Délmagyarország, 2007. július (97. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-27 / 174. szám

PÉNTEK, 2007. JÚLIUS 27. • AKTUÁLIS* 3 A bőség zavarában a pótfelvételizők A szegedi egyetemen 381 gólyával kevesebb A felsőiskolákba jelentkezők háromne­gyede szeptembertől gólya lehet, ám Sze­geden 381 diákkal kevesebb kap felvételi értesítőt, mint tavaly, de további 300 fia­tal okítását vállalná az itteni egyetem a nappali tagozaton. A vidéki egyetemek számára kedvezőtlen felvételi szisztéma negatív következményeit mérsékelheti a pótfelvételi. Aranyérmes a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) az idei felvételi adatok alapján abból a szempontból, hogy a legnagyobb (40 száza­lék) arányban itt nyertek felvételt az ide je­lentkezők. Bronzérmes viszont (a budapesti ELTE és a pécsi egyetem után) az összes je­lentkező (16 ezer 224) száma miatt. Az első körben Szegedre felvettek számánál (6556 fő) jóval kevesebb, összesen 4402 fiatal nyújtot­ta be jelentkezését Csongrád megyéből az or­szág valamelyik felsőfokú oktatási intézmé­nyébe. A nappali tagozaton állami támogatással elvégezhető alapszakok közül a legmaga­sabb szegedi pontszámmal a bölcsészek (BTK) büszkélkedhetnek: az ókori nyelvek és kultúrák - klasszika filológia szakirány­ra jelentkezőknek 140 pontot kellett elér­niük a bejutáshoz. A legkisebb, 78 ponttal a mezőgazdasági kar (MGK) mérnöki sza­kán tanulók indulnak a diplomáért. Siker­ként könyvelhető el viszont, hogy a tavalyi alacsony adatokkal szemben idén 126 mér­nököt képezhetnek Szegeden, a mérnökkar (MK) nappali tagozatán, állami támogatás­sal. Az idei felvételi ponthatár megállapítási módszer egyik veszteseként - inás vidéki egyetemekhez hasonlóan - az SZTE 381 nappali tagozatossal kevesebb gólyát fogad­hatott, továbbá kevesebb állami támoga­tást élvező helyet nyert, mint a múlt évben - tudtuk meg Homor Géza oktatási igazga­tótól. A Tisza-parti város egyetemének ka­pacitásai nem teljesen kihasználtak: a nap­pali tagozaton 500-600, a levelezőn ennél is több új jelentkezőt fogadnának. így az­tán olyan alacsony pontszámmal és oly sokféle lehetőséget kínál az SZTE a pótfel­vételin, mint még soha. Igaz, e második körből felvételt nyert diákoknak ki kell fi­zetniük a költségtérítést, de a legjobbak ­egy év után - átkerülhetnek az államilag támogatottakhoz, akiknek viszont másod­évtől ugyancsak fizetniük kell - képzési hozzájárulást. A hoppon maradt jelentkezők számára me­nekülési útvonal lehet a felsőfokú szakkép­zés is. E formában a tavalyi 390 felvettel Astra Clossic II 1.4 most verhetetlen áron: BTj FELVÉTELI PONTSZÁMOS „LEGEK" ^ Y A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN 2007-BEN Alapszak - nappali tagozat, államilag támogatott KAR Legalacsonyabb pontszám Szak Legmagasabb pontszám Szak ÁJK 108 munkaügyi és társadalom­biztosítási igazgatás 135 nemzetközi tanulmányok AOK -­133 orvos BTK 96 szlavisztika-bolgár 140 . ókori nyelvek és kultúra -klasszika-filológiai szakirány ESZK 107 egészségügyi gondozás és prevenció 113 ápoló és betegellátás egészségügyi gondozás és prevenció FOK •1'H ­133 fogorvos GTK 123 pénzügy és számvitel 128 gazdálkodás és menedzsment: kereskedelem és marketing GYTK -­127 gyógyszerész JGYPK 87 tanító 130 germanisztika-német nemzetiségi szakirány; társadalmi tanulmányok MGK 78 mezőgazdasági mérnők 110 vadgazdamérnök MK 102 mezőgazdasági' és élelmiszeripari gépészmérnök \ 119 élelmiszer-ipari mérnök r/ ry // TTK 79 fizika 105 s biológia ZMK 102 előadó-művészejüklasszikus orgona szakirány 127 előadó-művészőtirklasszikus mélyhegedű szakirány : Forrás: www.felvi.hu DM-grafika BÖLCSESZYESZTESEGEK - Kisebb lett a bölcsésztorta 25 százalékkal: a kormány hatezerről 4200-ra csökkentette a támogatott férő­helyek számát. Ez kiélezte a versenyt, és e szakokon minden korábbinál magasabb ponthatárokat eredmé­nyezett - magyarázza Almási Tibor. A szegedi bölcsészkar dékánja szerint az intézmények kapacitásának kihasználhatóságát és a jelentkezők esélyeit alapvetően befolyásoló újdonság mégsem a ponthatár, hanem az intézmények és a hallgatók által mindeddig ismeretlen szakos kvóta. Ez ugyanis a fővárosi intézmények­nek kedvezett, akik abszolút nyertesei a rendszernek: például angol szakon az ELTE 268 államilag támoga­tott és 8 költségtérítéses helyet szerzett, ezzel szemben az SZTE 95-öt és 22-t; francia szakon az ELTE 71 ál­lamilag támogatott és 3 költségtérítéses párosításával szemben az SZTE 8 és 3 számpárja még jobban mutat­ja, miért minősíthetők az új rendszer veszteseinek a vidéki egyetemek bölcsészkarai. szemben idén máris körülbelül 500 fiatal folytatja a szegedi egyetemen a tanulmánya­it, de itt is maradtak üres helyek. A 32 ilyen szak közül a legtöbb a pedagógusképző karon, (JGYPK) indul (például idegen nyelvi levele­ző), de a gazdaságtudományi és az egészség­tudományi kar hallgatói között is lesz, aki él e továbbtanulási lehetőség előnyeivel. Ho­mor Géza szerint a pótfelvételizőknek sem árt tudniuk, hogy e második körben csakis a felsőfokú szakképzésben lesznek államilag is támogatott szakok, miközben a legjobbak in­nen átléphetnek az alapképzésre, illetve az itt tanulóknak nem kell képzési hozzájárulást fizetniük. Ú. I. Vidékellenes (le) rablás UJSZASZI ILONA Kiegyensúlyozott ponthatárokról, jóllakottan elégedett budapesti egyetemekről szólnak a hírek szerda este, a felvételi ponthatárok nyilvánosságra hozatala óta. Megértő módban részletezik: négy jelentkező közül háromból hogyan lett gólya. A nyilatkozók a most először alkalmazott vonalhúzási módszer számítógépes al­-goritmusairól fecsegnek. Beszélnek és beszélnek, s ezzel elfedik a lényeget. Azt, hogy az állam milyen trükkökkel vonul ki a felső­oktatás támogatásából. De azt is, hogy az oktatáspolitika meny­nyire vidékellenes. A kormány eleve hatezerrel csökkentette az idei, állami tá­mogatású hallgatói létszámkeretet. Aztán - munkaerő-piaci igényekre hivatkozva - kevesebb hallgatót engedett a bölcsész, az agrár, a jogi és a pedagógusképző szakokra. Többen kerül­hettek be a preferáltnak mondott műszaki és természettudo­mányos területre. Ám az állam által részben finanszírozott és a költségtérítéses képzésben részesülők arányát kifejező kvótát az oktatási tárca szerdáig titokban tartotta. Ezért érte váratla­nul és fölkészületlenül a vonalhúzási trükk a vidéki intézmé­nyeket. Az új módszer a fővárosi egyetemeknek és főiskolák­nak kedvezett: lerabolták az állami finanszírozású helyek zö­mét. A nagyobb vidéki egyetemek 20-30 százalékos veszteséget szenvedve kevesebb hallgatót fogadhatnak, mint ahány okítá­sára készültek. A kisvárosi főiskolák még rosszabbul jártak: el­kezdődött haldoklásuk. Magyarország kicsi ahhoz, hogy hetvennél is több felsőokta­tási intézménye legyen. De az alacsony presztízsű képzőhelyek megszüntetésének álságos módja a fiatalokra mutogatva olyas­mit nyilatkozni, hogy „a jelentkezők a legjobb intézményekbe törekedve magukkal vitték a támogatott helyeket" - s ezzel a jövőt. A versenyre hivatkozva ugyanis nem az intézmények minőségét mérték össze. Inkább arról van szó, hogy az oktatás­politikusok nem építettek he fékeket az új felvételi rendszerbe, így e terepen hagyták hatni az egyetemeknek otthont adó vá­rosok közti különbségeket. Évszázados történelmi és közel­múltbeh társadalmi okai vannak annak, hogy Magyarországon a főváros vonzóbb a regionális központnál - közlekedési és inf­rastrukturális előnyei miatt, meg hogy ennek nyomán kiala­kult a közvélekedés: Budapesten jobbak az életesélyek egy fia­tal pályakezdő számára is. E torzulás erősítése helyett a politi­kának az országon belüh kiegyenlítődést kellene támogatnia, vagyis tudatosan erősítenie kellene az olyan regionális közpon­tok, mint Szeged, Pécs vagy Debrecen szerepét. E városokban viszont a zászlóshajó az egyetem, amit nem kellene meglékel­ni és süllyeszteni. Égbeszökő tojásárak A kánikula miatt drasztikus mértékben emelkedhet Magyar­országon a tojás ára, elérheti akár az 50 forintot is darabon­ként a Magyar Tojóhibrid-te­nyésztők és Tojástermelők Szö­vetsége szerint. A szövetség a drágulás egyik legfontosabb oka­ként hozza fel, hogy a rendkívüli és hosszan tartó hőség legalább 20 százalékkal csökkentette a to­jótyúkállomány termelését. Mindez azt jelenti, hogy a szoká­sos heti 18 millió tojás helyett csak 14,4 millió tojás jut a piac­ra. Ez a mennyiség pedig már csak a fele az ország uniós csatla­kozása előtti időszak kínálatá­nak. Most egész Európát, sőt a világ más részeit is sújtja a gabo­na drágulása, esetenként hiánya, így a más takarmányok ára is fel­szökött. A tojás önköltsége már 18 forint. Ft-tól* Megyénkben közel 15 milliárd forintot lehet elkölteni víztározóra, utakra, Mars térre Megnyitották az uniós pénzcsapot Hitelre történő vásórlós esetén további kedvezmény! Egy elismerten megbízható klasszikus Opel most kihagyhatatlan akciós áron! Astra Classic II 1.4-es ötajtós változatban 2 499 000 Ft. Akciós, gazdag felszereltségi csomaggal 2 699 000 Ft. * Az ajánlat a 2007. augusztus 30-áíg megrendelt gépkocsikra érvényes. Fogyasztás (vegyes): 4,6-7,01/100 km, COz -kibocsátás (vegyes): 124-167 g/km. Ha Opeit szeretne, egy helyen keresse: Opel Rupesky 6728 Szeged, Fonógyári út 2-4. Tel.: 62/558-400 www.opelrupesky.hu Folytatás az 1. oldalról A „kiemelt" progra­mokkal kapcsolat­ban Sándor Klára tegnapi sajtótájé­koztatóján azt is el­mondta: a szegedi Biopolisz-projekt nem ezek közé tar­tozik, az majd egy másik, a pólusvá­rosoknak fenntar­tott csomagból jut­hat támogatáshoz. További előkészí­tésre visszaküldték a feladónak a szege­di Mars téri projek­tet, az újszegedi für­dőkomplexum ter­vét és a vásárhelyi kulturális városre­habilitációs progra­mot. A kormány ezeket is támogatni kívánja, de a pro­jektgazdáknak még egy kört kell futni­uk. A Mars téren megépülne a nagy­csarnok a jelenlegi őstermelői piac he­lyén, rendeznék a területet, múzeum­má alakítanák a A vásárhelyi Tornyai-múzeum új épületszárnnyal bővül majd Fotó: Tésik Attila 500 MILLIÁRDOT OSZTOTTAK SZÉT Szerdán döntött a kormány az Új Magyarország fejlesz­tési terv akcióterveiről, amelyek alapján az elkövet­kező hónapokban összesen 2800 milliárd forint értékű fejlesztés kezdődik el, rész­ben pályázati úton, részben pedig kiemelt projektek ré­vén. A kormány ennek ré­szeként most döntött össze­sen több mint 500 milliárd forint támogatási értékben 271 kiemelt projekt támo­gatásáról is. Ezek közül 191 esetén 6 hónapon belül meg lehet kötni a szerződést, 80 esetében pedig a projekt tá­mogatott ugyan, de átdolgo­zásra van szükség, így újabb döntés novemberben születhet róluk. mázsaházat 1,3 mil­liárdért, az újszegedi fürdőkomplexumra pedig 5 milliárdot szeretne kapni a vá­ros. F.K. LAZAR: VÁSÁRHELY A DÉL-ALFÖLD KULTURÁLIS ES MUVESZETI KÖZPONTJA LESZ - Az Új Hódmezővásárhely programom része a belvárosban található kulturális és művészeti intézmények reha­bilitációja, felújítása. Ehhez kapcsolódóan, magánerőből egy kétmilliárd forint értékű ingatlan is épül a Hódi Pál utcai jelenlegi üres telekre. Ha mindez megvalósul, akkor Hódmezővásárhely a Dél-Alföld kulturális és művészeti központjává válik. A győztes pályázatunkat ezért tartom óriási sikernek - mondta lapunk érdeklődésére Lázár János vásárhelyi polgármester, országgyűlései képviselő.

Next

/
Thumbnails
Contents