Délmagyarország, 2007. június (97. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-28 / 149. szám

NOITAKTIKAK ES PRAKTiKAK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN BIZALMASAN SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA, SZABÓ CSILLA 2007. JÚNIUS 28. NAPI MELLEKLETEK Péntek IADAR Szombat VTA Hétfő A DÉL SPORTJA, A PÉNZ BESZÉL Kedd IR Szerda L EGYOTT WWW.DELMAGYAR.HU AZ IGAZI SZEMPILLA Blogoló hősnők Nem oly régen, egy irodalmi találkozón azt kérdezték tőlünk, valójában mi légyen a különbség a blog és a tárca között. Úgy kérdezték máskülönben, hogy érezhető volt, nem hisznek abban, hogy lenne lényeges különbség. Pedig bizony van. A blogot már csak azért is említjük, mert újabban Fábiánné Rozsnyói Katalin sikeredző, a lapátolós vizek vasprefektusa is foglalkoztat blogot, és mint tudjuk, van blogja a megvert Kármán Irénnek, és volt, vagy talán még mindig van blogja Demcsák Zsuzsanna egykori majdnem-kormányszóvivőnek is. A blog a virtuális világ agórája, a szabad vélemény igen fontos és igen kívánatos fóruma, afféle nyílt, köztéri napló, következésképpen úgy helyezi ki a megmutatkozó személyiséget a közfigyelem ablakába, hogy a mozdulatot nem korlátozza szerkesztői vagy korrektori fennhatóság, a delikvens úgy adja magát, ahogyan azt ő akarja, szándékozza, gondolataiért és megállapításaiért egyes-egyedül ő felel. És aztán felél is, láttuk, miként lehet hanyatt vágódni egy óvodai banánhéjon. Tárcát végeredményben véve „szakember" ír, olyan ürge, aki mondattal kél és fekszik, és a mondat révén mást akar, mint a többség. Nem feltétlenül igazságot, de mindenképpen művészetet. Igen, igen, a tárca még éppen művészet, kis művészet, talán esetlen művészet, talán felejthető művészet, de művészet. Nos, a napokban meglátogattuk Kármán Irén blogját. És bizony csalódtunk, mert általánosságok szigorú jelenléte, erős publicisztikai hevület jellemzi leginkább. Mert ha már az olajszőkítésről volt szó, mi nem olvastunk Rajnai Attila sorozatánál érdekfeszítőbb és fontosabb dolgozatot, mely az ÉS-ben jelent meg a 2000-es esztendőben, s amelyet újra kint láttunk a www.hirkereso.hu sokablakos portálján. Rozsnyóiné pedig azt mondta, ő nem is igazán nehéz eset. Tényleg, ha az lenne, milyen lenne? A minap kaptunk levelet egy sokgyermekes barátnőnktől, aki a női kegyetlenségre tett félreérthetetlen és nagyon szomorú megjegyzéseket. Válaszunkban ara utaltunk, biztosan az anyukájával veszett össze. Talált, süllyedt, nyert. DARVASI LÁSZLÓ A férfiak feledékenyebbek MTI A férfiak feledékenyebbek, mint a nők, legalábbis ez jött ki egy Németországban ezer fő körében végzett reprezentatív felmérés eredményeként. A mintában szereplők közül minden tizedik férfi bevallotta, hogy már legalább egy alkalommal megfeledkezett élettársa születésnapjáról, míg a megkérdezett nők körében ez az arány mindössze egy százalék. Más „műfajban" is a férfiak bizonyultak gyengébbnek: a megkérdezett teremtéskoronák egyharmadával fordult már elő, hogy ünnepnapokon egy szál ajándék nélkül kellett restelkedniük, a másik nem képviselői közül fele annyian: 15 százaléknyian számoltak be ilyen kellemetlenségről. Divat a tuba? A KEZILABDAS WOLF ALEXANDRA MEGSZERETTE HÓDMEZŐVÁSÁRHELYT „Imádom ezt a játékot )) A 27 esztendős Wolf Alexandra három éve erősíti a HNKC SE NB l-es női kézilabdacsapatát. Esztergomból tette át a székhelyét Vásárhelyre, és a szurkolók kedvencévé vált. Játékát már ismerjük, a személyiségét, a kedvteléseit, magánéletét viszont nem. Ez idáig. Wolf Alexandra 1990. augusztus 26-án kezdett kézilabdázni, nem véletlenül jegyezte meg ilyen pontosan: edzés után rosszul lett, légszomja volt és hányt. Ezt követően nem adta fel, és a pályán maradt. A Eradiban nevelkedett, majd a Cornexi, az Esztergom, és a HNKC következett. - Nem csupán sikereket, barátokat is adott a sport mondta Szandra -, Vásárhelyen is remek a társaság, a lányokkal gyakran eljárunk szórakozni. De mégis a kutyám a mindenem: Murphy mops fajtájú, kétéves és sokat játszunk együtt, valóságos örökmozgó. A virágokat is imádom, a hálószobát szinte teljesen elfoglalják, alig férek be tőlük. Harminc-negyven cserép „zöldnek" már kell hely, és akadnak köztük nagyobbak, pálmák, illetve citrom- és narancsfát is nevelek. Az összképet nézi Volt honnan örökölnie a természet szeretetét: édesapja vadászni szokott, édesanyja pedig tavaly - 60 évesen! részt vett egy rafting vagyis vadevezős túrán. Kíváncsi volt rá, hogy milyen... Azért a férfiakra is marad ideje, bár a barátjáról - aki vásárhelyi csak annyit árult el, hogy köszöni, jól van. Azt viszont elárulta, mit tart fontosnak egy férfiban: - Fontos az összkép, az első benyomás, utána a szemét, a kezét - szeretem a szép kezű férfiakat a fogát és a cipőjét veszem szemügyre. Legyen ápolt. Általában kompromiszszumra „kényszerülök", a belA játék öröme becs sok mindent ellensúlyozhat. Kapcsolatban a kedvességet, az odafigyelést díjazom. Térjünk vissza kicsit a sporthoz. Egyéves szerződés köti a HNKC-hoz, és Alexandra még nem tudja mit hoz a jövő, sikerül-e megállapodnia jövőre a vezetőkkel. Ha tehetné, maradna, itt élne, mert nagyon megszerette ezt a várost. De a legfontosabb számára a család, édesapja Sándor, édesanyja Katalin és a bátyja Attila. Ha hívnák, ha segíteni kellene, az lenne az első, mindent feladna. Erről azonban FOTO: TESIK ATTILA nincs szó, öltözködni viszont mindig kell: A szanis divat - Nem követem a divatot, az a fontos, hogy jól érezzem magam abban, amit viselek. A lányokkal általában együtt megyünk vásárolni, tudjuk mi az ami krisztis (a csapattársról, Sipos Krisztináról van szó, a szerk.), mi az, ami szanis, abban azonban egyetértünk, hogy a plázás, a fodros, a csipkés, a „miszpicsás" viseletet nem kedveljük. A magas sarkú cipőket nagyon szeretem, ezt Kedvencek Ételben nem válogatós, a pacaltól a palacsintáig mindent megeszik, szereti a hasát. Nagy kedvenc azért mégis akad: őzgerinc áfonyával és egybesült krumplival. Italban a rostos üdítőket favorizálja - nem alkoholpárti -, könyvek közül pedig Agatha Christie krimijeit lapozza a legszívesebben. Filmekben is előnyt élveznek az akciódús alkotások (például Az ötödik elem), de a Shrek-et is szereti. Kedvenc színésze Bruce Willis. Nagyon jó pasi, markáns - teszi hozzá kicsit „macskásan", talán ábrándozva. Káros szenvedély, csak a cigaretta, vásárhelyi törzshelyén, a Piros presszóban a betérők valószínűleg láthatják dohányozni. a mániát anyutól örököltem. Sok hülye nőcis dolgom van, de nem tartom magam ideális nőnek. Annál jóval keményebb vagyok lelkileg, ami valószínűleg a sportból fakad. Szerintem ez jó, izgalmas a férfiaknak. A jövő... Makacs és önfejű - saját bevallása szerint. De jól érzi magát a bőrében, és pillanatnyilag nem hiányzik neki semmi. Az az öt műtét sem, amin pályafutása során átesett. Öt-tíz év múlva elvégezné az edzőit, és szeretne gyerekekkel foglalkozni, majd a családalapítást is ekkorra tervezi. De a megvalósulásig még sok mérkőzés vár rá: Apukámnak minden meccsemet meg kell szereznem DVD-n, megnézi, bírál és kritizál. Ez természetes, mert anyuval együtt rengeteget segítettek, tettek azért, hogy idáig eljussak. Sokszor abba akartam hagyni a kudarcok, a szenvedés miatt, mindig volt valaki előttem a keretben, akit le kellett (volna) győznöm. Lehet, hogy ha magamra hagynak, már nem kézilabdáznékmostanra pedig ez lett az életem. Imádom ezt a játékot. IMRE PÉTER Étkezési szokások külhonban Ahány ház, annyi szokás - tartja a közmondás. S hogy ez mennyire találó, tükrözik többek között az egyes népek vásárlási, gasztronómiai és étkezési szokásai. A különböző országokban ugyanis az ételek íze és elkészítési módja mellett az említett szokásokban is eltérések mutatkoznak. A franciák méltán büszkék finomabbnál-finomabb sajtkülönlegességeikre. Párizsban, ha sajtot vásárlunk, illik alaposan tájékozódni, megtudakolni többek között a sajt gyártási helyét vagy éppen az érettségét. Franciaországban egyáltalán nem meglepő, ha a vásárló a boltban megszagolja, megnyomkodja a kiszemelt sajtot vagy éppen természetes fénynél a színét nézegeti. Az étkezés terén találkozhatunk számunkra szokatlan, ám a másik számára természetes szokásokkal. Az európai emberek a sült vagy rántott szeletet késsel-villával eszik, s a húsból mindig csak egy falatra valót vágnak le. Amerikában ezzel szemben az az általános, hogy előbb kis falatokra vágják a húst, majd leteszik a kést és a villát jobb kézbe véve kezdik meg a felaprított hús elfogyasztását. Akár a kisgyermekek. Míg hazánkban a halhoz kifejezetten halkést használnak, Hollandia lakosai számára sült vagy rántott halat késsel vágni egészen természetes. Az étkezések időpontja is változó az egyes országokban. Míg hazánkban dél körül tálalják az ebédet, a dé i országokban a fő étkezés időpontja későbbre tehető. Ennek következtében természetesen a vacsora is a késő esti órákra tolódik. A mediterrán országok egyébként is sajátos étkezési kyltúrával rendelkeznek. Az étkezés számukra elképzelhetetlen egy pohár bor elfogyasztása nélkül. Sok halat és zöldséget esznek, a sütéshez olívaolajat használnak. Az ínyenceknek számító skandináv népek délben és este is fogyasztanak előételt. Az előételek széles választéka egyébként a ködös Albionban is fontos szerepet kap. Amerikában a félkész ételeket és a gyorséttermeket részesítik előnyben. Számunkra talán meglepőek néhány külföldi szokások a gasztronómiai terén, azonban mindenképpen tiszteletben kell tartani azokat, hiszen a másik ország lakói számára lehet, hogy éppen a hazai étkezési kultúra a különösnek ható. MALLER EMESE