Délmagyarország, 2007. július (97. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-07 / 157. szám

t BÜNTETŐELJÁRÁS A SOFŐR ELLEN A gépkocsivezető fiatalember ellen közúti baleset gondatlan okozásának gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást a Szegedi Rendőrkapitányságon. A sértett kihallgatására állapota miatt még nem került sor tájékoztatta lapunkat Tuczakov Szilvána rendőrségi szóvivő. SZOMBAT, 2007. JÚLIUS 7. -MEGYEI TÜKÖRA súlyos autóbaleset okozója és sérültje sem tudta még feldolgozni a történteket Megvertek, de megérdemeltem" Bár testének jobb oldalát teljes egészében még nem tudja mozgatni Mihály Zsolt, édesanyja szerint napról napra javul az állapota. A15 éves fiú három hete életveszélyes sérüléseket szenvedett egy algyői autóbalesetben. Ennek okozóját, a szintén 15 éves Nyulas Leventét megverték felelőtlensége miatt, amire a fiú saját elmondása szerint is rászolgált. - Most már jól vagyok - mondta a 15 éves Mihály Zsolt a szegedi gyermekklinika első emeleti kórtermében, miközben jobb kezét a ballal segítve nyújtotta felénk. A fiú három hete Algyőn, a kézilabdapálya melletti betonoszlopnak csapódott azzal a kocsival, amit falubelije, a szintén 15 éves Nyulas Levente pár pillanattal azelőtt vitt el otthonukból. Zsoltot súlyos, életveszélyes állapotban szállították a szegedi új klinika intenzív osztályára, míg Levente karcolás nélkül úszta meg a balesetet. - Azóta mindennap meglátogatom, nekem ő a világon a legfontosabb - mondta még most is könnyek között Zsolt édesanyja. Mihály Andrásné a baleset utáni napokban azt sem tudta, fia egyáltalán életben marad-e, most pedig azért imádkozik, hogy Zsolt képes legyen újra járni. Zsolt egyébként azt mondta, nem érzi rosszul magát a klinikán. Napjait fekvéssel, és a rajzfilmcsatorna nézésével tölti. Nagyon megviselték a történtek, s csak arra emlékszik, hogy autóbalesete volt. Azt mondta, Leventével többet nem akar találkozni. Édesanyja azonban arról számolt be, várta-várja, hogy felbukkanjon a fiú, akitől legalább egy személyes bocsánatkérést vár. - Nem mertem eddig megtenni. - Ezt már Nyulas Levente mondta, akit Algyő melletti tanyájukon találunk meg. Mitől tart? Zsolt unokatestvére és annak barátai, összesen heten, egy héttel a baleset után elkapták. Nem vertek meg nagyon és természetesen megérdemeltem Fotók: Schmidt Andrea nézett maga elé csüggedten Levente. Ő sem tudta még feldolgozni a történteket, elmondása szerint nem telik el nap, hogy ne jutna eszébe a baleset. Nemcsak mi, ó is kérdezett. Tudni akarta, Zsolt jobban van-e már. Mikor mondtuk, hogy igen, megkönnyebbülés látszott rajta. - Apukámmal hamarosan elmegyek bocsánatot kérni. A szüleimmel egyébként meg akartuk látogatni Zsoltit, de mivel az intenzíven feküdt, nem engedtek be hozzá. Még a baleset reggelén, a Szegedre tartó buszon beszéltük meg, hogy aznap elviszem a kocsit és furikázunk vele egyet. Nem tudom pontosan, hogy is történt a baleset mondta Levente. KISS GÁBOR GERGŐ Nyulas Levente bocsánatot akar kérni Zsolttól Az orvosok már a balesetet követő hét elején eszméletére térítették. A fiam jobb oldala lebénult, beszélni akkor még nem tudtam vele - közölte megtörten az édesanya. Zsolt állapota ezután azonban javulni kezdett, így másfél hete átszállították a gyermekklinikára, ahol ha lassan is, de újra elkezdett beszélni. Válaszai főleg az igenre vagy a nemre korlátozódnak. Hetente kétszer gyógytornász jár hozzá, jobb kezét és lábát egy kicsit már tudja mozgatni. A fiú többször elsírta magát mikor meglátogattuk, ölelte, puszilgatta mellette ülő édesanyját. - A család... és hogy sokat sportolt - vélekedett Mihály Andrásné arról, mi segíthette át fiát a kritikus szakaszon. Mihály Zsolt még a gyermekklinikán fekszik, de édesanyja szerint állapota napról napra javul Szelíd vadkacsák, hatalmas pontyok élőhelye az öt éve létesített pihenőhely Földeákon egy tó lett a béke igazi szigete Egészen közel engedik magukhoz az embert a vadkacsák a földeáki tó partján: a látványosság most, a szünidőben sok helybelit vonz ide. A kacsákat a horgászok etetik. Ez a megye egyetlen vize, ahonnan a pecázók nem akarnak a több pénzért még több halat elvinni, a legtöbben visszadobják, amit fognak. Az öt évvel ezelőtt létesült tó egy igazi civil összefogás eredménye, minden helybeli a magáénak érzi. Aki a partjára ér, önkéntelenül halkabban kezd beszélni. Földeák mellett, a Száraz-ér és a szélső házsor között húzódó, alig egyhektáros tó úgy néz ki, mintha természetes úton keletkezett volna több száz évvel ezelőtt. Pedig csak öt éve mélyítették ki a medrét, és töltötték föl vízzel, igaz, úgy, hogy lehetőleg semmi se változzon a környezetében. Harminc-egynéhány helybeli munkájának köszönhető, hogy létezik ez a víz, egy igazi civil összefogás eredménye. Megálmodói és létrehozói horgászok, de amikor dolgozni kellett, nem csupán ők jöftek: Megyesi Ferenc, az egyesület elnöke azt mondja, a tó ügye már akkor sem csak nekik volt fontos, hanem mindazoknak, akik szebbé akarták és akarják tenni a lakóhelyüket. Amikor a part melletti sétányt kialakították, a padokat elhelyezték, a füvet nyírták, a környezetet csinosították, mindig volt segítség. A falubeli horgászok a Marosról, a Tiszáról, más tavakról vödörrel hozták haza a halakat, hogy a tóban minél több legyen. Ez még ma is jellemző, bár most már inkább csak gesztusértéke van, a ragaszkodást jelzi. Merthogy a tó közben megtelt. Nem ritkák az ötkilósnál nagyobb pontyok, a halak szaporodnak is itt, ami azt jelzi, jól érzik magukat. A néhány éve telepített két-három centis süllők ma már negyven-negyvenöt centisek. A horgászok zömmel ma sem viszik haza a halakat a közös tóról, inkább visszaengedik a vízbe. A mostanra százötven fősre duzzadt egyesület olyan szabályt alkotott, mely szerint egy horgász egy tízezer forintos éves engedéllyel maximum harminc nemes halat vihet haza, ebből húsz lehet ponty. A kétezer forintos napijegyért két nemes példány fogható. Havonta egyszer vihet haza a tag ötkilósnál nagyobb halat. Megyesi Ferenc azt mondja, ez utóbbi szabály biztosítja, hogy azok, akik egész napjukat itt töltik, ne foghassanak több igazán nagy halat, mint azok, akik csak pihenni jönnek, ilyen a demokrácia. De ebből meg nem volt zúgolódás, a megyei szövetség vezetői szerint ez az az egyesület a megyében, ahol a horgászok az emelkedő árak közepette sem akarnak több halat hazavinni a tavukból. A helybeliek megfigyelték, hogy nemcsak a horgászok beszélgetnek halkabban, ha a tó partjára érnek, hanem azok is, akik először vannak itt, és még sohasem horgásztak. Jár ide budapesti pecás épp úgy, mint makói. Az iskolába járó gyerekek a nyári tábor egy-egy napját azzal töltik, hogy a halfogás ősi fogásaival ismerkednek. Sok falubeli újabban a megszelídített vadkacsák kedvéért jön ide sétálni. A tőkésrécéket a közelben lakó horgászok rendszeresen etetik, így az egyébként bizalmatlan vadmadarak itt elviselik az ember közelségét. A tavat gondozó közösségnek most már egy célja van: minél tovább megőrizni a béke szigetét, ebben a formában. BAKOS ANDRÁS A földeáki gyerekek a víz partján töltik a vakációt Fotó: Karnok Csaba BAN RUDOLF MACSKÁK TOROK T MARICA GRÓFNŐ V