Délmagyarország, 2007. július (97. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-05 / 155. szám

NOITAKTIKAK ES PRAKTIKAK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN BIZALMASAN SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA, SZABÓ CSILLA • 2007. JÚLIUS 5. NAPI MELLEKLETEK Péntek Szombat Hétfő A DÉL SPORTJA, A PÉNZ BESZÉL Kedd YtK.Y ÍR Szerda MMMMMMMMMMMMMMMI HMMMHHHHHHMI WWW.DELMAGYAR.HU AZ IGAZI SZEMPILLA Angolkisasszonyok Ha van a Zsanett-ügynek roppant fontos hozadéka, akkor az egy sztárügyvédnek köszönhető. Az illető úr az egyik meggyanúsított rendőrt védi. Nyilván az is fontos, mi történt azon az éjszakán. De még fontosabb a társadalom reagálása, Havas Henriktől a kocsmaasztalig - nocsak, nincsenek is oly távol. Nem „egy angolkisasszony", mondta a feljelentő lányra a sztárügyvéd. És akkor mi van?! Annak kellene lennie? Ha valakit például egyszer megbüntettek, azt már nem védi a törvény? A baj az, hogy az ügyvéd azt a penészes nézetet erősíti, amely szerint a nő nem szeretheti, kedvelheti a szexualitást, mert az már a kurvaság része, ellenben a férfi mennél több csipkés alsóneműt tart a dicsőségvitrinben, annál jobban reprezentálja nemének fantasztikusságát. Amikor az erőszakolás híre ráröppent a köztéri mozivászonra, s értékelte boldog-boldogtalan, az ellenzéki párt prominens hölgypolitikusa női tüntetést szervezett a rendőrség épülete elé. Komoly, reprezentatív, néma női opponálás volt ez, vendégként izgett a sajtó is. Néma nők, vádló tekintettel. A jeges verejték veri ki az embert. Hanem aztán a politikushölgy akkor is néma maradt, amikor egy jelentős befolyású politikustársa „letyúkozott" egy ellenvéleménye politikushölgyet, vagy éppen a főtt virsli viccességével egyazon szinten humorizáló debreceni polgármester azon élcelődött, hogy Leonardo de Vinci esetleg nő lett volna. Hogy nem buzi, „csak" nő, egyesek szerint. Talán ilyenkor is illene annyit mondani, hogy te Pista, te Bandi, hát mi a búbánatos történik a csókos száddal, amikor ilyeneket szólsz?! Vagy az úgy lenne, hogy ellenvéleményű politikusnő nem is annyira nő? A sztárügyvéd beidegződésekre apellál, a sztárriporter hímsoviniszta („ez tipikusan női gondolkodás"), a sztárpolitikus nő pedig közvetlen érdeke szerint szelektál. Vagyis nemcsak férfinak, de nőnek is van tennivalója ebben a szép, bonyolult női ügymenetben, mely Zsanett kapcsán habzott végig az országban. És piszkosabban, mint a Rába. DARVASI LÁSZLÓ AZ EGYKORI SZAKACSNO BESZAMOLOJA a Kennedyek? Mi köze egymáshoz egy jogásznőnek, egy receptgyűjteménynek, a Kennedy családnak és a magyar olvasónak? Nagyon egyszerű a válasz: a Kennedy család házvezetőnője könyvet írt, a jogász lefordította, az olvasó pedig megtudhatja, mit ettek a hírességek, sőt ki is próbálhatja a recepteket. sportot űzött szívesen, vagy kik látogattak hozzájuk, ráadásul a történeteket receptekkel „fűszerezte", így nemcsak azok forgathatják kedvtelve a kötetet, akik érdeklődnek a hírességek iránt, hanem azok is, akik szeretnék elkészíteni például ugyanazt a sárga-, csokoládés vagy vajas tortát, amit Marta Jacqueline-nak készített születésnapjára. A kiadvány a család életének 12 eseményét mutatja be, az év hónapjaihoz kötve, ami már önmagában is érdekes, de még különlegesebbé teszik az olyan történetek, mint amikor Hillary Clinton látogatta meg Jacqueline Kennedyt. A két hölgy a könyvtárszobában étkezett, a kandalló tüze mellett. Marta mindent egy tálcára készített, így nem kellett többször megzavarnia a beszélgetést. Csirkesalátát, rák- vagy kagylósalátát kínált ilyen alkalmakkor. Az olvasó számára az is kiderül, milyen ételeket szeretett Jacqueline Kennedy, vagy az ifjabb John Kennedy, továbbá az egyes eseményeken milyen étkészlettel tálalták fel a fogásokat. AZ ÜGYVÉDNŐK SZAMARA A SZÉPSÉG NEM ELQNY A TÁRGYALÓTEREMBEN Aformás alakot eltakarja a talár Huszonöt évet évet töltött el a Kennedy család szolgálatában Marta Sgubin, a Jacqueline Kennedy (képünkön) szakácsnője voltam című kötet szerzője. A rendhagyó memoár és receptgyűjtemény a Magyar Hivatalos Közlönykiadó jóvoltából került a minap a magyar könyvpiacra. Az 1963 novemberében, Dallasban meggyilkolt amerikai elnök, John Fitzgerald Kennedy családjáról sokan, sokféleképpen írtak már, de arra még nem volt példa, hogy a családhoz tartozó háznép tagja tette volna ezt. Marta Sgubin az első, aki papírra vetette, melyik évszakban merre járt a család, hogyan szórakozott, milyen A női szépségpraktikák nem érvényesülnek a tárgyalótermekben. A bájakat elrejti a talár. A pereknél az számít, mi van a fejekben. Csongrád megyében majdnem százzal több a férfi egyéni ügyvédek száma. Két szegedi ügyvédet kérdeztünk meg a témában - egy nőt és egy férfit. A csinos, szemrevaló ügyvédnőknek nincs módjukban, hogy a tárgyalóteremben bájaikkal eltereljék a férfikollégák figyelmét. A talár takar. Használatát a rendszerváltás után tették kötelezővé. A legtöbb ügyvéd nem kedveli viseletét, de nincs más választásuk: be kell tartani a szabályokat. Úgyhogy az ügyvédnőknél hiába a nőiesség, a tárgyalásokon a küllem nem érvényesül, a lényeg az, hogy mi van a fejben. Ábrahám Klára szegedi ügyvéd szerint a talár komolyságot ad, és talán arra is jó - ha már az öltözetet firtatjuk hogy még jobban tükrözi a bíróságon a női egyenrangúságot. Mert azt egy percig sem lehet tagadni, hogy ebben a szakmában is, mint az élet minden területén, a nőknek nehezebb érvényesülni. - A nőknek a tárgyalóteremben nagyobb határozottságot kell mutatniuk - mondja a A tárgyalásokon a küllem nem érvényesül, a lényeg az, hogy mi van a fejben. Török Béla: A nők sokszor precízebbek Arányok Csongrád megyében - az ügyvédi kamara adatai alapján - 464 egyéni ügyvéd dolgozik. Az országos átlagnak megfelelően közülük 285 a férfi, míg 179 női ügyvéd van bejegyezve. Ez azt jelenti, hogy az ügyvédek 62 százaléka férfi Csongrád megyében. tizennégy éve ügyvédként dolgozó hölgy. Bár azt kollégája, Török Béla is elismeri, hogy a nők sokszor alaposabban, precízebben felkészülnek, mint a férfiak - ez talán a genetikából is adódik - de még sincs női sztárügyvéd. Ábrahám Klára szerint ennek egyik oka az is lehet, hogy az ügyvédszakma múltja az erősebb nemhez kötődik. Az ügyvédi pályán a férfiak és a nők aránya hatvan-negyven százalék, ami viszont azt is mutatja, hogy a nők kezdenek felzárkózni. Ugyanakkor a nőknek sokkal nehezebb építeni karrierjüket, mivel a családban több teher van a vállukon. De emiatt nem szenvedhetnek csorbát az ügyek. Az ügyfél nem érzékelheti jogi képviselőjének magánéleti terheit. - Frissnek, fittnek kell lenni a problémamegoldásoknál. Ez alkat kérdése is. Az évtizedek óta a pályán dolgozó, törékenynek látszó ügyvédnők belülről hallatlan erősek. Ezt másként nem lehet csinálni - fejtegeti Ábrahám Klára. Az is érdekes, hogy sok ügyfél főként büntetőügyekben - férfiügyvédet keres. A legtöbben azt hiszik, a férfiasság egyenlő a keménységgel és a határozottsággal. A tizenhat éve ügyvéd Török Béla úgy véli: a iMfk í m 1 ü W^gH^^H^I ^HbÍÍÉ 7 fm Ábrahám Klára: Nincs női sztárügyvéd FOTÓK: FRANK YVETTE Reklám nélkül Az ügyvédek etikai kódexe szerint a kamara tagjai nem reklámozhatják magukat. A táblájuk sem lehet túlságosan felhívó jellegű. Nem ez a gyakorlat Európában. A unióban sokkal szabadabban reklámozhatják magukat az ügyvédek. Az Amerikai Egyesült Államokban viszont még az öreg kontinensen megszokottnál is nagyobb a reklámlehetőség. Az USA-ban minden megkötöttség nélkül ajánlhatják tudásukat az ügyvédek és irodáik. nők gondolatmenetét sokszor nehéz követni. Főként igaz ez a válóperes ügyekben, amelyekbe - Béla állítása szerint jobban beleéreznek a nők, sokszor lényegre tapintóbban tudják előadni a problémát. - Nem kell félteni a női kollégákat, nem ijednek meg akkor sem, ha egy jóvágású, magas férfi áll velük szemben mondja a közel kétméteres egykori válogatott kerettag szegedi vízilabdás. Úgy gondolja: a tárgyalóteremben, vagy a peren kívüli egyezkedések során - akármennyire is képviselnek egy ügyet - meg kell adni a kellő tiszteletet a nőknek. Olyan hangnemet kell választani, a mondandót olyan köntösbe kell csomagolni, hogy az ne legyen bántó. Persze amit ki kell mondani, azt csak egyenes beszéddel lehet, amitől egyetlen ügyvédnő sem szeppen meg. Az egyeztetésekre is illik a női kolléga irodájába menni, de legalábbis fel kell ajánlani a lehetőséget. CS. G. L. A nők könnyebben félrelépnek? A nők inkább félrelépnek, mint a férfiak, erre a meglepő következtetésre jutottak amerikai tudósok, akik egy pszichológiai szaklapban publikálták tanulmányukat, amely szerint a félrelépés esetén férfi és nő egyaránt „az evolúcióban adott mintákat" követ. MTI A kutatók ötszáz párt faggattak ki az Egyesült Államokban szexuális szokásaikról és vágyaikról, és a válaszok alapján azt állítják, hogy a nők a férfiaknál gyakrabban gondolkodnak azon, hogy kihasználják a csábító ajánlatokat, még akkor is, ha csak egy napra utazott el a párjuk. A természetben ugyanis évmilliók óta érvényes az a törvény, amit a tudomány a „spermiumok háborújának", az öröklési anyag továbbadásáért vívott harcnak nevez. A két amerikai kutató szerint ez a törvény továbbra is érvényesül férfiak és a nők kapcsolataiban. A nők alapvető problémája még mindig az, hogyan szerezzék meg a legerősebb, legokosabb és legvonzóbb férfi spermáját. Az állatvilágban a madaraktól a majmokig ezt a maguk módján úgy oldják meg, hogy az igen sok párzás után - ami a madarak esetében napi húsz alkalom is lehet - a legrobusztusabb és legellenállóbb spermium termékenyíti meg a nőstényt. Évmilliók alatt az emberek esetében is megmaradt ez az ösztön, ezért a monogámiával szemben a nők ezt követve hajlamosabbak arra, hogy párjukon kívül mással is ágyba bújjanak, írja a tanulmányt idézve a Die Welt című német lap internetes változata.