Délmagyarország, 2007. július (97. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-13 / 162. szám

6 • MEGYEI TÜKÖR" PÉNTEK, 2007. JÚLIUS 13. Sínen a mezei nyúl. Kérdés, mire eljön a szezonjuk, mennyi marad belőlük? Fotó: Karnok Csaba Jelenleg ugyan tele van a határ nyúllal - ám mire kezdődik az élőnyúl-befogás, s a nyúlvadászat időszaka, még sok minden közbejöhet. - Éppen a nyúlban leginkább bővelkedő években következik be időnként: mire eljön a nyúlszezon, az állomány katasztrofálisan összeomlik mondja Szél István, a Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelési Igazgatóság vadászati és halásza-, ti osztályának vezetője. Mi ennek az oka? Ha a nyúl számára kedvező egy év - tehát például korán jön a tavasz, belvíz nem veszélyezteti a kisnyulakat, és hosszú az ősz -, akkor az sajnos a mezei pocoknak, s az egérnek is kedvező, és akkor a veszélyes fertőző betegségek is könnyebben terjednek. Elsősorban a tularérnia - amely a mezei nyulakra különösen veszélyes. És minél több a nyúl, a tularémia annál könnyebben terjed. A betegség okozta tömeges nyúlelhullás, az állomány-összeomlás általában kora ősszel következik be - közvetlenül a vadászattal történő hasznosítás és az élőnyúl-befogás előtt. Más veszély is fenyegeti a vadon élő tapsifüleseket: ez pedig éppen a túlszaporodó pocok-, egérállomány visszaszorítására alkalmazott rágcsálóirtó szer. Ha szakszerűtlenül használják, tömeges nyúlpusztulást is okozhat. Mekkora a nyúlállomány most erdőn-mezőn? Mintegy negyvenhétezer darab a megyében - az ez évi szaporulat még nincs beleszámolva -, és ez a gyenge tavalyi, s a még annál is gyengébb tavalyelőtti évhez képest nagyon jó. - A gazdálkodóknak fokozottan oda kell figyelniük a rágcsálóellenes szerek felelősségteljes használatára. Hogy a mezei pocokkal, egérrel együtt ne hulljon el a nyúl is - hívja föl a figyelmet a szakember. És hogy a mezőgazdaságnak okoz-e kárt a nyúl? Össze sem hasonlítható a vaddisznó és szarvas járta dunántúli megyékben tapasztalható vadkárral - mondja az osztályvezető. A mezőgazdaság viszont annál inkább érezteti hatását a nyúlállományban. Az őszi összeomláshoz hozzájárul a széles munkagépekkel történő gyors betakarítás, s a takarmánykészlet megfogyatkozása. Az élőhelyfejlesztésre - melyet a vadgazdák, köztük vadászok végeznek - nagy szüksége van a nyúlállománynak is. Ezeket azonban éppen a nyúlértékesítés bevételéből valósíthatják meg. A 22-es csapdája? Csak remélhető: az idén nem lesz az. FARKAS CSABA ELSŐK KÖZÖTT A MEGYE Világszerte híres nyúlállománya volt egykor, sok évtizeddel ezelőtt Csongrád megyének - az egész országban Pusztaszer környéke volt a legnyúldúsabb terület - írta nagy vadászírónk, Széchenyi Zsigmond. Amerikából is jártak ide vadászok. Csongrád megye ma is az ország nyúlban legbővelkedőbb területei közé tartozik - kivált a megye tiszántúli része -, de a mai nyúlbőség azért nem az egykori nyúlbőség. A mezei nyúlnak ugyanis, mint más apróvadak, a fácán, fogoly számára nem az óriási monokultúrák kedvezőek, hanem a változatos növényzetű kisgazdaságok - és a világ nem az utóbbiak visszaállítása felé halad. Ez a vadászok élőhely-létesítési, -fönntartási munkált még Inkább szükségessé teszi. Nem madárinfluenza végzett a feketerigóidul Egyre többen találnak elhullott feketerigókat Szeged-szerte. „Itt a madárinfluenza" mondogatják sokan. A szakértő mindenkit megnyugtat: erről szó sincs. - Épp most is egy hozzám eljuttatott, elhullott feketerigót boncolok. Madárinfluenzáról szó sincs - mondja Kókai Károly állatorvos, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület megyei csoportjának alelnöke. A madarak elhullása több okra vezethető vissza. Van feketerigó, melynél heveny baktériumos fertőzést állapított meg a szakember, más esetben, például üzemi telepen, patkányirtásra kihelyezett vegyszer okozott pusztulást. Ismét másutt - még a minapi, nagy eső előtt - egyszerűen éhen pusztultak a fiókák, mert a talaj kiszáradt, és a madarak fő táplálékát képező földigiliszták a mélybe húzódtak, így a szülők nem tudták őket kellő mennyiségű táplálékkal ellátni. Sok elhullott madáron tolltetvesség figyelhető meg, de nem közvetlenül ez okozza pusztulásukat: a tolltetű már a különböző okok miatt legyengült madáron szaporodik el, s hozzájárul elhullásukhoz. Leeresztett halastavaknál néhány napon belül megjelenik a vízimadarak közül sok áldozatot szedő, botulizmus nevű bakté-riumos betegség. A botulizmus kórokozója oxigénmentes, iszapos környezetben szaporodik el. Toxinja bénulást okoz, s ha még nem haladt túlzottan előre a betegség, és a madarat még lehet etetni, itatni, akkor megmenthető: a méreg egy idő után kiürülhet szervezetéből. A betegen talált madarakat legcélszerűbb a Szegedi Vadasparkba juttatni - ha megmenthetők, meg is mentik. F.CS. ITATÓ gjj Ha valaki megteheti, szárazságban madárvédelmi okokból is érdemes például az udvart, kertet locsolni, így a feketerigók nem fosztódnak meg fő táplálékuktól. Szintén célszerű madáritatót kihelyezni, és gondoskodni a víz folyamatos utánpótlásáról - hiszen, ha csak épp nem eső után vagyunk, sok-sok kilométerre kell a fiókanevelő madaraknak napjában sokszor vízért menniük. Néptánc az utcán és a színházban Ötödik alkalommal rendezik meg Szegeden a Bartók Béla Művelődési Központ fő szervezésében a Martin György-néptáncfesztivált péntektől vasárnapig. A programok látványos menettánccal kezdődnek: az érdeklődők pénteken délután fél hattól találkozhatnak a Széchenyi térről a Kárász utcán át a Dugonics térre vonuló táncosokkal, ahol hatkor tartják a megnyitót. A közönség néptáncbemutatókat láthat este nyolctól a kisszínházban: a pesti Bartók után a topolyai Cirkálom, majd a kaposvári Somogy Táncegyüttes ropja a színpadon, a műsort a Debreceni Népi Együttes zárja. Az előadások szombat este nyolctól folytatódnak a kisszínházban: akkor a csongrádi Alföld, a deszki Bánát és a horgosi Ropogó Táncegyüttes mutatja be tánctudását. Az előadásokra díjtalan a belépés. Negyvenhétezer tapsifüles a határban - a vadászok mégis aggódnak Nyulak a 22-es csapdájában Csongrád megye igen gazdag mezei nyúlban, tele a határ, a vadászok azonban mégis csak óvatosan bizakodnak, nyúlbctcgségcktől tartanak. Ráadásul a most 47 ezresre tehető állomány számára szükséges élőhelyeket épp a nyúlból származó jövedelmek révén tudják létrehozni, fönntartani a vadászok. A 22-es csapdája? FELHÍVÁS PARLAGFŰ-MENTESÍTÉSRE Kérem a tisztelt lakosságot, a cégek, intézmények vezetőit, hogy a tulajdonukban vagy használatukban lévő ingatlanokon a parlagfű első kaszálását, vagy más módon történő irtását legkésőbb 2007. június hó 30. napjáig végezzék el. Június hó 30-a után a város kül- és belterületén egyaránt a parlagfű-mentesítés elvégzését ellenőrizni fogjuk. A századforduló után Magyarországon megjelenő parlagfű mára olyan mértékben terjedt el az országban és olyan mértékben károsítja az egészséget, hogy a parlagfű okozta allergia népbetegséggé vált. Az ország 1/4-ének okoz visszatérő problémát augusztustól októberig. A betegség megelőzhető az allergiát kiváltó tényező megszüntetésével, a parlagfű következetes irtásával, mely leghatásosabb a virágzás előtti rendszeres kaszálással. A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény értelmében a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbó kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. Azzal szemben, aki nem tesz eleget a parlagfű elleni védekezési kötelezettségének, belterületen a jegyző, külterületen a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság közérdekű védekezést rendel el, melynek költségeit a földhasználó, illetve a termelő köteles megtéríteni, késedelmes fizetés esetén a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelt összegben. A közérdekű védekezés költsége nem fizetés esetén adók módjára behajtható. Ezzel egyidejűleg a hatóság növényvédelmi hírságot szab ki, melynek összege 20 000 Ft-tól 5 000 000 Ftig terjedhet. Az allergiás megbetegedésben szenvedők és a ma még egészségesek védelme érdekében ismételten kérem, hogy Szeged Megyei Jogú Város területén a parlagfű irtását első alkalommal legkésőbb június 30-ig - még a virágbimbó kialakulása előtt -, azt követően október végéig rendszeresen szükség szerint végezzék el. Parlagfűvel kapcsolatos bejelentéseiket az alábbi számokon várjuk: Belterületre vonatkozóan: 80-820-032 Sz. M. J. V. Polgármesteri Hivatal zöldszám Külterületre vonatkozóan: Körzeti Földhivatal Szeged Szeged, 2007. június 26. : Dr. Mózes Ervin, Szeged Megyei Jogú Város jegyzője jWj / ^ \ ÁfSZ Sikeresen lezárult egy projekt „A foglalkoztatáspolitika társadalmasításával helyi foglalkoztatási paktum és stratégia kialakítása a Csongrádi Kistérségben" (ROP-3.2.1 -05/1 -2005-03-0006/34.) A Csongrádi Kistérség Foglalkoztatási Paktumának Aláírási Rendezvényére 2007. május 22-én került sor Csongrádon. A Csongrádi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum a Csongrádi Kistérség meghatározó gazdasági-társadalmi szereplőinek szerződésben rögzített összefogása azzal a céllal, hogy a foglalkoztatási paktum keretében együttműködjenek a kistérség ismert foglalkoztatási nehézségeinek csökkentése érdekében, összhangban az elfogadott kistérségi foglalkoztatási stratégiával. Foglalkoztatást elősegítő programokat szándékoznak együttműködve megvalósítani, részt vesznek a térségi szereplők gazdasági és humánerőforrás-fejlesztési elképzelései, céljai összehangolásában és megoldást keresnek a problémákra, együttműködnek a foglalkoztatáspolitikai célok eredményes megvalósításának érdekében a pénzügyi források biztosításában. A Csongrádi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum célkitűzései: • a munkaerő-piac hátrányos helyzetű szereplői foglalkoztatási problémáinak enyhítése • a Csongrádi Kistérség munkanélküliségének csökkentése • humán-erőforrás fejlesztése • a helyi gazdaság és társadalom szereplői tudatos együttműködésének elérése • az erőforrások közös célok szerinti összefogásának elősegítése • a foglalkoztatáspolitika társadalmasítása a Csongrádi Kistérség foglalkoztatáshoz kapcsolódó problémáinak hatékony kezelése • a gazdaság munkaerőigény kielégítésének segítése képzéssel, munkaerő-piaci szolgáltatásokkal és egyéb közgazdasági eszközökkel, a pályakezdő Fiatalok elhelyezkedésének segítése • új munkahelyek teremtése a helyi vállalkozói szektor támogatásával • a munkahelyek számának megőrzése az igényekhez igazodó képzések indításával • a megváltozott munkaképességű személyek munkavállalási lehetőségeinek javítása • a térségi gazdaságfejlesztési elképzelések és a szakképzés összehangolása • a tanácsadási lehetőségek bővítése a munkanélküliséggel közvetlenül vagy közvetetten érintett személyek számára • munkaerő-piaci felzárkóztató, pályaorientációs és szakképesítést adó képzési programok biztosítása az alacsonyan iskolázott fiatalok számára • a helyi, illetve a közösségi szolgáltatások fejlesztése az információs és a kommunikációs technológia segítségével • a hátrányos helyzetű és a munkaerő-piacról kiszorult rétegek integrációjának elősegítése % • a férfiak és a nők esélyegyenlőségének figyelembe vétele minden területen a térség adottságainak kihasználásával a foglalkoztatási potenciál fejlesztése az idegenforgalom, a sport-szabadidő, a szociális szolgáltatások és a kultúra terén A tapasztalati adatok, vélemények birtokában elkészült a Csongrádi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma, melynek szerződését 49 partner írta alá. Ezen aláírók között 9 partner az önkormányzatok, 1 munkaügyi központ, 1 társulás, 1 kamara, 8 képzőintézmény, 18 gazdálkodó szervezet, 4 egyesület, 1 alapítvány, 6 intézmény, 1 helyi média képviselteti magát és fejezi ki együttműködési szándékát a fentiekben megfogalmazott célok elérése érdekében. A projekt zárókonferencia rendezvénye 2007. június 14-én került megrendezésre. A rendezvényen a szakma és a nyilvánosság széles körű tájékoztatást nyert a projekt eredményeiről, ajánlások fogalmazódtak meg, valamint a Csongrádi Kistérség Foglalkoztatási Páktum továbbműködtetésére vonatkozó elképzelések kerültek bemutatásra. A dokumentumok, információk megtalálhatók, illetve letölthetők a www.csongradkistersegpaktum.hu honlapról, valamint további információ kérhető: Szántai Szilvia, projektmenedzsertől; Csongrád Város Önkormányzata, 6640 Csongrád, Kossuth tér 7. Tel.: (06)63/ 571-912 Magyarország célba ér I 42?