Délmagyarország, 2007. július (97. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-13 / 162. szám

JÓ TUDNI ÁRAK Az árak a hazai pénztárcának is megfizethetők, a szálláshelyek 20-30 euró körül mozognak éjszakánként. Ebben már benne van, hogy a szállásadók a következő napi állomásra átszállítják a csomagokat, továbbá azokért, akik eltévedtek vagy elfáradtak, ugyancsak térítésmentesen értük mennek. Sőt ha ránk szakad az eső, a házigazda gumicsizmát és vízhatlan ruhát is ad. Az igazi falusi hangulatú vendégházak egyszerűek, éppen ezért nem drágák. Az ebéd menüvel is kérhető 5-10 eurós áron. A hatnapos túra mindent összeszámolva személyenként 60-70 ezer forintból kihozható. A Délmagyarország és a Délvilág világjáró melléklete 2007. július 13. ALPANNONIA: 104 KILOMETER HAT NAP ALATT • • örömvándorlás Kőszegtől Semmeringig Hazai pénztárcának is megfizethető áron kínál egy hét kellemes időtöltést, hegyeken, erdőn, mezőn át való barangolást az Alpannónia „határtalan túrázás" ajánlata. A vándorok 104 kilométert tehetnek meg gyalogszerrel Kőszegtől Semmeringig. A Peiso Communiació sajtóutat szervezett a magyarországi szerkesztőségek számára. Az Örömvándor - Alpannónia túraútvonalat munkatársunk is végigjárhatta. A 104 kilométeres turistaútvonalat még tavaly jelölték ki, az igazi szezonra így idéntől számítanak. Az Alpannónia Kőszegről indul, majd a vándorok hat nap múlva Semmerigbe érkeznek meg. Az utat napi 15-20 kilométeres szakaszokra osztották fel, így bárki kényelmesen végigbarangolhatja az Alpok lankáit. A múzeumokban, valamint az útSemmeringről menetrendszerűen közlekednek személyvonatok Bécsújhelyre (Wiener Neustadt). Innen átszállással juthatunk el Sopronba, valamint Budapestre. Fontos: a hazautat egyénileg kell megszervezni, az internetes honlap jelenleg német nyelvű, de az üzemeltetők dolgoznak azon, hogy magyarul is megjelenjenek az információk. Érdeklődni a www.suedburgenland.info, a www.wieneralpen.at, valamint a www.joglland-waldheimat.at oldalakon lehet. ám a legizgalmasabb részek ezután következnek. Az utolsó előtti napon érjük el vándorutunk legmagasabb pontját, az 1743 méteres Hocheschselt. Az alpesi legelők ölében működik egy igazi Hütte (hegyi kunyhó). A megfáradt vándort forró rumos teával, valamint hamisítatlan császármorzsával várják. A kis lak télen is nyitva tart, ilyenkor a pincében kialakított szobákban kaphat menedéket az eltévedt vagy bajba jutott vándor. Ez a szakasz nagy odafigyelést igényel, hiszen a semmiből semmi perc alatt olyan köd kerekedik, hogy az ember szó szerint nem látja a saját orrát. Pánikra nincs ok, hiszen ha szerencsénk van, a köd olyan gyorsan felszáll, mint ahogyan jött. Ellenkező esetben jó szolgálatot tehet a zsebben lapuló kisüveg: túl azon, hogy megnyugtat, felfrissíti a nagy hidegben az embert... Semmering, végállomás. A 20 Schilling Kilátóról páratlan rálátás nyílik a viaduktokon, alagutakon átvezető vasútvonalra. Ha szerencsénk van és tiszta az idő," az erdőben állatokat is megpillanthatunk. A túránk véget ért. Könnyed levezetést kínál tavasztól őszig a semmeringi sípálya mellett kialakított bikepark. Itt kísérő mellett átalakított rollerokon száguldhatunk le. vonal mellett magyar nyelvű információs táblákat is elhelyeztek. A bevezető után kezdjük el a túrát! A kőszegi Irottkő melletti Bechtold István Természetvédelmi Központ az indulási pont. Innen vághatunk neki az Alpoknak. Első napunk az oberkolhstatteni szénégetőnél ér véget. Másnap innen indulunk tovább Bernsteinbe. A településen bányásszák az úgynevezett édelszerpentint, vagy más néven nemes szerpentint. A zöldes, átlátszó kőzetből helybeli mester készít használati tárgyakat, amelyeket a Fő téren lévő boltban meg is vásárolhatunk. Az üzlettől pár méterre található a Sziklamúzeum, ahol többnyelvű elektronikus oszlopok segítségével mutatják be a szerpentin bányászatát. A harmadik napi útvonal Berstein mentén halad. A formájáról kuglófnak elnevezett kilátóról jó időben ellátunk Sopronig, kirajzolódik a Fertő tó körvonala, majd megfordulva hihetetlennek tűnik, de igaz, hogy Szlovénia tűnik fel a látóhatáron. Rövid kitérőt téve jutunk el a kienbergi boszorkány éléskamrájába. Túrán félidejében az Életvíz patak mentén haladunk. Ezen a szakaszon kis időre elhagyjuk az erdőt és aszfaltos úton barangolunk tovább. Áthaladunk az A2-es autópálya felett, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a tájra. Lassan véget ér a túránk, ELADNAK A HABSBURGOK DRAKULA GROF KASTELYAT A borzongás múzeuma Árulják a Habsburgok Drakula gróf erdélyi kastélyát. Habsburg Dominic főherceg, New York-i építész a múlt héten bocsátotta áruba a Törcsváron (Bran) épült műemléket. MTI „A Habsburgok nem óhajtanak múzeumot vezetni, és olyan vevőt keresnek, aki a történelmi ingatlant a megfelelő tisztelettel kezeli" - nyilatkozott Michael Gardner, az eladással megbízott Baytree Capital vezetője. Az ingatlan irányára nem ismert, az viszont igen, hogy a 69 éves Habsburg herceg tavaly 80 millió dollárért (14 milliárd forint) kínálta a román államnak, de nem jutottak egyezségre. Gardner szerint most legalább 100 millióért fog elkelni, és a román állam elővásárlási jogot élvez, ha versenyezni tud a legmagasabb összegű ajánlattal. A kastély a 14. században épült a közeli Brassó védelmére a törökök támadásaival szemben. A vadregényes épület nem szerepel Bram Stoker skót szerző 1897-ben írt Drakula című regényében, bár elképzelhető, hogy Vlad Tepes 15. századi román fejedelem - akinek élete ihlette a Drakula grófról szóló könyvet - rövid ideig a várkastély vendége volt. 1920-ban - Trianon után - a törcsvári kastély a román uralkodóház birtokába került. Maria királynő Ileana nevű leányára hagyta, tőle pedig fia, Habsburg Dominic örökölte volna, ha a második világháború végén nem üldözik el a királyi családot az országból, és nem államosítják az 1200 méter magasan fekvő vadregényes kastélyt. A román állam 2006-ban adta át az ingatlant az örökösnek. A felek megállapodtak, hogy a történelmi műemlékben működő múzeum három évig állami vezetésű közintézmény marad. A kastélyban számos filmet forgattak már, a múzeumot pedig évente 450 ezer turista keresi fel. Az USA csábítja a magyar turistákat Az idén várhatóan negyvenezer magyar turista utazik az Egyesült Államokba. Az első öt hónap adatai szerint 12 százalékkal nőtt a kiadott vízumok száma, és az év egészében valószínűleg a 2005-ös és a 2006-os 37-37 ezres utaslétszámnál több jön össze - derül ki az USA budapesti nagykövetségének adataiból. April H. Foley nagykövet szerint a vízumkérelmek több mint 85 százalékát elfogadják. A magyar utasok fele üzleti utazó, a magyar turisták pedig 10-150 dollárt költenek az átlagosan tíznapos kinn tartózkodásuk alatt. A kiutazók helyzetét megkönnyíti, hogy a Malév mellett a Delta tavaly felújította Budapest-New York járatát. Gyorsan fejlődik a szerbiai turizmus Gyorsan fejlődik a szerbiai turizmus, de míg a külföldiek a fővárost, a hazaiak főleg a nyugat- és dél-szerbiai hegyvidéket részesítik előnyben. MTI A Szerbiai Turisztikai Szervezet legfrissebb adatai szerint az év elejétől május utolsó dekádjáig terjedő időszakban a múlt év azonos periódusával összehasonlítva 20 százalékkal volt nagyobb a turisták száma Szerbiában, s 27 százalékkal több külföldi vendég érkezett. A 867 ezer 496 turistából mintegy 235 ezer volt a külföldi, s míg az előbbiek száma 21 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, addig az utóbbiaké csak 16 százalékkal. A vendégéjszakák száma - 16 százalékkal növekedve - 2,77 milliót tett ki. A külföldiek vendégéjszakáinak száma 19 százalékkal gyarapodott. Míg a szerbek főleg a nyugat-szerbiai Zlatibor hegységet, a déli Kopaonikot, s a neves fürdőhelyeket - például Vernjacka Bánját - részesítették előnyben, addig a külföldieknek a nagyvárosok voltak a legkedvesebbek. Belgrád után - ahol 20 százalékkal nőtt a külföldi látogatók száma - Újvidéket keresték fel a legtöbben, s csak ezek után következett a Kopaonik és Zlatibor. A turistákat adó országok rangsorát a jelentős szerb lakossággal bíró Bosznia-Hercegovina vezeti, utána jön Montenegró, majd Szlovénia, Horvátország.