Délmagyarország, 2007. június (97. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-04 / 128. szám

'AKTUÁLIS" 5 Családja és a rendőrség is keresi a 19 éves algyői diáklányt Gábor után Eszter is eltűnt HETFO, 2007. JUNIUS 4. Gyalogakácirtás - innovációval spékelve Ahol már tiszta lett a Tisza-part Három éve nem találják Gábort Fotó: Frank Yvette A szegedi Tisza-part kilencven­kilenc százaléka szemetes - és egy százaléka tiszta. Lehet, hogy a számok nem pontosak, az arányokat viszont jól érzé­keltetik. Az egy százalék a Kati úszóházzal párhuzamos rész, a Felső Tisza-parton - a kilenc­venkilenc százalék meg az ösz­szes többi. A Hullámtér Egye­sület az arányok megfordításán dolgozik. Sehol szemét, sehol eldobált, víz­hozta flakonok. Nem hulladék­tömeg borítja a talajt, hanem fű. A területet a tavaly ősszel meg­alakult Hullámtér Egyesület tart­ja tisztán, iskolákkal együttmű­ködve. Silsong lános egyesületi elnök - egyébként a Szeged főut­cája, a Tisza projekt ötletgazdája - mondja: a hullámtérnek a Kati úszóházzal párhuzamos része mintegy „mintaterület". Azt lát­tatja, milyen lehetne a part egé­sze, ha rendben tartanák. Nem­sokára az idén is lesz szemétszü­ret - mihamar itt a nyári szünet, s a hullámtértisztítás a gyerekek­nek kitűnő foglalatosságot kínál. Jelentkezni a Kati úszóházon le­het. Gyalogakácirtásba is kezd az egyesület, innovációval spékelve: ELŐZMENYEK £ Korábban is sok kezdeményezés történt a Tisza-hullámtér megtisz­títására. Az újszegedi szakaszon Kasza Ferenc, a Magyar Madárta­ni és Természetvédelmi Egyesület tagjaival együtt szervezett hulla­dékgyűjtést, s - még a Hullámtér Egyesület megalakulása előtt ­Silsong iánosék Is tartottak gyűj­tőakciót a Csemetével és a SubArt­tal közösen, az új hídtól a Boszor­kányszigetig mulcsozógépet szerez, melyben a Dalerd Zrt. segít, és a kidarabolt ágakból-gallyakból előállított mulcsot leteríti a hullámtéri gya­logösvényre, sármentes közleke­dési lehetőséget teremtve. A gya­logakácirtás azért is fontos, mert ez az Amerikából ideszármazott növény - mely csak rendkívül kevés állatfajnak ad élőhelyet, emellett árvízveszélyes is ­már-már elborítja az egész hul­lámteret. De hogyan lehet a gon­doskodást kiterjeszteni a Ti­sza-part többi részére? Ha min­denki csak egy-egy kis szakaszért felelősséget vállal és azt tisztán tartja - a megtisztított kis szaka­szok előbb-utóbb összeérnek. F. CS. Folytatás az 1. oldalról - Hiába kérdezi meg többször is, csak ugyanazt ismételgethetem: sem én, sem a nevelőapja, az egyébként súlyos beteg, kórház­ban fekvő férjem, sem az ő anyjá­ék, vagyis anyósomék nem ve­szekedtek vele. És senki nem bántotta! Erről bárkit megkér­dezhet a faluban! - válaszolta el­keseredetten Bakosné Wágner Tünde. Az elmúlt napokban ne­ki és anyósáéknak is többször feltettük azt a kérdést, nem gon­dolják-e, hogy a lányuk előlük menekül. - Nem kellene „menekülnie", hiszen elmúlt 18 éves - tette hozzá az asszony. - Olyasmi le­het a háttérben, amiről mi nem tudunk. Algyőn napok óta téma a 19 éves lány eltűnése. Az emberek találgatnak, közben mindenfélét beszélnek. Vannak, akik azt hal­lották, hogy a lányt lépre csalták, és valamelyik nyugati országban másik három lánnyal prostitúci­óra kényszerítik. Egyesek szerint egy földeáki fiú és egy algyői, idő­sebb férfi „sok mindent tudhat Eszter eltűnéséről". Az utóbbi te­lefonszámán lehet érdeklődni a lány felől - tették hozzá. A fiúról senki nem tud semmit, még a nevét sem, az idősebb férfi pedig azt mondta, igaz, hogy ismeri a lányt, de neki semmi köze nincs az eltűnéséhez, azt pedig nem ér­ti, miért az ő telefonszámát ad­ták meg bárkinek is, hogy azon érdeklődhet Eszterről. Néhá­nyan már azt is hallották, hogy a lány felbukkant Hódmezővásár­helyen az egyik szórakozóhelyen, megint mások úgy tudják, Eszter pénteken egy sötét bőrű fiúval a vásárhelyi kórházban járt. Ezek a találgatások a lányát ke­reső, Algyőn utcáról utcára, ház­ról házra járó anyához is eljutot­tak. Csongrádi Beatrix egyébként azt is elmondta, a barátnője neki soha nem beszélt arról, hogy ott­hon bántanák. Nem is tartja el­képzelhetőnek. „Ezt, azt" ő is hallott az eltűnéssel összefüggés­ben, de azt nem tudja, hogy vala­mi igaz-e belőle. - Eszter tud magára vigyázni, csak ebben vagyok biztos! ­mondta Beatrix. A lány határo­zottan állította, hogy őt az el­múlt napokban nem hívta fel a barátnője. Annyit hallott, amiről szintén beszélnek a faluban, hogy Eszter levelet küldött a nagyapjának, amit Szegeden adott postára, leírta benne, ne keressék, nem megy haza, a ne­velőapját pedig feljelenti. - Nincs ilyen levél! Sem én, sem a feleségem nem kapott le­velet az unokánktól - íjiondta a nagyapa, Bakos Ferenc. Dómján Eszternél az elmúlt hónapokban sok (?) pénzt, 4-5 ezer forintot és ékszereket lát­tak családtagjai. Amikor meg­kérdezték tőle, honnan, kitől van, mindig kitérően vála­szok. - Arra gondolunk, hogy a lá­nyomat a pénzzel és az arany ék­szerekkel „beetették", így tudták elcsalni, és most már fogva tart­ják! - mondta az asszony. Bakosné és férjének az anyja, a „mostohanagymama" pénteken elment a Kalmár Zsigmond-js­kolába, hátha ott tudnak vala­mit. Kiderült, Eszter a múlt hét elején telefonált az egyik tanár­nak, azt mondta neki, jól van, megy a szóbeli érettségire, ne ke­ressék, nem megy haza. A lány, miközben anyja és nagyanyja az iskolában volt, felhívta a nevelő­apja apját, de mindössze annyit mondott, tudja, hol vannak az anyjáék, és ót ne keressék. - Szinte biztos vagyok benne, hogy mindkét alkalommal kény­szerítették a telefonálásra ­mondta az anya. Eszternek nincs mobilja, a készüléket valakitől kaphatta. Nem fülkéből beszélt, ugyanis a hívást fogadó telefonok nem jeleztek ki számot. Bakosné arra a kérdésre, hogy mire számít, azt válaszolta: re­méli, hogy a lánya jól van és ha­marosan előkerül. A kutatást nem adják fel, mást egyelőre nem tehetnek. o. z. A BÁTYNAK SINCS NYOMA gy Dómján Eszter bátyja, a most 21 éves Dómján Gábor három éve. szintén május végén tűnt el. A fiú­nak máig nem akadtak a nyomára, az anyja azt sem tudja, él-e, hal-e. Az asszony azt kizárja, hogy a két gyerek vagy valamelyikük az ap­jukhoz ment. hiszen 18 éve elvál­tak. volt férjével azóta sem neki. sem a gyerekeknek nincs kapcso­lata. Tisza-part a Kati úszóháznál. Mindenütt ilyen lehetne, ha gon­doznák Fotó: Frank Yvette AMSZTERDAMBAN BEJÖTT Külföldön már nem újdonság a Szegeden még bevezetésre váró „parkolj és tömegközle­kedj" módszer. Például Amsz­terdamban, Stockholmban a helyi járatok végállomásánál hatalmas parkolókat alakítot­tak ki. Az emberek élnek is a lehetőséggel. Igaz, Szegeden még kevés az ilyen parkoló. Parkolj és gyalogolj, vagy haladj tovább tömegközlekedési eszközzel! Kevesen használják a Torontál teret MUNKATÁRSUNKTÓL A Lions Klubok Magyarországi Szövetsége a hét végén Szege­den tartotta országos konven­cióját. A rendezvény ünnepé­lyes megnyitóját a városháza dísztermében tartották. A vi­lág 180 országában működő jószolgálati mozgalomban Magyarország 58 klubbal vesz részt. Ahogy Solymos László alpolgármester köszöntőjében fogalmazott, szükségben - le­gyen szó árvízi védekezésről vagy az elesettek megsegítésé­ről - a város mindig elsők kö­zött számíthat a szegedi Li­ons-klub önzetlen szolgálatá­ra. A konvenció beszámoló, programadó, tisztújító mun­kája során is tartotta magát a Lions etikai kódexhez, mely­nek egyik pontja így hangzik: Óvatosan kritizálok, de nem fukarkodom a dicsérettel, mert építenem kell, nem rom­bolnom. A szövetség új kor­mányzót is választott, Pálin­kás fánost Simon Zoltán köve­ti a tisztségben. A konvenció tagjai, az Első Szeged Lions Klub barátai, vendégei közel 200-an a színházban fejezték be munkanapjukat, A kaktusz virágát nézték meg. van a munkahelye, annak is adott a lehetőség, hiszen a par­kolótól száz méterre állnak meg a tömegközlekedési esz­közök. Fel lehet szállni a Ved­res utca sarkán a trolibuszra, vagy a Szent Erzsébet-temp­lom előtt megálló 2-es és 60-as autóbuszra. Ezekkel a já­ratokkal Szeged távolabbi pontjaira is el lehet jutni. - A Mars térig szoktam utazni a trolival. Innen pedig néhány perces gyaloglással elérem a munkahelyemet. Semmi ked­vem tolongani a hídon és ara­szolni a csúcsforgalomban. Többször meghúzták az autóm oldalát. Aki teheti, éljen a Toron­tál téri lehetőséggel - ajánlotta autóstársainak Vígh Árpád, aki az újszegedi kiskertekből jár a város másik pontjára dolgozni. A Torontál téren azonban még mindig kevés a szegedi oldalon dolgozó vagy szórakozó gazdájá­ra várakozó autó. CS. G. L. Pálinkás János kormányzó köszönti a magyarországi Lions-klu­bok képviselőit Szegeden, a városháza dísztermében. A konvenció levezető elnöki teendőit Németh István látta el (középen), mellet­te Simon Zoltán kormányzójelölt Fotó: Schmidt Andrea Csak néhány autós él az újszegedi Tbrontál tér nyújtotta le­hetőséggel. Ók rájöttek, hogy érdemes itt parkolni és gyalog vagy tömegközlekedési eszközzel megközelíteni a belvárost. Azok, akik így gondolkodnak, időt spórolnak meg és a közlekedési dugók miatt kevesebbet idegeskednek. Egy évvel ezelőtt átalakították Újszegeden a Torontál teret. Az elhanyagolt parkolóból tetszetős, fáktól árnyékolt autóbeálló-sor született. Egyszerre száznegyven autó várakozhat itt. Az önkor­mányzat szakemberei is kíván­csian várták: az új parkoló kínál­ta lehetőségeket hányan hasz­nálják ki. A terv ugyanis az, hogy a távolabbi városrészekből - pél­dául Szőregről - autóval érkezők ne hajtsanak be a zsúfolt belvá­rosba, hanem álljanak le a parko­lóban és üljenek tömegközleke­dési járműre, s így haladjanak to­vább, vagy sétáljanak át a Belvá­rosi hídon. - Általában idegesen értem be a munkahelyemre és ez is közre­játszott abban, hogy májusban változtattam szokásaimon. Reg­gel nyolckor leteszem az autót itt, az újszegedi oldalon, aztán nyugisan átsétálok a Széchenyi tér melletti munkahelyemre. így harminc-negyven percet meg­spórolok, ráadásul mozgok is egy kicsit. A levegő a hídon csúcsfor­galomban nem a legjobb, de ki le­het bírni - magyarázta Tánczos György. Nem ö az egyetlen, aki felfe­dezte a Torontál téri parkolás lehetőségét. Akinek nem köz­vetlenül a híd másik oldalán A Belvárosi híd újszegedi hídfője melletti parkolóban sokkal többen letehetnék autójukat Fotó: Frank Yvette Lions konvenció a szegedi városházán

Next

/
Thumbnails
Contents