Délmagyarország, 2007. július (97. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-18 / 166. szám

SZERDA, 2007. JÚLIUS 18. •MEGYEI TÜKÖR" 7 Egyetemisták jövőképe - bűnmegelőzési kurzus után Húsz év múlva is családban élnének A mai egyetemisták családban képzelik boldognak magukat húsz év múlva - mondja Szilágyiné Bay Lujza rendőr alezredes, mikor a mai huszonévesek által írt dolgozatokat értékeli. Az írásművek elemzése azért is érdekes, mert a Szegedi Tudományegyetemen - az országban egyedüliként oktatott - családon belüli erőszakkal foglalkozó bűn­megelőzési kurzusról, de a mai fiatalok jövőképéről is árulkodnak. „Hogyan szeretnék húsz év múl­va élni?" munkacímmel bölcsész tanítványaival kurzuszáró dolgo­zatot íratott Szilágyiné Bay Lujza alezredes, Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmeg­előzési osztályvezetője. Két-há­rom gyerek és társ, kertes ház, a saját szülő a család része - még akkor is, ha a fiatal külföldön ta­lált munkát. Nagyjából ez a mai bölcsész önmagát ábrázoló jövő­beli ideálképe. - Kíváncsi voltam, hogyan rea­gálnak a tanítványok arra a fölhí­vásra, hogy az előadásokon hal­lottakhoz is viszonyítva vegye­nek részt egy időutazáson - mo­solyodik el a rendőr alezredes. ­A 169 dolgozat elemzése után bátran mondhatom: nem félek megöregedni, mert a mai egyete­misták családban képzelik el az életüket, látják magukat boldog­nak - a jövőben is. Egyetlen szerző gondolta végig, hogy mit tenne, ha fogyatékkal élő gyermeke születne, mint ahogy egyetlen lány írt arról, hogy házasságon kívül is vállalna gyereket, de aztán arra töreked­ne, hogy családban nevelhesse föl. Egyetlen diák emelte ki a pénz meghatározó szerepét. Ag­godalom süt át a sorokon, mikor saját gyerekeik kamaszkoráról ír­tak a mai huszonévesek. Ez arra utal, hogy a saját kamaszkoruk rettenetes lehetett. - Elsírtam magam egy-egy szö­veg olvasásakor - vallja be a sokfé­le kínt és bűnt látott rendőrnő. „Minden vágyam, hogy szerető családban éljek." „Lehet, intellek­tuális vén lotyóként ülök a laká­somban. Mégis inkább házasság­ban élnék." „Az élettársi kapcso­latot nem tartom jónak, e téren konzervatív elveket vallok." „Ha húsz év műlva egyedül leszek, azt a saját kudarcomnak tekinte­ném." Az ilyen és ehhez hasonló mondatok ellenére leendő társuk­ról idealisztikus képet rajzolnak a bölcsészek. Ennek oka az is, hogy már most is sokan érkeztek tőre­KURZUSOK Gyermekbántalmazás - a harmadéves védőnő-ápo­ló-gyógytornász szakosok ál­tal a múlt tanévben is vá­lasztható kurzus a Szegedi Tudományegyetemen. De pe­dagógusnak készülő szegedi egyetemisták, bölcsészek is részt vehetnek azon a bűn­megelőzési előadás-beszélge­téssorozaton, melyet 1999 óta olyan sikerrel hirdet meg a Csongrád Megyei Rendőr-fő­kapitányság bűnmegelőzési osztályvezetője, Szilágyiné Bay Lujza, hogy túljelentkezés alakult ki: legutóbb kilencszá­zán akartak hallani a csalá­don belüli erőszakról, míg ko­rábban a kábítószerezést állí­tották középpontba. dezett családból. Szinte minden negyedik dolgozat a fiatalnak az egyik, vagy másik szülője második családjával kapcsolatos problémá­iról, például a végrendelkezés hiá­nyáról, a jogok és kötelességek tisztázatlanságról szól. Többen beszámoltak arról, hogy a kurzu­son leendő párjuk kiválasztásához is kaptak muníciót. Hiszen hallot­tak például a zaklatás kevéssé is­mert formáiról, vagy a randin el­követett és jórészt felderítetlen kvázi erőszakról („akartam az együttlétet, dc nem akkor és ott"), vagy a bántalmazóvá váló férfi és a bántalmazott nő, illetve a „kido­bott szerető" jellemvonásairól. E jelzések alapján a jövőbeni kurzu­son nagyobb hangsúlyt kap a az optimális család megteremtésé­hez hozzájáruló, párválasztást be­folyásoló információcsomag. De szerintem a diákok számára is se­gítség ez az együttgondolkodás, mert két évtized múlva tanulságos lesz elolvasniuk e „levelet", amit most címeztek hűsz évvel öregebb önmagukhoz. Ú. I. Az épületegyüttes gazdája az M43-as gyorsforgalmi út közelségében bizik A gencsháti kúria végórái Végóráit éli a romjaiban is pom­pás gencsháti kúria Óföldeák határában: a teljes felújítás 400-500, de a legsürgősebb ál­lagmegóvás is több tízmillió fo­rintba kerülne. Az épület gaz­dája, a Cecília Alapítvány azon­ban máig nem talált pályázati forrást a rekonstrukcióhoz. Egyre kevesebb kiránduló, turis­tacsoport keresi fel az Oföldeák határában álló, a Návay família által épített gencsháti kastély­parkot, pedig egy időben népsze­rű kirándulóhely volt: maga a központi épület ugyan romos, az egykori gazdatiszti lakásban ki­alakított szálláshelyen viszont gyakran vertek tábort cserké­szek, természetjárók, madár­megfigyelők. Az épületegyüttest magáénak tudó Cecília Alapít­vány elnöke, a pedagógusként dolgozó Szűcs Tamás szomorúan mondta, hogy az utóbbi időben fogyatkoznak az érdeklődők. Pe­dig mindent megtesznek, ami tő­lük telik: idén tavasszal is rendbe tették a park környékét, kiirtot­ták a gyomot, rendezték a tere­pet, s tervezik, hogy játszóteret építenek. A gencsháti kastélypark egyéb­ként ideális helyen, Makótól és Hódmezővásárhelytől tizenkét, Szegedtől húsz kilométerre fek­szik. A háromhektáros területen ritka természeti értéket képvise­lő fák és három, egykor a főne­mesi pompa jegyében emelt épü­let is található. Az ingatlanegyüt­test 1993-ban vásárolta meg a Gorzsai Állami Gazdaságtól a Cecília Alapítvány, amelyet Mi­hály Zoltán, akkori makói MDF-es országgyűlési képviselő hozott létre. A honatya szerzett központi forrást az alapítvány­nak a kúria megvásárlására. Az alapítványnak kezdetektől az volt a célja, hogy táborozásra, sportolásra, továbbképzésre al­kalmas centrumot hozzon itt lét­re. A szép elképzelések valóra váltását azonban a pénzhiány akadályozza: a mára szinte ösz­szedőlni készülő nagy kastélyra hiába próbál évről évre pályázati pénzt szerezni az alapítvány, ez sosem sikerül - de még ha össze­jönne is, az alapítvány nem tud­ná letenni a 25 százalékos ön­A felújítás 400-500 millió forintba kerülne Fotó: Karnok Csaba erőt. A szakemberek becslése szerint a teljes felújítás 400-500 millió forintba kerülne, de a leg­sürgősebb állagmegóvásra is rá kellene költeni néhány tízmilli­ót. Közben a tető több helyen be­szakadt, némelyik tartóoszlop dőlésnek indult. Az elkeserítő helyzetet látva már az is felmerült, talán egysze­rűbb lenne az épületet lebontani. Erre persze aligha kerülhet sor, mert a kulturális örökségvédelmi szakhatóság hamarosan műem­léki védelem alá vonja a kastély­parkot. Miben bízik ezek után az alapítvány? - Bár eddig még sen­ki sem érdeklődött, lehet, hogy felkelti egy befektető érdeklődé­sét az épületegyüttes, ugyanis in­nen ötszáz méterre épül majd az M43-as gyorsforgalmi út. El tud­nánk képzelni például, hogy a felújítás fejében több évtizedre bérbe adnánk valakinek - mond­ta az alapítványi elnök. SZABÓ IMRE Apa és fia tizenöt éve nyitotta meg boltját - Ponty, keszeg, csuka, márna, süllő, harcsa, törpeharcsa, menyhal, busa és amúr Huszonöt mázsa halat vittek Koczkáéktól egyszerre Koczka István és fia tizenöt éve árul halat Vásárhelyen. Koczkáék mindig kötődtek a vízhez és a horgászathoz. A Bárka élőhal-boltba az ország minden részéből érkeznek kuncsaftok. A vásárhelyi Szent István téren található alig tíz négyzetméteres pavilonban ­amely a huszadik század elején épült és az első világháborúból visszatért hadi­rokkantak üzemeltettek benne trafikot ­működik immár tizenöt éve a Bárka élő­hal-bolt. Eleinte bort is árultak benne. - Jómagam a tűzoltóknál dolgoztam és viszonylag hamar nyugdíjba mentem ­mesélte történetét a 67 éves Koczka István -, míg a fiam a sütőipari vállalatnál volt autószerelő. Bevonult katonának, és mire leszerelt, sok minden megváltozott: ren­geteg munkát követeltek kevés pénzért. Ezért azon törtük a fejünket, mihez kezd­hetnénk, hogy én se unatkozzak otthon és neki is legyen tisztességeskeresete. - A halbolt, mint ötlet adta magát ­mondta tovább az ifjabbik, a 39 éves Koczka István -, a vizhez, a horgászat­hoz mindig is kötődtünk, ráadásul a halcsarnok már évek óta zárva volt, alig lehetett jó minőségű portékához jutni a városban. Belevágtunk. A boltot 1992-ben nyitották meg - előt­te rendbe hozták a már esztendők óta üre­sen álló és lepusztult állapotú épületet, amelyre ismét ráférne egy kis renoválás -, és pillanatok alatt elterjedt a híre, a Bárká­ban nagy választékban kapható jó minő­ségű magyar, tiszai hal. Nem egyszer elő­fordult, hogy a mai virágosnál - nagyjából mondta az ifjabbik Koczka -, városi ren­dezvényre huszonöt mázsa halat vittek tőlünk, a legnagyobb jószág pedig amit _ kimértünk, egy 80 kilós harcsa volt, ez tíz évvel ezelőtt történt. A 30-40 kilósok elég gyakoriak, ezekkel inkább a piacon foglalkozunk, ott is árulunk. Óriási megtiszteltetés volt, hogy a mostani ba­jai halászléfesztiválra a süllő és a csuka nagy részét mi biztosíthattuk. Arról érdeklődtem, mi a szép ebben a szakmában, amikor megérkezett Elek András, a Bodrogi Bau-Vásárhelyi Ko­sársuli elnöke és két kétkilós ponttyal távozott. Bográcsos halászlé lesz belőlük - ez a két Koczka kedvence is, a bajai és a szegedi egyaránt. Apa és fia szerint a halételek a legek: a legolcsóbbak, a leg­egyszerűbbek, a legfinomabbak és a leg­egészségesebbek. Majd idősebb Koczka István az eredeti kérdésre is válaszolt: — Kérdezte, mi a szép, mit szeretünk eb­ben, itt a válasz: azt, hogy olyan halat tudtam adni, amilyet a vevő keresett. IMRE PÉTER BIOLÓGIAI HULLADÉKFELDOLGOZOK |H Az Európai Unió előírásait is betartják a Szent István téri élőhal-boltnál: biológiai üzemmó­dú hulladékfeldolgozókat üzemeltetnek. Mie­lőtt belefáradnának az agytornába, hogy mi­lyen masináról lehet szó, eláruljuk, ez a Koczka-zsargonban a macska neve. Azokat a belsőségeket, és egyéb részeket amelyeket nem hasznosítanak, elfogyasztja az a három, négy. öt cica, amely környékről odaszokott, így mindig nagy a rend, a tisztaság 30 méterre található az üzlettől - állt a sor vége. 1997-ben elvégezték a halászati szaktanfolyamot, azóta ők is halásznak és eladják a kifogott halat. Az arány a teljes árukészletben 50-50 százalék, jó kapcso­latot ápolnak a felső tiszai halászokkal. 99 A vízhez, a horgászathoz mindig is kötődtünk, ráadásul a halcsarnok már évek óta zárva volt. Koczka István - Mostanában a multik rontják az üzle­tet, de így is nagyobb a kereslet, mint a kí­nálat - fogalmazott hivatalosan ifj. Koczka István. Vagyis minden elmegy, elfogy, amit kifognak. És amennyiben Vásárhely nem lenne elég nagy piac, számíthatnak a vidé­kiekre, érkeztek már hozzájuk Nyíregyhá­záról, Debrecenből, Pécsről, Bajáról, Szek­szárdról, Kalocsáról és Miskolcról. Minde­nütt ügy ismerik a Bárkát, hogy kicsi bolt, nagy választékkal, ahol kapható ponty, ke­szeg, csuka, márna, süllő, harcsa, törpe Koczka István és fia nemcsak árulja Hódmezővásárhelyen, hanem halássza is a harcsa, mennyhal, busa és amúr. pontyot Fotó: Vidovics Ferenc - Voltak nagy megrendeléseink is -

Next

/
Thumbnails
Contents