Délmagyarország, 2007. június (97. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-27 / 148. szám

SZERDA, 2007. JÚNIUS 27. • AKTUÁLIS" 5 f Burjánzik a zölá a szerb temetőben HÍREK SZENT-GYÖRGYIEMLÉKPROGRAMOK Játékos tudomány címmel a szegedi Klauzál téren szerveznek holnap délután 2-től 6-ig gyermekeknek szóló programokat. A cél: Szent-Györgyi Albert munkásságának megismertetése minél szélesebb körben. A Nobel-díjas biokémikus tiszteletére az idei évben - 70 évvel ezelőtt vehette át a nevezetes aranymedált - a szegedi önkormányzat, az egyetem, számos más szervezet és intézmény, köztük a Délmagyarország együttműködésével rendezvények sorozatát tartja, ezek közé illeszkedik a Klauzál téri játszóház. A gyerekeknek látványos fizikai kísérleteket, tudománytörténeti érdekességeket mutatnak, kézműves-foglalkozásokat tartanak. A csütörtök délutáni „utcai játékos tudomány" szervezője a Százszorszép Gyermekház. NEMZETKÖZI MATEMATIKAI KONFERENCIA SZEGEDEN Az SZTE Bolyai Intézete Differenciálegyenletek kvalitatív elmélete címmel rendez nemzetközi matematikai konferenciát a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. Mintegy 120 kutató, köztük több mint 70 külföldi vitatja meg a tegnap kezdődött, csütörtökön záruló konferencián a legújabb eredményeket. Zuhancs Reggel fél hét, a zöldellő park sétányán középkorú férfi sétáltatja elgondolkozva kutyáját. Rajtuk kívül ember sehol. A nap süt, hőség még nincs, a madarak csicseregnek, minden idilli. Egyszer csak - némán, mint az árnyék - automata szórófejek emelkednek ki a fűből, észrevehetetlenül, a talajtól alig egyarasznyira, és spriccelni kezdik a vizet: kezdődik a locsolás. Sétáltató is, kutya is telibe kapja a vízsugarat - ketten kétfelé ugranak. A kutyának jók a reflexei, rögtön kirántja a pórázt gazdája kezéből, és szalad - ám a férfi hirtelenjében azt sem tudja, honnan érkezik a zuhancs. Tétován arrébb lép, azután még arrébb - és a vízsugár még követi is. F.CS. Saját üzletet nyitottak a Szent István téri pavilonsoron Betört Szegedre a Mórakert MUNKATÁRSUNKTÓL A gaz miatt nem lehet eljutni a sírokig Mórahalmi mintaboltja után Szegeden is üzletet nyitott tegnap a Mórakert Szövetkezet a város szívében, a Szent István tér pavilonsorán. A cég mintabolt- és kiskereskedelmi hálózat kiépítésén dolgozik, az elkövetkező két évben az ország nagyvárosaiban hasonló boltok nyílnak majd. Jelenleg tíz nagyvárossal tárgyalnak Miskolctól Pécsig, Győrtől Kecskemétig, hogy megfelelő helyszínt találjanak. Mint ahogy azt Nógrádi Zoltán - országgyűlési képviselő, Mórahalom polgármestere, a Mórakert igazgatóságának tagja - a megnyitón elmondta, a cél az, hogy az áru útja lerövidüljön, a friss zöldség és gyümölcs közvetlenebbül jusson a vásárlókhoz. A vevők eddig csak a hiper- és szupermarketekben, diszkontokban találkozhattak a Mórakert Szövetkezet lédig és csomagolt termékeivel. A csomagolt áruknál könnyű volt a megkülönböztetés, a lédig zöldség-gyümölcsnél viszont nem tudhatta a fogyasztó, mikor választ magyar termelőtől, és mikor az importált áruból. Az üzletben azonban nemcsak a szövetkezet által forgalmazott lédig és csomagolt zöldség-gyümölcs féléket árulják, hanem savanyúságokat, szárazárut és aszalt gyümölcsöket is. Lédig dinnye a Mórakertből Fotó: Segesvári Csaba Az egykori igazgató sajnálja, hogy átjáróház a Szegedi Téglagyár Megkönnyezte a látványt a két ember is. A volt téglagyári kultúrház, ebédlő és munkásszálló elbontására kaptak megbízást. Hogy ki a megbízó, azt nem árulják el. - Ezek ám a téglák. Megvan a súlyuk és szinte szétverhetetlenek - mondják a melósok, akik arra is felhívják a figyelmet, hogy a már tetejétől megfosztott műszárító mellett több raklapnyi égetésre váró tégla van. Nem egyszerű megtalálni, hiszen mindent elborít a gaz. A 27 hektáros területen jókora fák és cserjék is nőttek az elmúlt öt évben, amióta megszűnt a téglagyártás. Sétálni életveszélyes a területen - ezt már Fejes Ernő mondja, aki úgy ismeri a környéket, mint a tenyerét. Nyolc bányató alakult ki a százéves gyár területén. Ezekből termelték ki a tégla alapanyagát. - Általában tíz-tizenegy méter mélyen álltunk meg. A tavak egy részét a Hermán Ottó Horgászegyesület kezeb. Ezek állapota legalább nem romlik tovább - sopánkodott a téglagyári szakember, aki arra nem tudott válaszolni, hogy mi épül ma jd a területen. Arra sem adott választ, hogy ki az ingatlan gazdája. Korábban megírtuk, hogy a Szegedi Téglagyár tulajdonosa Bereczk Imre. Ez a mai napig nem változott. A szemközti Budalakk gyár egykori tulajdonosa elmondta: bontási engedélye van a területre. - Jelenleg rehabilitáljuk a területet, hozzávetőlegesen ezer köbméter betont kell összetörnünk, amit eladunk útalapnak - tette hozzá a tulajdonos. A jövőről Bereczk Imre annyit árult el, hogy van vevő a volt gyárterületre, előrehaladott tárgyalásokat folytat francia cégekkel. CS. G. L. TÉGLAGYÁRI TÖRTÉNET A százéves Szegedi Téglagyárat negyven évvel ezelőtt korszerűsítették. Ekkor a békéscsabai központú téglagyár egyik gyáregysége volt. Fénykorát az 1980-as években élte, majd 1992-ben a szegedi telep, elsőként Magyarországon, dolgozói tulajdonba került. Két év múlva a dolgozói közgyűlés döntése alapján Aradon két gyárat vásároltak. Ismét virágzott a téglagyártás Szegeden, de amikor megjelent a külföldi konkurencia, és felvásárolta a környék tüzépeit, leszálléágba került a szegedi téglagyártás. Nyolc esztendővel ezelőtt Bereczk Imre vásárolta meg a gyárat, ami 2002 végéig üzemelt. A gyár gépsorát 2003-ban lebontották. szetesen rendben tartom, tavasszal például gyomirtóztam, de az mégsem a mi feladatunk, hogy utat vágjunk magunknak a temetőben. Otthonról hordjuk a vizet, mivel a kinti kutat is benőtte a gaz, meg sem találnám. A temetőt körülbelül harminc család látogatja. Évente egyszer, a pravoszláv naptár szerinti húsvéthoz egy hétre, sírszentelést tartanak a hozzátartozók, ilyenkor több család kivonul a temetőbe és a szertartás részeként tojással, borral, kaláccsal kedveskednek egymásnak. A temetőt általában az esemény előtt szokták rendbe tenni. Utoljára tavaly kaszálták le a gyomot. A terület egy kisebb része önkormányzati felügyelet alatt áll. Hódi Lajos, a Testamentum Kft. vezetője elmondta, az ő feladatuk az első világháborús hősök több mint száz fejpárnájának és a hősi táblának a gondozása. - Sajnos már több mint két hete nem volt idő lekaszálni a gazt, lehetséges, hogy most egy kicsit nagyobb a kelleténél. A tavasztól őszig tartó időszakban a szükséges öt-hat kaszálás helyett csak két-három alkalomra van lehetőségünk. Két évvel ezelőtt pályázatot nyújtottam be az egyik nonprofit szervezethez, az ebből származó pénzből rendbe rakattam a teljes temetőt, csak sajnos ez azóta már nem látszik - magyarázza a Testamentum vezetője. A temető fennmaradó része a görögkeleti egyház fennhatósága alá tartozik. A szegedi egyházközség volt vezetőjét Gálity Brániszlávot áthelyezték Hódmezővásárhelyre, az új vezetőt pedig még nem iktatták be. így hosszabb időre függőben maradhat a szerb temető gaztalanítása. K. T. I. Utolsó téglák a Téglagyárból Fotó: Frank Yvette Folytatás az 5. oldalon Nyakig ér a gaz a szegedi szerb temetőben. A sírok gondozása a hozzátartozók feladata, de a bejárat és az utak megtisztítása a görögkeleti egyház dolga lenne. A hősök emlékét őrző több mint száz kőkereszt és a hősi tábla ápolása pedig a Testamentum Kft.-re hárul. Magasra nőtt hárs- és akácfa, melyeknek vadhajtásai burjánzó bokrokká nőttek. A szúrós bogáncs, a csípős csalán, és a vadkamilla nyakig ér, komoly dzsungeltúrára hasonlít a temetői látogatás. A sírokból állítólag körülbelül száz van, de a magasra nőtt gyomnövények miatt nem láthatók - a Belvárosi és a zsidó temető által körbeölelt szegedi szerb temetőben vagyunk. Két asszony éppen próbálja rendezgetni saját kis területét, amihez kitaposott ösvényen keresztül jutottak el. - Szinte már félek bemenni a temetőbe. A férjem nélkül nem is megyek, mert ha esetleg rosszul lennék, senki nem venne észre, eltűnnék a nyakig érő gazban - panaszkodik Papp Istvánná, aki még így is hetente kétszer látogatja elhunyt rokonainak sírját, hiszen elmondta, ha eljön az ideje azt szeretné, ha ide temetnék. - Szeretném, ha legalább a családi sírom mellett rend lenne, ezért vásároltam egy kis fűnyíró gépet, melyhez áramot a temető területén található műhelyben, a kőművesektől kaptam - magyarázza az aszszony. - A kerítést körülbelül három éve kezdték el építeni. Már majdnem kész van, csak kapu kellene, de úgy látszik, nincs gazdája a temetőnek. Brcán Mládenné havonta látogatja a temetőt. Már többször jelezte a tulajdonosnak, vagyis a szegedi szerb egyházközség vezetőjének, tenni kellene valamit, hiszen a sírok körüli állapot elkeserítő. - A saját területemet terméSírkert helyett gazos sírok a szegedi szerb temetőben Fotó: Segesvári Csaba Fejes Ernő egykori igazgató a telepre nem lép be, mondván, erre már nincs jogosultsága. Kintről mutatja, hogy hol volt a vezérigazgatói iroda és az asztal. Mindent jól látni, hiszen az irodaépületnek több fala hiányzik. Az egykori igazgató szerint az épületet valószínűleg még azért nem hordták szét teljesen, mert a többi középfal blokkokból áll, ezek téglából, vasból és cementből készültek. Ez volt a panelelemek elődje. Csak szétrobbantani lehetne. A robbantás gondolata egy hónapja már felmerült. Ezt már attól a két embertől halljuk, akik szorgalmasan ássák ki az alap tégláit. Először csak azt vesszük észre, hogy a föld alól téglák repülnek a felszínre, majd előbújik