Délmagyarország, 2007. augusztus (97. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-10 / 186. szám

10 DÉLMADÁR 2007. augusztus 10., péntek Hú, dé jó! Megy a teknőc az erdőben, és közben mondogatja: - Hú, de jó, hogy ilyen lassú vagyok! Hú, de jó, hogy ilyen lassú vagyok! Közben száguldoznak el mellette az állatok, de ő csak megy, megy, és mondogatja: - Hú, de jó, hogy ilyen lassú vagyok! Megáll mellette a nyuszi, és megkérdezi: - Mondd, teknőc, miért mondogatod ezt? Miért olyan jó, hogy ilyen lassú vagy? - Mert rossz irányba megyek. A DÉLMADÁR HETI MEGÁLLAPÍTÁSA Nem az az élvezet, ha nincs semmi dolgunk. Az az igazi, ha sok van, és mégsem csinálunk semmit. De honnan tudta? - Nem volt nehéz Párizsban egyedül? Meg tudtad értetni magad? - Még a legnehezebb helyzetben is mindent megértettem. Az egyik bárban csodaszép francia nővel ismerkedtem meg. Üveget rajzoltam, mire ö bólintott, én rendeltem egy üveg pezsgőt. Aztán tyúkot rajzoltam, mire ő bólintott, és elmentünk vacsorázni. Egyszer kivette a kezemből a tollat, és rajzolt egy ágyat. - És akkor mi történt? - Akkor meg én bólintottam... Bár ma sem értem, hogyan jött rá, hogy lakberendező vagyok... Hét csoda A KOMMUNIZMUS HÉT CSODÁJA 1. Mindenkinek volt munkája. 2. Bár mindenkinek volt munkája, senki sem csinált semmit. 3. Bár senki sem csinált semmit, a terv 100% fölött teljesült. 4. Bár a terv 100% fölött teljesült, mégsem lehetett kapni semmit. 5. Bár semmit nem lehetett kapni, mindenkinek megvolt mindene. 6. Bár mindenkinek megvolt mindene, mégis mindenki lopott. 7. Bár mindenki lopott, mégsem hiányzott soha semmi. AZ ASSZONYNÉP HÉT CSODÁJA 1. A nők számára fontos a biztos megélhetés. 2. Bár fontos a biztos megélhetés, gyakran vesznek drága ruhákat. 3. Bár gyakran vesz.nek drága ruhákat, soha nincs egy rongyuk sem. 4. Bár sosincs egy rongyuk sem, mindig szépen fel tudnak öltözni. 5. Bár mindig szépen fel tudnak öltözni, az mégis mindig „egy tavalyi ócskaság". 6. Bár az. csak „egy tavalyi ócskaság", elvárják, hogy megdicsérjék. 7. Bár elvárják, hogy megdicsérjék, egy szót sem hisznek el belőle. A FÉRFINÉP HÉT CSODÁJA 1. Mindegyik marha elfoglalt. 2. Bár mindegyik marha elfoglalt, csajozni van idő. 3. Bár csajozni van idő, nem sokat törődnek a nőikkel. 4. Bár nem sokat törődnek a nőikkel, azért mindig van mellettük egy nő. 5. Bár mindig van mellettük egy nő, beújítanak másodikat, harmadikat. 6. Bár beújítanak másodikat, harmadikat, kiakadnak, ha a főállású berág. 7. Bár kiakadnak, ha a főállású berág, azért nem tanulnak belőle, és továbbra is újítgatnak. AGGODALOM A feleség nagyon szomorú, és aggódik, mert az anyja súlyos betegen fekszik a kórházban. Míg dolgozik, elküldi a férjét, hogy nézzen utána, hogy van az anyja. Alig egy óra múlva hívja a férje telefonon, kérdi a feleség: - Hogy van a mama? - Anyádat bármelyik pillanatban hazaengedhetik. - Micsoda? A mama már jobban van? Mi történt, mesélj! - Nem tudom, még csak be sem engedtek hozzá. Részleteket sem közöltek, de a főorvos azt mondta, hogy készüljek fel a legrosszabbra. Vágtat a farkascsorda az erdőben, ám egyszer csak eléjük ugrik a nyuszika, és így szól: - Farkasok, van köztetek vagány? A farkasok egymásra néznek, egyik se szól, erre azt mondja a nyuszika: - Akkor mindenki ad egy húszast, és tűnés a sunyiba! A farkasok nem tudnak mit tenni, odaadják a húszast, aztán továbbállnak. Másnap megint vágtat a farkascsorda az erdőben, megint eléjük ugrik a nyuszika, és megint megkérdi, hogy van-e vagány a farkasok közt. Megint nem jelentkezik senki, és a nyuszika megint kéri a húszast, amit a farkasok megint kénytelenek odaadni, hiszen nincs köztük vagány. Elhatározzák a farkasok, hogy többé nem fognak tejelni, és kijelölnek három vagányt. Másnap mennek az erdőben, jön a nyuszika, kérdi, hogy van-e vagány a farkasok közt, erre előugrik a három kijelölt farkas, hogy ők vagányok. Erre hátraszól a bokorba a nyuszika: - Medve koma, van itt három vagány farkas, mi legyen? - A vagányok egy ötvenes, a többiek egy húszas, aztán tűnés a sunyiba! Egy mondatban Egy fazon 25 év után szabadul a börtönből, és összefut egy cimborájával. Kérdezi tőle a cimbora: - És mivel töltötted az idődet odabenn? - Megírtam az élet értelmét 25 kötetben. - Ne mondd! Olyan szívesen elolvasnám, de nincs annyi időm, nincs egy rövidebb változat? - Van egy hatkötetes összefoglaló. - Jó, jó, de nekem még az is hosszú. Valami rövidebb? - A lényeget összefoglaltam egy kötetben. - Esetleg nem tudnád elmondani egy mondatban? - De igen: az élet nem egy habos torta. Az anyós meglátogatja a fiatal házasokat. Becsenget. Az ifjú férj nyitja az ajtót. Anyós: - Nem haragszol, kis szívem, ha itt maradok egy pár napig? Férj: - Felőlem maradjon ott - és becsukja az ajtót. Az aggódó atya egy este megvárja későn hazatérő lányát: - Egyáltalán nem tetszik ez az űj fiúd, durva, faragatlan és buta. - |aj, apa, nem - feleli a lány. - Sanci rettentő okos, tudod, azt mondta, orvosnak készül. Képzeld, még csak kilenc hete járunk, és már kigyógyított abból a kellemetlen betegségemből, ami eddig minden hónapban előjött! A vágykeltő lepedő Belami nyelvújítása Gondos apa Belami. Amikor pedig úgy érzi, eljött az ajándékozás ideje, és még pénz is van a háznál, arcán szélesedik a mosoly, s így kérdi: no fiam, mivel lepjelek meg? Legutóbb efféle mosoly-kérdés együttessel kamaszodó fiához, Kisrambóhoz fordult, hogy aztán választ kapván úgy lapuljon le orcájáról a vigyor, mintha úthengerrel taposták volna. Kisrambo ugyanis gondolkodott egy keveset, majd ennyit közölt ősével: - Egy hájtek, három gés, úesbés, blútúszos, 12 megás harddiszkkel és integrált fotókamerával felszerelt mobiltelefon, amivel empéhármat-négyet-ötöt, pédéefet és utilitiszt lehet letölteni, szóval az nem lenne rossz. Belami úgy vélte: elképzelhető, hogy efféle ketyere létezik, csak éppen halovány fogalma sincs arról, avas gépzsírból kovácsolják, vagy két évig érlelt műtrágyából szikkasztják, keréken gurul, netán rakéta hajtja, s momentán zöldségboltban vagy éppenséggel autószalonban kell-e megvásárolni. - De hát ez csak egy mobiltelefon, nem nagy ügy - rándított a saját vállán Belaminé, született Görcs Jolán is, mint akit gyermekkorában éppen egy ilyen szerkezettel kergettek az asztal körül, ha nem ette meg a spenótot. - Ja úgy, szóval csak egy mobiltelefon? - ájult ki az ajtón Belami, s azonnal a Zsibbadt brigádvezetőről elkeresztelt lakótelepi kocsma irányába menekült, mert úgy vélte, sokat hallott szesztestvéreiből majd csak kicsikar még ennél is több információt. Ám amikor jegyzettömbjéből felolvasta a gondosan odafirkantott szavakat, azok sehogy sem tudtak összeállni egy mások által is érthető mondattá. Mivel a külváros nyugalmazott szépfiúja a felsorolásból gondosan kihagyta a mobiltelefon szót - mert ha egyszer talány, az legyen rögvest négyütemű -, a Zsibi-lakók csak tátották a szájukat. Csupán Smúz apu jelentette ki magabiztosan: - Ez nem lehet más, csak egy új adófajta, netán elvonási módszer, amivel a csalafinta kormány akarja betömni az államháztartás réseit. - No de éppen úesbés blútússzal? - jajdult fel Bika Jenő. - Akkor nem sokra megy, merthogy nálam ebből még egy fél konzervdoboznyi se penészedik a spájzban. Belami úgy gondolta, megkíméli a további kínzásoktól barátait, ezért inkább elárulta, miről is vagyon itten szó, csak éppen magyar fülnek érthetetlenül. - Dehogy érthetetlen, csupán fölöttünk járt el az idő, meg túl sok bégetős bárányfelhő. Az új generáció már úgy köpi, meg vágja az ilyen fogalmakat, hogy egy villamoson kihallgatott diákbeszélgetésből mi annyit sem értünk, mint a kvantummechanikába mártott relativitáselméletből - legyintett Firnájsz Egon. Belami ezzel teljesen egyetértett, csak azt nem tudta: - Ugyan miért kell nekünk a technikai haladással elveszíteni anyanyelvünket? Vagy maguk szerint teljesen kizárt, hogy ezeket a fogalmakat valaki egyszer átültesse magyarba? Mégis, mivel töltik az idejüket a honi nyelvészprofesszorok, meg szófaragó író urak, hogy hagyják efféle szóförmedvényektől elgyomosodni azt a szép magyar beszédet. - Hogy mit csinálnak? Éppen fájlokat küldenek ímélen, ha jól sejtem - vigyorgott Cink Enikő mert ők is haladnak a korral, nehogy olyan őskövületté váljanak, mint Józsi csapos. Józsi, ki csak a száját tátotta a csodálkozástól, mióta Belami betette a lábát a Zsibibe, gyorsan megsértődött, s kijelentette, ő bizony még azt is tudja, hogy a mikrocsip miatt nem a szúnyogot kell okolni. Vagyis jobb lesz leszállni róla, mielőtt még fész tu fész jól orrba nem vág valaki. A morcos csapos kijelentését követően aztán többen is bizonygatni akarták modernizációra való hajlamukat. Még olyan is akadt, Minek Dönci személyében, aki szemrebbenés nélkül bele merte hazudni a társaság képébe: érti, ami egy számítógép használati utasításában le van írva. - Na, ez aztán a jó fíling, hogy ne tojjak mindjárt három hímes tojást az asztal közepére - húzta el a száját Cink Enikő egészen az ajtóig. Belami meg okfejtett arról, miszerint az ősi magyar nyelv mindig is gazdagodott új jövevényszavakkal, például a paprikát se Álmos vezér tette kötelezővé a hét vezérről elnevezett vereckei menzán. - Panaszkodás helyett tehát tessék elkezdeni tanulni - adta a tanácsot Belami, és ő is becsapta maga mögött az ajtót. A Zsibi-lakók így csak két nappal később értesültek arról, hogy egy ismeretlen személyt azért szállított el a Panel Pál-lakótelepről a mentő, mert fennhangon üvöltözte: jobb ma egy utilitisz, mint holnap három pédéef, s közben akkora megabájttal csapkodta a hátát, hogy lapockája a bokáját verdeste. BÁTYI ZOLTÁN Asszony verve A nemrégiben Budapesten járt Mick Jaggertől hallotta Dávid Beckham a magyar mondást: „Pénz számolva, asszony verve." Ez annyira megtetszett neki, hogy be is szerzett egy baseballütőt az amerikai focicsapatának egyik tagjától. Feleségével, Victoriával pedig közölte: ha nem viseli jól magát Los Angelesben, megkenegeti. No, nem hájjal... FOTÓ: MTI, SZÖVEG: NY. É.