Délmagyarország, 2007. június (97. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-01 / 126. szám

PÉNTEK, 2007. JÚNIUS 1. • KULTÚRA" 7 Kétnapos lesz a Szegedixie a nyáron Szegedixie - ez lesz a neve a korábban Dómdixie néven megismert hagyományos nyári gálának. A fesztivált tizedik alakommal rende­zik meg, idén azonban a Dóm tér helyett az Újszegedi Szabadtéri Színpadon. Két helyszínen két napon át, augusztus 17-én és 18-án szól majd a zene. Fellép többek között a Budapest Ragtime Band, a Molnár Dixieland Band, a Benkó Dixieland Band, a Storyville Jazz Band. A kisszínpadon délután a budapesti Jazz Steps és a Miskolci Dixieland Band lép fel. A nagyszínpadon 19 órakor kezdődnek a koncertek, és várhatóan 22 óráig tartanak majd. Molnár Gyula, a Molnár Dixieland vezetője elmondta: ezúttal lazább, lezserebb ren­dezvényt terveznek, ahol a nézők jöhet-mehetnek, sörözhetnek is a koncertek alatt. Mintegy negyven előadás várja az érdeklődőket Alternatív színházi fesztiválok júliusban Két alternatív színházi fesztiválnak is otthont ad Szeged júliusban: a Thealter International, a Szabad Színházak XVII. nemzetközi találkozója független, kísérletező alkotóitat lát vendégül. A hazai alternatívok pedig a szegedi XIII. alternatív színházi szemlén mutatkoznak be. \\ Két egymást kiegészítő, egyhetes alternatív színházi programsoro­zat zajlik majd július 16-ától Szegeden: a Magyarországi Alter­natív Színházi Központ Egyesü­let (MASZK) szervezi a hazai színházi élet egyik legrangosabb, európai viszonylatban is jegyzett előadássorozatát, a Thealter In­ternational - Szabad Színházak Nemzetközi Találkozóját. A füg­getlen, kísérletező, a színházi munkát és műhelygyakorlatot életformaként választó, de a hi­vatásos, állami vagy kom­mersz-magán színházi struktú­rán kívül álló alkotókat vendégül látó rendezvénysorozat különös hangsúlyt fektet a Balkán és Ke­let-Európa társulataira. A ma­gyar résztvevőkön kívül Ukraj­nából, Oroszországból, Csehor­szágból, Svájcból, Bulgáriából és Spanyolországból érkeznek elő­adók. A nyitónapon a szegedi Metanoia Színház Előkészüle­tek. Deszkák, pallók... című új darabját mutatják be Perovics Zoltán rendezésében: a produk­ció a szegedi zsidóság történetét mutatja be a betelepülésétől a ré­gi zsinagóga felszenteléséig. Az Alternatív és Független Színházak Szövetsége rendezi a szegedi XIII. alternatív színházi szemlét, amelynek versenyprog­ramjába tíz előzsűrizett, az el­múlt évadban bemutatott alter­natív és független színházi, tánc­színházi előadást hívtak meg. A darabokat különböző szakmai programok egészítik majd ki: fo­tókiállítást, nyitott szakmai be­szélgetéseket rendeznek, illetve filmeket mutatnak be. S.N. Kulturális terasz nyílik a várkertben A Grand Café nyári kulturális teraszt hív életre a Móra Ferenc Múze­um melletti várkertben. A mai megnyitón 19 órától Gál Szilvia és Kardos Zsolt fuvolán és tangóharmonikán kedvelt dallamokat ját­szik, levetítik a Szódavíz és Egy elfeledett vár nyomában című filmet, illetve kiállítást rendeznek Göbölyös Róbert, Huszár Imre, Kiss Attila Etele műveiből. Terroristák helyett diákok, tanárok látogatják Pasinszkiék magánkönyvtárát A bibliofil szegedi kémikus és a robbanóanyagok Olyan könyv is van itt, amelyből a terroristák megtudhatják: mit mivel kell vegyíteni, hogy robbanjon. A Pasinszki-könyvtár neve fogalom a kémikusi, környezetvédelemmel foglalkozók körében. Több kémiai, környezetvédelemmel Itapcsolatos szakkönyv van itt, mint a Somogyiban - és sokuk igazi ritkaság. „A mai napon úgy határoztunk, hogy családi könyvtárunk kémiai gyűjtemé­nyét megnyitjuk a nyilvánosság előtt. A gyűjtemény elnevezése: A Pasinszki Család Könyvtárának Kémiai Gyűjte­ménye. Vezetője Pasinszkiné Komjáthy Éva okleveles könyvtáros. Szeged, 1999. IX. 29." - olvasható a magánház egyik helyiségének falán az alapító okirat. Kí­vülről szokványos, takaros, növények­kel körbenőtt épület, aki azonban be­nyit, kémiai laboratóriummal egybekö­tött bibliotékában találja magát. Ez Pa­sinszki fózsef okleveles vegyész, okleve­les műszeres analitikai és környezetvé­delmi szakmérnök, igazságügyi szakértő munkahelye. S egyszersmind családi könyvtára - amely közkönyvtárként is látogatható. „Illetékteleneknek tilos be­lépni!" - így a felirat az egyik helyiség aj­taján, a másikén pedig halálfej jelzi, hogy az itt tárolt vegyszerekkel hozzá nem értőnek nem tanácsos közelebbi kapcsolatba kerülni. Ide azonban csak hozzáértők jönnek. És a könyveket is csak szakemberek, vagy leendő szakemberek kérik le a pol­cokról - hisz kizárólag tudományos szakkönyvek, ezen belül kémiai, s kör­nyezetvédelemmel összefüggő kiad­ványok, köztük könyvritkaságok. - Hány könyvet számlál a könyvtá­runk? Többször nekikezdtem össze­számlálásának, ezernél mindig abba­hagytam. A Somogyi-könyvtárnak nincs ekkora állománya ezekben a té­makörökben - mondja a tulajdonos. Mi késztette arra, hogy nyilvánossá tegye féltve őrzött, különleges könyvtá­rát? - Feleségemmel úgy gondoltuk, ha egy gyűjtemény egy bizonyos színvona­lat meghalad, nem szabad a nyilvános­ság előtt elzárni. Egyébként a könyvtár­vezető is a feleségem; hivatalos, nyilván­tartott könyvtárat csak képzett könyvtá­ros vezethet. O pedig az ELTE-n végzett, könyvtár szakon - tájékoztat a bibliofil kémikus. - És amúgy is jönnek ide em­berek, akik igénybe veszik a Pasinsz­ki-laboratórium munkáját, nem szokat­lan itt a jövés-menés. Kölcsönözni ugyanakkor nem kölcsönzünk, a köte­tek kizárólag helyben olvashatók - hívja föl a figyelmet. Mire a legbüszkébb a tulajdonos? Mu­tat egy arasznyi vastagságú könyvritka­ságot, Georgius Agricola 1556-ban ki­adott, a középkori bányászatról és kohá­szatról szóló munkája, lefordítva. - Ere­detije még a gőzgép előtti bányászat ide­jében született - mondja. Álmélkodunk. Preisich Miklós Vegyészek szakkönyve című munkája laikusoknak semmit nem jelent - hozzáértőknek mindent. - De terroristakalauz is van itt - hall­juk. Valóban, a polcról bárki leveheti a A Pasinszki család egyedülálló kémiai magánkönyvtárát mindenki látogathatja Fotó: Schmidt Andrea kiadványt, mely alapján megtudható, mit mivel kell vegyíteni, hogy robban­jon. Persze, azt fölösleges is hangsúlyoz­ni: a gyűjtemény minden létező csúcs­technikával őrzött. A könyveknek is megvan maguk sorsa. Moesz Gusztáv A Kárpát-medence üszöggombái című könyvet valakik már ki akarták dobni - Pasinszki József tudo­mást szerzett róla, és azóta gyűjteményé­ben van. Pénzes Bethen nevét mindenki ismeri, aki állatokkal foglalkozik - arról jóval kevesebben tudnak, kémiai szak­könyvet is írt. Egyébiránt digitális része is van a gyűjteménynek, ez méginkább megkönnyíti a fölhasználást - tudjuk meg. Várunk, hátha éppen érkezik egy lá­togató, de most éppen nem érkezik. Egy egyetemi hallgató viszont, Mahmoud Ág­nes, nemrég jelentkezett be a Pasinsz­ki-bibliotékába, nyári gyakorlatra. F. CS. FESTŐKNEK IS VALÓ Talán furcsa - de még képzőművészek is találnak Itt búvárolnivalót. Egy, a festészet nyersanyagaival kapcsolatos könyvritkaságból minden megtudható, ami a festőanyagokkal és társaikkal kapcsolatban megtudható. Tóth Eszter szegedi alkotó már sokszor volt itt, új szakismereteket elsajátítani a könyv­ből. A szecessziós épület ad otthont a képzőművészetnek Goyával nyit a Reök­palota Augusztus 17-én egyedülálló Goya-vá­logatással nyitja meg kapuit a felújított Reök-palota, az új művészetek háza ­jelentette be tegnap Botka László pol­gármester. A száz évvel ezelőtt alkotó elődökhöz méltón újította fel a kivitelező, a Ferroép Zrt. a Reök-palotát - mondta Botka László polgármester a tegnapi bejáráson, amelyet a műszaki átadást követően tar­tottak. Itt jelentette be, hogy a nagykö­zönség számára augusztus 17-én - a nyá­ri rendezvények záróakkordjaként - nyit­ják meg ünnepélyesen a képtárrá, művé­szetek házává átalakított volt lakóházat, Reök Iván szegedi vízépítő mérnök vala­hai, szecessziós stílusban felépített palo­táját. Szegeden már régóta találgatták, va­jon a város mivel teszi emlékezetessé a palota építésének századik évfordulóját, s egyben az újjászületés évét. Tegnap ki­derült, olyan Goya-kiállítás érkezik Sze­gedre, amilyet még nem láthatott a ha­zai közönség, s amely a Tisza-parti vá­rosból indul országos körútjára. A Fran­cisco Goya műveit bemutató tárlat fi­nanszírozásában Szeged ezúttal Debre­cennel fogott össze. Az épület második szintjén a spanyol festőóriás kiállításá­val egy időben nyitják meg a dél-alföldi kortárs művészek XXL századi művei­ből válogatott tárlatot. Botka László Szeged kulturális életé­nek régóta várt remekművének nevezte az újjászületett, háromezer négyzetmé­teres Reök-palotát, megköszönve Ran­tal János építész, vezető tervező munká­ját is. A felújítás tavaly augusztusban kezdődött, alig egy év alatt fejeződött be, s mintegy 440 millió forintba került. A polgármester elmondta, édesanyja, Botka Lajosné - aki szintén részt vett a tegnapi bejáráson - országgyűlési képvi­selőként 2005-ben lobbizott a címzetes támogatás, az induló 300 millió forint megszerzéséért, mivel kedvenc szegedi háza volt a Reök-palota. Bátyai Edina, az épületet üzemeltető Szegedi Szabad­téri Játékok és Fesztivál Szervező Kht. ügyvezető igazgatója azt mondta el, gye­rekkori élmények fűzik a palotához, mert édesapja, Bátyai Jenő helytörté­nész is Szeged egyik legnagyobb építé­szeti értékének tartotta a házat. Nem gondolta volna, hogy egyszer ebben az épületben dolgozhat. Azt ígérte: szelle­met és értéket fognak közvetíteni, mun­kájukat pedig a helyi és országos művé­szeti szervezetek delegáltjaiból álló tár­sadalmi kuratórium segíti majd. F.K. Belülről is gyönyörű lett a százéves palota Fotó: Karnok Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents