néznénk, Szeged az ország ötö­dik legbúnösebb városa lenne. A bűnesetek számát azonban az ál­landó lakossághoz viszonyítják, így a napfény városa végül aló. helyezést érte el: ezer lakosra 43 bűntett és vétség jutott. Össze­hasonlításképpen: a Szegeddel közel azonos lélekszámú Pécsett szintén ezer lakosra nézve 57, Miskolcon 75 bűncselekmény vált ismertté. A borsodi megye­székhely ezzel a mutatóval a búnúgyileg legfertőzöttebb terü­letnek minősül. Hódmezővásár­helyen az elmúlt esztendőben ezer főre 36 bűntett jutott: héttel kevesebb, mint a megyeszékhe­lyen - csakhogy Szeged lakossága 163 ezer, Vásárhelyé 48 ezer. A betöréses lopások számát te­kintve mindkét megyei település jól szerepelt. Szegeden ezer pol­gárra egy, Hódmezővásárhelyen két ilyen bűneset jutott. A hu­szonnégy megyei jogú város kö­zül Szeged ebben a kategóriában az utolsó, tehát a legjobb helyen végzett, de Vásárhely sem pa­naszkodhat huszadik pozíciójá­val. Pécs és Miskolc itt sem sze­repelt fényesen: közvetlenül Szekszárd után a dobogó máso­dik és harmadik fokát foglalják el. Miskolc a rablások számában is rossz eredményt produkált. Amíg a 174 ezer lakosú megye­székhelyen 118, addig a 156 ezer lakosú Pécsett 45, Szegeden 36, Hódmezővásárhelyen 5 rablás miatt indult büntetőeljárás 2006-ban. A két csongrádi tele­pülés ebben a kategóriában is a lista hátsó, előkelőbb fertályában szerepel. Az erőszakos és garázda bűn­cselekményeket rangsoroló lis­tán ezer lakosra Szegeden és Hódmezővásárhelyen is há­rom-három eset jutott. A „leg­erőszakosabb" város kétes címét Budapest (6015 eset) zsebelte be, ezzel megelőzve Debrecent A MEGYESZEKHELYEK ES VÁSÁRHELY 2006. ÉVI BÜNÜGYI TOPLISTÁJA* Város Bűncselek­mények száma Tízezer főre jutó bűn­cselekmény száma 1. Miskolc 13 040 748 2. Szekszárd 2502 729 3. Székesfehérvár 6872 678 4. Budapest 111 924 659 5. Kecskemét 6664 612 6. Pécs 8939 573 7. Salgótarján 2431 571 8. Nyíregyháza 6594 569 9. Kaposvár 3849 569 10. Szolnok 3953 522 11. Eger 2801 498 12. Győr 6328 493 13. Debrecen 9373 459 14. Tatabánya 3146 445 15. Szombathely 3511 439 i 16. SZEGED 7105 435 17. Békéscsaba 2619 401 18. Veszprém 2423 396 19. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY 1700 357 20. Zalaegerszeg 736 119 * A felderített bűncselekmények tízezer före jutó átlaga alapján Forrás: Legfőbb Ügyészség DM-grafika (822 eset) és Pécset (680 eset). Ha azonban az állandó lakos­sághoz viszonyítjuk a személy ellen elkövetett erőszakos meg­nyilvánulások számát, a leg­rosszabb átlagot Szekszárd pro­dukálta. TERJED AZ UTAZ0 BUN0ZES - Vásárhelyt már korábban is az egyik legbiztonságosabb városnak tartották. Az adatokból jól látható, hogy a listákon tartósan a legjob­bak között szerepelünk - adott hangot elégedettségének Dezső József. Hódmezővásárhely rend­őrkapitánya megjegyezte, az ezer polgárra jutó bűntettek számában sem lát kivetnivalót, hiszen váro­suk itt is a lista legvégén áll. - Ko­moly pr-értéke is lehet annak, hogy a város például a betöréses lopások listáján az utolsó helyen szerepel - mutatott túl a számo­kon Zélity László, utalva arra, a bűnözés csökkenése a turizmus fellendítését is elősegítheti. A rendőrkapitány elmondta, tavaly az ismeretlen tettes ellen indított eljárások 41 százalékában sike­rült azonosítaniuk az elkövetőt, az ismertté vált bűncselekmények­nek pedig 58 százalékát zárták le eredményesen. Zélity László mindkét mutatót jónak minősítet­te. Arról, hogy jövőre is büszkél­kedhet-e Szeged ilyen sikeres mu­tatókkal, a városi kapitány el­mondta, rablást idén eddig lénye­gesen kevesebbet követtek el, mint 2006 augusztusáig. - A betö­réses lopások száma azonban emelkedett. Ez egyrészt Románia uniós csatlakozásának, másrészt az egyre terjedő utazó bűnözés­nek köszönhető - mondta az alez­redes. Megtudtuk, hogy a tavasz­szal Újszegeden tucatnyi házba betörő tolvajok is utazó bűnözők voltak, akik Veszprém megyéből érkeztek a napfény városába. SEVER CENTER R,UHAZATLY^RLÜFLWE SEVER NAPOK! Az áruház mögött 500 férőhelyes, ingyenes parkolo'all vásárlóink rendelkezésere. Az áruház:megközelithető'a: 90-es, 13-as, 75-ös buszokkal, illetve az: T-es villamossal!., V FEKETE SÁNDOR 2007. 08.15-től 09. 02-ig 1IM4W Ruharatí Áruházban az WiHÍi ideje alatt % minden termek arabol kedvezményt adunk tizeteskor a pénztaraknaf, kivetel az AKCIÓS aruk! x Nej ; * •, ^ \ márkás sportruh3zati termekek en qerimertnyel! Jövőre tényleg indulhat a 47-es szélesítése Vásárhely határában Évvégéig szerződést kötnek A jogsi ára Romániában jártam szabadságom alatt. A kereskedelmi rá­diókban unásig ismételt üres, locsogó mondat - „Ezt nem hiszem el!" - többször kicsúszhatott volna a számon, amikor az utakon olyan közlekedési szituációkba csöppentem, mint amilyenekbe. EU ide vagy oda, mintha a KRESZ-ről nem is hallottak volna arra­felé, vagy ha igen, eléggé lazán értelmezték egyesek a szabályo­kat. Irányjelző használata nélkül kanyarodtak, nem adták meg az elsőbbséget, tökön-paszulyon átvágtak. Végül is megúsztam, miért teszem szóvá ? Elát azért, mert a közlekedés olyan össznépi társasjáték, amely nem babra megy. Nyugodtan sorolhatnék persze szegedi, megyei negatív példákat is. Itt is száguldoznak, bevágnak az ember elé, hajmeresztően hajtanak ki a mellékutcából. Nem mintha ezt ta­nították volna nekik a T betűs kocsi volánja mögött ülve. Csupán az élet tempóját átültetik ide is. Rohanok, ha nem szorítom le, ve­lem teszi ugyanezt, az is lehet, még egy piros lámpányit várakoz­ni kell, és lekések valamiről. Hogy kinek, mit tanítanak meg a kötelező elméleti és gyakorla­ti órák alatt?Mi férhet bele hatvan órába? Ha valakinek valóban érzéke van a vezetéshez, szorgalmas, fegyelmezett, akkor kapja meg a jogosítványt akár a kötelező minimum teljesítése után. A többit majd megtanulja a gyakorlatban, belejön, mint kiskutya az ugatásba. Lapunk írásából kiderül, sokaknak 150 óra gyakorlat, bójadöntés, oktatói dorgálás sem elég, mire sikerrel veszik az aka­dályokat. Ám azt se feledjük, míg másfél évtizede 5500 oktató 180 ezer tanulót képzett, addig a jelenlegi 90 ezer csetlö-botló ta­nuló vezetőt 6500-an okítják. Vagyis elképzelhető, hogy olyanok is megpróbálnak megélni ebből a munkából, akik nem biztos, hogy szakmailag, pedagógiailag alkalmasak rá. Utóbbiak talán még inkább kaphatók arra, hogy gyorstalpaló tanfolyammal ke* csegtessék azokat, akik a lehető legrövidebb idő alatt szeretnének jogosítványhoz jutni. Manapság 80-100 ezer alatt nehéz megúszni a jogsit. Ha meg­van a műanyag lapocska, akkor be a volán mögé, indítás, index, kuplung, sebesség, gázfröccs, hadd szóljon! De ez már nem a ru­tinpálya. Kétszáz forint fölé nőhet a kenyér ára MUNKATÁRSUNKTÓL Várhatóan szeptember közepe után az ország minden területén 200 forint felett lesz az átlagos minőségű kenyér kilója Ilonka Boldizsár, a Magyar Pékszövet­ség elnöke szerint. Az áremelési tárgyalások a kereskedők és a pé­kek között már augusztus eleje óta folynak, és várhatóan ennek eredményeként szeptember 15-e után már csak 200 forint feletti kenyérárakkal találkozhat a vá­sárló az üzletekben. Az elnök az áremelés indoka­ként a liszt árának drasztikus nö­vekedését jelölte meg. Az utóbbi hetekben ugyanis a liszt 20 fo­rinttal drágult kilogrammon­ként. (Jelenleg 75-80 forintba ke­rül, de a szakértők nem zárják ki azt sem, hogy meghaladja majd a 80 forintot is az idén.) Az ország­ban vannak olyan térségek, ahol a pékek már megemelték termé­keik árát. Ezek a régiók: Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megye, valamint a Dunántúl több térsége. A pékszövetségi ve­zető szerint már csak a multina­cionális áruházláncok nem emelték a kenyér árát, bár a liszt árát számukra is megemelték.

Next

/
Thumbnails
Contents