Délmagyarország, 2007. június (97. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-05 / 129. szám

KEDD, 2007. JÚNIUS 5. • AKTUÁLIS" 3 A pénzügyőrség titkolózik, de az év végéig eredményt ígér Németh Toll: szerbiai szál A kialakult helyzet ellenére zavartalan a termelés a klárafalvi üzemben Fotó: Karnok Csaba Szerbiában is nyomoznak a pénzügyőrök a milliárdos áfacsalással gyanúsított klárafalvi Németh Ibii Kft. ügyében. Minden érintett üzleti partnernél vizsgálódnak, és az eredményt még idén továbbküldik az ügyészségnek. A cég működik, de tulajdonosa már nem támogatja a női kézilabdacsapatot. Egyelőre még ő a Maros Menti Vállalkozók Szövetségének elnöke. MUNKATÁRSUNKTÓL Togsegélykérelemmel fordult az illetékes szerbiai hatóságokhoz a Vám- és Pénzügyőrség regionális parancsnoksága, annak érdekében, hogy a Németh Toll Kft. ügyében folytatott nyomozás Szerbiában is folytatódhasson - adta tudtul Török Árpád őrnagy, a VPOP kecskeméti nyomozó hivatalának vezetője. Mint ismeretes, a milliárdos áfacsalással gyanúsított klárafalvi vállalkozással kapcsolatban múlt év decembere óta a vámhivatal folytat nyomozást. A gyanú szerint Szerbiába irányuló, és onnan visszatérő szállítmányokkal kapcsolatban indokolatlanul igényelt vissza nagy mennyiségű forgalmi adót a vállalkozás, a vizsgálatnak így szükségszerűen ki kell terjednie a határon túli partnerekre is. - Sajnos a vizsgálattal kapcsolatos részletekről - a nyomozás sikeressége érdekében egyelőre nem adhatunk tájékoztatást, de annyit közölhetünk, hogy nagyon aprólékos munkát igényel a tények felderítése - mondta Török Árpád. - Ezt elsősorban a vállalkozás kiterjedt beszállítói köre indokolja. Megtudtuk: a hatóság a munka menetétől függően még az idén tervezi, hogy lezárja a nyomozást, és a felderített adatokat - feltehetően vádemelési javaslattal - továbbküldik az ügyészségnek. Törő Sándor, az ügyben illetékes Csongrád Megyei Főügyészség vezetőhelyettese elmondta: folyamatosan tájékozódnak a Németh Tollal kapcsolatos vizsgálatról, minden a legnagyobb rendben folyik. Várható, hogy hamarosan befejeződnek a szakértői vizsgálatok is, ezek eredményei már a nyár végére elkészülhetnek. Az eljárás egyébként nem jelentette a vállalkozás gazdasági helyzetének összeomlását: információink szerint a termelés gyakorlatilag zavartalan december óta. Ami azért is fontos, mert a cég nagy munkaadónak számít, és szennyvíztisztítójára csatlakozott Klárafalva és Ferencszállás csatornarendszere. Telefonon elértük Németh Sándort, a kft. ügyvezető igazgatóját, aki nem tud a nyomozás újabb fejleményeiről - és nem is kívánt nyilatkozni. Az igazgató formálisan még mindig a Marosmenti Vállalkozók Szövetségének elnöke. A szervezet megalakulásakor önállóan berendezett kiállítással hívta fel magára a figyelmet a hagymafesztiválokon, majd a Makó Expó életre hívásában vett részt. A szövetség nevében jelénleg eljáró Tóth István, a Váll Ker Kft. igazgatója elmondta: a hetekben tervezik a tagok újbóli összehívását, és ekkor elképzelhető, hogy döntenek „az esetleges személyi változásokról is". A NOI KÉZILABDA FŐ SZPONZORA TÁVOZOTT Azt már május elején bejelentette Németh Sándor, hogy a Németh Toll Makó nevet viselő NB l-es női kézilabdacsapatot „anyagi okok miatt" nem tudja tovább támogatni. Azt is elmondta, hogy a korábbi tartozások kifizetéséről még egyeztetnek a klubvezetéssel. A fő támogató döntése nyomán a csapat a csőd szélére került, meghatározó játékosok döntöttek úgy, hogy nem lépnek pályára. Lapunk májusi cikkéből kiderült, a játékosok december óta nem kaptak „normális fizetést". Évek óta kész a buszvégállomás rendezési terve A Víztorony tér áll és egyelőre vár Szeged legrégebbi lakótelepe, Tarján, két részből áll. A Budapesti körúttól a töltésig tartó északi felét felújítják, a Retek utca felé eső részének rekonstrukciójára ezután pályázik a város, holott a Víztorony tér rendezési terve évekkel ezelőtt elkészült. Tarján városrészt a Budapesti körút két részre bontja. A legrégebbi panel- és téglablokkos lakótömbök a töltés felé épültek, ott kezdődött tegnap a felújítás. Lepakolták az építők a közműcseréhez és a burkolatjavításhoz szükséges anyagokat a Budapesti körút és József Attila sugárút sarkán álló ABC parkolójába. Az Olajbányász téri kispiac mellett telepítették le a mobil irodát. A lakótelepnek ezen a részén fölújítják az Olajbányász teret, a Csillag teret, akadálymentesítik az orvosi rendelőt és az óvodákat, iskolákat. Tarján másik felét, ami a Budapesti körúttól a Retek utcáig terjed, nem érinti a mostam építkezés. így a Víztorony téren sem változik semmi, annakellenére, hogy négy éve már elkészültek a tervek az átrendezésére. Mivel záporoznak olvasóink kérdései a buszok tarjáni végállomásáról, megkérdeztük Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármestert, aki egyben a mostani felújításból kimaradó városrésznek az önkormányzati Csak a piros bódé tűnik el, máskülönben egyelőre nem változik a tér Fotó: Karnok Csaba képviselője. Elmondta, a jelenlegi felújítási költségvetésbe egyedül a Víztorony tér építészeti tervének elkészítése fér bele. Mivel a város önerőből nem tudja vállalni a buszvégállomás és a szolgáltatóház megépítését, arra is pályázni fognak. A rendezési terv tehát nem vész el. A Tisza Volánnal egyeztetve átrendezik a buszállomást; megszüntetnék a körúti és jegypénztár felőli bódékat a torony alatti sörözővel együtt, ezek beköltöznének a szolgáltatóházba, ami beleillik a tér új arculatába. Egyelőre tehát beelőzött a városrész régebbi fele, de uniós támogatással akár két-három éven belül újjáépülhet a Víztorony tér, valamint a környező utcák is, egészen a Debreceni utcáig. D.T. MARAD A KISPÍAC Özönlenek a polgármesteri hivatalba a kérdések, sokan szeretnék tudni, megmarad-e az Olajbányász téri kispiac felvonulási épülete a lángossütővel. Megmarad, mert új kioszk nem létesíthető a pályaaati pénzből. A részletekről a kihelyezett térképeken, a tarjan@szeged.eu elektronikus címen vagy az 564-345-ös telefonon lehet tájékozódni. Nomád orvosok t HOLLÓSI ZSOLT Egyetlen okot szoktak említeni ismerőseim, amikor arra terelődik a szó, orvosként miért mentek/mennének külföldre dolgozni: kilátástalan anyagi helyzetüket. Magánpraxis nélkül egy tíz-tizenöt éves gyakorlattal rendelkező szakorvos idehaza nem sok jóra számíthat: további megszorításokra, vizitdíjjal és tengernyi adminisztrációval való bajlódásra, de elvárható mértékű bérfelzárkóztatásra, életpályamodellre és európai munkakörülményekre legfeljebb beláthatatlanul hosszú távon. Radiológusok, patológusok, aneszteziológusok, pszichiáterek - aki közül a legtöbben nemigen számíthatnak paraszolvenciára - felelősségteljes munkájukért cserébe a hónap végén sokszor annyit sem visznek haza, amennyi egy országgyűlési képviselő adómentes költségtérítése. Havi 140-160 ezer nettójuk tízszeresét is megkereshetik Nagy-Britanniában, ha jól beszélnek angolul, van bennük némi vállalkozókedv, kalandvágy és elszántság. A szakvizsga nélküh pályakezdők számára persze csak akkor kínálkoznak a hazainál jobb lehetőségek, ha hajlandóak elfogadni, hogy sokszor olyan feladatokat is el kell látniuk, amelyek itthon nővéri munkakörbe tartoznak. A többszörös bérért sokan ezt is szívesen vállalják. Az állam mindegyikük távozásával kidob tízmillió forintot az ablakon - nagyjából ennyi közpénzbe kerül egy orvosi alapdiploma. Ennél is nagyobb veszteség azonban a másfél-két évtizedes rutinnal rendelkező, nehezen pótolható szakorvosok tömeges távozása. Nélkülük tényleg komoly gondok lehetnek a hazai ellátásban. Vannak azért biztató jelek is: sokan nem végleg távoznának, inkább csak ingázni szeretnének. Németországban már külön kifejezést is alkottak rájuk: ők a „nomád orvosok". A másik megoldás: aki teheti, itthon végzi el a kinti munkát. Egyre több radiológus, patológus rendezkedik be arra, hogy a kint megcsinált röntgen-, CT- és MRI-vizsgálatok, kivett szövetminták interneten továbbított képanyagát - kórházi munkaidején túl-itthon elemzi, majd leletkészítés után visszaküldi. Kár, hogy a baleseti sebészekből egyelőre aligha lehetnek távgyógyászok. Fapados doktorok Szegedről Lutonba Egyre több magyar orvos próbál szerencsét külföldön. Tapasztalatszerzés, kalandvágy vagy az anyagiak miatt vágnak neki az ismeretlennek. A szegedi ingázók azt mondják, külföldön jól fizetnek ugyan, de nagyon kemény a munka, turistáskodásra nemigen jut idő. Kiköltözni nem akarnak, de betegek is inkább itthon lennének. Két szegedi háziorvos, Szabó Gergely és Meszler Lajos egy harmadik, szintén szegedi kollégájukkal tavaly októbertől vállalták el a Londontól nagyjából harminc kilométerre fekvő Lutonban a helyi sürgősségi ellátás hétvégi és éjszakai ügyeletét. Az egyéves, szerződéses munka persze nem jött ilyen egyszerűen: százhúsz jelentkezőből nyolcat választottak ki a teambe. Ok folyamatos váltásban két hetet dolgoznak kint, hat hetet itthon. így egyszerre csak ketten laknak a nyolcszemélyes apartmanban - s ezért még csak most tervezik az első közös programjukat, egy bográcsozást. A három szegedi orvoson kívül pécsi, debreceni és pesti kollégák kerültek a csoportba: a legfőbb válogatási szempont az alapos szaknyelvi tudás volt. Mint Szabó doktor mondja, az angliai multikulturális munkásvárosban jól ütemezhetők még a sürgősségi ügyeleten is a feladátok - szemben az itthonival. A diszpécser felveszi az adatokat - ha szükséges mentőt küld -, majd visszahívja a beteget. A doktor telefonon ad tanácsot, mentőt pedig csak akkor küld hatvan év alatti beteghez, ha az illető járóképtelen. Egyébként mindenki úgy jön, ahogy tud. Jóval kevesebb egy-két szem - gyógyszert adnak a betegnek, mint itthon, a gyors ellátás után pedig már küldik is haza vagy a megfelelő kórházba. Ha a „vendégorvos" eltér az ott előírt protokolltól, az állásába kerülhet. Bár Magyarországon is ez az ellátási forma a jövő, azért ő egyelőre mégis inkább itthon lenne beteg - mondja Szabó doktor. Angliába a kalandvágy vitte - no meg a bér, ami az itteni praxisából fizetésként kivehető összeg tízszerese. Sosem költözne véglegesen Angliába - leginkább a rossz időjárás miatt, és mert imádja Szegedet. Az interneten, skype-on, webkamerával, telefonon tartja a kapcsolatot a családjával Meszler doktor. Dolgozni biciklivel járnak, mert a közlekedés nagyon'drága. Mint mondja, nagy fájdalma, hogy Angliából nem sokat látnak, mert a napi 12-13 órás hajtás után már csak aludni van ereje az embernek. A kemény tempó és a brit munkaszervezés azonban olyan tapasztalat volt neki, amit már itthoni praxisában is hasznosít. Őt elsősorban a felfedezés vágya és a fizetés hajtotta Angliába, ahol mint mondja - erkölcsileg és anyagilag is jobban elismerik a magyar orvosokat, mint idehaza. Kiköltözni azonban ő sem akar. Szerinte az, hogy a világon bárhol megállják a helyüket, itthon is erősíti az önbecsülésüket - erre pedig a mostanában nagy szüksége van az orvosoknak. T. R. MEGY A MÁSODIK HULLÁM IS - A Magyar Orvosi Kamara adatai szerint idén többen Kértek a külföldi munkavállaláshoz szükséges úgynevezett „Jóhírnév-igazolást", mint a korábbi években együttvéve - mondta el Hajnal Ferenc, a megyei orvosi kamara ügyvezető elnöke. A különböző turnusokban „ingázó" megyei orvosok számát több tucatra becsli, olyan kolléga kevesebb akad, aki folyamatosan kint dolgozik. Az elnök szerint a külföldi munkát vállaló orvosok eddig fiatalok, fiatal középkorúak voltak - a „második hullámban" várhatóan azok mennek, akiknek egzisztenciáját áthúzta az egészségügyi átalakítás. Európában különösen Norvégiában, Svédországban, Nagy-Britanniában, Írországban nagy a kereslet a jól képzett orvosok iránt, manapság azonban Németország keleti feléből és Belgiumból is jönnek állásajánlatok. A munka kemény, de az elnök szerint minden jobb egy orvosnak, mint itthon a fölöslegesség érzése.