Délmagyarország, 2007. június (97. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-04 / 128. szám

Szegeden a helyi és a távolról jött horgászok egyaránt megtalálják számításukat Szegeden pezseg a horgászélet. Pezsgett eddig is - de tavasz óta különösen. A város legnagyobb horgászegycsületének új elnöke idegenforgalmi szakember - s képzettségét a horgászturizmus fejlesztésében is kamatoztatja. Soha ennyi halat nem telepítettek, mint az idén - és az országból mindenhonnan jönnek a horgászok. Tavasszal a budapesti utazási kiállításon a Szegedi Hermán Ottó Horgászegyesület elárasztotta szórólapjaival a belföldi idegenforgalmi irodák standjait, így rengetegen tudomást szerezhettek az itteni lehetőségekről. - Lehetetlen helyzet volt, hogy csak telepítjük a vizeinket, telepítjük, már az ország legjobb vízterületei közé tartozik a miénk, s ehhez képest nem vagyunk eléggé ismertek - mondja Nacsa József, az egyesület új elnöke, neves idegenforgalmi szakember. Persze a szegedi horgászoknak, az egyesület tagjainak nem kell attól tartaniuk, hogy a vendégek „elfogják előlük a halat": a horgászturizmusból származó bevételt az egyesület szintén haltelepítésre fordítja. Minél több a horgász - annál több a hal. Már Budapestről is jönnek Szegedre vándorhorgászok, mi több, még a TíFotó: Karnok Csaba sza-tó mellől is, csak két, ütős példát említve, s ez nem véletlen: soha ennyi hal nem volt még a hermanos vizeken, mint most - halljuk az elnöktől. Idén 15 millió forintért telepítenek, és ebből 11 millió forint értékű hal máris benn úszkál az egyesületi vizekben. Az összmennyiség 250 mázsa méretes ÚJ ELNÖK A HERMANNÁL A Szegedi Hermán Ottó Horgászegyesület új elnökét, Nacsa Józsefet márciusban választotta meg az egyesületi közgyűlés. Eddig társadalmi halőri tevékenységet végzett a Hermannál. Kora gyermekkora óta szenvedély es horgász - eddigi legnagyobb hala egy tizenhét kilós harcsa. Csaknem negyven éve dolgozik az idegenforgalomban, a Magyar Turisztikai Egyesület megyei elnöke, a Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság tagja, utazási irodát üzemeltet -, s idegenforgalmi vénáját immár a horgászélet föllendítésében is hasznosítja. Még a Tisza-tóról is érkeznek a Hermán egyesület halgazdag vizeire Fölpezsdült a horgászturizmus Szegeden állattartók anyagi helyzete okoz, egy ilyen beruházás ugyanis százmillió forint, és nem térül meg, hiszen „csak" a talajvizet és a levegőt kíméli. Haladékot viszont csak az kaphat, aki a fejlesztésekre uniós támogatásra benyújtott és befogadott pályázatot mutat fel. Hiába tudnak a határidőről a gazdálkodók hat éve, a pályázatot az utolsó pillanatban, április végén írták ki - egy hónapos beadási határidővel. Aki tehát nem volt elég szemfüles, és nincsen a zsebében százmillió forint, ősszel becsukhatja a kaput. - Nem fejlesztett még az állattartó telep Árpádhalmon, Eperjesen, Fábiánsebestyénben, Nagymágocson, Székkutason, Makón, két szentesi és az összesen négy szegedi is lemaradt - mondta az igazgatóhelyettes. Bűzről, legyekről csak a szegediek miatt érkeznek bejelentések. Ha a társaságok pályáztak, akkor 2010-ig kell még elviselnünk a disznószagot. A szegediek közül a sándorfalvi úti Pigmark Kft. áll legjobban: beszerezték a hígtrágyagyűjtő medence építési engedélyeit, és megvannak az öntözőterületeik. A kisebb sertéstelepek sem maradnak ki a szabályozásból, nekik 2014-ig kell megoldaniuk a hígtrágya és 2015-ig a hagyományos istállótrágya kezelését. Az ilyen közepes gazdaságokból megyénkben közel száz működik. Kivételt tehát csak a családnak nevelt háziállatok jelentik, vagyis nagyjából legfeljebb ezer csirke, huszonöt disznó vagy öt marha tartható. DOMBAI TÜNDE PÁLYÁZNÁK |H A Pigmark Kft. ügyvezetőjét tegnap nem értük el, korábban azt nyilatkozta, hogy ha lesz mire. akkor pályáznak. A sándorfalvi úti telepet 180 millió forintból fejlesztik, a megtermelt biogázt egy kertészet üvegházainak fűtésére használják fel. A három szegedi Pick-érdekeltségű gazdaságot tavaly vette át a Beneti-Pig Kft. Bihari Edit ügyvezető elmondta, a hetvenes évek technológiáját a Kettőshatár úton fejlesztették, ott egy úgynevezett „Győri-torony" választja el a trágya „sűrejét a levétől". A levet szétlocsolják, a száraz trágyát kertészeteknek adják el. Ez a rendszer sem maradhat, mert büdös, tehát ott, Tápé szélén, valamint a tápai réten ötszázmilliós fejlesztés szükséges. Ebből háromszázra pályáztak, a papírmunkára ötmilliót elköltöttek. Hogy az önerőt miből teremtik elő, az még a jövő zenéje. A hónap könyve Spiró György: Fogság Haladék a bűznek és a legyeknek Fellélegezhetne Szeged, ha a négy városszéli sertéstelep betartaná az októberi uniós határidőt, miszerint szagtalanul kell ártalmatlanítaniuk a trágyát. A társaságok önerőből nem tudtak fejleszteni. Ellenben ha támogatásra pályáznak, három év haladékot kapnak - s ezzel együtt az orrfacsaró bűz is. ZÁLOGHITEL FOLYOSITAS ÉKSZEREKRE 6720 Szeged Dugonics tér Tel.: 62/479-070 Tisza Lajos krt. 69. Tel.: 62/420-811 BÁV BIZOMÁNYI KERESKEDŐHÁZ ÉS ZÁLOGHITEL ZRT. . Reménykedtek a szegediek, hogy ha a nagy sertéstelepek betartják az uniós előírásokat, a disznótrágya kezelésére vonatkozó szabályokat is, akkor már csak néhány hétig kell kibírniuk az orrfacsaró bűzt és a légyáradatot. - A nagy, mert 40 ezer baromfit, 2000 hízót vagy 750 kocát tartó telepeknek októberre szigetelt tárolórendszert kell építeniük, s azt kezelniük például biogázfejlesztéssel vagy visszaöntözéssel szabad. Különben nem működhetnek - összegezte a sürgős teendőket Szelesné Kutas Borbála, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél. A műszaki igazgatóhelyettes elmondta, a Csongrád megyében működő harmincöt nagygazdaság többsége befejezte a trágyával kapcsolatos teendőit. Tizenkettőnek viszont lesz gondja. Fennakadást az VIZEK ES ÁRAK |gj A Szegedi Hermán Ottó Horgászegyesület vizei: a repülőtéri tórendszer - a Keramit, Tejes, Gumis, Temető-tó —, a Fehér-part és Szilvás nevű Tisza-holtág; az újszegedi Holt-Maros; a sándorfalvi tó; az algyői főcsatorna; a tiszai medencés kikötő. A kombinált területi jegy, mellyel minden viz igénybe vehető, egyesületi tagok részére 14 ezer, a máshonnan érkezőknek 28 ezer forint évente. A szintén kombinált napijegy 2500 forintba kerül - ezzel huszonnégy óra alatt akár az összes víz kipróbálható. pontyot, 50 mázsa kispontyot, sok-sokezer csuka-, süllő-, harcsaivadékot jelent. És nemcsak a halasítás emeli a horgászlétszámot! - A város tavaly bekerült az első tíz, leglátogatottabb hazai település közé, rengeteg embert vonz. Gyakori, hogy miközben a család például megtekinti a szabadtéri-előadást, a családfő kimegy horgászni - ismerteti idegenforgalmi tapasztalatait az egyesületi elnök. A versenyhorgászat is tömegeket mozgat meg - fűzi hozzá Schreiter Tibor ügyvezető alelnök, az országos ifjúsági horgászválogatott szövetségi kapitánya. Kilencvenegyben például, amikor a" szegedi Maty-éren rendezték meg a horgász-világbajnokságot, húszezer ember látogatott ide. Idén, június 22-étől 24-éig ugyanitt tartják az ifjúsági országos egyéni bajnokságot, s 30-án a klubcsapatok országos bajnokságát, s ezek is sok száz embert vonzanak Szegedre. A csapatokkal hozzátartozók, szurkolók is érkeznek, a versenyeken és a edzéseken rengeteg néző igyekszik ellesni a kiválóságok módszereit. S költik a pénzt, ezt a vendéglátóhelyek éppúgy megérzik majd, mint a panziók, szállodák - és egyáltalán, az egész város. F. CS. Új kötetének megjelenése kapcsán látja vendégül a Somogyi-könyvtár az ünnepi könyvhéten Spiró Györgyöt. Olvasnivalónak a szerző legutóbbi, hatalmas szakmai és közönségsikert aratott történelmi nagyregényét ajánlja a bibliotéka. Spiró György Fogság című regényének főhőse, Uri a római zsidó diaszpórában él, nem lát jól, fizikailag nem elég erős, de rengeteget olvas, nyelveket beszél. Napjainkban sem lenne igazán sikeres. Szeretne megfelelni apja elvárásainak, ezért Jeruzsálembe indul, és ezzel elkezdődik kalandjainak sorozata. Megpróbáltatások szabdalják útját, ám közben tanul és ismerkedik. A Fogság az egész művet átható cím. Uri szó szerint is fogságba esik, bár képletesen szinte mindenütt rabságban él: az apja elnyomása alatt, a hatalom kényszerében és a zsidó közösséggel a rómaiak fogságában. Spiró kötetéről Tatár György írja, hogy az antikvárius fáradhatatlanul részletező műgondjával megrajzolt világtörténelmi panorámával szolgál, amely azonban olyan kort és olyan helyet választott tárgyául, ahol nemcsak eltérő múltak, hanem éppenséggel a múlthoz való alapvetően eltérő viszonyulások közt támadt apolitikus - és máig fel nem oldott - a viszály. Szerdán délután 5 órakor az ünnepi könyvhét alkalmából a Somogyiban találkozhatnak az olvasók Spiró Györggyel. A beszélgetőtárs, Ilia Mihály irodalomtörténész közreműködésével megismertetik a Fogság című korábbi, valamint az idén megjelent Messiások című új kötet alkotásának körülményeit. FEJÉRNÉ PINTÉR VERA A sertéstelepek tárolótornyaiból messzire árad az orrfacsaró bűz Fotó: Segesvári Csaba