Délmagyarország, 2007. július (97. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-25 / 172. szám

SZERDA, 2007. JÚLIUS 25. "MEGYEI TÜKÖR" 7 •^NNÉGYTAGÚ CSALÁD NYÁRI ÉS TÉLI I)KIADÁSAI (3 HÓNAP/EZER Ft) NYÁR TÉL Strandbelépő 60 J Fűtés 36-45 Pluszbenzin 20-30 Pluszbenzin 8-10 Klímahasználat 6 Autóápolás 5 Kerti medence 12-15 Szánkó, síléc 15-20 Strandcikk 10-12 Síruha 10-20 Napszemüveg 8-20 \ Vitaminok 6-15 Lábbeli 24 Lábbeli 40 Üdítők, fagylalt, sör 20-40 Üdítő, sör 15-20 Összesen 160-207 \ ; Összesen 135-175 Forrás: DM-gyűjtés DM-grafika Nyáron a nap fűt be, nem a Dégáz, szinte nem is kell ruhát venni magunkra, és ebéd he­lyett jól el lehet lenni egy szelet dinnyén vagy egy liter ásvány­vízen. Ez azonban csak a lát­szat: a nyári hónapok ugyanis jobban megterhelik a családi költségvetést, mint elsőre gon­dolnánk. Azt mondta egy ismerősöm, aki családjával hazai kolbásszal és sörrel dúsított szolid tízna­pos nyaralásról ért haza Görög­országból, hogy sikerült 400 ezer forintnak búcsút monda­nia. „Kezdhetek gyűjteni a jövő évi nyaralásra" - jegyezte meg azt érzékeltetve, hogy a nyár nem tett jót a családi költségve­tés egyensúlyának. Ismerősöm azonban azzal nem számolt, hogy augusztus végéig további tízezreknek fog apródonként búcsút mondani. A nyár ugyan­is nyaralás nélkül is többe ke­rül, mint a tél. Télen az átlagos négytagú csa­lád a fútésszámlán kesereg: a gáz­áremelés óta átlagosnak mondott lakásukban havonta 12-15 ezer forint válik füstté, vagyis három hónap alatt - a nyárral való köny­nyebb összevetés kedvéért egy ne­gyedévet veszünk alapul - 36-45 ezer forinttól köszönhetnek el. A forró hónapokban legalább a fű­tésszámlát meg lehet spórolni, gondolják többen, egészen addig, amíg össze nem adják, mire megy el szinte számolatlanul a pénz a kánikulában. Ha csak azt nézzük, hogy a gyerekekkel egy nyáron legalább havonta négyszer stran­dolni megy a család, a belépőkre minimum 60 ezer forintot hagy­nak ott. (Felnőtt strandjegy eseté­ben 1600, gyerekbelépőnél 800 forinttal számoltunk.) Az összeg jóval meghaladja a háromhavi, magasnak gondolt fútésszámlát. Horrorisztikus lehet az üdítő-, fagylalt- és sörszámla is három hónap leforgása alatt, s hiába kal­kuláltunk mérsékeltebb fogyasz­tással, 20-40 ezer forintra jött ki a családi kiadás, szemben a téli 15-20 ezerrel. Nyáron többet mozgunk az au­tóval is, kiruccanunk a városból, gyakrabban látogatjuk meg a nagyszülőket: a benzinre költött többletkiadások simán elérik a 20-30 ezer forintot, szemben a téli, hideg motorral való indulás miatt keletkező plusz 8-10 ezer forintos összeggel. Igaz, jó idő­ben autóápolásra különösebben nem kell költenünk. Ha nyáron rendszeresen megy a klíma a la­kásban, havi kétezer forinttal ug­rik meg a villanyszámla - nos, ez is olyan kiadás, amivel decem­berben biztosan nem kell szá- . molnunk. Amikor leltárt készítettünk, vajon a ruházkodásnál milyen szezonra jellemző kiadással szá­moljunk, csak a lábbelit vettük alapul: ráadásul ez az a tétel, amelynél a fejenkénti egy cipőre, csizmára télen adunk ki többet. Nem vettük fel a listára a télika­bátot (hiszen sokan több szezon­ban hordják), hasonlóképpen a pulóvereket és a nyári ruhákat sem. Viszont az olcsóbb téli sífel­szerelést összevetettük a strand­cikkekkel: ha négy ember nap­szemüvegét is hozzáadjuk a ki­adásokhoz, megint a nyári kiadá­sok dagadnak tovább. (Összeállí­tásunk ugyanakkor nem vette fi­gyelembe a nyaralás kiadásait, de a téli külföldi sítúrával sem szá­molt.) ek. MEDENCEPIAC Magam is meglepődtem, hogy kerti medence nélkül nem élet az élet, nincs az a talpalatnyi zöld terület vagy burkolt terasz, ahol fel ne állítanák az em­berek. A kerti medence a nyár kiadásaihoz tartozik, s mivel valami baleset mindig éri, ritkán tudják átteleltetni. A legkeresettebb, 1,1 köbméteres, 12-15-20 ezer forintba kerülő medencét ma egyik hipermarketben sem le­het kapni, elfogyott a készlet. Tudni kell, hogy ehhez a típushoz elegendő csak a vegyszert vásárolni, amit megúszunk 2-3 ezer forintból. A nagyobb medencékhez viszont praktikus 12 ezerért vízforgatót venni, hogy kétna­ponta ne pocsékoljunk el 4-5 köbméter vizet. i4 Játékok előadásai a BL-döntővel is felérnek VIP-vendégek a szabadtérin Nem kuriózum, hogy a nagyobb cégek sport- vagy éppen kulturális eseményre invitálják legfontosabb partnereiket. Vannak, akik külföldre, például egy labdarúgó Bajnokok Ligája-döntőre vi­szik el kiemelt ügyfeleiket. A lokál­patrióta nagyvállalatok ugyanakkor Szegedre fókuszálnak, és a szabadtéri játékokra hívják meg VlP-vendégei­ket. A városban nyáron megforduló vendé­gek nagy része kizárólag a szabadtéri já­tékok miatt utazik Szegedre. Közülük jó néhányan valamelyik helyi nagyvállalat meghívottjai: VIP-vendégként ülnek be egy-egy előadásra. A lokálpatrióta cégek vallják, partnereik legalább olyan jól szórakoznak a szabadtéri játékokon, mintha a labdarúgó Bajnokok Ligája döntőjére invitálták volna őket. - Magyarországon a cégvezetők in­kább invitálják partnereiket külföldi sta­dionokba, mint magyar színházakba ­mondja a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatóhelyettese, Herczeg Tamás. ­Szeged ugyanakkor nem panaszkodhat, mert vidéken lényegesen erősebb az identitástudat, mint a fővárosban, rá­adásul a szabadtérinek külföldön is ki­tűnő a híre. A játékok legkomolyabb jegyvásárlója a Lombard Lízing Csoport, miközben a lízingcég szponzorként is kiemelten tá­mogatja a szabadtérit. - Százötven je­gyet biztosítunk az üzleti partnereink­nek, természetesen a párjukkal együtt. Elsősorban a szállítópartnereinket, így a kereskedések vezetőit és tulajdonosait hívjuk meg. Az előadások előtt és a szü­netben állófogadást is rendezünk a szá­mukra - tudtuk meg Bihari Miklóstól, a Lombard marketing vezetőjétől. Az or­szág minden tájáról érkezett meghívot­taknak az elmúlt években az Abba Fever, illetve a Rómeó és Júlia volt a kedvence, idén pedig a Macskák volt a sláger. A Lombard mellett a Szegedi Hőszol­gáltató Kft., a Tisza Volán és a KÉSZ Kft. is a nagyobb jegyfelvásárlók közé tarto­zik, valamint lapunk is rendszeresen meghívja ügyfeleit a szabadtéri egy-egy bemutatójára. Például a szegedi telephe­lyű építőipari cég idén nyolcvan partne­rét látja vendégül a Rudolf előadásán. ­A látványos musical önmagában is von­zó, de az élményen túl állófogadással és apró ajándékokkal is kedveskedünk üz­letfeleinknek. Kollégáink számára is biztosítunk jegyet, valamennyi előadás­ra vásároltunk belépőket - közölte Árvái István, a KESZ Kft. kommunikációs igazgatója. A szabadtéri a szegedi egyetemmel is kitűnő kapcsolatokat ápol. - Ével óta bérlünk páholyt, ezzel is támogatva a helyi kultúrát - mondta el az SZTE rektora, Szabó Gábor. - Visszatérő vendégeink közül a műszaki egyetem, valamint a debreceni és a Veszprémi egyetem rektora is többször elfogadta a meghívásunkat. Őket már nem is kell invitálnunk, maguk jelzik, hogy jönné­nek. HORVÁTH LEVENTE A Macskák előadását is sok VIP-vendég látta Fotó: Frank Yvette Több mint húsz kilót is szüretelhet a tulajdonos Két hullámban érik a mediterrán füge Környékünk mediterrán környék, erre bizonyíték az is, hogy kitűnően érzi magát itt a füge. De az is lehetséges, hogy ez inkább arra bizonyíték: a füge jól bírja a telet. Ha lefagy, mintha mi sem történt volna, újranő. Tíz kiló fügét szüretelt le egy sze­gedi étterem fügebokráról Abel Antal üzletvezető a minap. - És még őszig terem jó tizenöt-húsz kilót - teszi hozzá. A vendégek­nek nagyon tetszik a termő füge, ad is nekik ajándékba az üzletve­zető. Legalább tíz éve él az udvar­ban a fügefa. Néhány éve, ami­kor különösen hideg volt télen, tövig lefagyott az akkor comb­vastagságú törzsű fa, de sebaj: magához tért, s azóta bokor for­mátumban terem tovább. Szerencsés emberek időnként a Mars téri piacon, és némely kispiacokon is találkozhatnak idős nénikékkel, akik a házuk­nál, a kertben termett fügét áru­sítják. Az egyik fügehullám épp mostanában van, a második ősz­szel. Mi ennek a magyarázata? Hódi László, a Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának vezetője több­szörösen is illetékes ez ügyben: részint hivatalból is tud min­dent, ami növényekkel kapcsola­tos - részint pedig az ó kertjében is van füge. - Sőt itt, a hivatal központjában is van - mondja. Hódmezővásárhelyen egyébként is sokan foglalkoznak fügével, kedvtelésből - teszi hozzá. Az a füge, ami mostanában érik, tehát az első hullám, az voltaképpen a tavaly nyári, kora őszi termés, ami ilyenkorra érik be. A máso­dik hullám pedig ősz közepére, októberre érik be. Persze, be nem érett, zöld gyümölcsök akkor is akadnak, s ha az ágakat lehajtjuk és például kukoricaszár-kévével körberakjuk, abból lesz a jövő nyár közepi termés - halljuk a szakembertől. Hozzáteszi: konti­nentális klímán Magyarország a füge megmaradási területének északi határa. Legjobb, ha védett helyre, déb fal mellé ültetjük, ami fölfogja az északról jövő hi­deget, ugyanakkor összegyűjti, s éjjel visszasugározza a hőt. Érde­mes termesztésével próbálkozni; a füge mint táplálék rendkívül egészséges. Nem véletlenül házi­asították már sok ezer év óta, s nem véletlen: az Ószövetség az „ígéret földje" legfőbb kincsei kö­zé sorolja. ECS. TÖLTÖTT FÜGE Bár a füge frissen szedve csodála­tos, egy közkézen forgó recept szerint töltött füge is készíthető belőle. Hozzávalók, harminc da­rabhoz: tíz deka hámozott mandu­la, tizenkét deka vegyes, cukrozott gyümölcshéj, húsz deka marcipán. Elkészítése: a sütőt száznyolcvan fokra előmelegítjük, a mandulát a tepsiben öt percig sütjük, majd hagyjuk kihűlni. A füge kemény tö­vét eltávolítjuk. Tetejébe keresztet vágunk, félig behasítjuk, az így nyert „gyümölcsszirmokat" kinyit­juk. Robotgéppel a vegyes gyü­mölcshéjat és a mandulát finomra dolgozzuk. Hozzáadjuk a marci­pánt, s rövid megszakításokkal morzsásra keverjük. A masszából golyókat formálunk, a füge belse­jébe tesszük őket, a „szirmokat" visszanyomjuk. Szobahőmérsékle­ten tároljuk. A mostani tikkasztó hőségben Szegeden is garantáltan otthon érzi magá t a füge Fotó: Segesvári Csaba Nyáron kifolyik a pénz a zsebünkből Elstrandoljuk a fűtés árát A strandolás költsége vetekedhet a fűtésszámlával Fotó: Segesvári Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents