Délmagyarország, 2007. július (97. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-31 / 177. szám

KEDD, 2007. JÚLIUS 31. • MEGYEI TÜKÖR­7 Bár nagyjából fél évet kell rá várni, a leg­korszerűbb műszerekkel és eljárásokkal vizsgálják és kezelik a betegeket az egyik szegedi szívkatéteres laborban. A csúcs­technikát felvonultató műtőben tavaly kétezer beteget operáltak, a vizsgált pá­ciensek már aznap hazamehetnek. A szegedi sebészeti klinika alagsorában működő szívkatéteres laboratórium ajtaja előtt a kezeit tördelve ült tegnap reggel Ondrejó Jánosné. Férjét - az évente Szege­den megvizsgált vagy kezelt több ezer beteg egyikét - tíz perccel korábban hívták be a műtőbe. Az aggódó tótkomlósi asszony azt mondta, a 68 éves lános bácsit nem először kezelik koszorúér-szűkülete miatt. Odabent eközben egy kisebb team már be­vezette a jobb csuklón át a katétert a szív egyik koszorúerébe, az ólomplexi fallal elvá­lasztott kontrollszobában pedig több orvos és asszisztens figyelte a monitorokat. Az egyiken egy kontrasztfolyadékkal megfes­tett verőér lüktetett, a másikon János bácsi vérnyomását, pulzusát követték figyelem­mel. Egy harmadik képernyőn közben egy orvos más betegek mozgóképes felvételeit tanulmányozta, hogy eldöntse: melyik terá­pia lenne nekik a legmegfelelőbb. A kont­rollszemélyzet feladata, hogy azonnal szól­jon a műtőben dolgozó szakembereknek, ha valamelyik értékkel valami nagyobb problé­ma adódna - a bentieknek ugyanis túl sok mindenre kell figyelniük egyszerre. Közben Ungi Imrének, a kardiológiai központ szívkatéteres laborvezető szakor­vosának a nyugdíjas férfi állapotáról je­lent a műtőben dolgozó kollégája, egy másikuk pedig jelzi: a mentők infarktus­gyanús nőt hoznak, akit sürgősségi eset­ként kell ellátniuk. A gömbpályán mozgó röntgennel, monitorokkal, kevlárasztal­lal, steril klímával, defibrillátorral felsze­relt, csúcstechnikát felvonultató műtő­ben éppen végeztek János bácsi szívkaté­terezésével, így átadhatta az asztalt az új betegnek. A nyolc-tíz kilós ólommellény­ben, maszkban dolgozó szakemberek pör­getik a munkát: a tótkomlósi férfi katéte­res műtétjét 40 perc alatt végezték el. Mint a szakorvos elmondta: a katéterezés kezdetben csak szív- és érrendszeri vizsgá­lat volt, a szívsebész keze alá dolgoztak. Hazánkban csak tíz éve végzik rendszere­sen az úgynevezett intervenciós katétere­zést, ami már gyógyító munka: ballonkaté­terrel „felfújják", kitágítják a beszűkült, el­záródott eret, vagy egy pici, fémhálós en­doprotézist rögzítenek a kellő helyre, hogy zavartalan legyen a véráramlás. Ez eltarthat akár két órán át is, de átlagosan egy óra alatt befejezik. A heveny infarktusok halá­lozási aránya egyharmadára csökkenthető egy gyors katéterezéssel - jelenleg ezt tart­ják a legkorszerűbb infarktusellátási mód­szernek. Csuklón keresztül egyébként több évig csak a szegedi szakemberek katéterez­tek, a fiatal szakorvosok ide jöttek, ha meg akarták tanulni az eljárást. Ez a műtéti megoldás a legkevésbé kockázatos, a bete­gek számára kényelmesebb is, mint a lágyé­kon vagy a könyökhajlatban elvégzett be­avatkozás - a kisebb kockázat miatt a mű­tött páciensek gyorsabban, a vizsgáltak akár azonnal haza is mehetnek. János bácsit - mivel valójában szívműtétet hajtottak végre rajta - ugyan még benn tar­tották megfigyelésre, a beavatkozás után azonban mosolyogva mondta: jól van, és örül neki, hogy ilyen rövid időt kellett csak a mű­tőben töltenie. T.R. FÉLÉVES VÁRAKOZÁS Bár a betegeket a legkorszerűbb műszerekkel vizsgálják és kezelésekkel látják el, nem egyszerű be­jutni a szegedi szívkatéteres laborokba. A teljesítményvolumen-korlát miatt a vizsgálatra és a keze­lésre is közel fél évet kell várni, kivéve a sürgősségi eseteket. A szegedi labor a régió nagyjából 1,4 millió lakosát látja el: amíg csak egy működött, reggel 7-től este 10-ig folyamatosan dolgoztak a szakemberek. Az általunk meglátogatott high-tech labort 2004-ben adták át, a nagy igénybevétel mi­att hamarosan újra festik. A kezelési igények robbanásszerű növekedését jól jelzi: míg 2000-ben nagyjából kétezer katéterezést végeztek, amiből csak 350 volt operatív jellegű, addig tavaly már öt és fél ezret, s ebből kétezret operatív céllal. Emberi szerveket is rejt az erdő Elhagyott rabtemető a Bajai úton Sírkereszteket fedeztünk fel Szegeden, egy elhagyott erdőben. Kiderült, a régi rabtemető maradványait rejtegeti a bozótos. A gazdátlan területre több mint ötven éve nem temetnek. Fákkal, bozóttal benőtt temetőre bukkantunk Szegeden. Ha a Ba­jai úton kifelé haladunk a város­ból, és áthajtunk a második vas­úti kereszteződésen, balra sűrű aljnövényzettel benőtt területet vehetünk észre. Ki gondolná, hogy az erdő egy temetőt rejteget a régi téglagyár mellett? Az öles fák között elhagyott, félig kidőlt fejfák, kőkeresztek között buk­dácsolunk - némely kereszt már félig elsüllyedt a földben. Felirat csak néhányon látható. Fejes Er.­nő, a Szegedi Téglagyár egykori igazgatója úgy tudja, hogy az el­hagyott erdőben rabok nyugsza­nak. Erre tizenhárom éve jött rá, amikor a téglagyárból ellopott nagyfeszültségű kábeleket keres­ték és találták meg a felirat nél­küli sírok között. - Ekkor még nem volt ilyen bu­ja a növényzet - emlékszik vissza a volt igazgató, aki temetésre utaló jeleket is látott a területen. Ez azért furcsa, mert Tóth Tamás szegedi temető kutató szerint 1960 után a téglagyár melletti te­rületre már nem temettek rabo­kat. - A szegedi börtönben elhunyt rabokat ötven éve a belvárosi te­metőbe temetik - mondja Tóth Tamás. Ezt Csapó József, a Szege­di Fegyház és Börtön parancsno­ka is megerősíti. Elmondja: eb­ben az évben egy öngyilkos elítél­tet temettek el a belvárosi teme­tőben. Arról viszont nincs a bör­tönben dokumentáció, hogy ki­ket temethettek a Bajai út bal ol­dalára. A dandártábornok infor­mációja szerint utoljára a szegedi Csillag börtönben 1958-ban ki­végzett forradalmárt, Kováts Jó­zsefet temették a téglagyári tó melletti rabtemetőbe. Arról vi­szont neki sincs tudomása, hogy Fejes Ernő téglagyári igazgató milyen friss sírokat láthatott. - Talán többet tud az a televízi­ós stáb, aki Kováts József földi maradványait keresi - mondja beszélgetésünk közben Csapó Jó­zsef börtönigazgató. Bubryák István televíziós szer­kesztő dokumentumfilmet ké­szít Kováts József könyvelő 1958-as kivégzéséről. Úgy véli, az 1990-es években látott föld­munkanyomok abból a kutatás­ból származnak, amikor keres­ték a forradalmár földi maradvá­nyait. - Az exhumálások nem jártak sikerrel, de feltett szándékom, hogy tovább kutatunk. Remé­lem, a kivégzés ötvenéves évfor­dulóján/2008. október 6-án mél­tón eltemethetjük a forradal­márt, akinek a Belvárosi temető­ben emelt síremléke alatt üres koporsó van - említi a szerkesz­tő. Még egy név felmerül a ki­lencvenes évek exhumálása kap­csán. Megtudjuk, lároli fenő, a szegedi belvárosi temető vezetője részt vett a tizenöt évvel ezelőtti kutatásokban. Kiderül, nagyon jól ismeri a terepet. Azt is tudja, hogy nem csak kivégzett rabokat és természetes halállal elhunyt elítélteket temettek a rabtemető­be. - Bonctani temetésekre is sor került az 1980-as években ezen a helyen - ad magyarázatot a rab­temető kettős funkciójára. Kide­rül: vannak olyan jeltelen sírok az erdőben, amelyekben hivata­losan eltemetett emberi szervek vannak. CS. G. L. Félig elsüllyedt kereszt a rabtemetőben Fotó: Segesvári Csaba Csak bejutni nehéz a szegedi katéteres laborba Szívműtét egy óra alatt A kontrollszobában több orvos és asszisztens figyeli a monitorokat Fotó: Segesvári Csaba Fotó: DM-árcbív A bejárónő már nem csak a gazdagok luxusa Szegeden Ipari porszívó, gőztisztító és extra hatékony vízkőoldó ­csak néhány eszköz a takarítók repertoárjából, amelyekkel megtisztítják otthonunkat és megkönnyítik pénztárcán­kat. A ropogós ezresek elvesztése nem olyan nagy meg­rázkódtatás, ha belátjuk: értékes órákat spórolunk, amikor mással végeztetjük a piszkos munkát. - Takarítunk a nyugdíjas panellakásától kezdve az újszegedi milliomos négyemeletes házáig mindenhol, hiszen kosz is mindenütt van. Csak az igények különböznek. A kéréseket pedig természetesen a megrendelő anyagi helyzete is megha­tározza. így akad, akihez minden héten járunk, és olyan is, akihez csak egy évben egyszer, nagytakarításra - mondja Suti Gábor vállalkozó, akit arról kérdeztünk, kik takaríttatnak, ahelyett, hogy maguk pucolnák fényesre otthonukat. Az ok, amiért hivatásostól kérnek segítséget, minden­kinél más - tudjuk meg a vállalkozótól. Legtöbbször mégis az időhiánnyal magyarázzák. Amikor a nők este nyolckor esnek haza a munkából, érthető, hogy már nincs erejük kivikszolni a lakást. Ilyenkor csak felkap­ják a telefont, és a képzett egyszemélyes felmentő sereg már ott is van az ajtóban. A legügyesebb és a legköny­nyebben leigazolható takarítónőt mégsem a telefon­könyvből vagy hirdetésekből kutathatjuk fel. Az ilyen, kincset érő segítők híre szájról szájra terjed az asszo­nyok között. Bár az ember úgy gondolná, mégsem lehet bárkiből hivatá­sos takarítónő. Kizárólag néhány órás tanfolyam elvégzése és a betanulási idő után léphetnek az asszonyok, esetenként urak a tettek mezejére. Gyakorlat teszi a mestert - vallja a ta­karítási vállalkozás vezetője. A „klíning lédik" nem egyszerű tisztítószerekkel, hanem ipari vegyszerekkel és speciális esz­közökkel veszik fel a harcot a porcicák és a különböző szeny­nyeződések ellen: ipari porszívó, gőztisztító és extra hatékony vízkőoldó - csak néhány a lakást csillogóvá változtató „va­rázsfegyverekből". Amelyekért, ha magunk vásárolnánk meg, bizony borsos árat kellene fizetnünk. És csak ezután jönnek a hosszú, görnyedéssel eltöltött órák... Mennyibe kerül, ha más végzi el helyettünk a piszkos mun­kát? - Tízezertől háromszázezerig. Az árat a kosz mennyisége határozza meg - magyarázza Suti Gábor. - Nekem megéri, hogy kimenjek a helyszínre felmérni a terepet. Telefonon mondhatják, hogy közepesen szennyezett az az ablak, de ez csalóka. Előfordul, hogy csak a szőnyeg vagy az ablakok tisztí­tását kérik. A munkadíj ilyen esetekben sem egy ló ára. Nem beszélve a megspórolt időről és bosszúságokról. B. B. A. ÁRAK Egy ablak tisztítása, amihez nem kell létra, 150-200 forintba kerül, a szőnyegé 400-ba. A függönyöket elvisszük a patyolatba, így ezek tisz­tításának árát nem mi határozzuk meg - halljuk a tarifát Köti Angéla takarítónőtől. Egy másfél szobás panellakás teljes körű kipucolásáért mindössze 8000 forintot kell fizetni. Nyolcezerért kitakarítják a másfél szobás panellakást

Next

/
Thumbnails
Contents