Délmagyarország, 2007. augusztus (97. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-09 / 185. szám

12 • KAPCSOLATOK* CSÜTÖRTÖK, 2007. AUGUSZTUS 9. AZ UGYVED VAUSUL Dr. Juhász György Mennyi adó van a sörön ? Tisztelt ügyvéd úr! A minap egy benzinkútnál járva azt a kiírást láttam, hogy az üzem­anyag adótartalma literenként megközelítőleg 150 forint. Ezt tud­tam, sót többre számítottam. A tankoláskor viszont sört is vettem. Meg tudná mondani, mennyi adó van rajta7 Tisztelt Olvasók! A sör is az általános, 20%-os áfa alá esik. így a vételárból visszaszá­molva annak 16,67%-a az általá­nos forgalmi adó. Ezen túlmenően a sör után - főszabály szerint - a gyártónak vagy az importőrnek jö­vedéki adót is kell fizetni, ami ter­mészetesen szintén bele van épít­ve a fogyasztói árba. Ennek alapját és mértékét a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásá­nak különös szabályairól szóló, 2003. évi CXXVII. törvény 76. §-a szabályozza, amit ha megenged, szó szerint idézek: (1) Az adó alapja a sör mennyi­sége, hektoliterben és Bal­ling-( Plató-(fokban mérve. (2) Balling-(Plató-)fok alatt a sörlé 20 °C-on • mért száraz­anyag-tartalmát kell érteni, tö­megszázalékban kifejezve. (3) Az adó hektoliterre vetítve Balling-|Plató-)fokonként 540 forint. Nem kimondottan jogi tárgyú kérdés, így az interneten szerzett információim alapján csak tájé­koztatásul közlöm, hogy a vilá­gos sörök Balling-foka általában 9-12, míg a barna söröké 16-18 között mozog. Ez hektoliteren­ként 4860 és 9720 forint közötti összeget jelent, ami egy átlagos, félliteres palackra vetítve 24,30 és 48,60 Ft közé esik. Megnyugtathatom tehát, hogy a sörözéssel - jó állampolgártól elvárhatóan - jelentősen növeli a költségvetési bevételeket, amivel aktívan hozzájárul kis hazánk épüléséhez, szépüléséhez. Rá­adásul a sörgyártók és -forgalma­zók vélhetően nyereséggel dol­goznak, ami után további adókat fizetnek (társasági nyereségadó, osztalékadó). A téma komolytalanságánál maradva, meg kell jegyeznem, hogy a mértékletes sörfogyasz­tással egy egész ágazat működé­sét, így az abban dolgozók és csa­ládjuk megélhetését is támogat­ja, az árpatermelóktől kezdve egészen a pultoslányokig. Természetesen a legnagyobb hangsúly a mértékletességen van, hiszen mindannyian tud­juk: az alkohol öl, butít és nyo­morba dönt, ha nem is feltétle­nül ebben a sorrendben. LEVELTURMIX Tisztelt Olvasóink! A Kapcsola­tok rovatba beküldött olvasói le­veleket a www.postabontas.del­magyar.hu internetes portálon olvashatják. Most ezek közül ajánlunk néhányat figyelmükbe. Klebelsberg üzenete „Minden bi­zonnyal kevésbé ismert, hogy nem­zetünk és városunk nagy jótevője, Klebelsberg Kunó, a Horthy-kor­szak kiemelkedő kultuszminiszte­re rövid ideig, 1930. szeptember 8-ától 28-áig népjóléti miniszter is volt. Am nem ez a rövid egészség­ügyi miniszterség volt a meghatáro­zó abban, hogy hazánk egészség­ügye a két vdágliáború között ko­moly eredményeket ért el Európa középmezőnyébe emelkedve, ha­nem az, hogy a trianoni katasztrófa után a nemzet megmaradásának és felemelkedésének útját Klebelsberg a tudomány, az oktatás, a sport pél­da nélküli fejlesztésében látta, a GDP 10-15 százalékát áldozva ezen célokra" - írja levelében Hencz Péter Szegedről. Rámutat arra is: akkoriban a világon egyik leghaté­konyabbnak bizonyult védőoltási rendszerünk. Az anya- és csecse­mővédelem alapját képező védő­női-tanácsadó hálózat kiépítését még a nyolcvanas években is meg­csodáltak az idelátogató nyugatiak. Magyarországon volt a lakosság számarányához képest a világon a legtöbb orvos. A betegágyak száma háromszorosára növekedett, a kór­házak száma megduplázódott. „A 75 éve meghalt Klebelsberg Kunó­nak, városunk miniszterének ko­moly üzenete van a mának: a gaz­dasági nehézségekből való kilábalás nem a leépítések és elvonások, ha­nem az oktatás, a kultúra, a tudo­mány kiemelt támogatásával való­sítható meg" - írja Hencz Péter. Klímával vagy anélkül című le­velében Rónyai Róbert Kelemen László olvasói levelére reagál, amelyben kifejti véleményét az ABS és a klíma nélkülözhetetlen voltáról a gépkocsikban. Rónyai Róbert azonban nem szereti a klí­mát sem kocsiban, sem épületben, az ABS-ért pedig nem óhajt egy fil­lért sem fizetni, mint általában semmiért, amiről úgy ítéli meg, hogy nincs rá szüksége. „A klíma nincs jó hatással gondolkodásmó­dunkra. Egyre gyakrabban látom: valaki az álló kocsiban üldögélve csak azért járatja a motort, hogy menjen a klíma. Úgy látszik, még nem elég drága az üzemanyag, és ilyenkor valószínűleg nem is az jár az illető fejében, hogy magát pdla­natnyilag lehűti ugyan, de a másik sok százezer hasonlóan cselekvő kollégájával együtt csak egy újabb löketet adnak a globális felmelege­désnek." - írja Rónyai Róbert Sze­gedről. A HET ELŐFIZETŐJE Kíváncsiak vagyunk előfizető­ink olvasói szokásaira, mit sze­retnek és keresnek leginkább a DélmagyarorszáRban és a Dél­világban. Ez alkalommal Bálán Rita szegedi olvasónkat keres­tük meg, aki évek óta olvasója a Délmagyarországnak. Bálán Rita (képünkön) banki ta­nácsadó, kétgyermekes fiatalasz­szony. Bár sok éve olvassa lapun­kat, csak két éve előfizetője a Dél­magyarországnak. A Szeol egyko­ri kosarasa természetesen mindig a sportoldalnál nyitja ki először a lapot. A sportvilág történéseit fel­sorakoztató információk után a napi munkájához is kötődő tőzs­dei, banki témájú híreket, majd az apróhirdetéseket futja át. Ez­után olvassa el a többi cikket. Mint elmondta, nagyon szereti a Szieszta mellékletet, valamint minden, Szeged fejlődésével ösz­szefüggő írás érdekli. Különösen jó érzéssel tölti el az, ha egy ját­szótér átadásáról, új építkezések­ről, vagy más, az itt lakók életét komfortosabbá, környezetüket él­hetőbbé tevő változásról ad hírt a lap. Bálán Rita összességében elé­gedett az újsággal, de azért nem bánná, ha a női praktikákról, fo­gyókúrákról, szépségápolásról gyakrabban írna a lap. UTANAJARTUNK 0LVAS0INK PANASZAINAK kapcsolatok@delmagyar.hu I SMS-üxenetek AZ ANYJA NEVE A sándorfalvi Juhász László azzal hívott fel ben­nünket, hogy orosz származású édesanyja nevét magyar okiratokon szinte mind a kilenc gyermeke esetében másképp írták. Idős emberek lévén szeret­nék tisztázni, hogyan is kell írni az édesanyja ne­vét. A személyi igazolványát megőrizték, azt tud­nák bemutatni. Csúzné Lehóczki Gizella, a szegedi polgármeste­ri hivatal anyakönyvvezetője elmondta, a hivatalos eljárásban a személyi igazolvány nem segít. Mérv­adó lehet, hogy ha Magyarországon házasodtak össze a szülők, akkor a születési bizonyítványt is csatolni kellett. Ez az okirat a házasságkötés helyé­ről megszerezhető. Ha külföldön házasodtak, ak­kor a sándorfalvi polgármesteri hivatalban kérni kell egy „külföldi okirat beszerzése " nyomtatványt, és a szegedi közigazgatási hivatalban - díjazás elle­nében - benyújtva kell beszerezni az orosz születé­si anyakönyvi kivonatot. Annak az országos fordí­tóirodában kiállított fordítása lesz az alap. A testvé­rek születési helyén ki lehet javíttatni ez alapján az anyakönyvi bejegyzéseket és a hivatalos irataikat. LÓFOGAT Kerekes László őstermelő kérdezi: a lovas kocsi után lehet-e üres kocsit, vetőgépet kötni, ezeket húzhatja-e maga után? Az egyik rendőr nem szól, a másik bünteti, a harmadik nem tudja. O megnézte a KRESZ-könyvben is, de ott nincs erre semmilyen leírás. Tuczakov Szilvána, a megyei rendór-főkapitány­ság sajtóreferense közölte: a KRESZ általános sza­bályai szerint állati erővel vont járművel vontatni lehet, amennyiben a vontatmány a vonó jármű tö­megének felét nem haladja meg. Ennek alapján te­hát lovas kocsihoz lehet üres kocsit, vetőgépet köt­ni, de csak akkor, ha a vontatmány tömege a lovas kocsi tömegének fele vagy annál kevesebb. BÜNTETŐ KÖBMÉTEREK Szegedi olvasónk a 20/416-5308-ról elmondta, táv­fűtött lakásában a szolgáltató figyelmeztetése elle­nére elfelejtette időben lecserélni a melegvíz-órát. Azt tudja, hogy a cég jogosan számol föl neki 5 „büntető köbmétert" havonta, de most újabb számlát kapott, amelyen a régi mérőóra jegyző­könyvi állásához képest plusz 20 köbméter meleg vizet számláznak. Olvasónk elvesztette a fonalat... Mi felgöngyölítettük. Pappné Gerhard Anikó, a Szegedi Hőszolgáltató Kft. irodavezetője elmagya­rázta: hat évig hiteles a mérőóra, a lejártára szíves­ségből figyelmeztetik az ügyfeleket általában egy­szer, írásban. A közgyűlés határozata alapján azok­nak a fogyasztóknak, akik lejárt mérővel rendel­keznek, jogosultak akár egy éven át havi 5-20 „büntető köbmétert"kiszámlázni. Az érintett ügy­félnek, mivel közben kicseréltette az órát, júniusig számlázták a minimális büntetést. A májusi szám­lába tették bele az év első négy hónapjában esedé­kes köbmétereket. BUSZVÁRÓ Konkoly László jelezte a Lövölde utcából, hogy a fü­vészkertnél lévő buszvégállomásnál rosszak a pa­dok, és nagyon hiányol egy egyszerű, fedett buszvá­rót. A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. munka­társai válaszoltak a felvetésre. Polák Zoltán ígéretet tett arra, hogy megnézik a padokat, és javítják, ha szükséges. Marovszki Bélától megtudtuk, szűk a hely a megállóban, de megvizsgálják, hogyan férne el egy buszváró. RÓKUSI TROLI Felújítják a Körtöltés utcát, átrendezik a közleke­dést, talán megoldódik az átmenő forgalom gondja. A nem is olyan régen emlegetett trolibuszjáratról elfeledkeztek a közlekedésszervezők? - kérdezte a rólaísiak nevében Szabó Pálné. Solymos László várospolitikai alpolgármester, a körzet önkormányzati képviselője elmondta, való­ban szóba került a nagykörút és a Rókusi körút kö­zött egy trohbuszvonal kiépítése, de az uniós pályá­zatra benyújtott, úgynevezett elektromosközleke­dés-fejlesztési nagyprojektbe már anyagi okok mi­att nem fért bele a költségvetése. Korszerű buszjá­rat viszont lesz. • POSTABONTÁS A magyar trikolór az összefogás jelképe Olvastam valahol, hogy nemzeti lobogónk színei a következőket szimbolizálják: a piros szín az erőt képviseli, a fehér a hazához való hűséget jelenti, míg a zöld abbéli reménységünket fejezi ki, hogy akik e hazában élünk, egy­más megbecsülésével, összefo­gással előbb-utóbb felvirágoztat­juk ezt a most zilált állapotban lévő hazát. Persze olvasható más meghatározás is e tárgyban! Ezt a ma még csak álomnak tűnő álla­potot abban az esetben fogjuk tudni elérni, ha nem hagyjuk magunkat félrevezettetni a ma­roknyi pártok hatalmi túltengé­seit tükröző, önös céljaik elérése céljából erkölcsi és etikai szabá­lyokat áthágó anyagi forrásokat nem kímélő propagandáiktól! Még akkor sem, ha mindezt ­korábban szent lobogónak neve­zett - zászlók alatt próbálják újra és újra megvalósítani! Baj az, hogy ezt a lobogót ma már csak kellékként használják. Korábban - évszázadokon át ­ez a lobogó mozgósító erő, harc­ba hívó, a győzelem kivívására sarkalló volt, az életük feláldo­zása árán is kitartó hűségre kö­telezte a lobogó alá tartozókat. Abban az időben azt a katonai egységet, amelyiknek zászlaja az ellenség kezébe került, fel­oszlatták, parancsnokait szigo­rúan felelősségre vonták. Ezzel szemben ma már az utcákon a A lobogó több mint ünnepi kellék Fotó: Frank Yvette vélt vagy valós igazukért tö­rő-zúzó csoportosulások nagy többségének az eső vagy a hideg elleni védelmét, az arcukat elta­karok felismerhetetlenségét szolgálja! Emlékszünk talán még azokra az időkre, amikor ezeket a lobo­gókat csak szükség esetén, nagy ünnepeink fényének emelése ér­dekében vették elő méltó, díszes, féltve őrzött helyéről. Mostaná­ban - a nyugat majmolása céljá­ból - a szó szoros értelmében úton-útfélen „gyönyörködhe­tünk" az eső áztatta, nap kiszív­ta, szél hasogatta foszlányok lo­bogásában. Véleményem szerint haladéktalanul vissza kellene he­lyezni nemzeti jelképeinket az őket megillető helyre! így a há­romszínű zászlónkat is, és hasz­nálatát törvényileg úgy szabá­lyozni, hogy az eredeti céljainak megfelelően ismét hazánk egysé­gét szimbolizálja. A továbbiak­ban ez a lobogó előrehaladásunk érdekében az összefogás, és ne a széthúzás jelképe legyen! SOÓS JÁNOS, SZENTES Reptéri nyújtózkodás Szeged szélén A környezetéért (is) aggódó szegedi lakosként né­hány gondolat a szegedi reptérről. Elhangzott: to­vább nem bővíthető, mivel be van szorítva három út szegletébe. Mennyire volt gazdaságos a betonos kifutópályát megépíteni? A munka megkezdése előtt is több évtizede tudható és ismert volt, hogy hol és milyen földrajzi körülmények között helyez­kedik cl a reptér. (Minden szegedi térképen jól lát­ható.) Ebből a legegyszerűbb gondolattal is kikövet­keztethető (volt), hogy itt nagy utasszállító gépek fogadására alkalmas, 2-3 kilométer hosszú kifutót nem lehet építeni! A rendelkezésre álló összegből addig „nyújtózott" a város, ameddig ezt a kifutót meg tudta építeni. Idézve a klasszikusokat: ez van, kicsi, de a mi­énk. Természetesen lennének olyan megoldások, amelyekkel itt is lehetne több kilométeres kifutó, de azok a költségek meghaladnának minden ed­digi elképzelést! Például a Bajai utat a volt tégla­gyártól a vasút alatt is átvezetve, egészen az eve­zőspályáig a körforgalomig, alagútban lehetne át­vezetni, fölötte a kifutót (számtalan példa van er­re a világban) pedig a Dorozsmai útig lehetne meghosszabbítani. Vagy pedig a Bajai utat Kis­kundorozsma irányából kivezetni. Hogy megér­né-e, nem kell hozzá gazdaságtudományi egye­tem és több diploma! Mindenki el tudja dönteni, mi lett volna és mi az ideális megoldás, de erre is jól képzett gazdasági szakembereink voltak és vannak...! DURÁNSZKAI ZSOLT, SZEGED 70/524-1393: A panelprog­rammal kapcsolatos cikkre re­agálnék. A pénzt kapja az, aki megdolgozik érte. A fővállalko­zók csak élősködnek az alvál­lalkozókon, akik hónapokat várnak a pénzükre, ha egyálta­lán megkapják. Miért nincs egy olyan hivatal, amelyik 30 nap után a fővállalkozót bün­tetné, zárolná a számláját, ké­sedelmi kamatot számolna fel neki, stb.? Talán jobban meg­gondolnák a fővállalkozók, hogy időben fizessenek, mert most még azt csinálnak, amit akarnak. 20/555-9613: Újszegeden, a Verseny utca környékén förtel­mes disznótrágyaszag terjeng. Van, aki ellenőrzi ezt? 30/469-5225: Két suhanc járja a dorozsmai utcákat, kilincsnyito­gatással és levélláda-zörgetéssel ellenőrzik, ki van otthon. 20/531-4879: Hol lehet em­beri fogyasztásra alkalmas te­pertőt kapni? Évek óta elérhe­tetlen luxuscikk az étkezési tepertő, amelynek kilónként 2600-3000 forint az ára, va­gyis túlszárnyalja a márkás szalámikét és sajtokét. Egy áruház kicsomagolt, 15 dekás dobozosa (kilója 2000) zama­tos, omlós, ropogós tepertő helyett gusztustalan, gumisze­rű, íztelen mócsingnak bizo­nyult. 70/278-3196: Hiányoznak a pa­dok a vásárhelyi piactérről. Idő­sek vagyunk, rendszeresen kijá­runk, az olcsó is megteszi, ha megpihenhetünk rajta. 70/336-5580: Dózerügyben: a franciahögyi, 4 éves, 74 négy­zetméteres lakásomért 15 mil­liónak is örülnék. Miért nem elég egy 40 éves, Gyimesi ut­cai, ugyanakkora lakásért 21 millió forint? Inkább peresked­nek? MEGJÖTTÜNK SZEGED SZÉNÁS GRÉTA Július 31., 13 óra 40 perc, 3340 g. Sz.: dr. Szán­tó Hajnalka és dr. Szénás Tamás (Szeged). UNGIDOMINIK Augusztus 7., 19 óra 6 perc, 3150 g. Sz.: Kovács Anikó és Ungi Attila (Szeged). KISS VIRÁG Augusztus 7., 8 óra 30 perc, 3140 g. Sz.: dr. Viliim Anna és Kiss Ferenc (Szeged). DRAHOS LEILA Augusztus 6., 14 óra, 2940 g. Sz.: Mihályi Gabriella és Drahos Gábor (Szeged). SZÉLL EMMA LUCA Augusztus 7., 21 óra 30 perc, 3360 g. Sz.: Széli Szilvia és Széli Tamás (Szeged). VÁSÁRHELY PATÖCS HANNA Augusztus 7„ 21 óra 5 perc, 3150 g. Sz.: Kovács Anett és Patócs Józset (Vásárhely). SZENTES KULIK ANGÉLA Július 28., 14 óra 27 perc, 3470 g. Sz.: Pá­linkás Renáta és Kulik Csaba (Kunszent­márton). GYERJVIÁN LILI Augusztus 4., 2 óra 35 perc, 3030 g. Sz.: Sza­bó Ágnes és Gyermán Krisztián (Szegvár). VINCZE KRISZTIÁN Augusztus 4., 14 óra 20 perc, 3640 g. Sz.: Ugrai Szilvia és Vincze Krisztián (Szentes). NEÍVIES CSABA Augusztus 4., 15 óra 10 perc, 3280 g. Sz.: Rátael Hajnalka Jusztina és Nemes Károly (Szentes). TARI ZSÓKA Augusztus 5., 19 óra 55 perc, 3110 g Sz.: Szé­csényi Ágnes Katalin és Tari Béla (Mindszent). HUNYADI LAJOS Augusztus 6., 20 óra 5 perc, 3990 g. Sz.: Kocsis Hajnalka és Hunyadi Lajos (Csong­rád). BEREZVAI FRUZSINA Augusztus 6., 20 óra 35 perc, 3170 g. Sz.: Molnár Márta és Berezvai Tibor Ferenc (Szentes). HÉJJÁ NÁNDOR Augusztus 7., 8 óra 28 perc, 2860 g. Sz.: Bába Andrea és Héjjá Ignác (Szentes). Gratulálunk!

Next

/
Thumbnails
Contents