Délmagyarország, 2007. július (97. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-28 / 175. szám

SZOMBAT, 2007. JÚLIUS 28. • VASÁRNAPI T V - M Ű S 0 R « 3 A szentesi család továbbra sem engedi, hogy gyerekeinek beadják a szurit Mégis kötelező a védőoltás Egy szentesi családban négy gyermeküket nem oltatták be a szülők, holott erre kötelezte őket a Legfelsőbb Bíróság. A kicsiket Szentesen egyik óvodába sem vették fel, közülük ketten magántanulók. A kötelező, életkorhoz kötött védőoltások beadása alkotmányosan indokolt, de biztosítani kell a jogorvoslatot - ez a lényege az AB-határozatnak. A védőoltásokkal kapcsolatban számos beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz (AB). A taláros testület júniusban kimondta: a gyermekek egészségének és a fertőző betegségek elleni védekezés érdekében alkotmányosan indokolt, hogy különböző életkorokban védőoltásokat adjanak be. A testület ugyanakkor megsemmisítette az egészségügyi törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint a védőoltást elrendelő határozatot jogorvoslat nélkül, azonnal végre lehet hajtani. Vagyis az oltás beadatására kötelező tisztiorvosi határozat ellen a szülők fellebbezhetnek. Másodfokon a régiós tisztiorvosi hivatal járványügyi osztályának vezetője dönt a kérdésben. - A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a szülő éljen a tiltakozás jogával - mondja dr. Tombácz Zsuzsanna. Az ANTSZ dél-alföldi régiójának járványügyi osztályvezetője szerint nagyon nehéz lesz határozatot hoznia ilyen ügyekben, hiszen nem tudni, mitől lehet a fellebbezés „alapos". - Egészségügyi problémák miatt, indokolt esetben eddig is volt lehetőség a védőoltások mellőzésére - hangsúlyozta. Úgy látja, a határozat nyitott egy kaput, amely után csak a bizonytalanság következik: perek sorozatát indíthatja el. Tombácz Zsu1 KÖTELEZŐ ES AJANLOTT OLTÁSOK Magyarország Franciaország Egyesült Államok BCG • • • Tetanusz (merevgörcs) • T • Diftéria (torokgyík) • T • Pertussis (szamárköhögés) T • • ! Gyermekbénulás T • A Haemophilus influenza • • A Kanyaró • • A Mumpsz • • A Rubeóla • • A Hepatitis B • • A = kötelező A = ajánlott • = csak veszélyeztetetteknek DM-grafika Forrás: HVG zsanna kijelentette: minél kevesebb az oltottak száma, az oltatlanok annál inkább veszélyeztetettek. Más a véleménye annak a szentesi családnak, ahol a felnőttek szerint nincs szükség a védőoltásra. Kiskorú veszélyeztetése miatt áll a Szegedi Városi Bíróság előtt a szentesi Cs. H. és B. Z. Négy gyermeküknek ugyanis nem engedték beadatni a kötelező védőoltásokat - vélelmezésük szerint azok károsak az egészségre. Védőjük úgy látja, az AB júniusi határozata esetükben nem jelent konkrét jogi előnyt, hiszen visszamenőIGEN - NEM A magyar kötelező és ajánlott védőoltások kiterjedt rendszerének köszönhető, hogy több halálos vagy életre szóló károsodással járó betegség (például torokgyík, szamárköhögés, gyermekbénulás, kanyaró, mumpsz) kórokozói nincsenek jelen, nem okoz járványt. Az ingyenes vakcina az alapfertőzéstől és a szövődménytől úgy védi meg a gyereket, hogy az átesne a betegségen. A kötelező védőoltás ellen érvelők szerint viszont a szülő joga sérül, mert nem választhat. Azt is nehezményezik, hogy kevés az információ a szövődményekről, a mellékhatásokról, miközben az oltások egy része csak 4-5 évig nyújt védelmet. Kiugróan magas Magyarországon a kötelező védőoltások száma - más európai országokhoz, illetve az Amerika Egyesült Államokhoz képest. NEM TUDJAK BEADATNI A kiskorúak veszélyeztetése miatt folyó büntetőügyben még nem született jogerős határozat, a Legfelsőbb Bíróság viszont már jogerősen kötelezte a szentesi szülőket a védőoltások beadatására. Az eljárást korábban a Csongrád Megyei Tisztiorvosi Hivatal kezdeményezte a szülőkkel szemben. Tombácz Zsuzsanna főorvosnő közlése szerint a rendőrség nem mutatkozott partnernek abban, hogy a szülőktől elvegyék a gyerekeket és beadassák nekik az oltásokat. leg nem alkalmazható. Rébeli Szabó Tamás szerint a taláros testület döntése lehetőséget ad, de a védőoltáskérdés ettől még szabályozatlan maradt. Az általa képviselt család minden fórumon tiltakozik a védőoltások ellen. Cs. H. és B. Z. gyermekeit nem vették fel Szentesen egyetlen óvodába sem, éppen a védőoltások elmulasztása miatt. A legnagyobb fiú, Dávid idén szeptemberben kezdi a harmadik évfolyamot a Petőfi-iskolában - magántanulóként. Húga, Lívia elsős lesz ugyanebben az iskolában a következő tanévben, szintén magántanulóként. Két kisebb testvérük otthon tartózkodik a család kajánújfalui tanyáján. Csizmadia Dániel teljesen megérti lánya döntését. A gyermekek nagyapja megkapta az oltásokat és szerinte szerencsés volt, hogy nem betegedett meg. Az Alkotmánybíróság határozatáról tőlünk hallott és helyesli. Szerinte egyre többen gondolkodnak hasonló módon, ő például nagyon sokat olvasott erről és „képben van": szerinte a védőoltások lényegében károsak az egészségre. BLAHÓ GABRIELLA A sors kihívása SZAVAY ISTVÁN Ha valami teljességgel elfogadhatatlan a számomra, hát a személyes szabadság bármiféle korlátozása bizonyosan az. Pedig ma is hányan, de hányan követelnék ilyen-olyan jogok korlátozását, olykor vad utcai tüntetéseken acsarogva másokra, másságra, tilalmakat, korlátozásokat követelve olyanokra, akik másként élnek vagy gondolkodnak, mint ők. Magam nem csak gyomorforgatónak, de veszélyesnek is tartom a személyi szabadság bármiféle korlátozását. Részint, mert ahol elkezdték, ott sosem volt megállás, részint pedig a korlátokból szükségképpen következő tespedés miatt. Mégis, van egy ártatlannak tetsző ügy, melyben számomra is elfogadhatatlan, a szabad döntés joga. Amikor a szentesi család úgy véli, a szabadság birodalmába tartozó jog eldönteniük, hogy gyermekeik megkapják-e az előírt védőoltásokat, legalábbis tévednek. És nem is a jelenlegi, szinte jelentéktelen veszélyek miatt, hanem a lehetséges hosszú távú következmények okán. Magyarország nem túl sok mindenben van a világelsők között, a védőoltásokat illetően azonban alighanem az élmezőnyben tartózkodunk. Ami mellesleg nem is olcsó mulatság, de ennek köszönhető, hogy jó néhány olyan járványos betegség is szinte ismeretlen az országban, mely az Egyesült Államokban sem megy ritkaságszámba, de néhány európai országban is elő-elófordul. Ott, ahol kevesebb a kötelező védőoltás. És ez csak a dolog egyik oldala. Az igazi veszély abban van, hogy egyes védőoltások kötelezőből ajánlottá tétele vagy elhagyása kaput nyit nálunk évtizedek óta elfeledett betegségek visszatérte előtt. így lopakodik újra közénk a tbc, feltámadhat a himlő, és ki tudja, mi még. És már ez is nagy baj lenne. Sokan csak legyintenek: a valaha halálos kórok ma már gyógyíthatók. Az esetek többségéhen valóban így van. Csakhogy amíg a vakcinák elenyésző arányú kivételtől eltekintve megmentenek bennünket a betegségtől magától, a már kialakult kór kezelésére alkalmazott antibiotikumok létrehozhatják azokat a mutáns baktériumokat, melyektől már valóban félnünk kell. Azaz a védőoltások elhagyásával önmagunk szabadítanánk magunkra az újabb gyilkos járványok idejét. Pedig addig jó, amíg az orvostanhallgatók csak a szakirodalomból és nem a klinikai gyakorlatból ismerik mondjuk a himlőt. Évtizedeken át nem tartottunk a fertőző betegségektől, manapság pedig újra bele lehet halni egy atipusos, mutáns baktériumtörzs okozta tüdőgyulladásba. Ez is arra figyelmeztethet, túl nagy tétben játszik a szentesi család, egy kicsit valamennyiünk kontójára. A védőoltások elhagyásával, relativizálásával a sorsot hívnánk ki magunk ellen. És általában nem a sors szokta a rövidebbet húzni. Milliárdos erdőtűzkár Az idén eddig 2400 hektár erdő égett le Magyarországon, kétszer akkora terület, mint az elmúlt évek átlagos 1000-1500 hektáros vesztesége. A kár mértéke a későbbiekben becsülhető fel, ám nagyságrendje a felújítások költségeivel együtt 4 milliárd forintra tehető. Az erdőkben, illetve erdőfelújításokban a szélsőséges időjárás, a szárazság és a hőségnapok is kiugróan nagy károkat okoznak. A gyors felmérés alapján a szárazság miatt mintegy 15 ezer hektár - csaknem 10 milliárd forint értékű - erdősítés semmisült meg eddig. f Átrajzoltuk a térképet a Kállay Liget lakóparkban! Újszegeden a Derkovits fasor folytatásában sorház, társasház és magánház építésére alkalmas magas színvonalúan közművesített telkek eladók 18.000,-Ft + ÁFA/m2-től. K A L L A Y T LIGET Szeged, Kölcsey u. 1-3. Tel.: 62 55-30-55 • Web: www.kallayliget.hu Ha jön a felszólítás, irtják a gyomot a szegediek Szentesnél és Makónál sok a parlagfű Parlagfűirtásra nemcsak felszólítást küld július elseje óta a hatóság, hanem meg is bírságolja a gondatlan ingatlantulajdonosokat. Szegeden egy hónap alatt 98 bejelentést kapott az önkormányzat az allergén gyomnövénnyel szennyezett belterületekről. Ácsné Gunda Judit az általános igazgatási iroda vezetője elmondta: 28 bejelentés nyomán egyelőre a tulajdonosokat azonosítják, további 27-et már levélben felszólítottak a gyomirtásra. 25 esetben pedig már helyszíneltek is, és tapasztalataik azt mutatják, hogy hatásos a figyelmeztetés. Három ingatlan gazdáját kellett eddig megbírságolni, azokon a magánterületeken el is rendelték a kényszerkaszálást. Szegeden eddig megközelítőleg tizenöt hektárnyi parlagfüves területet ellenőrzött a hivatal, a megyei külterületek gyomosságát vizsgáló vásárhelyi növény- és talajvédelmi szolgálat száz hektáron razziázott. Hódi László igazgató elmondta, harminckilenc esetben kezdeményeztek eljárást. Átlagosan a legkisebb mértékű, 20 ezer forintos bírságot szabták ki, mert kis földterületeket találtak parlagfűvel szennyezettnek. Ezek elsősorban elhanyagolt földek, tarlók. Tizenöt hektáron kényszerkaszáltattak már, főként szántók szélén. A megyében eddig Makó és Szentes környékén talált a hatóság parlagfüves területeket. Késik a parlagfű virágzása, a száraz forróság miatt még nem szória fertőző pollenszemeit. D.T. Problémás lehet a klinikai ügyelet Júliustól az uniós normák szerint kellene ellátni az egészségügyi intézményekben az ügyeletet. A szegedi klinikák egy részében emiatt ősztől súlyos gondok lehetnek, ugyanis kevés a szakorvos, a díjazás pedig több esetben csökkent. Heti hatvan óránál többet egyetlen közalkalmazotti státusban lévő orvos sem dolgozhat júliustól az uniós normák szerint. Mivel az egészségügyi átalakítás során sok szakembert bocsátottak el, és a betegellátás finanszírozása is jelentősen megcsappant, az új előírások betartása nagy kihívás elé állította az intézményeket. A szegedi klinikákon egyelőre még minden orvos közalkalmazottként dolgozik, mint azonban Kovács Ivántól, a klinikai központ stratégiai igazgatójától megtudtuk, szeptembertől több klinika is - a gyermek, a pszichiátriai és az onkoterápiás - „vállalkozó" orvosokkal látja el a napi munkát és az ügyeletet. A rendelet viszont rájuk is vonatkozik: a megbízási szerződéssel dolgozó orvosok sem végezhetnek napi 12, heti 60 óránál több egészségügyi tevékenységet. A közalkalmazottak pedig a heti 40 órás „normál" munkaidő mellett csupán 8 óra kötelezően elrendelhető többletmunkára foghatók. Emellett ugyan vállalhatnak 12 vagy 24 óra úgynevezett önkéntes többletmunkát is - ha erről megállapodnak a munkáltatójukkal. Erre azért lenne szükség, mert az állomány plusz 8 órás kötelezően elrendelhető többletmunka kerete több klinikán „kimerülhet" szeptemberre. Mint az igazgató megjegyezte, a kérdés csak az: vállalják-e az orvosok az ügyelettel töltött „önkéntes többletmunkát" az új díjazási tarifák szerint. Ügyelet után Illusztráció: Schmidt Andrea A korábban háromféle - csendes, normál és minősített - ügyeleti díjazást ugyanis az új jogszabály egyetlen kategóriába vonta össze. Ezzel a korábban kiemelt díjazást kapó, jellemzően sürgősségi ügyeletet ellátó intézmények - mint a traumatológiai, az aneszteziológiai és intenzív terápiás illetve a sebészeti klinika - orvosai kevesebbet kapnak az ügyeleti munkáért. Összevont ügyelettel azonban nem lehet spórolni a klinikákon, mert az ellátás magas fokú specializációja miatt egyik szakorvos sem képes elvégezni egy másik szakterületen dolgozó kollégája feladatát. A másik ok a széttagolt pavilonrendszer: az, hogy az egyes intézmények térben is messze vannak egymástól. T. R. MÍNUSZ NEGYVEN SZAZALEK - Míg Korábban alapilletményünk 110, most a 70 százalékát kapjuk az ügyeleti időszakra, ami többriyire kemény munkával telik - beszélt a bérkülönbségekről Pető Zoltán, az EDDSZ szegedi elnöke, az intenzív terápiás intézet aneszteziológusa. Szerinte a nagyjából 400 forintos nettó ügyeleti órabérért kevés szakember fog a kötelezőn felül önkéntes túlmunkát is vállalni szeptembertől. Úgy véli, ha az intézmények valóban betartják az uniós munkaidőkorlátot, nagy gondok várhatók az ügyeleti ellátásban.