Délmagyarország, 2007. augusztus (97. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-02 / 179. szám

CSÜTÖRTÖK, 2007. AUGUSZTUS 2. • AKTUÁLIS* 3 Szürkésfekete arany HOLLOSI ZSOLT Száznyolc mázsát adtak el tavaly a szürkésfekete marosi gyógy­iszapból, amelynek kilóját 114 forintért forgalmazzák. Kiszámol­tam: ez 1,2 millió forintos ügylet. Aligha számít bombaüzletnek a 4,6 milliárdos költségvetésű Makón, de jó példa arra, hogy amit a természet adott, azt egy ásványkincsekben, munkahelyteremtő nagyberuházásokban nem bővelkedő régióban illik megbecsülni. Ptz iszapbiznisz csak első blikkre tűnik kicsinek; ha hozzátesz­szük, Makó abban reménykedik, épp a különleges gyógyiszapjá­nak és az európai uniós támogatással fejleszteni remélt városköz­ponti fürdőjének köszönhetően válhat a jövőben turisztikai köz­ponttá, mindjárt felértékelődik a Maros szürkésfekete kincse. Te­gyük hozzá: az igazi üzlet persze nem is a gyógyító anyag forgal­mazása, hanem helybeli hasznosítása lenne. Akad az interneten olyan hazai vállalkozás, amelynek gyógyító szalonjában egy 30 perces iszapkezelést 4300 forintért kínálnak. A gyógyiszapról minden jót elmondanak: javítja a kezelt testrész anyagcseréjét, az immunrendszer működését, fokozza a természetes méregtele­nítést, kiváló nedvesség megkötő. Kúraszerű alkalmazása jó köz­érzetet biztosít, ráadásul allergizáló anyagokat sem tartalmaz. Sok város számára egyetlen kitörési, fejlődési lehetőség maradt: természeti adottságait a korábbiaknál hatékonyabban, ötleteseb­ben kamatoztatni. Régi jó példa erre az Európa legnagyobb ter­mészetes vulkáni eredetű gyógytavának köszönhetően virágzó Hévíz. Friss ötletekből is egyre több akad: a Pécsi Tudományegye­tem Egészségtudományi Karának kutatói most azt vizsgálják, hogy a mecseki volt uránbányák járataiból jelentős mennyiségű radont lehetne kinyerni, a gázra pedig egészségturizmust lehetne alapozni. A radon kismértékben gyógyszer, és csak nagymérték­ben halálos méreg - megfelelő szakértelemmel a gyógyfürdők ví­zébe vegyítve jó hatással lehet az asztmára, a reumára, a proszta­ta- és keringési bajokra. Németországban, Ausztriában és Cseh­országban már valóságos fürdőparadicsomok épültek a volt urán­bányákra. Most Pécsről is messzire szállnak az álmok. Mint ahogyan Makóról, és azokból a magyar kisvárosokból is, amelyek versengve fejlesztették fürdőiket, strandjaikat, aqua­parkjaikat. Eleinte azzal riogatták őket: egymástól csábítják majd el a vendégeket. Ma úgy tűnik, a legjobbak megtalálták a számítá­sukat. Minden a marketingen múlik. Ha jól csinálják, Makó iszapja is arannyá változhat. Száznyolc klinikai dolgozót küldtek el MUNKATÁRSUNKTÓL egyéb diplomás szakember tá­vozik. A szegedi klinikai központ A döntés júniusi bejelentése­száznyolc munkatársát bocsá- kor elhangzott: a szegedi klini­tották el augusztus elsejétől. A káknak idén 1,2 milliárd forint­klinikák jelenlegi 3600 fős állo- tal kevesebből kell gazdálkodni, s mányából 77 aktív korú mun- mivel kiadásaik fele a bérköltség, katárstól és 31 nyugdíjastól a dolgozók fizetésein nagyjából váltak meg, a számokról a kii- 600 millió forintot kellett volna nikák vezetői saját hatáskörük- megtakarítaniuk. Ehelyett vi­ben döntöttek. Az elbocsátott szont csak 415 millióval fizetnek munkatársak jelentős része a kevesebb bért - a többit pótlékok gazdasági, műszaki és ügyviteli és mozgó bérek csökkentésével, területeken dolgozik, emellett megvonásával, átszervezéssel ta­18 szakdolgozó, 7 orvos és 4 karítjákmeg. Magyarországon mindössze négy minősí­tett gyógyiszapot tartanak nyilván: a Hajdú­szoboszlóit, a kolopit, a hévízit és a maro­sit. Ez utóbbit a makói termál- és gyógyfür­dő forgalmazza, méghozzá nagy sikerrel ­tavaly 108 mázsát adtak el a főként ízületi és reumás betegségek kezelésére alkalmas anyagból. Szürkésfekete színű, jól tapad a bőrre, kiválóan alkalmazható reumás, porckopásos és más mozgásszervi megbetegedésekre, de nőgyó­gyászati és sebészeti utókezelésre is - ez a ma­rosi gyógyiszap. Különleges, hiszen Magyaror­szágon mindössze négy minősített gyógyisza­pot tartanak nyilván: a hajdúszoboszlóit, a ko­lopit, a hévízit és a marosit. Miben áll a makói gyógyiszap hasznossága? Széli Sára reumatoló­gus szakorvos szerint abban, hogy ez a szerves és a szervetlen gyógyiszap egyedülálló keveré­ke; a vas és a szulfát képez benne olyan vegyü­letet, ami a felmelegített iszapból a bőrön át felszívódva a mélyebb rétegekben fejti ki hatá­sát, élénkítve a vérkeringést, gyorsítva a mé­reganyagok ürítését. Ezzel csökken a fájdalom, javul a mozgás. Évtizedek óta kezelik vele az enyhülést, gyógyulást kereső betegeket, ered­ményei igazoltak. A marosi gyógyiszapot a makói termál- és gyógyfürdő hasznosítja, amely a Maros-parti strandot is üzemelteti. Az értékes anyagot nem kitermelik, legalábbis a szó hagyomá­nyos értelmében - pedig a folyómederben ott van a homok alatt. Hanem az történik, hogy miután tavasszal kiönt a Maros és beteríti a folyóparti strand területét, megvárják, amíg levonul az ár és magával viszi a hordalékot meg a homokot, majd az ott maradó iszapot összeszedik és elszállítják. Idén nem volt árvíz Makón, de tavaly igen: akkor - mint annak idején be is számoltunk róla - a tíz centi vasta­gon lerakódott iszapból húsz-harminc teher­autónyit tudtak összegyűjteni. Ebből bőven van még, a szakemberek szerint a készlet ki­tart a jövő évi árvízig. A nyers iszapot a makói fürdőben, a pincé­ben kialakított speciális feldolgozóban teszik alkalmassá a gyógyászati kezelésekre, illetve a forgalmazásra. Megtudtuk: az összeszedett száraz anyagot összetörik, porítják, majd ki­szitálják belőle a homokot. Az iszapból ter­mészetesen rendszeresen vesznek mintát, hogy kiderüljön: nem tartalmaz-e szennye­ződést, például káros biológiai vagy vegyi összetevőket. Forgalmazása az ezzel korábban foglalkozó magánvállalkozó halála miatt évekig szünetelt, majd tavaly újraindult. Pőcze Lászlóné fürdő­igazgató szerint érdemes vele foglalkozni. A múlt évben 108 mázsát adtak el belőle - egyéb­ként huszonöt kilós zsákokban forgalmazzák, kilónként 114 forintos áron. Persze nem ma­gánszemélyeknek marosi gyógyiszapot pakol­nak a vendégekre olyan fürdőhelyeken, mint például Szeged, Gyula, Tótkomlós vagy Szar­vas. Egy fővárosi cég pedig azért vásárol belőle, hogy külföldi partnereinek szállítson belőle. Természetesen helyben is használják - tavaly a makói termál- és gyógyfürdőben 2700 kezelést végeztek vele. Makón egy egyórás gyógyiszapos kezelés tb-támogatással 760 forintba kerül. Tá­mogatás nélkül ez az összeg 1650 forint. Az itteni felhasználás egyébként a lehető leghatékonyabb, hiszen felmelegítéséhez nem csapvizet, hanem a helyi kútból szár­mazó, ugyancsak gyógyhatású termálvizet alkalmaznak. SZABÓ IMRE 1961 ÓTA GYÓGYISZAP H A Maros iszapjának jótékony hatása évszázadok óta ismert Makón. Az itt tevékenykedő szakorvo­sok közül Batka István figyelt fel rá, aki sok-sok türelemmel nem csupán azt kísérletezte ki Gesz­tesi Mihály kotrómester közreműködésével, me­lyik iszapféle alkalmas a gyógyításra a folyóból, de kezdeményezte azt is, hogy hivatalosan minő­sítsék gyógyiszappá. Erre ötévi kutatómunka után 1961-ben került sor. Tavaly száznyolc mázsát adtak el belőle A Maros partján gyűjtött iszaptól gyógyul az ország Iszappakolás a makói gyógyfürdőben. Az ízületi és reumás betegségek kezelésére is alkalmazzák Fotó: Karnok Csaba VÁSÁRHELY: BÚCSÚ SZÁZ TANÁRTÓL mt Vásárhelyen száz pedagógust, valamint harminc iskolai dolgozót bocsátot­tak el. A leépítések tizenegy általános- és két középiskolát érintettek. Az iskolák a közgyűlés döntését követően egyeztettek a szakszervezetekkel, s az érintettek még a nyáron megkapták a felmondásukat. Az elküldött dol­gozók a törvényben előírtak szerint töltik ki a felmondási idejüket, s annak utolsó napján végkielégítést kapnak. Pedagógusok forró nyara - Még mindig nem tudni, ki marad, és kinek kell mennie Lebegtetik az elbocsátásokat az iskolákban Szabadságukat töltik jelenleg azok a tanárok, akiket a két be­zárt szegedi általános iskola jog­utódja nem alkalmaz a jövőben. Felmondásukat augusztus végén kapják meg. De ők legalább tud­ják, hogy nincs remény. Az egyéb átszervezések, óraszámcsökken­tések miatt feleslegessé váló pe­dagógusok jó része még mindig nem sejti, mi lesz szeptembertől. Szegeden 152-en biztosan nem lesznek ott a becsöngetéskor. Először nevét, arcát vállalva nyi­latkozott lapunknak egy elbocsá­tás előtt álló szegedi tanár, végül mégis telefonált: ne menjünk, nem mer beszélni helyzetéről. Hasonló köröket futottunk meg tegnap más, bizonytalanságban élő pedagógussal is. Kiderült, az elbocsátásokat a legtöbb iskolá­ban még mindig lebegtetik, egy hónappal a tanévkezdés előtt sem tudni, mi lesz szeptember­től. Zsófia, aki eddig az egyik Szeged környéki településen ta­nított, és bezárt az iskolája, júni­usban azt hitte, elbocsátják. Ehe­lyett az történt, hogy július l-jén szerződést írt alá új munkáltató­jával, a kistérségi komplexum­mal - amit csak mamutnak ne­veznek -, és azóta várja, mi lesz a sorsa. Késleltetik az elbocsátá­sát, olykor még biztatják is: ha úgy adódna, hogy sokan maguk­tól elmennek szeptemberig, megmaradhat az állása. Egy másik település kistérségi­vé lett tanárával, Erikával vi­szont éppen tegnap közölték szó­ban, hogy nincs rá szükség a tag­intézményben, írásbeli felmon­dását majd augusztus 20. után KISTÉRSÉGI MAMUT IU A szegedi kistérség nyolc települé­se ősztől oktatási komplexumot működtet 11 iskolával és hét óvo­dával: 3200 gyerekkel 400 peda­gógus foglalkozik majd. A kistér­ség működteti a szegedi Sólyom utcai iskolát, a Kossuth Lajos Alta­lános Iskolát és az Eötvös József Gimnáziumot. Az intézmény ­amelynek igazgatósága az Eötvös­ben kap helyet - egységes iskola­ként üzemel majd, ami azt jelenti, hogy a belépő gyermekek akár az érettségi megszerzéséig ebben az intézményben tanulhatnak. vezetője az elbocsátásokkal kap­csolatban azt mondta el, tényleg nem tud még pontos számot mondani, az intézményeknek is csak szeptemberben kell jelente­niük, hogyan döntöttek. Akkorra derül ki, hány tanerőtől kell megválni a kötelező óraszám fel­emelése miatt. Megerősítette: két iskola, a Móra és a Kodály té­ri bezárt, jogutódjuk a Béke és a makkosházi. A jogutódok küldik el a tanárokat, felmentési idővel, végkielégítéssel: annak függvé­nyében, ki hány évet tanított. F. K. kézbesítik. A leépítés oka az, hogy több státus megszűnik az iskolában. A 47 éves, két gyer­mekét egyedül nevelő anyának fogalma sincs, mihez kezd. Ág­nes, aki a megszűnt Kodály téri általánosban tanított, azt mond­ta, a jogutód makkosházi általá­nos a múlt hónap elsejével átvet­te az összes tanárt, majd 40 na­pos szabadságra küldte azokat, akikre nem tart igényt. „Augusz­tus 29-én kell visszamennünk, és akkor kapjuk meg a felmondá­sunkat" - közölte a negyvenes éveinek elején járó, szintén két­gyermekes anyuka. Szegeden 152 tanári álláshely biztosan megszűnik szeptember­től. Kardos János, a szegedi ön­kormányzat oktatási irodájának Fotó: Schmidt Andrea A bezárt Kodáy téri iskola tanári szobája

Next

/
Thumbnails
Contents