Délmagyarország, 2007. július (97. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-19 / 167. szám

12 •KAPCSOLATOK CSÜTÖRTÖK, 2007. JÚLíUS 19. AZ ÜGYVÉD VÁLASZOL Dr. Juhász György Jogos követelés érvényesítése Tisztelt ügyvéd úr! Egy régi kölcsönből adódóan körülbelül 500 OOO Ft-os követelésem van. Ezelőtt 2-3 évvel azt tanácsolták, adjak be fizetési meghagyást a bíróságon. Akkor körülbelül tizenötezer forint illetéket kellett fizetnem. Utána kaptam egy felhívást, hogy a régi címén nem találják az adóst, jelentsem be az új lakcímét. Erre nem sok esélyt láttam, mert az ember eltűnt, senki nem tudott róla semmit. Ekkor utána érdeklődtem, és megtudtam, ha nem lesz megfelelő bejelentett címe, akkor be kell majd fizetnem még egyszer ugyanannyi illetéket és valamennyi díjat is, hogy gondnokot tudjanak neki kirendelni. Azt is mondták, hiába fog nekem igazat adni a bíróság, akkor sem biztos, hogy látni fogok valamit a pénzemből és a végrehajtót is előre ki kell majd fizetni. Ekkor úgy gondoltam, inkább hagyom az egészet, mintsem még többet bukjak. Mivel nem tettem eleget a bírói felhívásnak, az egész eljárást megszüntették. Nem tudom, időközben merre járt az illető, de néhány hónapja újra felbukkant. Utánanéztem, vett egy lakást, bejelentett munkahelye van. Úgy gondolom, most lenne esélyem behajtani a követelésemet. Kérdésem: ugyanabban az ügyben beadhatok-e újabb pert vagy fizetési meghagyást, annak ellenére, hogy annak idején a bíróság megszüntette az eljárást! Tisztelt olvasók! Sok esetben nehéz eldönteni, hogy egy egyébként egyértelmű, jogos követelést érvényesítsünk-e? Hiszen egy jogerősen megítélt összeget még egyáltalán nem biztos, hogy érvényesíteni is tudunk. Sajnos gyakran a különböző jogi lépésekkel csak további fölösleges költségekbe verjük magunkat. (elen esetben semmilyen jogi akadálya nincsen annak, hogy követelését ismételten bírósági úton próbálja meg érvényesíteni. A jog ismeri az „ítélt dolog" (res iudicata) fogalmát. Ez azt jelenti, hogy a keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek - ideértve azok jogutódait is egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék. Ha tehát az ügyben korábban már jogerős ítélet született volna, akkor ugyanabban a kérdésben ismételten benyújtott fizetési meghagyás iránti kérelmét vagy keresetlevelét a bíróság idéző kibocsátása nélkül elutasítja. Esetében viszont a korábbi eljárás ügydöntő határozat hozatala nélkül szűnt meg, ezért az nem ítélt dolog, így az ügyben ismételten előterjesztett kérelmét a bíróság érdemben el fogja dönteni. Általában elmondható, hogy egy követelés peresítése előtt célszerű az adós teljesítőképességét is mérlegelni. Ha úgy látjuk, hogy esélytelen a végrehajtás, akkor inkább ne is vágjunk bele, esetleg várjunk a dolgok jobbra fordulására. Ilyenkor legfeljebb arra érdemes odafigyelni, hogy követelésünk nem évüljön el. Ennek legegyszerűbb módja, hogy időről időre írunk egy-egy tértivevényes felszólító levelet. Az általános, ötéves elévülési időt figyelembe véve, ez jó négyévente aktuális. A HET ELŐFIZETŐJE Kíváncsiak vagyunk előfizetőink olvasói szokásaira, mit szeretnek és keresnek leginkább a Délmagyarországban és a Délvilágban. Ez alkalommal makói olvasónkat kerestük meg, aki már a Délvilág elődjét, a Csongrád Megyei Hírlapot is naponta kezébe vette. le magát. Természetesen a napi információszerzést is fontosnak tartja. Mint elmondta, évtizedek óta elsősorban a megyei újságból tájékozódik a térségi és a hazai történésekről. Reggel érdeklődéssel veszi kézbe a lapot. Az első oldallal kezdi, és a jegyzetet sem hagyja ki a 3. oldalon. A főcímek alapján dönt arról, hogy melyik írást olvassa el végig. Mostanában leginkább a Makóról szóló cikkek kötik le. A 43-as út építéséről, a Virágos Makóért programról örömmel olvasott. A színes, érdekes, apró információkat tartalmazó oldalakat is jónak tartja. A Délmadár vicceit nemcsak elolvassa, de igyekszik meg is jegyezni azokat. Azt vallja: az életet könnyebb elviselni, ha gyakran nevetünk. Véleménye szerint a médiának ebben segítenie kell, hangulatos, érdekes írások megjelentetésével. Fotó: Gyenes Kálmán Mágori László (képünkön) az egykori makói FÉG 80 éves nyugdíjasa elsősorban kedvenc hobbijának, a veteranmotorok gyűjtésének hódol, az azzal kapcsolatos teendőkkel foglalja E-MAIL ÜZENET A csirke színe-java UTANAJARTUNK 0LVAS0INK PANASZAINAK kapcsolatok a deimagyar.hu SZABADTÉRI JÁTÉKOK A Szegedi Szabadtéri Játékokkal kapcsolatban két panasz is érkezett hozzánk. Ferenczi Zoltán Sándorfalváról hívta rovatunkat. Mint mondta: pénteken Miskolcról érkező barátaikkal nézték végig a Macskák című darabot, amelynek hangosítása szerinte nagyon rossz volt. Nem értették a szöveget. Kár, mert a darab kiváló volt - de hogyan lehet megengedni, hogy a rossz hangosítás agyoncsapja az előadást? Olvasónk azt is hozzátette, sajnálja, hogy barátaik háromszáz kilométert utaztak ezért az előadásért. Csányi Jánosné e-mailben írta szerkesztőségünknek: július 13-án nézték meg a Macskákat, nagyon kellemesen érezték magunkat - mindaddig, míg az egyetem épületében üzemelő toalettig el nem értek. Olvasónk felháborítónak tartja, hogy míg kifizetik a fejenként 10 ezer 500 forintos jegyárat, a mosdó használatáért 100 forintot kell fizetniük a vendégeknek. Ráadásul a mosdó tisztasága „erősen kifogásolható volt, és a papír is hiányzott". Csányi Jánosné azt írta: a szabadtéri játékok egy nyári színház, és a színházban a toaletthasználatnak a jegy árában benne kellene lennie véli olvasónk. Herczeg Tamás, a Szegedi Szabadtéri játékok igazgatóhelyettese Ferenczi Zoltán panaszára azt mondta: a hangosítással kapcsolatos interferencia-problémákat az okozza, hogy bár a nézőket az előadás előtt megkérik, hogy kapcsolják ki mobiltelefonjaikat, nem mindenki teszi ezt meg. A mobilok pedig zavarják a mikroportokat. A probléma egyelőre fenn áll, viszont dolgoznak egy olyan megoldáson, hogy ki tudják szűrni a mobilok okozta zavarokat. Csányi jánosné észrevételével kapcsolatban Herczeg Tamás elmondta: a szabadtéri játékok vendégei két toalettet vehetnek igénybe, egyet a Somogyi-könyvtár oldalánál, egyet pedig a Dóm téri egyetemi épületben. Előbbit a Szegedi Fürdők Kft., utóbbit az egyetem üzemelteti. A szabadtéri játékok igazgatósága több alkalommal tett már kísérletet arra, hogy legalább a könyvtár melletti toalett üzemeltetését átvegyék, ez viszont hosszú időre van bérbe adva. Az egyetemi épületben működő mosdót sem tudja a Szabadtéri /átékok Igazgatósága bérbe venni. Az igazgatóság tett már intézkedéseket a higiénés viszonyok javítására, ebben már a múlt hét végén történt előrelépés. Amíg nem ők működtetik a toaletteket, addig azt sem tudják biztosítani, hogy az előadások vendégei ingyenesen használhassák a mosdókat - tette hozzá az igazgatóhelyettes. NAGYPOSTAI ÜGYINTÉZÉS Juhász Józsefné levelében azt írja: június 30-án elment a szegedi nagypostára, hogy kiváltsa lejárt Kincstárjegyét. A személyi igazolványa nem volt nála, mert egy héttel korábban a karjáról letépték a táskáját, benne voltak az okmányai, az iratai, a pénze és a lakáskulcsa. A 86 éves idős asszony rögtön jelentette a rablást a rendőrségen, és június 28-án az okmányirodától kapott egy levelet, hogy ha a személyi igazolványa megkerül, azonnal jelentse. Az okmányirodától kapott egy igazolást is, ezzel ment a Kincstájegyet kiváltani a postára, a jegyen rajta volt a neve és a születési dátuma - ezeket az adatokat az okmányiroda által kiállított papír is tartalmazta. Idős olvasónk azt mondta: az okmányiroda által kiadott igazolást el sem olvasták a postán, visszadobták neki. Pedig a papír pecséttel volt ellátva. Hogyan lehet egy 86 éves aszszonnyal így viselkedni? kérdezi olvasónk. Harnos Csaba postavezetőtől a következő tájékoztatást kaptuk az ügyben: a munkatársaimmal egyeztetve tájékoztatom, hogy kolléganőm emlékszik a panaszos hölgyre, aki később a vezetői irodába is feljött a visszaváltási problémával. Munkatársaim az alábbiakat mondták el az esettel kapcsolatban: az idős hölgy először az ügyintézőhöz fordult az értékpapír visszaváltással és az ügyfél azonosításra nem a szabályozás szerint elfogadható okiratot mutatott be. Ügyfél azonosítására elfogadható okiratok (ez az ügyfél érdekében történik, mivel nem egy esetben fordult már elő, hogy lopott Kincstári Takarékjegy visszaváltást hiúsított meg a posta): régi típusú, könyv formátumú személyi igazolvány; kártya formátumú személyazonosító igazolvány; kártya formátumú gépjármű - vezetői engedély; útlevél; személyi igazolvány csere/pótlás esetén az okmányiroda által kiállított fényképes ideiglenes személyi azonosító igazolvány. Kolléganőim emlékeznek az esetre és az ő elmondásuk szerint az idős hölgy rendőrségi feljelentést mutatott be, melyen az adatai szerepeltek, de sajnos értékpapír visszaváltásra ez nem fogadható el. Megértem a hölgy problémáját, de az elutasítás az ő érdekeit védte, erről tájékoztatta az osztályvezető és udvariasan megkérte, hogy fáradjon el az okmányirodába a megfelelő okirat kiállítattása végett. Sajnálom, ha ő ezt méltatlan viselkedésnek vélte és a tájékoztatás sértette. ÚSZÓJEGY Babarci Attila szegedi olvasónk e-mailben juttatta el szerkesztőségünkhöz panaszát. Azt írja: „bizonyára nagyon nagy veszteséget termelhetett a Szegedi Fürdőknek az, hogy a reggeli és délutáni órákban használható úszójegyet megszüntették. Az eddigi 500 forint helyett így most már 900 forintért mehettem volna be vasárnap délután 5 órától este 7 óráig úszni (ezt július l-jétől vezették be). Bosszankodtam tehát egy sort, és hazamentem űszás nélkül. Azt hiszem, hogy más fürdőkbe fogok átjárni ezután". Olvasónk panaszát továbbítottuk a Szegedi Fürdőkhöz. Gömöri Csilla minőség- és környezetirányítási vezető az alábbi levélben válaszolt a panaszra:,.Egységes belépőjegyárakat alkalmazunk a teljes újszegedi fürdőkomplexumban (a Partfürdőn, a Ligetfürdőben és a Termálfürdőben), tekintettel arra, hogy szabad átjárás van az egységek között. Az úszójegy a nyári üzemmenetben (június l-jétől szeptember 30-áig) csak a reggeli órákban (6-8 óráig) váltható. A délutáni úszójegyet a nyáron minden évben megszüntetjük a nyújtott nyitvatartási idő miatt. A Ligetfürdő 21 óráig van nyitva, és nem zár be 19 órakor. A délutáni kedvezményes úszójegyet a zárás előtt 2 órával adjuk ki az őszi-téli üzemidőben 17-19 óráig. Ez a jegy konstrukció októbertől ismét váltható lesz." ZAJ, RANDALÍROZÁS A JÁTSZÓTÉREN Szegeden, a Csongrádi sugárút 106. számú házban lakók fordultak szerkesztőségünkhöz. Az a problémájuk, hogy nem tudnak aludni, pihenni, mert a ház közvetlen közelében kialakítottak egy játszóteret. Ott nappal a kisgyerekek ordítoznak-játszanak, este meg a bandák üvöltöznek. így a dolgozó emberek sem éjjel, sem nappal nem tudnak pihenni - közölte olvasónk a 20/545-7556-os számról. Szerintük a megoldás az lenne, ha sűrűbben járőrözne a rendőrség a ház környékén, akkor talán elmaradoznának az esti „összejövetelek". Olvasónk szerint a padokat is el kellene távolítani, hogy ne a ház mellett pihenjék-dühöngjék ki magukat hajnalban az ordítozó, részeg fiatalok, akik éjjel 11 óra körül szokták kezdeni a rendzavarást, ami egészen hajnalig! Olvasónk állítása szerint volt már rá példa, hogy a rendőrséget hívták, de ők azt mondták, a városőrséget értesítsék, mert nincs elég emberük. A Szegedi Rendőrkapitányság munkatársai a lehetőségekhez mérten rendszeresen, visszatérően járőröznek a környéken. Amennyiben azonban konkrét bejelentés érkezik, a rendőrök célirányosan, az említett helyen a szükséges intézkedést megteszik. Ilyenkor rendszerint a bejelentővel személyesen is felveszik a kapcsolatot az események rekonstruálása, a körülmények tisztázása végett - reagált a panaszra Tuczakov Szilvána rendőr őrnagy, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferenHIÁNYZÓ JELZŐTÁBLÁK Gyálaréten a csatornázás után nem rakták ki mindenütt az elsőbbségadás kötelező táblát, így jobbkéz-szabály szerint közlekednek az autósok, ami nagyon veszélyes - hívta fel a figyelmet SMS-ben a 30/857-5925-ös számról olvasónk. A hiányzó jelzőtáblákkal kapcsolatos észrevételeket a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. városüzemeltetési részlegénél lehet bejelenteni a 62/777-222-es telefonszámon. POSTABONTAS A szegedi Izabella híd névadója Szeged egyik kiskereskedelmi üzletlánca baromfihúst hirdet „Tanyasi csirke színe-java" néven, kilónként 899 forintért. Vettem a „tálcás, védőgázas" áruból - 1190 Ft/kg-os áron. Ez volt az első meglepetés: hogyan emelkedhetett az ár 32,4 százalékkal? (A hirdetés nem utal arra, hogy az ár akciós.) A második meglepetés a kicsomagolásnál ért. A tálca a 2 comb mellett tartalmazott 1 farhátat, 2 lábat és 2 nyakat. Nem hiszem, hogy van háziasszony, aki a farhátat, a lábat és a nyakat a csirke színe-java közé sorolná! Az ám előálh'tója vagy nem ismeri a szavak jelentését, vagy a vásárlót tekinti „átverhetőnek". Ez most sikerült, hiszen a „színe-java" jól hangzik, s ennek elolvasása után ki nézi meg a címke apró betűs szövegét? Kinek tűnik fel a tartalmi felsorolás között a kétnyakű csirkére való utalás? Lehet, ez a nyitja a színe-java megnevezésnek; egyik nyak a színe, a másik nyak a java. A termék előállítóját és forgalmazóját nem nevezem meg, talán magukra ismernek. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőségnek azonban figyelmébe ajánlom! Rendben van ez így? DR. NAGY PÉTER, SZEGED Valószínűleg nagyon sokan nem tudják, hogy a szegedi Izabella híd tulajdonképpen nem igazi híd, hanem egy felüljáró. És valószínűleg sokan nem értik, hogyan lehet egy felüljárónak neve, hiszen az úgynevezett közúti műtárgyaknak nem szokás nevet adni. Nos, a névadás története a harmincas évek lányregényeire emlékeztet: 1936-ban Szegedre érkezett egy fiatal pesti mérnök, Szmodits Zoltán, hogy megépítse a Belgrád felé vezető, nemzetközi új üt szegedi szakaszát, azon belül pedig egy felüljárót. Az építményhez szüksége volt a szeged-rókusi villamostelep telkének egy darabjára is, melyet viszont a szegedi villamosvállalat főmérnöke, Szemerédi Béla nemigen akart átengedni. A tárgyalások néha az estébe nyúltak, amikor az irodakisasszonyok már rég hazamentek. Ilyenkor a főmérnök úr parlamenti gyorsírást is tanult, bájos, szép leánya, Izabella töltötte be a gépírókisasszony szerepét. A tárgyalások eredményesek voltak: a felüljáró megépült, és a szép, szegedi kislány meg a hídépítő, fess, pesti mérnök 1937. június 5-én örök hűséget esküdött egymásnak a szegedi dómban. A minisztérium akkori urait meghatotta, hogy a „hídépítés" két fiatal között is hidat vert, és ügy döntöttek, hogy őrizze meg a felüljáró ennek a történetnek az emlékét, fölkérték hát Izabellát, legyen a híd keresztanyja. Az ünnepséget, ahogy szokás, zenés-pezsgős keresztelővel meg is tartották, és a felüljáró oldalába bevésetett a név: „Izabella híd". A történethez még hozzátartozik, hogy Izabella és Zoltán 40 boldog évet élt le egymással, hűségben, szeretetben, három gyereket fölnevelve. Zoltán 1977-ben meghalt, felesége, Izabella 30 évvel élte túl, ám nem volt olyan nap, amelyen ne siratta volna lelke eltávozott felét. Ez év április 21-én aztán egy dolgos és imádságos, hosszú élet után, életének 93. évében özvegy Szmodits Zoltánné, született Szemerédi Izabella - az ő szavaival élve: - „megtért Égi és Földi Urához", meghalt a szegedi Izabella híd névadó keresztanyja - az édesanyám. SZMODITS ANIKÓ, BUDAPEST Szmodits Zoltán és Szemerédi Izabella