Délmagyarország, 2007. június (97. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-28 / 149. szám

CSÜTÖRTÖK, 2007. JÚNIUS 28. • MEGYEI TÜKÖR* 7 A tízmilliárdos beruházás még unokáink szemetét is fogadja Átadták 33 település új hulladéklerakóját Hároméves építkezés zárult le tegnap, átadták Szeged és a megye másik harminckét településének regionális hulladéklerakóját a sándorfalvi úton. A harmincöt hektáros komplexum tízmilliárd forintba került, negyedmillió lakos évi százharmincezer tonna hulladékát dolgozza fel a következő negyven évben. Átadták tegnap a regionális hulladéklerakót a sándorfalvi úton. Az ünnepségre ejtőernyősök hozták a magasból a harmincöt hektáros telepről készült légi felvételeket. Kiss Pál, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságának vezetője elmondta: jelenleg tizenhárom, a szegedihez hasonló hulladéklerakó épül az országban összesen 80 milliárd forintból. A 2007 és 2013 közötti időszakban 190 milliárd forint értékben építenek majd ilyen hatalmas hulladéklerakókat. Botka László polgármester a szegedi számokat összegezte. Szeged vezetésével a megye harminckét települése fogott össze több mint negyedmillió lakó nevében, hogy 38 millió euróból, azaz 10 milliárd forint értékben biztosítsák a megyeszékhely és 25 kilométeres sugarú körzetének korszerű hulladékgazdálkodását az elkövetkező negyven esztendőre. Egy már létező, 1984 óta működő városi szeméttelepet helyreállítva épült fel 65 százalékban uniós, 25 százalékban állami és 10 százalékban önkormányzati pénzből a régió egyedülálló modern óriása. A program ezzel nem ért véget; idén őszre megépülnek a társult településeken az európai színvonalú hulladékudvarok és a szelektív gyűjtőszigetek. Tavasszal - ugyancsak uniós támogatással - elkezdhetik helyreállítani a települések régi bezárt szeméttelepeit. A sándorfalvi úti hulladéklerakót °üzemeltető Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. ügyvezető igazgatója, Szabó Ferenc hozzáHARANG ÉS ELEFÁNT A mamutgyárba eddig 3,5 millió Köbméter szemetet vittek, ez 290 méter magasan borítaná be a Dóm teret. Most 14 méter magas, betakarna már egy ötemeletes panelházat. 40 év múlva 40 méternyire érne fel, magasabbra, mint a városháza tornya, és csak egy méterrel lenne alacsonyabb, mint a Szent István téri víztorony. A depó 24 hektár, erre 32 focipálya férne rá. A naponta érkező 240 tonna háztartási hulladék 28-szor annyit nyom, mint a dóm legnagyobb harangja. A napi 100 tonna zöldhulladék 20 elefánt súlyának felel meg A napi 400 tonna építési törmelék 333 Skoda Octavia súlyával egyenlő. Ejtőernyősök hozták a légi fotókat, háttérben a szennyvíztisztító üvegház és a kőtörő futószalagjai Rainer Adatni, Kiss Pál, Botka László és Szabó Ferenc avatta fel az új létesítményt Fotók Frank Yveite tette, a beruházást három éve kezdték, elsőként az utakat és a talajvízfigyelő kutakat építették meg. A második ütemben állította fel a kivitelező, a Bilfinger Berger GmbH. a Magyarországon egyedülálló méretű mamutkomplexum öt látványos üzemét. A hulladéklerakó része egy 24 hektáros hulladékdepó, egy évente 30 ezer tonna komposzt előállítására alkalmas csarnok, egy napi 120 köbméter kapacitású biológiai szennyvíztisztító is, egy óránként 50 tonna feldolgozására képes kőtörő - ezeket lapunkban már bemutattuk-, melyeknek segítségével lehetővé válik évente mintegy százharminc ezer tonna hulladék szétválogatása és huszonegyedik századi feldolgozása. Az építő cég igazgatója, Rainer Adami elmondta, a gigantikus méretű telep energiatakarékosan működik majd; ha csúcsra jár, a villany- ternyi metángázból generátor seáram ötödét a telepen felgyülem- gítségével fejlesztik. lett évente másfél millió köbmé- DOMBAI TÜNDE Évente harmincezer tonna komposztot forgatnak át a csarnokban Azért mély a Tisza, mert sekéllyé akarták tenni Kilenc keresztgát a víz alatt Szegednél APEH: 8 napon belül lehet reklamálni MUNKATÁRSUNKTÓL Az adóhatósági adómegállapításokat az idén 2007. május 21-éig küldte ki az adóhatóság a magánszemélyek részére, az adót június 20-áig kellett megfizetniük, az adóhatóságnak pedig a visszatérítendő adót eddig az időpontig kellett kiutalnia. Amenynyiben a megállapításban szereplő adatok és a magánszemély birtokában lévő igazolások adatai eltérnek, nyolc napon belül lehet észrevételt tenni az APEH regionális igazgatóságán. Az észrevételben meg kell jelölni a módosítani kívánt adatokat, és csatolni kell azokat a dokumentumokat, igazolásokat, amelyek megalapozzák a reklamációt. Az adómegállapításban szereplő kötelezettséget június 20-áig mindenképpen meg teljesíteni kellett. Amennyiben az észrevételben foglaltak megalapozottak, az adóhatóság módosított adó-megállapítást készít. Ha további adókülönbözetet állapítanak meg, akkor annak késedelmi pótlékmentes megfizetésére a módosított adó-megállapítás átvételétől számított 15 napon belül van lehetősége a magánszemélyeknek. Amennyiben a módosított adómegállapítás visszatérítendő adót tartalmaz, és az adófizető a 06530-as számú nyilatkozatában túlfizetése kiutalásáról rendelkezett, akkor az adóhatóság 15 napon belül hivatalból téríti vissza a különbözet összegét. Ha az adózó nem ért egyet észrevétele elbírálásával, akkor az értesítés, vagy a módosított adómegállapítás átvételét követő nyolc napon belül kifogást nyújthat be, melyet az adóhatóság határozattal bírál el. A Tisza egyik legmélyebb pontja - mintegy tizenöt méter a mostani vízállásnál - Szegeden alakult ki. Épp amiatt mélyült ki annak idején ennyire, jó száz éve, mert sekélyebbé kívánták tenni a medret. Szintén ellentmondásosnak tűnik: a Tisza a szegcdi partot „építi" s az újszegedit „rombolja" - holott ennek fordítva kellene lennie. Ember okozta ezt a paradoxont is és ember hozhatja helyre. Hogy az egész Tisza egyik legmélyebb, vagy talán épp legmélyebb pontja éppen Szegednél van, s nagyjából a belvárosi híd fölötti szakaszon, már elég sokan tudják. Azt azonban aligha tudják sokan, hogy miért. Medertérkép - Itt, a szegedi szűkületben is ugyanannyi víznek kell elférnie, mint másutt, ahol sokkal szélesebb a meder - mondja Kellet Péter, az Atikövizig folyószabályozási ügyintézője. Régen is elég mély volt, ha nem is ennyire - teszi hozzá. Az 1900-as évek elején sekélyebbé kívánták tenni a medret: nem sokkal a híd fölött kilenc, a partra merőleges kőgátat helyeztek el a mélyben. Azzal az elgondolással, hogy a keresztgátak lelassítják az áramlást, lerakódik közöttük az iszap, s így a mélység fokozatosan feltöltődik. Csakhogy ennek pontosan a fordítottja következett be: amint egy-egy kőgáton átbukott a víz, az előtte lévő medret mélyíteni kezdte. Tehát minden korábbit felül-, pontosabban alulmúló mélységű „üstök", lyukak alakultak ki a keresztgátak között. Egyébként pedig érvényesül a szabály: a kanyarok külső ívén, ahol partnak vágódik a sodrás, mélyíti a medret a folyó - így alakultak ki további, jó tíz-tizenöt méteres gödrök például a szentesi, a mindszenti kanyarban. A kanyarok belső ívén, ahol lelassul a víz, ott feltölti, tehát fokozatosan mélyül a meder. Szabály és kivétel Kivéve — ismét a szegedi szakaszt. Itt ebben az esetben is minden fordítva van. Szegednél - az említett szabály értelmében - a jobb partot kellene „rombolnia" a Tiszának, és a bal partot „építenie". Csakhogy ellenkezőleg történik: mint évről évre látjuk, a víz folyamatosan rakja le a hordalékot a Felső-Tisza parton, a partvédő mű számára káros iszapot teherautó-számra kell elhordani minden áradás után - a túloldalon pedig, a Laposnál szakadékos, meredek a part. Sokak szerint a Bertalan híd pillérje marasztalja a bal partnál a sodrást - de nem ez, hanem a Maros-torkolat annak idején rosszul megépített osztóműve az igazi ok. A hosszan elnyúló osztómű úgy vezeti a Tiszába a Marost, hogy a két víztömeg a torkolat alatti, közös mederben is mintegy „egymás mellett" folyik, csak az országhatár közvetlen közelében, Gyálarétnél keveredve. A Maros gyorsabb vize kilométereken át ott marad az újszegedi partnál, távol tartva tőle a Tisza lassúbb vizét, mely így nem tudja itt letenni a hordalékot, s az kénytelen a szegedi partnál lerakódni. Persze a hídpilléreknek - a Bertalan és a Belvárosi hídénak egyaránt - is van valamelyes köze az újszegedi part meredekségéhez: a pillér előtt megtorpanó, mögötte meg fölgyorsuló sodrás hozzájárul a part rombolódásához, ám csak rövid szakaszon. Nem keveredik a Marossal - A mederpillérek mögött időről időre kövezéssel föl kell tölteni a medret. Ez történt az algyői híd esetében is, cpp az idei tavaszon. Tíz uszálynyi követ raktak le; a mennyiséget jól érzékelteti, ha tudjuk, hogy egy uszályba 400 tonna kö fér - mondja a szakember. A kövezéseket időről időre meg kell ismételni, hiszen az előttük lévő szakasz folyamatosan mélyül, s a kövek a mélybe gördülnek. Keller Péter már korábban is fölhívta a figyelmet, és most is ugyanígy vélekedik: a Maros-torKIS VÍZNÉL IS HAJÓZHATÓ Nagy víznél azt találgatják az emberek, meddig bírják a gátak ilyenkor, kis víznél pedig azt latolgatják a partfalnál sétálva, vagy épp egy turistahajó fedélzetén: vajon meddig hajózható még a Tisza? Nos - mondja a folyószabályozási ügyintéző -, még a szegedi vízmérce szerinti kilencven centis vízmagasságnál is biztonságosan hajózható az alsó-tiszai szakasz, egészen Csongrádig akár az ezer-ezerötszáz tonnás, óriás uszályok számára is. S a napokban 107 centit mutatott a szegedi mérce. Az is igaz, még mindig van hová süllyednie a vízállásnak, hiszen például 1946-ban akadt olyan időszak is, amikor - szintén a szegedi mércét véve alapul mínusz 250 centi volt a vízszint. Ez utóbbi, rendkívül sekély víz azonban még a vajdasági, törökbecsei duzzasztó üzembe helyezése előtt jelentkezett, amikor egyébként is szélsőségesen száraz volt az időjárás. A mostani vízhozamok mellett még duzzasztatlan állapotban sem alakulna ki ennyire kis víz. kolat osztóművét vissza kellene bontani, így a víz nagyobb szögben érkezne a Tiszába, a két víz rögvest elkezdhetne keveredni. Ezt az is elősegítené, ha a torkolat s az új híd közti, túlságosan egyenes szakaszon víz alatti szabályozási művekkel kanyargósabbá tennék a folyást. És mi lenne az eredmény? Kevésbé rombolná a víz az újszegedi partot - újra lapos lehetne a Lapos s kevesebb hordalékot kellene a szegedi partról elhordani minden áradás után. ECS. A Laposnál szakadékos, meredek a part Fotó: Schmiát Andrea