Délmagyarország, 2007. július (97. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-28 / 175. szám

SZOMBAT, 2007. JULIUS 28. "MEGYEI T U K 0 R • Hat cserfes tinédzser kelti életre a guruló műállatokat Csárdásozó tehenek a dómszínpadon Premiertoalettek vörös topánnal - Sikeres volt a felhívás Nosztalgiavillamos Szegeden -Csilingelés a múltból Guruló műtehenek csárdásoznak a Marica grófnő első jelenetében a sza­badtérin. Az állatokat hat cserfes kö­zépiskolás kelti életre, akiket Eszenyi Enikő, a produkció rendezője váloga­tott ki a Szeged Táncegyüttes tagjai közül. A nehéz jelmezekben való moz­gás vicces szituációkat szül. Sok furcsaságot láthattunk már a Szege­di Szabadtéri Játékok előadásain, de csárdázó műteheneket még soha. A Ma­rica grófnő első jelenetében hat szarvas­marha gördül a színpadra. A állatokat cserfes lurkók keltik életre, akiket Esze­nyi Enikő válogatott ki a Szeged Tánc­együttes tagjai közül. Fontos szempont volt a magasság, azért hogy egy tehén se lógjon ki a sorból. így Török Alexandra, Kovács Luca, Pászti Bence, Kiss Márton, Horváth Dániel és Bujdosó Csaba között mindössze néhány centiméternyi ma­gasságkülönbség van. -Az első jelmezes próbán nagyon fura volt tehénbőrbe búj­ni. A kánikulában fullasztó bent a leve­gő, hiszen csak kétoldalt és a tehén nya­kán van egy kis rés. Amíg nem éreztünk rá a mozgásra, előfordult, hogy összeüt­köztünk vagy eldőltünk a hatalmas monstrummal. Egy tehenet egy ember alakít. A hátsó lábak görgőkön gurul­nak, a zötykölődés miatt alig hallunk valamit. Olyan, mint amikor egy felszál­lásra készülő repülőgépben ülünk - ma­gyarázza Pászti Bence. A tinik a próbák során hozzászoktak „új bőrükhöz". Van, aki ropit tart a tehénfejben, és olyan is, aki SMS-ezik szabad perceiben, maska­rával a hátán. A „hat ökör" között - hi­szen a fiatalok viccesen így nevezik csa­patukat - két lány is szerepel. A töré­keny bocilányok, Török Alexandra és Kovács Luca számára nem egyszerű a nehéz szerkezetet mozgatni, de elmon­dásuk szerint megbirkóznak a feladat­tal. A nehézségeken átsegíti őket az a sok vicces szituáció is, amely „tehénlé­tükből" következik: például, hogy az operett elején megfejik őket. B.B.A. Van, aki kettőt tart belőle, más tegnap vásárolta. Piros cipőben érkeztek a hölgyek a tegnapi Marica grófnő pre­mierre. Egy fiatalasszony szegedi papucsot húzott. Régi, új, kölcsön, pántos, csatos, szalagos - piros cipő változatok a tegnapi Marica grófnő bemutatóról. A Szege­di Szabadtéri Játékok és la­punk felhívására sok hölgy döntött úgy: felülvizsgálja az előre elképzelt premiertoalet­tet, és a piros topánka köré újratervezi öltözékét. - Nem vettem és nem kér­tem kölcsön, volt otthon piros cipőm. Legutóbb farsangkor viseltem, amikor piros jona­tán almának öltöztem ­mondta az üllési Bezdány Zol­tánná. Kertész Renáta egyik kedvenc színe a piros, de nem biztos, hogy péntek estére is ezt választotta volna. A la­punkban olvasottak azonban meggyőzték: a piros a nyerő. Mindkét hölgy múzeumi belé­pőt kapott, a Rejtett szépségek című kiállítást nézhetik meg másodmagukkal. Miklós Anikó 1500 forintért vett pipacsszín cipellőt, Luczó Andrea négyezer forintot áldo­zott egy sötétebb piros darab­ra, kimondottan a játék kedvé­ért. Luczóék tizenegyen érkez­tek az előadásra. Színház után akár focimeccset is játszhat­nánk - viccelődtek. A Kertvá­ros vendéglő vacsorameghívá­sát nyerték. Kószóné Móni két pár vö­rös lábbelit is birtokol - sze­retne almazöldet és kéket is ­egyiket tegnap lánya, Hor­váth Nikolett viselte. - Rajtam piros melltartó van, az nem számít? - pró­bálkozott valaki, de nem el­lenőriztük, mert vörös fehér­neműért nem járt boríték. Más azzal érvelt: két lábán két cipő van, ezért két aján­Horváth Nikolett és anyukája, Kószóné Mónika Fotó: Karnok Csaba dékot kell kapnia. Nem kell feladatot teljesítenem, ugye? - ijedt meg egy fiatal lány. Egy fiatalasszony szegedi pa­pucsban jött. Két évvel ez­előtti lakodalmára, az újasz­szonyruhához vásárolta, és sosem gondolta, hogy egy­szer újra felveheti. A játék fődíját Bárány Istvánná nyerte, ő a Fiat Rupesky Au­tóháztól egy hétvégére egy Fiatot kap kölcsön. A nyer­tesnek egyébként volt miből válogatni, van cipője min­den színben. Azoknak a piros topánkás hölgyeknek, akiknek az 54 borítékból már nem jutott, a hoszteszek felírták a nevét és telefonszámát. Ők az augusz­tus 17-én nyíló Goya-kiállí­tásra kapnak majd belépőt. G. ZS. A fiataloknak újdonságként hat, az idősekben nosztalgiát ébreszt a Sze­geden közlekedő F típusú ikerkocsi. A szabadtéri előadások napján a „rin­gatózó" fapados villamoson meg­érinthet bennünket a múlt. Hangos csilingeléssel indulunk az Iza­bella híd alatti végállpmástól, ahol a 102 éves villamos esténként megpi­hen. Könnyű lég csap meg bennünket az imbolygó járművön. Faszékek, fa­padló, bőrszíjjal összekötött csengő ­mintha nem is a belváros felé, hanem a múltba utaznánk vissza. - Az F típusú, favázas kocsiszekré­nyű villamos 1905-ben készült Buda­pesten - tudjuk meg a vezetőtől, Nagy István nyugdíjas oktatótiszttől. - Az SZKV 1985-ben vásárolta meg, a válla­lat százéves centenáriumára. 2004-ben teljesen felújították. Minden indulás előtt átnézzük a világítástól a fékeken át egészen a csengőig, csak azután indulunk az l-es útvonalon ­magyarázza. - A hatvanas években csak ilyen vil­lamosokkal utaztunk. Szívfacsaró ér­zés most megint ezen ülni, hiszen ilyenkor szembesül az ember azzal, milyen sok év telt el felette. Akkoriban iskolába és az első munkahelyemre, a textilgyárba jártam az l-essel - nosz­talgiázik az egyik utas, Bangó Erzsé­bet. Nem túl gyorsan, körülbelül negy­vennel ringunk a síneken, hiszen az F típusú motorkocsi végsebessége mind­össze negyvenöt kilométer/óra. A Szé­chenyi téren egy idős házaspár kapasz­kodik fel a villamos meredek lépcsőin. - Nosztalgiázunk kicsit - mondja a fe­leség. Majd kérdezni sem kell, magától kezdi el mesélni: Budapesten nyolc évig volt kalauz egy ugyanilyen típusú villamoson. Számtalan történet jut eszébe: a részeg utasról, akinek az ajtó közé csukták a fejét, de szerencsére semmi baja nem lett, és a szerencsétle­nül járt kalauznőről, aki kiesett az aj­tón. Ő nem úszta meg sérülés nélkül: a villamos levágta a lábát. - Jobb volt ezen utazni, mint a mai modern villamosokon. Akkor ugrot­tunk fel és le, amikor csak akartunk. Persze nem lett volna szabad, de sze­rencsére sosem esett bajunk - kapcso­lódik be a beszélgetésbe egy nő, aki a pályaudvarra utazik. - Külön jegyet kell váltani vagy a bér­let is jó? - kérdi egy asszony. A bátorító válasz után helyet foglal kisfiával. ­Nem veszélyes ezzel menni, anyu? Nem esnek ki oldalt az emberek? - kí­váncsiskodik a bogárszemű fiúcska. Édesanyja megnyugtatja: a villamos A fapados villamoson nosztalgiázva... teljesen biztonságos, az ellenőrök csak akkor csengetnek - jelezvén, indulhat a villamos -, ha mindenki fenn van. A főiskolás Balázs Réka nem tudja elkép­zelni, hogy a nosztalgiavillamos vigye mindennap az órákra, mivel kevés raj­ta az ülőhely, télen pedig nagyon csíp­het a bevágó hideg szél. Nagy csomag­gal sem kényelmes a magas lépcsők miatt. Látványosság, nem pedig min­dennapos tömegközlekedési eszköz ­véli. Rékával biztosan egyetértene az a nő, aki tízcentis magas sarkúban szállt fel a nosztalgiavillamosra, megküzdve a meredek lépcsőkkel, majd a fapadló­val. BOBKÓ ANNA FILMEKBEN IS SZEREPELT A gyilkosok köztünk vannak, Christabel, Hanna háborúja - filmek, amelyekben a villamos „szerepet vállalt". Az aktuális rendezői kérésnek megfelelően többször is átfestették. Volt sárga, barna és piros is. - Az egyik filmben én vezettem - emlé­kezik vissza Nagy István, akinél talán sen­ki sem tud többet a járműről. - Bécsi egyenruhába öltöztettek, a hajamat pedig úgy vágták le, mintha csákó lenne a feje­men. Mindenki rajtam nevetett hazatelé a vonaton - emlékezik vissza. A fiúk szerint a guruló hátsó lábak miatt akkora zaj van a tehénfejben, mintha repülőgépen ülnének Fotó: Karnok Csaba Fotó: Segesvári Csaba SZABADTÉRI JÁTÉKOK ÍZÉCÉD \ idpM Augusztus 9., 10., 11., 12. JEGYÉRTÉKESÍTÉS: SZEGED Átrium, Kárász u. 9., T.: 62/541-205, ORSZÁGOSAN az Ibusz irodakban A Szegedi Szabadtéri Játékok a Budapesti Operettszínház és a Vereinigte Bühnen Wien közös produkciójában www.SZEGEDISZABADTERI.hu

Next

/
Thumbnails
Contents