Délmagyarország, 2007. július (97. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-10 / 159. szám

NAPI MELLÉKLETEK GYOGY-IR SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA, DR. DÉZSI CSABA ANDRÁS • 2007. JÚLIUS 10. SZEGEDEN MINDEN MÁSODIK GYERMEK MŰVI ÚTON JÖN A VILÁGRA Divat lett a császármetszés A közelmúltban jelentősen megnőtt a császármetszések száma Magyarországon és a világ más országaiban. A szakma véleménye szerint a kórházak reakciója ez a kártérítési perekre. A természetes úton szült nők viszont jórészi úgy gondolják: a császáros anyukák lusták. A szentesi kórház szülészeti osztályának vezetője kötetbe foglalta ezzel kapcsolatos ismereteit. A hagyományos értékek megkérdőjeleződtek a szülészetben is: világszerte jelentősen megnőtt a császármetszések száma. Magyarországon a '70-es években az anyáknak még csak 6 százaléka szült művi úton, 1989-ben már 10 százalékuk, míg 2000-ben már 20 százalékos volt a császármetszés gyakorisága. Százalékok Skandináviában az elmúlt húsz évben 2 százalékról emelkedett 15 százalékra a császárral született gyermekek aránya, Brazíliában viszont ötven százalék felett van. Mára Magyarországon az egyes kórházak eltérő adatokat mutatnak a császármetszést illetően. Az OEP adatai szerint a szegedi női klinikán a gyermekek 45 százaléka jön császárral a világra, a debreceni egyetemi klinikán ez a szám mindössze 29 százalék, Szentesen pedig ennél is alaMagyarországon növekedett a császáros szülések száma Sztárok a szülőszobán Stahl Judit császárral szült, nyugodtan, problémamentesen, olyan körülmények között, „amiről mindig is álmodott". Rubint Réka állítólag azért szült császárral, mert rossz fekvésű volt a magzata és nem azért, hogy az alakját megőrizze. Viktória Beckham mindhárom fiát művi úton hozta a világra, a sajtóközlemények szerint mindhárom fiú rosszul feküdt az anyaméhben. Madonna 41 évesen nem akarta megkockáztatni a hüvelyi szülést. Görög Zita valósággal megijedt, amikor megtudta, hogy császárral kell szülnie, félt a gerincvelő érzéstelenítéstől. Hiába hadakozott az orvosi döntés ellen: a magzat nem csúszott be a medencébe. csonyabb: 25 százalék mindössze. Az utóbbi adat megfelel az országos átlagnak. A szentesi kórház szülészeti osztályának vezetője szerint az asszonyok hetven százaléka mindenképpen természetes úton szeretne szülni, 30-35 százalékuk viszont biztosan szembesül a kérdéssel: császár vagy nem császár. Dr. Ugocsai Gyula szerint a jóléti társadalomban megszületett elvárás eleve arra készteti a szülőket, hogy olyan utódot hozzanak a világra, aki százszáILLUSZTÁRCIÓ: TÉSIK ATTILA zalékos eséllyel indul az életben. Talán éppen ez az igény jut kifejezésre a császármetszések számának növekedésében: évente közel 300 kártérítési per indul, jelentős részük a császármetszés vélelmezett elmaradása miatt. Nőtt a népszerűsége A természetes szüléssel ellentétben előre tervezhető, jól programozható. Erősíti az a hit, hogy a császármetszés a baba számára biztonságosabb. Az anya a szülés feletti kontrollt érzékeli a műtét során, különösen akkor, ha arról előre részletes és személyre szabott tájékoztatást kapott. Ugocsai tanár úr megállapította, általában nem kerül szóba az a tény, hogy az elektív császármetszés okozta halálozási arány az anyák esetében háromszor akkora, mint a hüvelyi szülésnél. Ugyanakkor elmondta azt is: 100 szülő nőt ha magára hagynánk, ketten biztosan belehalnak a szülésbe, hat gyermek pedig maradandó károsodással jönne a világra. Általánosan követelt társadalmi igény ma már az egészséges újszülött és egyre kevésbé megengedhető a sérült gyermek világra jötte ezért a császármetszés alapvetően létjogosult. A nők körében népszerűsége vitathatatlanul nő, ennek hátterében pedig ott húzódik a tocophobia - a beteges félelem a fájdalomtól. Lusták, gyengék A hüvelyi úton szült nők gyakran irigységgel vegyes lenézéssel tekintenek a császáros anyukákra, mondván, lusták, gyengék és nem akarnak vajúdni. Hogy a császár kinél és milyen esetekben alkalmazandó, nemcsak orvos szakmai, de filozófiai kérdés is. Ugocsai Gyulának a témában született izgalmas munkáját A császármetszés címmel adta ki a Press Publica kiadó a Változó világ című sorozatában, a mű kifejezetten a nagyközönségnek íródott. Szándékosan azoknak az édesanyáknak, akik terhességük idején szembesülnek a kérdéssel: császár vagy nem császár? BLAHÓ GABRIELLA Viharos légmellek MTI Heves zivatarok idején lényegesen többször fordul elő, hogy egyes emberek tüdeje - minden előzmény nélkül - kilyukad, és akár életveszélyt okozó légmell alakul ki náluk - állítják olasz kutatók kórházak betegfelvételi adatainak statisztikai elemzése eredményeként. A jelenségre a magyarázat az lehet, hogy viharok idején gyorsan változnak a légköri nyomásviszonyok. Az itáliai orvosok feltételezése szerint a légmellesetek halmozódásának oka valószínűleg a légköri nyomás hirtelen csökkenése lehet, mert ekkor a kitágult léghólyagok könnyebben repedhetnek meg, és a sérülésen keresztül a tüdőből a levegő a mellhártya két lemeze közé kerülhet. A viharos időszakban hirtelen fellépő súlyos nehézlégzés, mellkasi fájdalom esetén tehát feltétlenül érdemes arra gondolni, hogy esetleg légmell alakult ki, és ezért haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. Ha folyamatosan áramlik be a levegő a mellhártya két lemeze közé, s onnan nem tud kijutni, akkor úgynevezett feszülő légmell alakul ki, amely közvetlen életveszélyt jelentő állapot lehet a beteg számára. Mind a légzést, mind a szív működését jelentősen akadályozhatja a mellkasban felhalmozódó, a tüdőket, a szívet össze- és félrenyomó, a légzési folyamatban részt nem vevő levegő. A köhögés csak egy tünet Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA, A PÉNZ BESZÉL WWW.DELMAGYAR.HU A gyógyszer legyen hatásos A lakosság mindössze egytizede számára legfontosabb tényező a gyógyszer ára, a többség a készítmények hatásosságára és biztonságosságára figyel - derül ki a GfK Hungária egyik tanulmányából. MTI A Piackutató Intézet 2007 áprilisában a 15 évnél idősebb lakosság körében végzett kutatást 990 fő megkérdezésével arról, hogyan értékeli saját egészségi állapotát, mit tesz egészségének megőrzése érdekében, továbbá hogyan viszonyul a kezelésekhez és a gyógyszerekhez. Az egyik legtöbbször hangoztatott vélemény, hogy túl drágák a gyógyszerek, és ezt a GfK Hungária felmérésének számos adata is mutatja. Például a megkérdezettek 46 százaléka véli úgy, hogy a gyógyszerekre kifizetett összeg jelentős teher a család költségvetésére nézve, így gondolja a 60 évesnél idősebb korosztály 70 százaléka. A lakosság többsége a gyógyszerek esetében nem kifejezetten árétzékeny. A legfontosabb a gyógyszerek hatásossága, valamint a biztonság. A megkérdezettek mindössze 10 százaléka számára a legfontosabb az ár. Mindez azt is jelenti, hogy a páciensek jóval több információt szeretnének kapni a gyógyszerek hatásáról és a lehetséges mellékhatásokról. A betegek 61 százaléka szembesült olyan helyzettel, amikor az orvos felajánlotta az olcsóbb gyógyszer rendelésének lehetőségét, de csak a páciensek 30 százaléka kezdeményezte saját maga az alacsonyabb árú készítmény felíratását. A köhögés lehet akut, ha pedig a három-nyolc hetet meghaladja, akkor krónikus köhögésről beszélünk. Akut köhögés elsősorban a közönséges megfázáshoz társul. A krónikus köhögés több tényező együttes fennállása mellett jelentkezik, de lehet önálló tünete az asztmának, egyéb krónikus légzőszervi betegségnek, a gyomorsav nyelőcsőbe való visszaáramlásának, de akár daganatos betegségnek is. Az előzmények kikérdezése nagyon fontos, mivel ez közelebb vihet bennünket a betegség megállapításához. Fontos tisztázni, mióta tart a köhögés, hogyan kezdődött, változott-e mostanában a jellege. Milyen tényezők befolyásolják? Például ha a beteg a testhelyzet-változtatással hozza összefüggésbe a köhögést, akkor felmerül idült tüdőtályog, üregképződéssel járó tbc gyanúja is. Az étkezéssel kapcsolatban fellépő köhögés hátterében állhat a nyelőcső és a légcső közti sipolyképződés is. Reggel jelentkező köhögés többnyire a dohányzással összefüggő krónikus hörghurutra, míg az éjszakai köhögés inkább gyomorsav-visszaáramlásra, szívelégtelenségre, gyerekekben asztmára gyanús. Ez utóbbit támasztja alá, ha a köhögés hideg levegő hatására lép fel. A továbbiakban azt kell tisztáznunk, hogy jár-e a köhögés köpettermeléssel, annak milyen a külleme, milyen könnyen szakad fel. Fontos tudni, hogy társul-e a köhögéshez mellkasi fájdalom, torokfájás, légszomj, rekedtség, szédülés. Jó, ha a köhögést a vizsgáló orvos is hallja. Akut köhögésről akkor beszélünk, ha az a háromhetes időtartamot nem haladja meg. Az akut köhögés leggyakrabban átmeneti, ártalmatlan jelenség, de életveszélyes állapotokhoz is társulhat, például tüdőembóliához, szívelégtelenséghez, tüdőgyulladáshoz. A leggyakrabban vírusos, illetve bakteriális fertőzésről van szó, de irritáló anyagok belégzése, valamint krónikus légúti betegség fellángolása is okozhatja. A krónikus köhögés többnyire három hétnél tovább tart. Ennek leggyakoribb oka a dohányzás, ami a cigarettafüst hörgőt irritáló hatásával vagy gyulladásos elváltozások okozásával, illetve a váladéktermelés fokozásával vált ki köhögési ingert. A krónikus köhögés leggyakoribb oka a dohányzás okozta krónikus hörghurut ILLUSZTRÁCIÓ: MTI Emellett gyakori okok az asthma bronchiale, refluxbetegség (a gyomorsav visszacsorgása a nyelőcsőbe), gyógyszermellékhatás, krónikus hörghurut, felső légúti fertőzést követő átmeneti légüti fokozott ingerlékenység. Kevésbé gyakran szívelégtelenség, légszennyezettség, foglalkozási ártalmak állnak a háttérben, ezért fontos rákérdeznünk a beteg foglalkozására (autószerelők, műanyaggyártással foglalkozók, takarítók). Mivel nyelőcső- vagy légcső-tüdő daganat is állhat a háttérben, ezért ennek kizárására mellkasröntgen-vizsgálatot kell végeznünk. DR. HORVÁTH ZSUZSANNA BELGYÓGYÁSZ