Délmagyarország, 2007. július (97. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-02 / 152. szám

• AKTUÁLIS" 5 Hordószámra hordják haza a kutak vizét Városi közkifolyók magáncélokra Nyáron csúcsra jár a több mint száz szegedi közkifolyó. A hálózatról üzemeltetett közterületi kutakat nemcsak ivóvízként használják, hanem sokan ezzel locsolnak és főznek is. Szeged területén jelenleg 112 közkifolyót üzemeltet a Szegedi Vízmű, ez azt jelenti, némi túlzással, hogy minden második-harmadik utcasarkon találni kültéri kutat. A városban ezeken kívül 27 ivókút is működik, ezeket a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. üzemelteti. Utánajártunk, vajon használják-e, kik és mire - a közkifolyókat? Mustránkat Móravároson kezdtük. A Móra utcában három kutat is találtunk, ám hiába időztünk valamennyinél legalább negyed órát, egyiket sem használták. Néhány saroknyira, a Remény utcában ugyanez volt a helyzet, a kutak magányosan várták, hogy végre vizet pumpáljanak belőlük - hiába. A rókusi városrészben viszont, a Hunyadi tér környékén, több kútból is folyt a víz. Az Árvíz utTÍZEZER KÖBMÉTER FELETT m Szeged 112 közkifolyójából tavaly összesen 10 ezer 510 köbméter vizet használtak. A legtöbb közkifolyó mérővel van ellátva. A többi esetében az összesített vízfelhasználás megállapítása számítással történik. A közkifolyók esetében a számlát az önkormányzat rendezte. Akadnak, akik csak a szomjukat oltják a köztéri kutak vizéből Fotó: Schmidt Andrea ca sarkán Török Bálintné éppen két vizestartályt és egy locsolókannát töltött tele. A rokkantnyugdíjas asszony nyolc éve lakik a környéken, de csak alig néhány hónapja fedezte fel a kifolyót. - Locsolásra és mosogatásra használom a vizet, de főzni nem merek vele - mondta, miközben az egyik kezével a vizet pumpálta. Egy fordulóval húsz litert tud hazavinni, ezért naponta ötször-hatszor fordul. - A háromhavi számlán öt-hatezer forintot is spórolok, ami rengeteg ahhoz képest, hogy harminc év után összesen 23 ezer 60 forint nyugdíjat kapok - árulta cl a spórolás okát. Megtudtuk tőle, hogy sokan viszik az ingyenvizet. Akadnak olyanok is, akik húzós kocsival, hordószámra hordják haza. Néhány perccel később két fiatal a kutyáját itatta ugyanennél a kútnál. A blöki nagyokat nyaldosott a vízből, a fiúk azonban nem kortyoltak. A csahos gazdája, Szentesi Norbert gyakran megáll ennél a kútnál, hogy a négylábúja kibírja hazáig a trappolást. Norbi barátja, Balogh Ádám maga is gyakran kortyolgat a kút vízéből, miközben Tarjánból hazafelé tart. Egy sarokkal arrébb, az Öthalom és a Francia utca kereszteződésénél egy férfi mosta az arcát. Kerékpárral jár be a városba Sándorfalváról, így a több mint tíz kilométeres kerekezés után ráfért a frissítés. - Őrült meleg van, gondoltam, megmosom az arcom, de nem ittam a vízből, mert nem jó az íze - állította Kun Szabó József. Győzködtük, hogy a kút a vízhálózatra van kötve, nem lehet baj a víz minőségével. Végül, némi unszolásra mégis kortyolt néhányat. - Tényleg iható, Sándorfalván sokkal rosszabb minőségű - tette még hozzá a bútorasztalos férfi. Gyorsan tele is töltötte a félliteres műanyag palackját, hogy legyen nála kéznél folyadék, ha megszomjazik. HORVÁTH LEVENTE Félmilliárd forintból újjászületik a Szent István téri szecessziós palota Eltűnik egy szégyenfolt Jövő tavaszra helyreállítják a Szent István tér sarkán álló lepusztult szürke lakótömböt. Az idén kilencvenöt éves Móricz-ház kétszer cserélt gazdát az utóbbi hónapokban. Új tulajdonosai, miközben üzleteket, irodákat, lakásokat építtetnek, jó néhány meglepetéssel szembesülnek. MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi önkormányzat tavaly nyáron adta el a Szent István tér és a Szent Mihály utcai sarkán álló lepusztult szürke műemlékpalotát 126 millió forintért a fővárosi székhelyű Metty Kft -nek, felújítási kötelezettséggel. Az 1640 négyzetméter alapterületű házról a cég vezetője akkor elmondta: az aljába bankot terveznek, fölé lakásokat. Aztán csend borult az elhanyagolt szecessziós épületre. Átadták ősszel a felújított Szent István teret, nemrég a kispiacot is. Az ütött-kopott saroktömböt a minap vették birtokukba az építők. A Szent Mihály utca 9. szám alatti Móricz-házat a budapesti székhelyű Első Magyar Beruházási Zrt. vásárolta meg a Metty Kft -től, és külön céget alapított a felújítására Móricz-ház Kft. néven - tájékoztatott a részvénytársaság egyik név nélkül nyilatkozó vezetője. (A cég másik szegedi beruházásáról a napokban írtunk: a Gabona Transz Zrt.-nek építtet a Kálvária sugárúti ipari parkban két és fél milliárdért agrárfeldolgozó bázist.] A vételárral együtt félmilliárd forintot költenek a Móricz-házra. Eleget tesznek felújítási kötelezettségüknek, kívül-belül korszerűsítik a műemlékpalotát, eladásra. A korábban említett bankkal nem sikerült megállapodniuk, helyette alul három üzletet alakítanak ki, fölötte három irodát, három emeleten pedig kilenc lakást építenek. A tizenkét emelett lakás, illetve iroda közül hét már elkelt. Szegediek dolgoznak a Móricz-ház rekonstrukcióján. A beruházó Hajós Tibor építész-tervezőt bízta meg, hogy az eredetileg 1910-ben Raichle József Ferenc által tervezett és két év alatt fölépített szecessziós ékszerdobozt újraélessze, a kiviteli munkákat a Ferroép Zrt. végzi. A renoválás kutatással kezdődött, sok a homályos részlet. Kérdéses például az egykori megrendelő személye, mert felmerül Móricz József posta- és távírdatiszt neve mellett bizonyos Faludié is, aki óvóhelyet rendezett be itt, sőt felbukkan a Pillich család nyoma is. Hajós Tibor elmondta, nem egyeznek a fennmaradt alaprajzok a megvalósult épületével, nem találták meg a homlokzat eredeti színét sem. A földszintből alagsor lett, mert a teret föltöltötték, emiatt Régi felvétel híján kép a közelmúltból: ilyen volt a Móricz-ház Fotó: Frank Yvette ha belépünk, lefelé vezet az út. Gázzal világítottak, megvannak a csövei, de a cserépkályháknak, amikkel fűtöttek, nyoma veszett. Akárcsak a liftnek, amit ugyan beterveztek és oda is szállítottak, de nem szeréltek be. A szerkezetnek pedig a második világháború idején lába kelt. Az ötvenes években az ingatlankezelő vállalat kis bérlakásokra szabdalta MAJOLIKA JELLEMZI A MESTERT Raichle József Ferenc (1869-1960) vajdasági építész, tervező mindössze öt éven át élt és dolgozott Szegeden 1907 és 1912 között. Lechner Ödön mellett az ő épületeit jellemzik leginkább a Zsolnay-majolikadíszek. Építésvezetője volt a Vörösmarty utcai iparkamara székháznak (később Bartók művelődési ház) és a rókusi templomnak. Ő tervezte a Scháffer-házat a Gyertyámos utca 4.-ben, a Vastagh-házat a Bercsényi utca 17.-ben, a kiskörúti Gróf-palotát, és saját családjának álmodta meg a mai Ságvári-gimnázium sarki tömbjét, amely az idén kapott műemléki védelmet. Szegedről elkerülve már csak katonai létesítményeket tervezett. Tarjánban egy háztömbnyi lakó nem tud a lakása közelében megállni Kitaposott autóút a parkon keresztül a nagypolgári otthonokat, lemeszelték a színes falakat, bevakolták az eredeti homlokzatot, nem kímélve a majolikadíszítéseket sem. Ezeket állítja most vissza a Ferroép Zrt. Eredeti nyomok híján a Móricz-ház külsejét Szögi László színdinamikai szakmérnök „sivatagi vörösben, leheletnyi sárgás árnyalattal" állapította meg. Nemesi Pál, a kivitelező vezérigazgatója elmondta, cserélik a borzasztóan lepusztult födémeket, a tetőt, eltüntetik a „lichthofokat", a cselédvécéket, hogy komfortos új lakásokat alakíthassanak ki - jövő március végére. Panorámaliftet szerelnek be, újragyártatják a homlokzati és kerámiadíszeket. Egyetlen kis belső szobát restaurálnak teljesen az irodák emeletén, ahol a legtöbb festett faldekoráció megmenthető. Védik a plébániát Vannak a kutyások és a nem kutyások, továbbá vannak az autósok és a nem autósok. Tarjánban a Piroska téren az előbbiek azt sérelmezik, hogy az utóbbiak a parkon és a játszótéren vágnak át a gépkocsikkal, és a füvön várakoznak. A tanulság: ha lenne elegendő parkoló, nem lenne probléma. A Budapesti körút 8-16. számú ötszintes szalagházban annyian laknak, mint egy kisebb baranyai településen. Közel kétszáz családnak, ha optimisták vagyunk, 60-80 autósnak nincs hol parkolnia, mivel negyven évvel ezelőtt nem gondolkodtak előre a tervezők. A ház előtt, a körúton ugyanis tilos megállni, az épület mögött pedig, a Hüvelyk és a Szamos utca által határolt területre, a Piroska térre parkot, játszóteret építettek. Az autósok legközelebb kétszáz méterre, vagy a Szamos utcában, vagy a Csongor téren állhatnának meg, ha a fejükre ejtették volna őket. De nem ejtették, így szépen áthajtanak a parkon, a már jócskán kitaposott nyomvonalon a házig, ott kipakolják a nehezét, a zsák krumplit és a bevásárlókocsi tartalmát, s vagy maradnak, vagy visszavonulnak. Ezeket az autósokat nagyon nem szeretik azok, akik gyerekre vigyáznak, mint például az egyik kezével babakocsi-fogantyút, a másikkal pórázt tartó nagypapa sem, aki szerint nincsenek biztonságban az autósoktól. Nevét nem mondta, nem akar háborút, mint ahogy a 16/A számú ház földszintjén lakó nő sem. Pedig még azt is megmutatta felháborodásában, hogy éjszakánként a Budapesti körút felől feljönnek a kocsik a járdára, s az ablak alatt, a zöldben állnak meg. Természetesen csak név nélkül volt hajlandó nyilatkozni. Kató Sára viszont, aki a 12/B-ben lakik, elmondta, hogy ez egy Autó a tilosban. Sokan vágnak keresztül a zöldön Fotó: Frank Yvette lehetetlen helyzet. Nem jó, hogy a parkban állnak az autók, de megérti, évente egyszer-kétszer ő is kénytelen ilyen lépésre vetemedni. Beszéltünk egy házaspárral is, akik éppen nehéz csomagokat cipeltek - de nem messziről, csak a közeli áruházból jöttek. Elmondták, korábban ők is tartottak autót, és kínszenvedés volt a parkolás. Azt még csak elnézi a többi lakó, ha mentőt kell hívni, vagy költözés miatt állnak a parkba a kocsik, de amúgy felháborítónak tartják. Információink szerint a közterület-felügyelők is elnézők, egyrészt ismerik a problémát, másrészt a tettenérés is nehéz. Más lenne a helyzet, ha a Stefániára, vagy a Széchenyi téri zöldbe hajtana be egy autós. Tarján viszont nincs szem előtt. F.K. MAJD HA ATEPIT1K Beszéltünk Kenyeres Lajossal, a terület önkormányzati képviselőjével, aki elmondta: egy javaslat szerint fémcsövekkel le lehetne zárni a parkot, hogy ne hajthassanak be az autók, ezt azonban a környezetgazdálkodási kht. nem helyeselte. A kerítés akadályozná a mozgásukat, a fűnyírást. A képviselő szerint: majd amikor ez a terület is sorra kerül a tarjám rekonstrukcióban, az átépítésnél figyelembe veszik a lakók panaszait. Csaknem két éve uniós és városi támogatással újult meg a makó-újvárosi templom tetőzete. Az . épület állapota azonban azóta sem javult, ma már a templom teljes rekonstrukcióra szorul a plébániával - tájékoztatott Varga Attila plébános, aki kérte: az egész épületegyüttest helyezzék védelem alá. - Pontosan még fel sem mértük, hogy mekkora beruházásra lenne szükség, a helyzetről sokat elárul, hogy évek óta folyamatosan feláznak a falak, amit nem indokolna a százéves kor sem, hiszen jó pár, ennél is idősebb plébánia áll a környéken, és egyik sincs ilyen rossz állapotban. Persze a műemléki védelemnek vannak hátulütői is, hiszen így mindennemű változtatáshoz az illetékes hatóság beleegyezését kell kérni, de meg kell próbálni, hiszen nagyon fontos, hogy a hitéletet ne ilyen rossz körülmények között kelljen megélnünk foglalta össze a plébános. A város képviselő-testülete védelem alá helyezte a a plébánia épületét is. A kezdeményezést támogatta a város építészeti szakembere, Varga Imre. Amenynyiben a testület rábólint, szeptember elsejével kerül védelem alá az egész épületegyüttes.