Délmagyarország, 2007. július (97. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-31 / 177. szám

HÉTFŐ, 2007. JÚLIUS 30. •AKTUÁLIS" 87 Első körben felvételi kapacitásának 70 százalékát használhatta ki a szegedi egyetem: a 6556 gólya mellé második körben még 2755 pótfevételizőt fogadna. Ennek az is oka, hogy egyre kevesebb fiatal tanul tovább. A felsőfokú szakképzés ingyenes, míg az alapszakokon költségtérítésként félévenként 90-850 ezer forintot kell fizetni. Tizenháromból tizenkét karon pótfelvételit is hirdet a Szegedi Tudományegyetem (SZTE). Ilyen sokféle továbbtanulási lehetőség közül még nem választhattak azok a felvételizők, akiknek első körben nem sikerült egyetlen felsőoktatási intézménybe se bejutniuk. A Tisza-parti egyetem különböző szakjaira a nappah tagozaton közel ezerkétszáz, esti és levelező képzésen közel ezerötszáz, míg távoktatáson nyolcvannyolc helyet kínál a fiataloknak. Kapacitásához képest a legkevesebb (4) üres hellyel az általános orvostudományi kar rendelkezik, a legtöbb (388) pótlólag jelentkezőt a bölcsészettudományi kar várja. Az alapképzésbe meghirdetett szakokra így felvételt nyert fiataloknak fizetniük kell a diplomáért. A legolcsóbb, 90 ezer forintos díjat a jogi, a bölcsész-, a pedagógusképző kar egyes szakjaira pótfelvétehvel bejutott hallgatók fizetnek majd, míg ugyanezeken a helyeken a legdrágább képzés 180 ezer, 205 ezer, illetve 150 ezer forintba kerül - szemeszterenként. Az SZTE legdrágább diplomájának az általános orvosi számít, hiszen 850 ezer forint a képzési hozzájámlás - ott 12 féléven át. „Ingyenes" képzésre is be lehet jutni pótfelvételivel. A szegedi egyetemen (a jogi, az egészségügyi, a gazdaságtudományi és a pedagógusképSZABÁLY0K A pótfelvételin csak egy intézménybe és egy szakra lehet jelentkezni. A pétfelvételis jelentkezési lapot a mellékletekkel együtt közvetlenül a felsőoktatási intézménybe kell eljuttatni - 2007. augusztus 13-áig. ző karon) a második körben közel kétszáz felsőfokú szakképzési helyet hirdettek meg a nappalin, félszázat az egészségtudományi és szociális képzési kar levelező tagozatán. Első körben felvételi kapacitásának 70 százalékát használhatta ki az SZTE: a 6556 gólya mellé második körben még 2755 pótfelvételizőt fogadna. E „kínálati piac" oka az is, hogy egyre kevesebb érettségizett tanul tovább. Az országban 2004-ben 167 ezer fiatal (Szegedre 18 ezer 956) felvételizett, most 108 ezer (az SZTE-re 16 ezer 224). Változott a pontszámítási módszer, nőtt a bekerülési küszöb és csökkent az államilag támogatott keretszám, aminek következménye, hogy egyre többen kénytelenek vállalni a költségtérítéses képzést. Szegeden 2004 és 2006 között 630-cal, az országban közel 16 ezerrel csökkent az egyetemre felvett diákok száma. Ú. I. MEZŐGAZDASÁGI MÉRNÖK: 104 PONT Mezőgazdasági mérnöknek - állami támogatottságú képzésben és a nappali tagozaton - idén azt a fiatalt vették föl, aki legalább 104 pontot ért el. A - lapunk pénteki számában megjelent információval ellentétben - 78 pont a költségtérítéses formára jelentkezők számára volt elegendő a bejutáshoz. A pótfelvételizők a nappalin 98 ezer, a levelezőn 85 ezer forint költségtérítési díjra számíthatnak szemeszterenként, hét féléven át. CIPÉSZ A KAPTAFÁNÁL - Eleinte mindenki idegenkedett a mobilpostáktól is, de mára úgy látszik, elfogadták az emberek. Azt viszont nem tartom jó ötletnek, hogy a postások forgalmazzák a gyógyszereket. A Magyar Posta maradjon a küldemények kézbesítésénél - vallja Nagytőke polgármestere. Az ötszáz fős település vezetője, Staberecz Ferenc hozzátette: ha szakemberek, gyógyszerészek hoznák és árulnák a medicinákat, az már sokkal jobb megoldás lenne. Vizet a Homokhátságra! - felkiáltással hívott össze sajtótájékoztatót tegnap Nógrádi Zoltán ellenzéki országgyűlési képviselő: reagálni szeretett volna arra a bejelentésre, hogy 4 milliárd forintos uniós forrás érkezik a Duna-Tisza köze, a Homokhátság vízkészleteinek megőrzésére. Mórahalom polgármestere azt fejtette ki, hiába érint két megyét a projekt, Csongrádra mindössze közel 200 millió forint jut, ebből a forrásból alakítanak majd ki tározót a Nagyszéksós-tóból. (Ide vezetnék a város megtisztított szennyvizét is.) Nógrádi közölte: a fejlesztés ráadásul a dél-alföldi regionális fejlesztési tanács keretének terhére valósulhat meg, nem újabb, a központi operatív programokból „iderendelt" forrásokról van szó. A polgármester bemutatott egy tanulmányt, amely az elsivatagosodás megelőzésére készült, és amely 85 milliárd forintos fejlesztést tart szükségesnek hét év alatt - összesen 8700 négyzetkilométeren, több megyében, érintve a Homokhátságot is. Azt várta a kormánytól, hogy a tanulmány ismeretében 2007-től elkezdődnek az uniós fejlesztések, megmentve 30 ezer családi gazdálkodót, 10 ezer munkahelyet. Megkértük Sándor Klára országgyűlési képviselőt, reagáljon a polgármester bejelentésére. Az SZDSZ-es politikus azt mondta, kíváncsi volt, a fideszes polgármester miként fogadja azt a hírt, hogy pénzt kap a kormánytól. Sajnálja, hogy nem tud örülni neki. Arra a felvetésre, hogy zömmel Bács-Kiskun megyét érinti a beruházás, és nem a kiemelt projekteknek szánt pénzből valósul meg, azt közölte: Brüsszel nem ismer megyéket, csak régiókat, és szerinte mindegy, hogy a pénz direkt vagy közvetítő útján érkezik. Az a lényeg, hogy itt költik el. F. K. Importszemétretúr A Németországból származó illegális szemétbálák felét, mintegy 2500 tonna hulladékot már sikerült német költségen elszállítani Magyarországról - közölte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. A tárca szerint Magyarország az elszállítások június 20-i kezdete óta 125 kamionnyi hulladékot küldött vissza a feladónak, legutóbb Hetényegyházáról. A tavaly ősszel illegálisan Magyarországra hozott hulladékok másik részéről továbbra is vita van a két ország között. A közleményben a KVM összehasonlításként említi, hogy az importszemetet ugyancsak „fogadó" Csehországból is 2500 tonnát sikerült Németországba visszaküldeni, pedig ott korábban történtek az illegális beszállítások, és 30 ezer tonna engedély nélküli hulladékra bukkantak. A második körben 27SS helyre vár jelentkezőket a szegedi egyetem Kevesebb a továbbtanuló Felvételizők. A „kínálati piac" oka, hogy egyre kevesebb érettségizett tanul tovább Fotó: Karnok Csaba Ahol nincs gyógyszertár, oda mobilpatikákat indítana a kormány Nem vásárolnának a postástól „A piacra kerülő termékeknek és szolgáltatásoknak biztonságosaknak kell lenniük, a fogyasztóknak pedig meg kell kapniuk minden olyan információt, amely a megfelelő választásukat elősegíti. " A fentebb idézett és természetesen önkényesen kiragadott mondat a fogyasztóvédelmet felügyelő Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján olvasható. A mondat másik felére érdemes nagyon odafigyelni, mert talán az a néhány szó hangsúlyozza a legpontosabban a fogyasztói érdekeket. Amitől egyébként éppen a fogyasztóvédők fosztanak meg bennünket, fogyasztókat. De mielőtt ennek a részletezésébe belemennék, érdemes néhány adatot megismerni: a fogyasztóvédők az év első hat hónapjában 18 ezer 749 ellenőrzést végeztek, 6 ezer 79 helyen szabtak ki összesen 576 millió forint bírságot. Sovány vigasz, hogy ez egyébként 75 millióval több, mint a múlt év hasonló időszakában volt. A minisztérium államtitkára az iménti adatok felsorolása után megjegyezte, a nyári fokozott ellenőrzés tapasztalata, hogy nincs javulás, az arány nagyjából megegyezik az előző év hasonló időszakának mutatójával. Azaz tavaly is és az idén is minden harmadik helyen átverik a fogyasztókat. A vendéglátóhelyeken még rosszabb az arány, 73 százalékuknál találtak hiányosságot a fogyasztóvédők. A dél-alföldi régióban még ennél is riasztóbbak az adatok. Nem túlzás azt állítani, hogy ezen a vidéken a helyzet már-már katasztrofális! Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében ugyanis az ellenőrzött vendéglátóhelyek, üzletek 98 százalékában találtak szabálytalanságot. A fővárosban az államtitkár a hét végén arról beszélt, hogy nincs változás, a régió főfogyasztóvédője pedig tegnap azt mondta, a bírságoknak nincs visszatartó ereje. Érdemes ismét leírni a fentebb egyszer már idézett mondat második felét: a fogyasztóknak pedig meg kell kapniuk minden olyan információt, amely a megfelelő választásukat elősegíti." Ha a bírságoknak nincs visszatartó ereje, talán érdemes lenne megosztania a fogyasztókkal minden olyan információt, amely NEKI segítene eldönteni, melyik üzletbe, vendéglátóhelyre menjen be, és melyiket kerülje el nagy ívben. De a fogyasztó ezeket az információkat nem kapja meg, feltételezhető, hogy az érvényes jogszabályok miatt. Pedig ez, és csakis ez kényszeríthetné rá a boltokat, kocsmákat, éttermeket, hogy ne verjék át azokat, akikből élnek. Vita az uniós forrásokról Nógrádi szerint 85 milliárd kellene Nógrádi Zoltán ellenzéki országgyűlési képviselő, Mórahalom polgármestere szerint 85 milliárd forintra lenne szükség a Homokhátság megmentésére, szemben a most kiosztott 4 milliárd forintos uniós pénzzel, amelyet jórészt Bács megyében költenek majd el. A szabad demokrata képviselőtárs, Sándor Klára számított rá, hogy a fideszes polgármester nem fog örülni annak, hogy pénzt kapott a kormánytól. A kormány tervei szerint mozgó patikák árusítanák a gyógyszereket a jövőben azokon a településeken, ahol nem működik hagyományos gyógyszertár. A klárafalviak jónak tartják az ötletet - sok kétségük van viszont a kivitelezéssel és az árakkal kapcsolatban. Bár a kormányszóvivő szerint mobilgyógyszertárakban csak gyógyszerészek vagy képzett szakaszszisztensek árusíthatnának, a Magyar Posta már le is csapott a lehetőségre. Azt mondják, október elejétől mobilpostáikon is szívesen árulnák azt az ötvenféle gyógyszert, amit az általuk kiválasztott gyógyszerforgalmazó cég ajánl. Addig a postások megkapják a minimális szakasszisztensi képzést, így a küldemények mellett gyógyszert is vihetnének a kistelepülésekre. A furgonokban árulnának vény nélküli és receptre kapható készítményeket is. Csongrád megyében jelenleg négy olyan kistelepülés - Árpádhalom, Klárafalva, Nagytőke és Magyartés - is akad, ahol sem fiókgyógyszertárból, sem a háziorvos kézi patikájából nem lehet medicinákhoz jutni. - Jó dolognak tartanám, ha idejönne a gyógyszertár, mert most gyakran betegen kell utaznunk kilométerekre, hogy megkapjuk az orvosságot - értékelte a kezdeményezést tegnap délben a klárafalvi postahivatal előtt söprögető Berta Lászlóné. A községháza munkatársa szerint csak az a kérdés, hogy mennyivel lesz így drágább a patikaszer - hiszen a postások vagy a Két százalék fogyasztható! OLÁH ZOLTÁN gyógyszerészek a „kiszállásért" biztosan felárat fognak számítani. - Én biztosan nem vennék a postástól gyógyszert! Hogyan tudna válaszolni például arra, hogy milyen hatóanyag van benne, vagy szedhetem-e a többi gyógyszeremmel - fogadta kétkedve a hírt Balogh Ferencné. Hozzátette azonban: ha gyógyszerész jönne a faluba, benne már megbízna, tőle vásárolna is. Az asszony többnyire egyenesen Makóra vagy Kiszomborra utazik, ha patikaszert akar venni, mert a közeli Ferencszálláson működő fiókpatikában kicsi a választék. Igaz, így felnőtteknek az útiköltség egy ezres, plusz a háziorvosnak a receptírásért fizetett vizitdíj. Óvatosan nyilatkozott a kérBerta Lászlóné jó dolognak tartja a kezdeményezést, Balogh Ferencné nem venne a postástól gyógyszert Fotó: Gyenes Kálmán KÉTKEDŐ KAMARA - Megkaptuk a rendelet tervezetét, amit véleményezünk, majd továbbítjuk az országos kamarának. Az országos testület ezután eljuttatja a minisztériumnak az egységes álláspontunkat - közölte Kőhegyi Ferenc, a Csongrád Megyei Gyógyszerészkamara elnöke. Hozzátette: a megye 99 százaléka lefedett patikai ellátás szempontjából, ezért szerinte nem lenne igény a mobilgyógyszertárak iránt - s így a gyógyszerészek számára sem érné meg az ezzel járó befektetés. Az pedig nehezen képzelhető el. hogy a postások néhány hónap alatt elsajátítanák a többéves képzésben oktatott szakasszisztensi tudást. désről az ötszáz fős település polgármestere, Fekete József. Azt mondta, mivel nem ismerik az efféle gyógyszerforgalmazás feltételeit, egyelőre nem tudja megmondani: a kezdeményezés jó-e vagy sem az embereknek. Megjegyezte azonban: a mobilposta sem váltotta be a kormányzati elképzeléseket, hiszen csak a déli órákban működik - amikor a legtöbben dolgoznak, így nem tudják azt igénybe venni. Ezért üzemelteti napi négy órában a fix postát is az önkormányzat. Mint mondta, kiszolgáltatott helyzetben vannak, mintha nem lennének egyenrangúak a többi, nagyobb településen lakókkal. S ezen a mobilgyógyszertár sem sokat változtathat. T.R.