Délmagyarország, 2007. augusztus (97. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-14 / 189. szám

CSÜTÖRTÖK, 2007. AUGUSZTUS 16. •MEGYEI TÜKÖR" 7 Gyógyszerek a bőröndben - Biztonságérzetet adnak Indulás nyaralni csomagban a patika Az úti patika összeállítása nem olcsó - számításunk szerint legalább nyolcezer forint -, de így még mindig spórolhatunk, hiszen külföldön drágábbak a gyógyszerek. Ha előre tervezünk, elkerüljük a felesleges idegességet: leégés, sérülés, gyomorrontás, megfázás bárkit, bármikor, bárhol elérhet. - Tudna adni egy fejfájás-csillapítót? - valószínűleg ezt már mindnyájunktól megkérdezték. A rosszabbik eset az, ha nekünk van rá szükségünk, de nincs kitől kunyerálni, és venni sem tudunk, mert nincs a közelben gyógyszertár. Ha külföldön nyaralunk, akkor pedig költséges lehet egy egyszerű gyomorrontás is házi patika nélkül. Összeszedtük a legfontosabb dolgokat, kíváncsiak voltunk, mennyibe kerül egy úti patika. Valaki csak levág néhány szemet a gyógyszerlevélről, próbálja minél kisebb helyre összezsúfolni az először feleslegesnek túnő gyógyszereket, mások pedig túlzásba esnek, és minden eshetőségre felkészülnek. Megpróbáltunk középutat keresni, és arra is gondolni, aki last minute útra indul: hiszen gyógyszereket felíratni az utolsó pillanatban elég macerás, ilyenkor egyszerűbb recept nélküli készítményeket vásárolni. A rutinos utazók már tudják, hogy a lázcsillapításra szolgáló Rubophen egyben fájdalomcsillapító is, így helyet is spórolhatunk, és megkímélhetjük magunkat a receptíratástól - a hagyományos láz- és fájdalomcsillapító Algopyrin vényköteles lett. Érdemes görcsoldót, például No-Spát vinni, de ezt is helyettesítheti egy egyszerű fájdalomcsillapító. Hányinger ellen hat a B6-vitamin is, de szó szerint útősebb a Daedalon. A gyógyszertárakban is kapható gyömbértea mézzel természetes úton szúnteKÜLFÖLDI KEDVEZMENYEK £ Ha külföldre megyünk nyaralni, érdemes beteg- és balesetbiztosítást kötni, mert akkor ingyen lát el af orvos, vagy a biztosító utólag megtéri a költségeinket. Ha uniós országba megyünk nyaralni, nem árt a tb-től uniós egészségbiztosítási kártyát igényelni: ezzel külföldön annyiért vehetjük meg a gyógyszereket, amennyiért az adott ország állampolgárai. ti meg a kellemetlen émelygő érzést, ami a szerpentines utakon sokunkra rátörhet. Külföldön az ismeretlen, számunkra idegen ételek gyakran okozhatnak puffadást és egyéb panaszokat. Emésztést segítő, hasmenés elleni készítményeket érdemes magunkkal vinni. A legtöbb problémát a nyaralás alatt mégis a bogárcsípések és a nap okozhatja, ezért nem árt beszerezni például Fenistil gélt és leégésre Panthenol sprayt. - Előfordulhat, hogy megcsíp egy medúza vagy bármilyen bogár, és a napra is allergiásak lehetünk, ezért mindenképpen készítsünk a bőröndbe Calcium-Sandoz pezsgőtablettát, a sebek ellátására pedig egy kis Betadin fertőtlenítőszert és ragtapaszt - javasolta dr. Zolnay Kriszta gyógyszerész. Arra is figyelmeztetett, hogy elsősorban a rendszeresen szedett gyógyszereket, például a nők a fogamzásgátlójukat ne felejtsék otthon. KANCSÁR TÍMEA AZ UTAZASHOZ SZUKSEGES ALAP GYÓGYSZERCSOMAG ÁRA (Ft) Forrás: DM-gyűjtés DM-grafika A tatárjárás-kori pénz a leggyakoribb kincslelet az Alföldön. Az időszámításunk előtt tízezer év óta lakott Tiszántúl és a Duna-Tisza köze alapján hazánk régészeti nagyhatalom. Az itteni értékek föltárását segíti a laikus leletmentő, s rombolja a fémdetektoros fosztogató - derül ki rögtönzött kincsvadászati körképünkből. Kincslelet, pontosabban 1550 tatárjárás kori pénzlelet fűződik Törőcsik István nevéhez. Eperjes határában járt 1998-ban az akkor régész technikusként, ma az Ópusztaszeri Történeti Emlékpark közművelődési munkatársaként dolgozó Törőcsik István, mikor megpillantott a szántóföldön néhány zöldes színű, a kisujjunk körméhez hasonló méretű fémdarabot. Felfedezését bejelentette, s a szentesi múzeum munkatársai, Szabó János József régész vezetésével, összegyűjtötték a tatárjárást megelőző évtizedek kereskedelmi viszonyairól is sokat eláruló leletanyagot. - A régészet nem kincsvadászat, bár a XVIII. században annak indult. Ma a kutató célja a letűnt történelmi korok társadalmának és gazdaságának a rekonstruálása - magyarázza Horváth Ferenc régész. Vagyis a különböző földrétegekből sajátos összefüggésben előkerülő lelet - a virágpollentől és állatcsontoktól kezdve a kerámia és házmaradványokon át egészen a háztartási hulladékig vagy épp a kincsleletig - egy-egy mozaikkocka, amely alapján összeállítható egy kép az „egyszervoltról". Az aprólékos és pontos feltáró munkára európai hírű ásatási módszert dolgozott ki és alkalmazott Horváth Ferenc, aki húsz éven át kutatott a szegvári tűzkövesi, illetve a Vásárhelyhez közeli gorzsai ásatásnál - mindkét helyen gazdag újkőkori LÁTOGATÓK Szeged belvárosában, a középkori vártemplom föltárását testközelből is megfigyelhetik a kíváncsi laikusok: a Móra-múzeum akciójának hála szombaton például legalább százan látogatták meg a régészeket. - Megtaláltuk a templom bejáratát, most a főhajóban XIV—XV. századi sírokat tárunk föl - magyarázza Fogas Ottó régész. Az itteni gyűrűk, ezüst ruhatartozékok értéke nem forintosítható, inkább a kormeghatározásban játszott szerepük adja jelentőségüket. A szakember szerint az itteni eddigi leletanyagból a tudomány számára értéket például a gótikus faragványok gazdagsága jelenti. (7-7,5 ezer évvel ezelőtti) leletegyúttesre bukkanva. De a nagyberuházásokat, így például az autópálya-építést kísérő kötelező leletmentésnek is köszönhető érték: így került elő például a csengelei kun vezér sírja - lóval és teljes fegyverzettel. Laikusok segédmunkásként (a tárgyak tisztításakor, cserépmosásnál, a föld elhordásánál) segíthetik a régész munkáját. Illetve bejelentóként. - Egy marék cserepet hoztak be a múzeumba három hete, s azóta kiderült: valószínűleg a Csongrád és Szentes közötti Árpád-kori erődítmény egy részére bukkanhatunk, ha a bejelentő által vázolt — egyébként régészeti topográfiai adatbázisunkban nem szereplő területen elkezdődhet az ásatás - érzékelteti Béres Mária régész, a szentesi múzeum igazgatója, miért kulcsfontosságú, hogy fölhívjuk a figyelmet arra, ha valahol lelőhelyet sejtünk. Ezt egyébként törvény is előírja, sőt: az ingatlantulajdonosokat az építkezés kezdete előtt leletmentésre is kötelezhetik. Az ezt a munkát is felügyelő Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szegedi irodájában dolgozott 2000-2007 között Béres Mária. Ottani tapasztalata, hogy megyénkben is föl-föltúnnek a fémdetektoros keresők. Ők az amatőr régészek vagy műgyűjtők megbízásából a traktorcsapágytól kezdve az ezüst ruhadíszig „magukhoz szippantanak" minden fémtárgyat, s ezzel a barbár munkával összezagyválnak, így a tudomány számára értéktelenné tesznek lelőhelyeket. Bár a hivatal együttműködik a nemzeti parkok őrszolgálatával, s tud a lelőhelyek fosztogatóiról, de csak utólag, ugyanis Béres Mária sem hallott tettenérésről, márpedig csak ilyen esetben bünteti a törvény e bűncselekményt. ÚJSZÁSZI ILONA j+^tfi További fotók a témáról: www.foto.delmagyar.hu ATTILA SÍRJA Attila sírját évszázadok óta az Alföldön, a Tisza medrében is keresik a kincsvadászok. A Jordanes nevű történetíró szerint 410-ben eltemettek egy vizigót királyt s e szertartás részleteit átvette a népművészetgyűjtő katolikus pap, Ipolyi Arnold - Attila temetésének legendájaként Ez szivároghatott át Móra Ferenc szerint (aki egy időben a szegedi múzeum régészeti gyűjteményének igazgatója volt) a magyar irodalomba, Jókai és főképp Gárdonyi Géza műveibe. A már elhunyt Béna István régész szerint ha Attila sírját keressük, legalább 20 ezer négyzetkilométerrel kell számolnunk, ekkora területen pedig hozzávetőleg egy az egymilliárdhoz az esélye annak, hogy valóban rábukkanhatunk a sírra. Rubophen (táz- és fájdalomcsillapító) 666 Ft No-Spa (görcsoldó) 540 Ft Daedalon (hányingerre) 1239 Ft Calcium-Sandoz pezsgőtabletta (allergiára) 862 Ft Rennie rágótabletta (emésztést elősegítő) 578 Ft Immodium (hasmenésre) 943 Ft Betadin (seb fertőtlenítésére) 591 Ft Univerzális Hansaplast (sebtapasz) 285 Ft Panthenol spray (leégésre) 1195 Ft Mebucain (torokfertőtlenítő) 606 Ft Garsone (szem- és fülgyulladásra) 562 Ft ÖSSZESEN 8067 Ft Leletmentők kontra fémdetektoros fosztogatók - Eltemetett vízigót király A régész nem kincsvadász A szegedi vártemplomban most föltárt sírokból előkerült nemesfémtárgyak értéke nem „forintosítható", fő értékük: a kormeghatározásban segítenek Fotó: Segesvári Csaba A kecsesnek nem mondható négylábú a flamingók házába költözött Tigi, a törpevízilólány a Szegedi Vadaspark új lakója Új jövevény érkezett tegnap a Szegedi Vadasparkba. Tigit, a Csehországban született törpevízilólányt alig egy hete választották el anyjától. A Szegedi Vadaspark dolgozói azonban mindent megtesznek azért, hogy jól érezze itt magát. Kicsik és nagyok örömére új lakó költözött a Szegedi Vadasparkba. A kis jövevény, a másfél éves törpevízilólány, Tigi Olmützben (Csehország) látta meg a napvilágot. Az új állatot nemzetközi tenyészprogram keretében hozták a vadasparkba, ahol saját kifutót kapott. - Mivel a szegedi egy erdőben kialakított állatkert, a fő célunk, hogy erdőben élő élőlényeket mutassunk be. Ebbe a koncepcióba beleillik Tigi is, hiszen a törpevízilovak eredeti lakóhelye, Nyugat-Afrika, pontosabban a Kongó vidékének őserdei és mocsarai. A törpevíziló nagyobb termetű rokonától, a nílusi vízilótól eltérően magányosan vagy párban él mondta el Veprik Róbert, a vadaspark igazgatója. Tigi a flamingóktól - amelyeket vissza kellett adni a rózsaszín madarakat kölcsönbe adó állatkertnek örökölte a házat, amelyet kicsit átalakítottak számára. A kifutóval saját kis tavat is kapott. Csak egy hete választották el az anyukájától, ezért nagyon megilletődötten nézelődött új lakóhelyén. Mivel a vadonban is ilyen korban hagyná el anyját, a vadaspark dolgozói bíznak abban, hogy pár hét alatt rendbe jön a lelke, és megszokik új otthonában. Addigra remélhetőleg szomszédai, a huszármajmok is elfogadják jelenlétét, és nem nyugtalankodnak majd úgy, mint most, mikor meglátják. Tigi kedvence a saláta, ezenkívül répával, gyümölcsökkel és falevelekkel etetik. Nagyon válogatós, és nem is eszik olyan sokat, mint nílusi rokonai. A törpevízilovakból mintegy háromezer példány él szabadon, állatkertekben pedig 360 egyedet nevelnek. A faj megmentésére a kilencvenes évek elején indult tenyészprogram. Veprik Róbert bízik benne, hogy jövőre egy hím példányt is kaphatnak 250 KILOGRAMM IS LEHET JH A vízilovaknak két fajtája él a Földön: a nílusi víziló és a törpevíziló, mindkettő Afrikában őshonos. Utóbbi a szárazföldön hozza világra kicsinyeit, melyek akkorák, mint egy kifejlett házinyúl. Születésük után rögtön felállnak, és kéthetesen már tudnak úszni. A kifejlett törpevíziló hossza 180-185 centiméter, testsúlya akár 180-250 kilogramm is lehet. A felnőtt állatnak - az emberen kívül - legfeljebb a leopárd lehet az ellensége. Tigi mellé. Erre azért is lennének nagyon büszkék, mert az országban csak két állatkertben él hím is a nőstény víziló mellett. BOBKÓ ANNA Tigi lubickol új otthonában. Kedvence a saláta, de a gyümölcsöt és a répát is szereti Fotó: MTI/ Németh György