Délmagyarország, 2007. július (97. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-26 / 173. szám

Három óra repülés Budapestről ebbe a kis földi paradicsomba, igazán nem hosszú idő. A Malév mindent megtesz, hogy „kipihenten" induljunk 23.30-kor Larnacába. Arra is gondoltak, hogy időben induljunk vissza, hajnali 4 óra 10-kor, hogy időben, „kipihenve" tudjunk munkába menni de ez legyen a legnagyobb gondunk. Ciprus minden évszakban az élmények szigete, persze sok függ tőlünk is, mennyire vagyunk kíváncsiak felfedezni Kiproszt, ahogy a ciprusiak a szigetüket hívják. A Földközi tenger harmadik legnagyobb, 12 ezer négyzetkilométeres szigete csupán 1960-ban lett független ország. Tízezer éves történelme alatt számos kultúra vert itt gyökeret és számos hatalom tartotta megszállás alatt. Sőt tartja a mai napig. A törökök 1974-ben foglalták el az északi részt, ami a ciprusiak számára azt jelentette, hogy jóformán nulláról kellett újjáépfteniük az addig elmaradottabb, déli partokat. Mi tagadás, hatalmas sikerrel. „Az idegenforgalom szem12 EZER MAGYAR Ciprus egy lakosra számítva a legtöbb külföldi turistát fogadja a mediterrán országok közül. Ács Viktória, a Ciprusi Idegenforgalmi Hivatal magyarországi vezetője nem kis büszkeséggel tudatja velünk, hogy évente több mint 12 ezer magyar turista utazik Ciprusra, a fejlődés pedig dinamikus, hiszen évente több mint 10 százalékkal nő az érdeklődés a szigetország iránt. Cipruson kalandozva ne csodálkozzunk, ha magyar ENSZ-katonákkal, vagy katonalányokkal futunk össze, akik megbecsült tagjai az itteni rendfenntartó erőknek. A szerelem szigetén, Cipruson A Délmagyarország és a Délvilág világjáró melléklete V 2007. július 26. Egy sziget Európa, Ázsia és Afrika határán. Az antik görög kultúra egyik központja, a világ első keresztény országa, manapság pedig az egyik utolsó kettéosztott állam a földön. Ezt a szigetet - ahogy mondják - az isten jókedvében teremtette, a tenger csókolja, színes habok ölelik körül, olajligetek, narancsültetvények, kánaáni kertek, vadvirágszőnyegek borítják. Igazi mediterrán bujaság. Kék ege őszig sohasem borul el, a források partján úgy érezzük, nimfák kacagnak ránk, a napfénytől szikrázó télen a havas csúcsok a „halhatatlanok", az „örök istenek" képzeletét sugallják. Ez Ciprus. pontjából a megszállás után hirtelen kellett felfejlesztenünk a déli részt. Az északi részen olyan műemlékek, épületek maradtak, amelyek turisztikai szempontból igencsak vonzók. Mára a GDP-nk 20 százalékát a turizmus adja. Évente több mint 2 és fél millió külföldi érkezik hozzánk. A turisták 85 százaléka az Európai Unió tagállamaiból jön. Ebből is látszik, hogy nincs még egy ország Európában, amely enynyi turistát fogadna. Az egy évben idelátogató külföldiek száma több mint háromszorosa a 700 ezer fős lakosságnak" magyarázza Antonisz Michailides turisztikai miniszter. Az arannyal átszőtt reggeli napsugár üdvözöl bennünket a ciprus villages - amit magyarul talán falusi turizmusnak lehetne mondani - egyik édes kis falujában Tochniban. Megvan annak is a romantikája, ahogy turistaként, reggel biciklivel vagy lovon „közlekedve" szedhetünk narancsot, majd kipréselve, mint aki jól végezte dolgát, a teraszon ülve, nézzük a távolban az azúrkék tengert mintegy arra várva, hogy kibukkanjon Aphrodité a számtalanszor megénekelt sziklák közül. De így van ez akkor is, amikor hivatalos küldetésben egy filmet forgattunk. Bepillanthatunk e csodás festői környezetben lévő falvak romlatlan, eredeti kultúrájába. Olyan falvakba, ahol szinte megállt az idő. A népszokások, a kézművesség és az iparművészet pedig még mindig a mindennapi élet szerves része. Megismerhetjük a vidéki élet mindennapjait az olívasajtolástól - az olívaszüret novembertől márciusig tart Cipruson - kezdve a híres halloumi sajt készítésééig. Egy tradicionális ciprusi reggeli nem létezik friss halloumi kecskesajt, paradicsom, olívabogyó, uborka és házi kenyér nélkül. Tochni, ahol vagyunk, egy kis mézeskalács falucska Larnaca és Limassol között. A dombok közé épült település kőházaival övezett szűk utcáin eljuthatunk a Szent Eleni templomhoz, majd a főtérhez érve megfigyelhetjük egy kávé kíséretében az itt élő barátságos emberek életét. A tengeri sportok kedvelőinek szinte földi paradicsom ez a sziget. Még a téli hónapokban is nagyon kellemes az éghajlat, és a napsütést is ritkán zavarja meg egy-egy rövid zápor. Egy évben több mint 300-ra tehető a napsütéses napok száma. A táj rendkívül változatos, aranyfövényű, kristálytiszta vizű strandok, termékeny síkságok, dombvidék, magas hegycsúcsok, például az A görög mitológiában a szerelem istennője a tenger habjaiból született, és egy kagylóhéjon sodródott a ciprusi partokig. A helybéliek szerint ez Pafostól délre Petra tou Rooumiou mellett történt, melyet ma Aphrodité sziklájaként emlegetnek. Nem árt pár szót megtanulni görögül. Kalispéra - jó napot kívánok, vagy efharisto - köszönöm szépen. 1952 méter magas Olimposz. A rövid tél folyamán a magasabb hegyeket hó borítja, így Cipruson nem csak vizisíelni lehet. Ki gondolta volna: Ciprus a mediterrán országok e^rik legfontosabb síparadicsoma. Egy kis kincsestárat rejt ez a sziget fatetejű, ikonokban és freskókban gazdag templomaiban. A borút a Limassol és Pafosz fölötti részen terül el, a természet út elvisz bennünket a larnakaí repülőtérről a Greco-fokig, majd fel a hegyekbe, és onnan le az Akamasz-félszigetre. Az antik úttal átélhetjük a kőkori életérzést, képzeljük el a régi Kition városállamot virágkorában, amikor a sziget legfontosabb kikötője és a rézkereskedelem központja volt, vagy járjunk a szerelem és szépség istennőjének a lábnyomai útján, aki Ciprus szigetének védője is egyben. De mehetünk a keleti úton is, induljunk el a hófehér homokos Agia Napáról Larnakába, majd onnan Lefkarába, ami a csipkekészítés és ezüstművesség fellegvára. Nicosiát, a fővárost ne hagyjuk ki, és ha már ott vagyunk, nézzünk át a török részre, ami egy egészen más világ. VARGA LÁSZLÓ INFORMÁCIÓ: WWW.CYPRUS.HU Horvátországban a britek költik a legtöbbet A külföldi turisták horvátországi tartózkodásuk során átlagosan 48,91 eurót költenek el naponta, a britek a legtöbbet, ők 115 eurót szórnak el. A horvátországi idegenforgalmi intézet közvélemény-kutatást végzett, 4476 külföldi turistát kérdezett meg horvátországi költéseikkel kapcsolatban. A felmérésből kiderült, hogy a különböző országokból érkező turisták átlagos napi költése igencsak eltér: míg a britek 115, a franciák 100 eurót, addig az olaszok 55, a németek 52, az osztrákok 52, a hollandok 46 eurót adnak ki naponta, őket némileg túlszárnyalják a magyarok, akik 47 eurót költenek. A szállodában megszálló vendégek 80,17, a magánszállást választók 44,9 eurót fizetnek egy éjszakáért. A kutatás eredményeit összesítve kiderül: egy külföldi turista napi szinten szállásra 17,64, étkezésre 15,29, italfogyasztásra 5.23, vásárlásra 3,33, sportra és kirándulásokra 4.24, kultúrára és szórakozásra 2,58 eurót költ el. Kempingezhetünk is a Hortobágyon A Hortobágyi Nemzeti Park területén pásztormúzeum, kézműves udvar, kisvasút, turistaház és kempingező hely is várja a látogatókat. MUNKATÁRSUNKTÓL A Tisza-tavon a tavaly tavasszal megnyílt látogatóközpontban ökoturisztikai programok gazdag kínálatából válogathatnak az érdeklődők. Émellett konferenciaterem, oktatóterem, információs iroda és ajándékbolt, valamint a környék népi mesterségeiről képet nyújtó kézműves udvar várja a látogatókat. A hortobágyi pásztormúzeum új kiállítása a 19-20. század fordulójának pásztoréletébe nyújt betekintést az érdeklődőknek élethű bábukkal kialakított élőképek, terepasztalok, vetítések, hanganyagok segítségével. Az egykor halászati célokat szolgáló keskeny nyomtávú vasúti pálya rekonstrukciójával lehetővé vált, hogy a turisták a halastavi kisvasúton eljussanak a távolabbi, madárban gazdagabb tavakhoz. A kétszintes, 34 fő befogadására alkalmas Fecskeház erdei Iskola európai uniós támogatással valósult meg. Az új létesítmény elsősorban diákcsoportokat fogad, az épület az erdei iskolai időszakon kívül turistaházként funkcionál. Az épület mellett egy 20 fős kempinghelyet is kialakítottak.