Délmagyarország, 2007. július (97. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-14 / 163. szám

SZOMBAT, 2007. JÚLIUS 14. • AKTUÁLIS* 3 ÍG2 200 2,5 kW-os Hybrid Inverteres készülék I 153 500 Ft + ÁFA. 2,5 kWos Daiseikai Inverteres készülék 190 000 Ft + ÁFA. Nettó akciós árak a készlet erejéig érvényesek! A piarista gimnáziumban ezután is lesz elbeszélgetés Fotó: Frank Yvette MAKÓN BÁNNÁK, HA MEGSZŰNNE A makói József Attila gimnáziumban négy- és nyolcosztályos oktatás is folyik, utóbbira folyamatos a túljelentkezés, így minden évben rendeznek felvételi vizsgát és elbeszélgetést is. Martinuszné Korom Gabriella igazgatóhelyettes azt mondja, központilag összeállított dolgozatokat használnak. Az intézményben nem örülnének, ha ez a felvételi rendszer megszűnne, mert szerintük jó és objektív. A vásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnáziumban is indulnak nyolcosztályos évfolyamok, de mint Bálint Vilmosné igazgatótól megtudtuk, régóta nem rendeznek felvételi vizsgát, csak - a szülők jelenlétében - beszélgetnek a gyerekkel, ez pedig egy negyedik osztályos számára nem annyira megterhelő. Szentesen a Horváth Mihály Gimnázium négy- és hatosztályos képzéseket indít. Bácskainé Fazekas Márta igazgató azt mondja, nem tartanak felvételi vizsgát: a diákokat az általános iskolában szerzett érdemjegyeik alapján veszik fel - vagy tanácsolják el. - Remélem, az esélyegyenlőség nemcsak azt jelenti, hogy a hátrányos helyzetűeket felzárkóztatjuk, hanem azt is, hogy a jobb képességűek jobb helyen, megfelelő körülmények között tanulhatnak! Az ország minden régiójában kialakult 2-3 olyan gimnázium, amely lehetőséget ad a tehetségeseknek - fogalmaz. A Radnótiban már most is központi felmérőt íratnak a hatodikoSzeptemberig száz buszvonalat módosítottak, szüneteltetnek a megyében Nyáron spórol a Tisza Volán Kastély sorsok SZÁVAY ISTVÁN Egy tűt sem lehetett leejteni a makói buszon tegnap délután Fotó: Frank Yvette A kastélyok köszönik, jól vannak. Mármint a szomszédos Ausztriában, Csehországban vagy Szlovéniában, ahol múzeumként, kulturális központként vagy éppen szállodaként vonzzák a látogatókat, nyújtanak színvonalas hátteret rendezvényeknek, történelemnek, vagy csak egyszerűen az életnek. Magyarországon más a helyzet. A U. világháborút követő felfordulásban még jól járt az a kastély, melyben iskolát, kórházat vagy szociális otthont rendeztek he. Igaz, e célra többnyire alkalmatlanok voltak, s berendezésük, stukkóik, freskóik így is ebek harmincadjára jutottak, de legalább az epületek úgy-ahogy megmaradtak. Nem úgy, mint azok, melyekből téeszmajor, gabonaraktár netán orosz laktanya lett, vagy kifosztva-kiürítve egyszerűen csak szétrágta őket az enyészet. Kiszámítani is lehetetlen, hogy menynyi értéket veszített el így az ország. A katasztrófában az a szerencse, hogy kórházként, szociális otthonként, iskolaként azért néhány kastély megmaradt. Ami kevésbé szerencse: kikerültek az életből, amely kiteljesíthetné számunkra e szánandó sorsú, de többnyire gyönyörű épületeket. Egy biztos, valami értelmeset kellene végre kezdeni velük. Szegény ország lévén aligha alakíthatjuk át valamennyit kulturáhs központtá vagy múzeummá, de ott van például a bikali Puchner-kastély, amelyből magánvállalkozó csinált országszerte ismert, jól menő szállodát. (Olyan vidéken ráadásul, amely nem igazán turisták járta területe az országnak.) Azt viszont egyetlen vállalkozás sem bírja el, hogy mondjuk a deszki, az ópusztaszeri vagy a nagymágocsi kastélyt úgy szerezze meg, hogy helyette kórházat vagy szociális otthont építsen a tulajdonos önkormányzatnak. Ezen bukott meg legutóbb éppen egy nagymágocsi kísérlet is. A legjobb példa az ideális kastélysorsra a nem túl rég csodálatosan felújított gödöllői kastélyé, amely Sisi rajongóit éppúgy csábítja, mint a kultúra vagy az építészet szerelmeseit. És előbb-utóbb tán ilyesmire is több pénz lesz, ahogyan Szegednek is telt végre a Reök-palota megmentésére, melyet kulturáhs központtá építettek ki. Ebbéli reményemet az is táplálja, hogy már Magyarországon is egyre fontosabbá válhat egy szempont, ami Ausztriában kiválóan működik, s amely létfontosságúvá teszi a városok számára a kastélyok által adott lehetőségeket. Ott ugyanis azért fordítanak nagy összegeket a kultúrára, mert minden település igényes, szép és tökéletes infrastruktúrát képes kínálni. A befektetőkért folyó versenyben azok nyernek, azok fejlődnek igazán, melyek neve valamiért ismertté válik, jól cseng sokak fülében. Erre pedig a kultúra kínálja a legjobb lehetőségeket. Nálunk azonban sokszor inkább teher, ha egy gyönyörű kastély áll egy településen, amit pedig Ausztriában, Csehországban vagy Szlovéniában a jövő zálogának, isteni ajándéknak tekintenek. Előbb-utóbb tán nálunk is így lesz. Csak az a kérdés: kastélyaink az élet peremére szorulva vajh kibírnak-e még néhány évtizedet? Ferihegyen is megáll a hajnali gyors Korábban indulnak Pestről a vonatok MUNKATÁRSUNKTÓL Ideiglenesen módosul holnaptól a Szeged és Budapest között közlekedő vonatok menetrendje. Átépítik a ceglédi állomást, ezért a délutáni szegedi IC-k Albertirsára és a Ceglédbercel-Cserőre is szállítanak utasokat. A szegedi vonatok változatlanul minden óra 42 perckor indulnak. Budapestről viszont öt perccel hamarabb elindulnak, minden óra 40 perckor, és menetidejük öt perccel meghoszszabbodik. Hétfőtől Ferihegyen is megállnak a vonatok. A szegediek közül egyelőre egyetlen egy, a reggel 4 óra 39 perckor induló gyorsvonat áll meg Ferihegyen - tudtuk meg Szentes Bíró Ferenctől, a MÁV Zrt. Szegedi Regionális Igazgatóság kommunikációs szakértőjétől. Ott gyalogosan a felüljárón lehet átkelni a gyorsforgalmi út fölött, és közvetlenül eljutni az l-es terminálhoz. A 2-es terminálhoz továbbra is busszal mehetnek az utasok, vagy - a hagyományos módon - Kőbánya-Kispesten vagy a ferihegyi vasútállomáson szállhatnak fel a repülőtéri buszjáratra. A túlélésre törekszik, nem teljesítheti mindenki igényét a Tisza Volán. A sok panasz miatt utánajártunk, hogy alakult ki a nyári menetrend. Megtudtuk, száz buszvonalat módosítottak, szüneteltetnek a megyében, mert náluk is érződik a sokféle gazdasági megszorítás, és inkább szeptemberig takarékoskodnak a költségekkel, hogy ne ősztől kelljen. Tumultus van este a szentesi gyorsbuszon, kilencszáz forintért fél lábon állunk hazáig kesergett olvasónk. Mészáros Ferenc hajnalban nem fér föl Deszken a makói buszra, ezért egy órával hamarabb bejár dolgozni. Délután meg egymást tapossák hazafelé, mert szünetel két járat. Merényi Olga Algyő felől kevesli a járatokat. Egy röszkei ápolónő a munkahelyéről késik el, mert a közvetlen röszkei busz nem indul reggel, a mórahalmi pedig sokat késik. Tegnap délután megnéztük a makói járatot a Mars téren, két busz megtelt egymás után. Nagy Sándorné csak legyintett: - Már a megállóban sem lehet egy tút leejteni. Állunk hazáig, legföljebb a menetszél hűt. Csak babakocsival ne szálljon föl senki, mert az lesz a nagyhalál. - A családi kasszát terhelő megszorításók és a tarifaemelések már áprilisban és májusban éreztették hatásukat az utaslétszánífban. A tanév vége óta pedig különösen visszaesett a forgalom, és ezáltal a bevétel. Hat-nyolc, sőt egyes vonalakon tízszázalékos létszámcsökkenést mértünk - indokolja a spórolós helyközi nyári menetrendet Mező István, a Tisza Volán Zrt. közszolgáltató divíziójának igazgatója. Júliusban és augusztusban tehát a járatok szüneteltetésével takarékoskodnak, hogy ne ősszel kelljen. - A nyári menetrendet a gazdasági minisztérium engedélyezi, egy hónap tervezés előzi meg. Utast számoltatunk, beszélünk az öszszes érintett megyei település önkormányzatával és a vonalainkon közlekedő más busztársaságokkal - teszi hozzá Kónya Szilveszter forgalomszervezési vezető. Ha szükséges, menet közben nem a menetrendet, hanem a kapacitást bővítjük: szóló helyett például úgynevezett hosszú buszt állítunk be. Ha az sem elég, csuklós járatot, és ha az sem, akkor két kisbuszt indítunk. r így állítottuk vissza a makói buszokról jelzett tumultus miatt a napokban a hét órai deszki járatot. Öt óra után három perccel pe/•dig egy második busz erősíti a makóit, de ezt még sokan nem tudják - nézi a könyvnyi vastag menetrendet. - Algyőről húszpercenként jön busz, mindössze két járatot vettünk ki, a fél hatost és a fél hetest. Ott valóban keletkezett egy félórás és egy negyvenperces lyuk. A mórahalmi busz valóban késik a röszkei megállóban, mert az ásotthalmiak is sokan utaznak vele. Dolgozunk rajta, hogy jobb legyen. Röszkéről hét végén három órán keresztül kimaradnak a buszok, ám ez évek óta így van. Csongrád és Baks felé egy hajnali és egy délutáni járat szünetel, Szentes és Csongrád között egyet sem vettünk ki. Vásárhely és Szentes között kocsicserével és második busszal megerősítettük a járatot. Az esti szentesi buszt megvizsgáljuk - ígérte a forgalomszervezési vezető. DOMBAI TÜNDE HARMADA KLÍMAS Napi ezerötszáz helyközi buszjárat közül kevesebb mint százat módosítottak, illetve szüneteltetnek. Így nyolcvan pár Szeged-Vásárhely buszból ötöt, a negyven pár algyői járatból hármat, a több mint hatvan makói párból pedig a szombatiakat és a deszkieket szüneteltetik. Kétszáz helyközi busz közül csak harminc a csuklós és negyven a „hosszú busz". Ezek műszaki karbantartását is most végzik. Klímás járműveket alig több mint huszonöt százalékban tudnak biztosítani, ülőhely sem juthat mindenkinek. Ezt lehet kihozni a mostani tarifákból és támogatásból, amelyből ráadásul kötelező feladat eltartani a kis utasszámú - például a Vásárhely—Rárós, Mórahalom-Madarásztó, Makó—Igás - vonalakat. Eltörölnék a felvétehf^jkat- és nyolcosztályos gimnáziumokban A tehetségesek lehetnek az áldozatok Az esélyegyenlőség biztosítása a célja a kormánykoalíció javaslatának, mely szerint 2008-tól megszüntetnék a felvételit a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba. Ez viszont a tehetségesek bekerülését nehezítheti. A koalíciós szerződés július eleji módosításakor került nyilvánosságra, hogy a kormány 2008-tól megszüntetné a felvételiket a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban. A korai szelekció, az iskolai szegregáció megakadályozása, az esélyegyenlőség biztosítása lenne a cél. Kizárólag központilag meghatározott készségmérő tesztet lehetne alkalmazni a felvételinél - az adott körzetbe tartozók, a hátrányos helyzetűek pedig előnyt élveznének. A további üres helyeket sorsolással töltenék be. Szegeden három gimnáziumban van hatosztályos képzés, az intézmények vezetőit arra kértük, értékeljék a tervezetet. - Még nem született meg a jogszabály, milliószor változhat az elképzelés - figyelmeztet Gál Béla, a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium igazgatója, - Nálunk matematikából létezik hatosztályos képzés, amihez hasonló csupán 11-12 van az országban - mondja. Ha a fűnyíróelv lép életbe, szerinte nehezebb helyzetbe kerülhetnek a tehetségesek, hiszen előfordulhat, nem ők kerülnek be az osztályokba. sokkal, a 25 helyre átlagban 70-80 gyerek jelentkezik. Gál Béla nem tartaná igazságosnak, ha közülük sorsolással döntenének. - Az nem esélyegyenlőség, ha a véletlenre bízzuk a dolgokat. Az ide bekerülő gyerekek hat éven keresztül heti 6-8 órában tanulnak matematikát. Ezt el kell tudni viselni, nem mindenki bírja ki - vallja, s kiemeli: az itt tanulók remek eredményeket produkálnak; tanulmányi versenyek győztesei, későbbi egyetemi oktatók „alapoznak" itt. (A Karolina Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Diákotthon vezetőjét, Ivanics Andreát nem tudtuk elérni.] - A tervezet célja pont az lehet, hogy ne alakuljanak ki a hátrányos helyzetűek elől elzárt elitiskolák, hanem olyan oktatás valósuljon meg, amely esélyt nyújt a felzárkóztatásra - vélekedik Pető Gábor, a Dugonics András Piarista Gimnázium igazgatója. Hozzájuk is központi képességfelmérés alapján kerülnek be a gyermekek - 35-40 fős osztályt indítanak 7. évfolyamon, rendszerint túljelentkezéssel. - A képességfelmérésen túl a szülőkkel, gyermekekkel személyesen beszélgetünk arról, mennyire nyitottak a vallásra, milyen vallásos életük. Ez a felvételi szempont - ha létre is jön a jogszabály - a felekezeti iskolák eme gyakorlatára valószínűleg nem fog vonatkozni - fogalmazott. R. T. G. ELECTRIC FŐSZER ELECTRIC Zrt. 6729 Szeged, Szabadkai út 9/A