Délmagyarország, 2007. július (97. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-09 / 158. szám

HÉTFŐ, 2007, JÚLIUS 9. • AKTUÁLIS* 3 Fának ütközött és felrobbant a kocsi - Négyen túlélték, ketten meghaltak Futballisták tragédiája A tragédia után ismerősök, rokonok érkeztek a baleset helyszínére. Nem találtak szavakat Fotó: Tésik Attila Szignál PANEK SÁNDOR Nem tudom, ki hogy van vele, én minden megszólalásakor ellen­kezve hallgatom a Kossuth rádió új szignálját. Ha egy vasasmű­hely tíz legidegesítőbb hangját ki lehetne választani, ez a hú­zott-nyúzott géphang bizonyára az első háromban szerepelne. Nehéz lehetett dönteni, hogy mire is cseréljék le a közszolgálati rádióban, az első számú kultúraközvetítő hangzó médiumban a Kossuth-nóta ismerős és barátságos dallamát. De, hagyjuk meg, ha ez volt a cél, sikerült eltalálni azt a hangot, amely a jelenlegi anyagias, manipulációs, bulváros Magyarországnak mindennél jobban megfelel. Korszerűtlen lett a Kossuth-nóta. Túl ráérős volt, túlságosan is­merős, nem képviselte már az új idők diktálta figyelemfelkeltési szokásokat. Kellett egy fogzomáckaparó hang, valami, ami azt üzeni, pörgés, emberek, új idők vannak, bele ne feledkezzünk ab­ba a kevés békés rádióhallgató nyugalomba, ami jut. Elcsapták hát a Kossuth-nótát, ami sem pörgős nem volt, sem hadaró, affek­táló és modoros, nem mászott bele behízelgően és harsányan az ember fülébe. Ha ebben az értékvesztett, le nem ülepedő világ­ban embereket összekötő, közös víziót jelképező szimbólumokat kellett volna találni, a Kossuth-nóta szignál pontosan ilyen lett volna. Nyugalmas volt, kicsit emelkedett, de nem úgy, mint egy himnusz, hanem csak annyira, amennyire egy kialakult közös identitás szertartásos tud lenni. Úgy tűnik, a Kossuth rádió új műsorszerkezetének kidolgozá­sakor az adó új vezetésének más gondja volt, mint a hagyo­mány és az újdonság összehangolása. A régi szignálból is lehe­tett volna hangszerelni egy barátságos, muzikális és a kereske­delmi rádiók hangvilágánál kevésbé tolakodó jelzést, amely nem úgy hangzik, mint a coca-colás villamos fékezése. Vannak hétköznapi hagyományok, amelyeket nem szabad csak úgy, a marketing érdekében eltörölni. Ha egy közszolgálati rádió ezt megteszi, egyszerűen lekezeli azt a hallgatóját, akinek életétől idegenek a hírpiac cirkuszai és sürgetés nélkül maga szeretné leszűrni az üzeneteket. * Évekkel ezelőtt, külföldi tartózkodásom idején történt, hogy egy magyar férfi állt meg mellettem egy francia zöldségespultnál, és elfütyülte a Kossuth rádió szignálját. Mint kiderült, sejtette, de meg akart bizonyosodni róla, hogy én is magyar vagyok. Elképzel­ni is rossz, milyen lett volna, ha az új szignállal próbálkozik. A lehető legnehezebb pillanatban lett főjegyző Ha a filmkritikus rendezni kezd Három felnőtt lányát útjára indította, és eddigi életének talán legnagyobb szakmai kihívásával néz szembe Csonkáné Balda Ilona (képünkön), akit a megyei önkormányzat főjegyzőjévé válasz­tottak. A megye nehéz pénzügyi helyzetben van, hamarosan a középiskolák összevonásáról dönt majd. A főjegyző korábban a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőre volt a közigazgatási hivatalban - most ellenőrzött lett. Szerinte ez érdekesebb feladat. Fának ütközött, majd felrobban egy Fiat személygépkocsi vasár­nap hajnali 4 órakor Mindszent határában. Az autóban hatan utaztak: négy helyi futballista, egy huszonéves lány, és még egy férfi, akiről lapzártánkig nem derült ki teljes bizonyossággal, hogy kicsoda. Az arra járók négy embert kimentették, de a so­főrt, Bozó Pétert nem tudták kiszedni az autóból a robbanás előtt, hiába próbált ebben se­gíteni a mellette ülő Gránicz Imre. Végül Imre is meghalt, hiába vitték kórházba. A kis­város megdöbbent a szerencsét­lenség hírére. A baleset vasárnap hajnalban a Szegvárról Mindszentre vezető úton történt, a kisváros előtti ka­nyarban. A Fiat a kanyart elhagy­va valami miatt áttért a menet­irány szerinti bal oldalra, neki­csapódott egy út menti fának, és kigyulladt. Az arra járók megáll­tak, segítettek. A hátsó ülésen ülő Sebestyén Tamást, Kola­rovszki Évát és Verők Ferencet kimentették a kocsiból, ám az autót vezető Bozó Péteren nem tudtak segíteni, és végül Gránicz Imre is hiába jutott ki a kocsiból. Tegnap késő délután a rendőrség közölte, hogy egy hatodik ember is ült az autóban, aki valószínű­leg kirepült a járműből, amikor az a fának csapódott. Azért nem tűnhetett fel a helyszínen lévők­nek, hogy ő is a többiekkel együtt utazott, mert segített a sérültek kimentésében, majd sokkos álla­potban hazaindult. Fejsérülése miatt azonban később orvoshoz ment, és így derült ki, hogy ő is az autóban ült. A balesetet követő percekben ért a helyszínre a mindszenti Tóth Katalin. Az események hatása alatt álló asszony lapunknak elmondta: már messziről látta, hogy ég va­lami az út mellett, közelebb érve kiderült: egy autó. Két fiatal állt az út szélén, akkor már szóltak a mentőknek. - Amikor odaértünk, megpró­báltuk kinyitni az ajtókat, de csak a jobb hátsót sikerült. Lát­tam, hogy a jobb első ülésen ülő férfi próbálja kiszabadítani a so­főrt, de nem sikerült neki, pedig az autó eleje akkor már nagyon égett. A nyitott hátsó ajtón át én előbb Sebit húztam ki, majd Évát próbáltam, aki kiabált: hagyjam, mert nagyon fáj a lába. Mond­tam neki, ha nem húzom ki, meghalhat. Végül Verők Feri is kikerült. Addigra a többiek hát­rébb húzták őket az autótól. Ek­kor felrobbant a kocsi, s a légnyo­más kirepítette a jobb oldali ülé­sen lévő férfit az ablakon keresz­tül. Felismertem: Gránicz Imre volt, az osztálytársam - zokogta Tóth Katalin. Az asszony arra emlékszik, hogy Imre volt a leg­jobb állapotban a sérültek közül. Vele addig beszélgettek, míg a mentők el nem vitték. Ezért ráz­ta meg nagyon, amikor megtud­ta: meghalt. Információink szerint Sebes­tyén Tamásnak a lépe és a feje sé­rült meg, Kolarovszki Éva comb­csontsérülést szenvedett, Verók Ferencnek - akit a szentesi kór­házból Szegedre szállítottak át ­eltört a medencecsontja, kopo­nyatörést szenvedett, s szilánk fúródott az agyába. Valamennyi­üket megműtötték Zsótér István polgármestert is megdöbbentette a tragédia, a fut­ballistákat mind ismeri, közülük is legközelebbről Gránicz Imrét. Hevesi Tamás jegyző, a Mind­szent SE elnöke - miután a sze­rencsétlenségről tudomást szer­zett - személyesen érdeklődött a sérültek állapotáról a szentesi kórházban. Intézkedett, hogy az elhunyt fiatal labdarúgók emlé­kére tűzzék ki a városházára a fe­kete lobogót. Blaskó Imre, a Mindszenti SE mindenese is el­képedt, amikor megtudta, kikkel történt a baleset. A szerencsét­lenség hírét az interneten olvasta reggel, s aztán maga is járt a bal­eset helyszínén. Emlékeztetett arra, hogy Bozó Péter a helyi egyesületben kezdett játszani, majd tagja volt a Diósgyőr csapa­tának is, de sajnos most sérülés­sel küszködött. Verók Ferenc ka­pus sem játszik mostanában, ugyancsak sérülése miatt. Grá­nicz Imre nem játszott már, de SOHA NEM ADTA FEL Bozó Péter halála azért is döbbe­netes hír a futbailszeretők számá­ra, mert sokan tudják: a csatárt ­aki játszott az NB Il-es Diósgyőr, a Szeged LC és a Hódmezővásárhely színeiben is - a sérülései akadá­lyozták meg abban, hogy kitelje­sítse tehetségét. Lapunk is megír­ta 2002 júliusában, hogy a fiatal­ember hogyan épült föl januári balesetéből. Akkor, Budapesten, nem messzire a szállása előtt a zebrán ment át, amikor egy autó elütötte, s egy másik kocsi is át­hajtott rajta. Olyan súlyos sérülé­sei voltak, hogy a mentősök le­mondtak róla - ő mégis fölépült. Két hónappal a történtek után a pályán volt, május közepén pedig játékra jelentkezett akkori csapa­tánál, a Röszkénél. Az igazi visz­szatérés azonban az volt, amikor a Sándorfalva elleni meccsen vég­re gólt fejelt. Akkor azt mondta, ez a gól fontosabb számára, mint azok, amelyeket Diósgyőrben szerzett. nem szakadt el a futballtól, hi­szen az utánpótláscsapat edzője­ként dolgozott. A kisvárosban többektől is hal­lottuk, az autóban ülők szombat éjjel Csaba névnapot ünnepeltek Mindszenten, majd átmentek Szegvárra, s onnan hazafelé jövet érte őket a baleset, melynek körül­ményeit szakértők bevonásával vizsgálja a Szentesi Rendőrkapi­tányság. A helyszínen reggel jól le­hetett látni, hogy a Fiat vezetője fékezett, mielőtt a kocsi a fának ütközött volna. B. K. A. A rendszervál­tás óta nem volt ilyen ne­héz pénzügyi helyzetben a Csongrád me­gyei önkor­mányzat: egy­milliárdos hi­telkerettel számol. Közben - aho­gyan a legtöbb megyei testület az országban - jobboldali vezetésű, kormánypárti országgyűlési kép­viselők is dolgoznak a közgyűlés­ben, de az ellenzéki oldalon. Mindig érdekes az a köztisztvise­lő, aki ilyen helyzetben hivatalt vezet. Ezen a poszton Csongrád megyében sajátos helycsere zaj­lott le, hiszen az előző főjegyző, Siket Judit a regionális közigazga­tási hivatal élére került, az új fő­jegyző viszont ugyanettől a hiva­taltól érkezett egy hónapja. - Tizenöt évig törvényességi el­lenőrzéssel foglalkoztam: az ön­kormányzatoktól beérkező jegy­zőkönyvek hozzám kerültek, ha törvénysértő döntéssel találkoz­tam, észrevételt küldtünk a tes­tületnek - mondja Csonkáné Balda Ilona. - Az esetek 99 száza­lékában elfogadták az észrevételt, és korrigálták a döntést. Ha nem, az Alkotmánybíróság vagy a bíró­ság döntött. A megyei önkor­mányzatnál kiegyensúlyozott, törvényes munka folyt, arról az oldalról ez jól látszott. Emellett tudtam, ha ide jelentkezem, el­lenőrből ellenőrzött leszek, de ez a munka mégis sokoldalúbb, ezért vállaltam a kihívást. A hasonlatot, hogy most mint­ha filmkritikus létére rendezni kezdene, kijavítja: inkább a nyúl és a vadász közötti különbséggel lehet érzékeltetni a változást. - Tényleg nem egy nyugodt időszakban kerültem ide, jól lát­szik, hogyan határozza meg mozgásterünket a pénzszűke: amit Szeged, Makó, Kecskemét elhatározott, arra a megye is rá­kényszerül. A középiskolák ösz­szevonásának előkészítése a koncepció elfogadásával elkezdő­dött, Kovács Kálmán alelnök ve­zetésével. A hivatal feladata az összes jogszerű alternatívát ki­dolgozni arra, hogyan lehet meg­felelni az összes fontos ésszerű és érzelmi szempontnak, egészen odáig, hogy az intézmények hír­neve megmaradjon, és a felvételi tájékoztatókban ugyanúgy szere­peljenek az iskolák, ahogyan ed­dig - még ha össze is lesznek vonva. Amikor ősszel az előző nyolc évhez képest teljesen új válasz­tott vezetés került a közgyűlés élére, a megyeházán érezni lehe­tett az elektromosságot a levegő­ben. Csonkáné Balda Ilona azt mondja, ezt a jelenséget nem sze­retné minősíteni, mert ez már a múlt. A köztisztviselőnek az a feladata, arra esküdött föl, hogy a jogszabályoknak megfelelően jár­jon el a választott testület dönté­seinek előkészítése és végrehajtá­sa közben. Szeretné, ha a hivatali apparátus is összekovácsolódna, ha nemcsak a saját munkakörük­ben gondolkodnának, hanem egy csapatként dolgoznának. Mi a siker fokmérője ezen a poszton? A kérdésre azt válaszol­ja, egyértelműen az, hogy jogsze­rű legyen a hivatali munka, és ne kapjon az önkormányzat törvé­nyességi észrevételt. Ez egy ob­jektív mérce a mostani körülmé­nyek között is. B.A. HET ORVOS OPERALTA A SERÜLTEKET A négy fiatal sérülttel meglepetésszerűen érkeztek a szentesi kórház sür­gősségi osztályára a mentők: Várkonyi Katalin főigazgató lapunknak azt mondta, nem jutott el kollégáihoz az értesítés a mentőktől, hogy balesetet szenvedett betegek fogadására készüljenek. Szerencsére ekkor volt az ügyeleti váltás, többen is készen álltak arra, hogy segítsenek, így egyszerre hét orvos és az őket segítő teljes műtős személyzet operálta a négy sérül­tet. Egyikük olyan súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett, hogy a gyors beavatkozás ellenére életét nem sikerült megmenteni. Egy férfit a szegedi klinikára szállítottak, ugyanis az ő sérülése idegsebészeti beavat­kozást igényelt, erre pedig csak a megyeszékhelyen van mód. A beteg Szentesről Szegedre stabil állapotban érkezett meg. Egy férfit és egy nőt operáltak még a délutáni órákban is a szentesi baleseti sebészeti osztály műtőjében. Mindkettejüket úgynevezett polytrauma érte. Ez azt jelenti, hogy sok sérülést szenvedtek, melyek külön-külön nem jelentenek komoly bajt, együttesen viszont veszélyeztethetik az életet is. Várkonyi Katalin hangsúlyozta: kollégái mindent megtesznek az érdekükben. B. G. Másodszor szavaz ma a szegedi egyetem szenátusa az integrációról Eldől, milyen lesz az egészségügy Másodszor szavaz ma délután az egyetem döntéshozó testülete az egészségügyi in­tézmények integrációjáról, azaz arról, át­veszi-e az SZTE az önkormányzati kórház és rendelőintézet működtetését. Az integ­rációpártiak szerint az „igen" a feltétele sokmilliárdos szegedi fejlesztéseknek, az ellenzők szerint az „igen" privatizációs szándékokat rejt. MUNKATÁRSUNKTÓL A nyári szünet előtti utolsó szegedi közgyű­lés időpontját is az egyetemi szenátus ülésé­hez igazították abban a reményben, hogy az egyetemi vezetők megszavazzák az integráci­ót és akkor a közgyűlés is dönthet az általa kiírt pályázatról, az egyetemmel megkötendő szerződésről. Csakhogy egy héttel ezelőtt a szenátus nemmel szavazott, a múlt csütörtö­ki közgyűlés napirendjéről ezért le kellett venni a témát. Mi maradt tehát függőben? Mint több­ször megírtuk, tavaly novemberben beje­lentették Szegeden, hogy az önkormányzati kórház és szakrendelő működtetését átve­szi a Szegedi Tudományegyetem. Utóbb de­rült ki, hogy a jogszabályi háttér módosulá­sa miatt nem köthet egyszerűen szerződést a két fél, a város és az egyetem, hanem az önkormányzatnak pályázatot kell kiírnia: ki működtesse intézményeit. Egyetlen ér­vényes pályázat érkezett a kiírásra, az egye­temé - benyújtásáról természetesen a sze­nátus döntött. Ezután tárgyalások kezdődtek a felek kö­zött, majd egy héttel ezelőtt titkos szavazás­sal az egyetem döntéshozó testülete elutasí­totta, hogy az SZTE átvegye az önkormány­zati intézmények működtetést, azaz megva­lósuljon az integráció - amire pályáztak. A grémium tagjai 21 igen és 21 nem voksot ad­tak le, hárman tartózkodtak - saját szabálya­ik szerint ez elutasítást, nemet jelent. A Dél­magyarország érdeklődésére a szenátus egyes tagjai - név nélkül - akkor elmondták, a nemmel szavazók főként attól tartanak, hogy az orvoscentrum, a klinikák milliárdos adós­ságait az egyetem eddig is, ezután is kereszt­finanszírozással, más karok rovására „keze­li". A múlt hétfői szenátusi ülésen ezt igye­keztek megakadályozni azzal a döntéssel, mely szerint önálló gazdálkodással és költ­ségvetéssel rendelkező klinikai központ lép a törvény erejénél fogva megszüntetett orvos­centrum helyébe. Az integrációpárti szegedi polgármester, Botka László szerint az egyetem van lépés­kényszerben, hiszen túl sokba kerül a he­lyileg szétaprózott gyógyítás; a megálmo­dott nagy klinikai központra pedig na­gyobb eséllyel nyerhető pénz, ha arra az in­tegrált, hatékonyabb, a párhuzamosságo­kat felszámoló ellátás megvalósítása után a város és az egyetem közösen pályázik. Az ellenzék üdvözölte, hogy a szenátus nem­mel szavazott és megismételte korábbi, „rejtegetett" privatizációról szóló vádjait. Szabó Gábor rektor az „egyértelműbb állás­foglalás" reményében terjesztette ismételten a szenátus elé a témát. A ma délutáni ülésen kiderül, változott-e a grémium véleménye, mely tábor lobbistái voltak eredményeseb­bek. Lényegileg sokkal fontosabb dolog dől el: milyen lesz a szegedi egészségügy a követ­kező tíz-tizenöt évben. A megszülető igen vagy nem az egészségügy mellett más ágaza­tokra is hatással lesz. 1 ~ J i\ fl

Next

/
Thumbnails
Contents