Délmagyarország, 2007. június (97. évfolyam, 126-151. szám)
2007-06-06 / 130. szám
» SZERDA, 2007. JUNIUS 6. A K T U A L I S Az iskolai dolgozók nem értenek egyet a névváltoztatás ötletével Ragaszkodnak a Kossuthhoz Az iskolában azt szeretnék, ha a következő évek tablóin is Kossuth Zsuzsanna szerepelne Fotó: Tésik Attila Folytatás az 1. oldalról Az értekezleten jelenlévők közül többen úgy tudták, hogy a névváltoztatás Lázár János polgármester egyéni indítványa, melyet a csütörtöki közgyűlés elé terjeszt, s képviselők döntenek mind erről, mind az összevonásról. Megkerestük telefonon Lázár (ánost is, aki röviden csak annyit közölt: ez ügyben lapunknak nem kíván nyilatkozni - a csütörtöki ülésig. Lázár információink szerint valóban azt javasolta, hogy elődje, az öt esztendeje elhunyt Rapcsák András nevét vegye fel az összevont intézmény. Késő este azonban úgy értesültünk, hogy változhat a javaslat: elképzelhető, hogy nem az összevont iskolát, hanem egy közterületet neveznének el az egykori polgármesterről. Az iskolai értekezleten Bacsa Pál szocialista városatya is azt fejtegette: szerinte a néhai polgármesterről utcát, sétányt, vagy egy új intézményt nevezzenek el, s ne egy már meglévőt kereszteljenek át. A szabad demokrata Kiss László képviselő szerint nem politikai kérdés az, hogy Rapcsák legyen a Kossuthból, hanem az, hogy a hagyomány, az évtizedek alatt kialakult kiváló szakképzéssel fémjelzett név ne tűnjön el. Havránek Ferenc azt kifogásolta, hogy az oktatási bizottság legutóbbi ülésén levette napirendről ezt a kérdést, valamint mind a napig nem kapott arra választ, miért nem jó továbbra is Kossuth név. K.T. KOSSUTH ZSUZSANNA Magyarország első országos főápolónője 1817. február 19-én született Sátoraljaújhelyen. Bátyjával. Kossuth Lajossal szinte elválaszthatatlanok voltak egymástól. Zsuzsanna testvérétől sokat tanult, az 1831-es felvidéki kolerajárvány idején együtt intézték a vesztegzár alatt lévő betegek ügyeit. Meszlényi Rudolfhoz ment feleségül, kinek testvérét, Terézt Kossuth Lajos vette el. Az 1849-es szabadságharc alatt a sérülteket ápolta, neki köszönhetően országszerte 72 tábori kórház kezdte meg működését. Az osztrák győzelem után Zsuzsannát hazaárulással vádolták, de azok az osztrák tisztek, kiket gondos ápolással megmentett, kiálltak mellette. Ennek ellenére el kellett hagynia családjával a Habsburg Birodalmat, s Amerikába emigrál. New Yorkban 1854. június 29-én halt meg. RAPCSAK ANDRAS Rapcsák András 1943. július 14-én született Debrecenben. A hajdú-bihari megyeszékhelyen 1961-ben érettségizett, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának, később a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Karának hallgatója. Diplomát 1969-ben szerzett, okleveles fizikusként. A vásárhelyi mérleggyárban 1973 és 1985 között dolgozott, mint fejlesztőmérnök. Tizenhat saját és szerzőtársaival megalkotott találmányt, szabadalmat jegyez a méréstechnika, illetve az automatizálás területén. 1990-ben választották polgármesterré, négy évvel később országgyűlési képviselő is lett. A parlamentben az önkormányzati és rendészeti bizottság, s azon belül az európai uniós csatlakozással foglalkozó albizottság tagja. Az 1997-ben megalakult Magyar Kereszténydemokrata Szövetség alapító, és egyben elnökségi tagja. Rapcsák András 2002. február 3-án hunyt el. f í Vásárhely, m közelről BAKOSANDRAS Önmagában szimpatikus lenne az ötlet, hogy műszaki szakközépiskola viselje Rapcsák András nevét Hódmezővásárhelyen. A városépítő politikus, fizikus és fejlesztőmérnök, jó néhány szabadalom tulajdonosa tényleg jeles vásárhelyi. Ha egyszer megíriák a rendszerváltás utáni magyar önkormányzatiság történetét, a szerző nem kerülheti meg Rapcsák András életművét. Szennyvíztisztító, szeméttelep, bicikliút-hálózat, sportcsarnok, tornatermek sora épült a városban akkor, amikor másutt mindez együtt még csak álom volt. Az, hogy vezetési stílusa olykor megosztotta az elitet, még friss élmény, erre azonban idővel egyre kevesebben emlékeznek: az életmű pedig maradandó. Nem lehet kifogás ellene. Nincs is. Akik a mostani vásárhelyi tiltakozást szervezték, nem Rapcsák emlékének megőrzése ellen emelik föl a szavukat. És érdekes módon nem is azért, hogy ne vonják össze az iskolájukat egy másikkal - ahogyan ez egyszer már Rapcsák idején, a kilencvenes években megtörtént -, csak a megszokott névhez ragaszkodnak. Kicsit groteszk reakció, de érthető: amikor a szűkös normatíváról, a csökkenő gyereklétszámról, összevonásokról szól az élet, már csak a név megválasztása vagy megtartása tűnik olyan döntésnek, ami nem függ a pénztől. A helyzet az igazgatóválasztások körüli dilemmákra is emlékeztet: miközben az önkormányzat képviselő-testülete megszüli a tanárok véleményével megegyező vagy azzal ellentétes döntést, akik érzelmi szempontból közelítenek, feltehetik a kérdést, kié igazán az iskola: a diákoké, a szüleiké, a tanároké - vagy mégis azé az önkormányzaté, amely az egész várost képviseli, és a normatíván felül is fizeti a működtetés költségeit. A döntés majd most is megszületik. Sokkal érdekesebb ebben a történetben a tiltakozás módja és szinte minden, ami ezt a félszeg mozgalmat kíséri. Leírva még senki sem látta az iskolában a polgármester indítványát, az érintettek mégis úgy érezték, már elkéstek: a diákok aláírásokat gyűjtöttek, megmozdultak a szülők. A dolgozói értekezlet szervezője, amikor faggatom, azon tűnődik, vajon éri-e majd valamilyen retorzió. Merthogy a jegyzőasszony rátelefonált, hogy ne nagyon várja a meghívott képviselőket, ők nem fognak ráérni, bizottsági ülésen lesznek. Aztán a fórumra mégis eljönnek - de csak az ellenzékiek, a polgármester és a városvezető koalíció tagjai távol maradnak. Egy ellenzéki azt találgatja, vajon milyen nagypolitikai szándék állhat a polgármester kezdeményezése mögött - azt nem föltételezi, hogy az előd iránti őszinte megbecsülés. A polgármester pedig úgy dönt, nem nyilatkozik az ügyről a megyei újságnak. De lehet, hogy megváltoztatja javaslatát - halljuk késő este. Közben pedig senki sem bántott senkit. Csak meg kellene nyíltan és nyugodtan beszélni egy fontos helyi közügyet. De a levegő egy pillanat alatt megtelik gyanakvással, bizalmatlansággal, lázas találgatással, rosszkedvvel. Szerintem ez az, ez a zavar, amivel végre kezdeni kéne valamit Vásárhelyen. Legelőször találni kellene rá egy kifejező, pontos nevet. Korzót terveznek a Tisza-partra - Csillapítanák a forgalmat Hétvégenként sorompó kerül a szegedi rakpartra Ha elkészülne a földből kiemelkedő védmű, megszűnne a Tisza és a város közötti vizuális válaszfal Fotó: Karnnk Csaba Folytatás az 1. oldalról - A forgalomcsillapított alsó rakpartot úgy kell elképzelni, hogy a lépcsőket kihúznánk, mint egy fiókot, lennének kis kávézók, napozóteraszok, fákat ültetnénk, itt-ott gyepszőnyeget fektetnénk, lenne kerékpár- és gyalogút - mondja lelkesen Vesmás Péter. Az Ybl-díjas építész, a projekt tervezője szerint a világon számos helyen tették már élhetővé, élvezhetővé a folyópartokat. Ezt kellene tenni Szegeden is a rakparti beton tengerrel. Elmondása szerint Portóban, Lisszabonban, Malmőben és Koppenhágában a folyóparton piknikeznek, futnak az emberek, játszótereket építettek a gyermekeknek. A közlekedési mérnökök között akad olyan, aki végérvényesen lezárná a rakpartot a forgalom elől, más viszont éppen az ellenkezőjét tenné: meghosszabbítaná az utat a Tisza-parton a gyálai medencés kikötőig. Vesmás az előbbi megoldást támogatja. A Bartha László polgármester vezette közgyűlés hét éve egyhangúlag fogadta el a város 2010-ig javasolt fejlesztési koncepcióját. Ebben többek között a déli Tisza-híd megépítése és az alsó rakpart folytatása, ezzel a nagykörút összekapcsolása is szerepelt. - Valóban szerepel a város szabályozási tervében a rakparti út meghosszabbítása, de most vizsgálják az önkormányzat szakemberei, hogy erre szükség lesz-e vagy sem - mondta Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester. A Szeged főutcája a Tisza nevet viselő projektet igazán a 2006-os rekordárvíz után, illetve azt követően karolta fel a politika, miután a projekt különdíjat nyert a közép-kelet-európai projektvásáron mint a „Legmegvalósíthatóbb EU finanszírozásra jelölt projekt." A város napjára megjelentetett Szeged 2007 kiadványban már látványtervvel szerepel a téma. Botka László polgármester az egyik országos lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy Szeged a második nemzeti fejlesztési terv keretében két nagyobb program pénzügyi fedezetéért lobbizik: az egyik a partfal-rekonstrukció, a másik a „főutca projekt". Szerinte az utóbbi megvalósítására reális esély mutatkozik. Nemrégiben döntött a szegedi közgyűlés arról, hogy a város részt vesz a Civitas-pályázaton. A környezetbarát és a magas színvonalú városi közlekedést elősegíteni hivatott uniós program forrásaira június végéig pályázik az önkormányzat. - A rákpart lezárásával kapcsolatosan az lehet a modus vivendi, az áthidaló megoldás, hogy csak hétvégenként zárjuk le a Tisza-parton futó utat sorompóval vagy az Oroszlán utcában már megismert süllyeszthető oszlopokkal, ugyanúgy, mint ahogy azt a budapesti Kós Károly sétányon teszik a Városligetben. A forgalmat sávelhúzásos módszerrel csillapítjuk, zöldesítünk, járdaszigetet építünk be, hogy csak 50-60 kilométeres sebességgel lehessen haladni. Ilyen módszert alkalmaznak a mórahalmi főutcán és a Körtöltés utcán is - magyarázta Nagy Sándor. Az alpolgármester elmondta, már ebben a ciklusban lezárják kísérleti jelleggel a rakpartot. Szerinte a hétvégi forgalmat elviszi majd a Tisza Lajos körút, de mérni fogják a hatást előtte és utána is. Becslések szerint a partfal-rekonstrukció 12 milliárdba, a sétány felújítása és a rakpart revitalizációja pedig mintegy hárommilliárd forintba kerülne. SZ. c. sz. Mit szól a lezáráshoz? Jakab Ernő taxisofőr: — Egyáltalán nem örülnék annak, ha lezárnák a rakpartot, hiszen ez Szeged egyik legfontosabb útvonala, gyorsan lehet rajta eljutni a város egyik feléből a másikba. Nem tudom, mi értelme lenne a lezárásnak. Abban viszont biztos vagyok, hogy hiánya gondot okozna a közlekedésben. Fleisz József nyugdíjas: - Mindennap lejárok Tarjánból sétálni az alsó rakpartra. Mindig csak a mellvéd melletti sétáló részt használom, ezért engem nem érdekelne, ha lezárnák az autóutat. Véleményem szerint azonban kár lenne, hiszen itt nem olyan nagy a forgalom, és a belvárost is tehermentesíti. Ignátz Gyula nyugdíjas: - Nem tartom jó ötletnek a lezárást. Az autóforgalom helyett a száguldozó motorosokat kellene megfékezni. Mindennap itt kerékpározom. A hétvégeken sokan parkolnak a rakparton. Ilyenkor kicsi a forgalom, s inkább a parkolás jelent problémát, hiszen nincs elég hely. KALMÁR FENNTARTÁSAI - Nem tartom szerencsésnek még időszakosan sem az alsó rakpart lezárását, mert az jelentős része a szegedi közlekedésnek - mondta megkeresésünkre Kalmár Ferenc. A városüzemeltetési bizottság kereszténydemokrata elnöke szerint a városvezetés elképzelése szép és logikus, ő azonban mégis komoly fenntartással kezeli a projektet, egyszerűen azért, mert az emberek használják a parti utat. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: nem lehet mindig, minden hét végén bazárt csinálni a városból. Szerinte az ügyben széles körű szakértői egyeztetésre van szükség.