Délmagyarország, 2007. július (97. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-06 / 156. szám

PÉNTEK, 2007. JÚLIUS 6. "AKTUÁLIS* 3 A románok kedvéért írják ki Makón a táblára, hogy „pulpe " kapható 43-as: a bolti forgalom is nőtt A főút menti kutaknál mindig áll román autó Fotó: Illyés Szabolcs A Makó belvárosában működő vegyes boltok kereskedői a tavalyinál négyszer több autót, kamiont számolhatnak idén - ekkora a növekedés üzletük forgalmán nem érezhető. Akik jönnek, elsősorban húst vesznek, az itt olcsóbb. Nem nőtt január óta a panziókban töltött vendégéjszakák száma. A 43-as mentén álló benzinkutaknál azonban több külföldi tankol, mint Románia uniós csatlakozása előtt. Szinte alig halljuk egymás hangját a 43-as főút ferencszállási szakasza mellett zöldséget és gyümölcsöt árusító hölggyel, csaknem másodpercenként dübörögnek el mellettünk a kamionok - nem ritkán 70-80-nal. Elképesztő a forgalom, az út menti pultoknál, a falu összképéhez szinte már kötelező jelleggel hozzátartozó rascher zsákos burgonya, hagyma, és a tálcán, utánfutón kínált, kívánatos barack, dinnye mellett mégis kevesen fékeznek. - Bár sokszorosára nőtt a falunkon átszáguldók száma, van, hogy itt, a polgármesteri hivatalnál tíz percet is ácsorogni kell az út mellett, hogy átjuthasson a gyalogos, mégsem mondható, hogy sokkal több gyümölcsöt, zöldséget tudnánk eladni - osztotta meg velünk tapasztalatait a ferencszállási V5dács Valéria. - Persze január óta nemcsak románok, de németek, olaszok is gyakrabban utaznak át, és van, hogy megállnak a portékáért. A németek például nem is kérdik, mennyibe kerül, csak kiválasztják a gyümölcsöt. A románok inkább a hagymát, krumplit viszik, mondják, még mindig olcsóbb nálunk a zöldségféle, mint az ő piacaikon. A napokban egy francia család is megállt vásárolni, vettek egy dinnyét, és itt, a szomszédos padon meg is ették az utolsó falatig. 99 A románok inkább a hagymát, krumplit viszik, mondják, még mindig olcsóbb nálunk a zöldségféle, mint az ő piacaikon. Vidács Valéria Az utóbbi időben igazi világváros-hangulata kerekedett Makónak is - már ha a többnyelvű utcai feliratok okot adhatnak ilyen minősítésnek. A belváros vegyeskereskedései közül ugyanis van, amelyiknek a tábláján magyarul már nem is hirdetik a portékát. Megtudtam például, hogy a minden második transzparensen virító „pulpe" egyszerűen csirkecombot jelent - a határ túlfeléről érkezők ugyanis ezt viszik a legjobban. - Sok külföldi áll meg vásárolni, mégsem mondható, hogy sokszorosára nőt volna a forgalmunk január óta. Inkább az évek óta bejáratott ügyfélkörünk vásárol nálunk a határ túloldaláról, főleg azok, akik emiatt utaznak át Makóra. Az átutazókat egyelőre nem állítja meg a makói kínálat - foglalta össze a Megyeház utcán dolgozó kereskedő, Jenei Tamás. Megtudtuk: a Romániából érkezők között legnépszerűbb fogyasztási cikk a húsféle, hiszen ez lényegesen olcsóbb Magyarországon, mint náluk. A baromfi a legnépszerűbb, de a sertés és a marha is fogy. Változó a mennyiség is: aki csak megáll vásárolni, néhány kilónyinál többet nem visz, de van, aki három mázsát is bepakol az autójába - nyilván ő direkt emiatt érkezik hazájából, nem utaztatja a kereskedelmi mennyiséget Olasz-, vagy Spanyolországig. - Az egy éjszakára maradó, átutazó szállóvendég a jellemző, a kamionosokat sajnos még nem tudjuk megállítani Makón - mondta lapunknak Rotár Viorel, a 43-as melletti Família Panzió vezetője. - Hiába duzzadt többszörösére a panziónk mellett elhaladók száma, úgy vélem, hosszú idő és sok munka, mire sikerülhet ebből a forgalomból jelentősen profitálnunk. Mindenekelőtt a magas színvonalú vendéglátás az, ami jó hírét keltheti Makónak, de bízunk a fürdőfejlesztésben is, hiszen így biztos, hogy többen lesznek, akik hosszabb időre maradnak. I.SZ. A BENZINKÚTON ÉRZIK A 43-as főút szőregi szakaszán működő Mol-kút töltőfejeinél szinte mindig áll német vagy román rendszámú autó. Olykor a kamionok is sorban várakoznak az üzemanyagra. Szanyi Ferenc üzletvezető megerősítette tapasztalatunkat: január óta jóval többen állnak meg itt tankolni, mint korábban. És ugyanolyan arányban nőtt a személyés a teherautók száma is. A vád szerint nem volt társa Henrietta gyilkosának Muki egyedül marad a vádlottak padján Hétfőn folytatódik, egy héttel később pedig már ítéletet is hirdetnek az utóbbi évek egyik legszörnyűbb magyar büntetőügyében. A bíróság egyetért a főügyészséggel abban, hogy Kúrái András gyújtotta fel Pénzes Henriettát. MUNKATÁRSUNK A Csongrád Megyei Bíróságon szakértők meghallgatásával hétfőn és kedden folytatódik az úgynevezett magyarcsanádi ügy tárgyalása. Mint azt korábban már többször is megírtuk, a Csongrád Megyei Főügyészség szerint az egyébként még most is csak lóéves makói Kurai András tavaly július 20-án Makó mellett leütötte, megkötözte, megerőszakolta, benzinnel lelocsolta és felgyújtotta a 18 éves magyarcsanádi Pénzes Henriettát. A lány három héttel később belehalt súlyos, életveszélyes sérüléseibe. A vádat képviselő főügyész, Lőrinczy György aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel, erőszakos közösüléssel és kifosztással vádolja a környezetében Mukinak nevezett fiút. Hivatalos helyen megerősített információink szerint a főügyészség továbbra is egyedül Kurai Andrást vádolja a közvéleményt tavaly hetekig sokkoló bűncselekmény elkövetésével. Más elkövető nem is merült fel. Úgy tudjuk, a bíróság ebben egyetért a főügyészséggel. Joó Attila tanácsvezető bíró július 16-án hirdet ítéletet. Jogi szakértők szerint - talán egy kivételével - valamennyi vádpontban elmarasztalják Kurai Andrást, csak a kifosztást nem sikerült közvetlen bizonyítékokkal alátámasztani, mivel a lány mobiltelefonja és ékszerei nem kerültek elő. Újabb személyi változás a szentesi kórházban Szalay az orvosigazgató Szalay László kapott megbízást az orvosigazgatói teendők ellátására a szentesi kórházban. A sebész mostanáig a kórházi szakszervezet vezetője volt. MUNKATÁRSUNKTÓL Dr. Szalay Lászlót bízta meg az orvosigazgatói teendők ellátásával a szentesi kórház főigazgatója, dr. Várkonyi Katalin , miután a szakmai vezető testület ezt a javaslatát támogatta. Szalay doktor az általános sebészeti osztályon gyógyít, és egészen mostani megbízásáig vezette a kórházi dolgozók szakszervezetét. Kérdésünkre, mely szerint tulajdonít-e annak jelentőséget, hogy a jelenlegi helyzetben éppen őt, a szakszervezet vezetőjét kérték fel a tisztség betöltésére, Szalay doktor nemmel válaszolt. Hozzátette: azért mondott igent a felkérésére, mert segíteni szeretne a válságkezelésben. Megbízásával egy időben azonnal lemondott a szakszervezet vezetéséről, mert a két feladatot összeegyeztethetetlennek tartja. A feladat embert próbáló, ezt mi sem jelzi jobban, mint hogy a súlyos gazdasági nehézségekkel küzdő kórházban nemrég már kineveztek egy orvosigazgatót, dr. Német Antónia személyében. Közben munkaügyi pert nyert a kórházzal szemben Tóth Edit doktornő, őt is visszahelyezte pozíciójába a bíróság, de aztán tárgyalt a kórház új vezetésével, és megállapodtak, hogy kinevezett kolléganője lesz az orvosigazgató. Ám Német Antónia tíz nap után lemondott. Döntését elsősorban azzal indokolta, hogy a százhuszonkilenc álláshely megszüntetésével is együtt járó válságkezelő program végrehajtása túl nagy lelki teher lenne számára. Megbízásakor még nem volt teljesen ismert a megyei közgyűlés által elfogadott intézkedési terv. Szalay László sebész főorvos már a teljes terv ismeretében döntötte el, hogy segíteni akar. Megáll az időben SULYOK ERZSÉBET Különös év volt, amelyikben a szegedi szabadtéri a 60. születésnapját ünnepelte. Az első szabadon választott kormány feje, Antall József nyitotta meg a jubileumi évadot. Emlékszem a fotóra, a miniszterelnök mellett Ványai Éva, Szeged akkori kormánypárti alpolgármestere (ma is MDF-es önkormányzati képviselő) talpig-csipke nagyestélyiben, mögötte az akkori közgyűlések örökös hangadója, Koha Róbert frakcióvezető keményen csillanó szemüvegben. A miniszterelnök is szigorú pillantású, az ünnepi társaságban egyedül a feleségének oldott az arckifejezése. A rendszerváltás még nem volt egészen mögöttünk. De ennek az ünnepélyes évadnak a vége valósággal robbant - a Macskákkal. Götz Béla dómszínpadra megálmodott- tágított, lerobbant amfiteátrumában Almási, Hirtling, Szerednyei, Paudits... És a számomra legemlékezetesebb: Mefisztulész, azaz Szakály György, a fantasztikus testű táncművész. Akkor végre nemcsak elhittem, meg is győződtem róla: a szegedi szabadtéri színpadán a táncgazdag musical van leginkább otthon. Hogy ez mit számított ? A néző személyes élménye ? Semmit és mindent. Hiszen örökké hajtépésig menő, egyszersmind totál meddő viták dúltak itt arról, mit fogad be legtermészetesebben a dóm téröble, operát, drámát, folklórt, operettet, daljátékot, rockoperát, koncertet - musicalt? Már jó pár éve nincs vita: musicalt! Mert arra megtelik a csillagtetős színház. Passz. Most, 16 év elteltével - uramatyám, hogy rohan az idő - nem záró-, hanem nyitódarab a Macskák, csupa fiatal szereplővel, ám az alkotók a régi, öreg rókák, Seregi László, Szirtes Tamás, Götz Béla, és élő a zene, Makláry László karmesterrel, aki persze dehogyis öreg, pont olyan, mint egykor a szegedi színház zenekari árkában, a dobok mögött... Ő is nagy híve volt mindig az itteni musicaljátszásnak, akárcsak Nikolényi István, akinek direktorsága alatt annyira otthonossá lett a műfaj a dómszínpadon, hogy onnan már sose lehet kitessékelni. Ha akarnánk se. De ki akarná ? Nagyon mai ez a műfaj, nagyon profi előadásokat lehet belőle kreálni, márpedig egy nyári színháznak nagyon profinak kell lenni manapság, minden ízében, különben bezárhat, meg nem mentik se széplelkek, se politikusok, se okosok, se tőkések. A szegedi az lett, minden ízében profi, okosságból vagy kényszerűségből, mindegy is. Az idei 18 előadásból tíz a musical -és a többi is zenés, táncos. És még van opera, egyedül ebben a nyári színházban! Dráma legföljebb a szépkorú nézőben dúl a Macskák premierjén: eltelt 16 év, uramatyám, hogy rohan az idő! Enyhítse: nem tudom, ki hogy van vele, nekem imponál, ahogy Szegednek ez az egyik legvonzóbb értéke, a szabadtéri színháza - megáll az időben. Ma még alkalmatlan a szegedi reptér Szentes jobb légimentő-bázis? Áprilisban döntött úgy az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Mentőszolgálat (OMSZ), hogy a szegedi reptéren alakítják ki az új mentőbázist - Szentes helyett. A légi mentést végző kht. az eltelt időszakban bejárta a helyszíneket, és szakvéleményében leírta: Szeged jelenleg alkalmatlan. kat engedélyeztetni, utána pedig kiírni a közbeszerzési eljárást az építkezésre. Ez olyan időigényes előkészítő munka, amely legi alább öt-hat hónapot vesz igénybe. A szakma által pártfogolt Szentes ennyivel előbbre jár, mivel május 21. óta jogerős építési engedéllyel rendelkezik. Mivel mindkét reptér vagy költ ségvetési pénzekből, vagy helyi erők összefogásából épülhetne meg, Szentes mellett tehát jelenleg az is szól, hogy az ottani légi bázis az előkészületek miatt lényegesen hamarabb állna készen a startra. Túri Péter megismételte azokat a szakmai érveket is, amelyeket már áprilisban felsorolt lapunkban: a Szegedről felszálló mentőhelikopter úgynevezett bevetési körének 50-60 százaléka Szerbia, illetve Románia területére esne, míg szentesi felszállással Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megye nagy részét is lefednék. F.K. Amikor Túri Pétert, az OMSZ Légimentő Kht. vezetőjét áprilisban értesítette a szaktárca, valamint a mentőszolgálat, hogy Szentes helyett Szegedre kerül a Dél-Alföld légimentő-bázisa, azonnal munkához látott. A miniszteri utasításnak megfelelően - nyilatkozta lapunknak Túri májusban felvette a kapcsolatot Szeged polgármesterével, valamint a város repterének jövőbeni üzemeltetőjével, és főpilótájával együtt megnézte a helyszínt. Azt tapasztalta azonban, hogy a szegedi reptér egyelőre alkalmatlan a légi mentésre, jelenleg egyetlen infrastrukturális feltétel sem áll rendelkezésre. Erről még júniusban meg is írta jelentését, most az egészségügyi miniszter döntésére vár. Túri Péter elmondta érveit: nincs még kijelölve az a terület sem a repülőtéren, ahol a légi bázist ki lehetne építeni. Majd el kellene készíteni a terveket, azoHelikopterleszálló-hely az új klinika mellett Fotó: Segesvári Csaba