Délmagyarország, 2007. június (97. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-27 / 148. szám

SZERDA, 2007. JUNIUS 27., 97/148. ALAPÍTVA 1910-BEN ÁRA: 84 FT (ELŐFIZETVE: 63 FT) Az ingazo üveges A Szegeden élő, de Vásárhelyen dolgozó Pánti Lajos is egy eltűnőfélben lévő szakma képviselője: üveges, képkeretező. 7. OLDAL Fodorék újra harapnak A Domino-BHSE férfi pólócsapatának szegedi születésű klasszisával, Fodor Rajmunddal beszélgettünk megpróbáltatásairól. 14. OLDAL www.mortons.hu ÉSZAK­GÖRÖGORSZÁG aput EGYÉNI! 62/420-088 • 62/459-502 M MORTON'S JULIUS 7.». 14. 1HÉT jgyGlési Könyvtár lyából törölve Három utas mellett ötven láda káposzta is befér a Daciába Kicsiben is vásárolnak a dorozsmai nagybani piacon 384 kisdiákot fényképeztünk tegnap a Szín 5-ösön Tanulni kell, és kész Hogyan legyünk kitűnők? - ennek módszerét kutattuk tegnap a Szín 5-ös fotózáson. Tanultunk neveket, és azt is: egyes óvodák­ban erős a matek. - Hogyan lehet mindenből ötöst kapni? - támadtuk le a Szín 5-ös fotózásra érkező gyerekeket teg­nap a Technika Házában. Ezeket a válaszokat kaptuk: tanulni kell; ööö... tanulni kell; szorgalmasnak kell lenni. Palotás Krisztinától bő­vebb tájékoztatást kértünk. - A matek a kedvencem, legke­vésbé a földrajzot kedvelem. Vagy a nyelvtant... Igen, a nyelvtant. De azt is megtanulom, mert muszáj. A hatodikos Nagy Eszter vála­szolt: Fontos, hogy jó legyen a ta­nár, és az osztály rendes. Ez azt jelenti, hogy kellenek barátok, akikkel meg lehet beszélni az anyagot. És persze tanulni kell. Folytatás a 4. oldalon Nem ér a nevem, káposzta a fejem. Kissné Krisztina és lánya, Gréta így múlatta az időt Fotó: Schmidt Andrea Akadnak, akik néhány óra alatt megszabadulnak a portékájuk­tól, mások egész nap árulják, mégsem tudják eladni a zöldsé­güket és gyümölcsüket a dorozs­mai nagybanin. A krumplit, a paprikát és az almát keresték, a káposzta és a dinnye nem akart fogyni tegnap. A nagybanin nem­csak a nagykereskedők, de az ott­honra vásárolók is jól járnak. Több tucat őstermelő mar kora reggel kivitte a portékáját tegnap a dorozsmai nagybani piacra. A zá­kányszéki Kissné Krisztina, há­roméves forma kislányával, Gré­tával káposztát árult a betonplac­con. Harminchat láda zöldséggel pakolták teli a mikrobuszukat, délre mégis csak két rekesszel fo­gyott. - Délután, amikorra megje­lennek a komolyabb kereskedők, Pécsről, Miskolcról, Debrecenről és a Balaton környékéről, nagyobb forgalom szokott lenni - állította az anyuka. - Sokszor a kereskedők háztól viszik el az árut, és a romá­nok is sok káposztát felvásárol­nak. Egy kombi Daciába akár negyven-ötven ládányi káposztát is bezsúfolnak, és még hárman be is ülnek az autóba. Kicsit arrébb a Csengődről ér­kezett Szakái Ferenc nyári almát kínált. A nyugdíjas őstermelő­nek nagyobb szerencséje volt, a déli harangszóra már túladott a portékája kétharmadán. - Átko­zott év az idei: a jég, a fagy és a szárazság is kibabrált a gyü­mölccsel. Ráadásul tavaly két­szer annyiért vették az almát. Most 60-70 forintért viszik az apróbbját, az elmúlt évben 150 forintot is kérhettünk kilójáért ­panaszkodott a nyugdíjas férfi. Folytatás a 3. oldalon Szegeden jártak az építtető unokái REÖK lett a palota REgionális Összmű­vészeti Központ, va­gyis REÖK lett a sze­gedi szecessziós Re­ök-palotából. Az épület felújításának eredményét látta­mozta tegnap a Sze­gedre látogató két Reök-unoka. Családjának építtette 1907-ben a szegedi szecessziós palotát Reök Iván vízépítő mérnök, országgyűlé­si képviselő. A hét­gverekes apa művét, illetve a Magyar Ede-tervezte épület újjászületését tegnap megcsodálta két Re­ök-unoka. A 94 éves Reök Attila nyolcéve­sen lakott a családjá­ról elnevezett díszes épületben. A leszár­mazottak megjelen­tek a tegnapi sajtótá­jékoztatón, ezzel is erősítették a Re­ök-palota rekonst­rukciójához kapcsolt funkcióváltást: a RE­gionális Összművé­Reök Iván unokái is megcsodálták a felújí­tott palotát Fotó: Segesvári Csaba szeti Központ, a RE- William Blake, Kon­ÖK megszületését, dor Béla alkotásainak Az első, augusztus ad otthont a REÖK. 17-én nyíló kiállítá son Francisco Goya, Részletek a 6. oldalon Külföldön boldogulnak Egyre több nő keresi a boldogulást külföl­dön. Itthon ugyanis csökken a gyengébbik nem számára kínált munkalehetőség. De azok se igazán elégedettek, akik dolgoz­hatnak, ugyanis a munkáért kevesebb fi­zetséget kap a nő, mint a férfi. Az uniós or­szágokban szerencsét próbáló nők közül az általunk megszólaltatott Horváth And­rea önkéntesként ismerkedik Spanyolor­szággal és a spanyol nyelvvel, aztán itthon egyetemre menne. Feleségként és édes­anyaként elégedett olaszországi helyzeté­vel Német Éva Judit, ellenben munkavál­lalóként nehezményezi, hogy az itthoni diplomát nem fogadják el Itáliában. Részletek a 7. oldalon www.delmagyar.hu Átjáróház a valamikori Szegedi Téglagyár Megkönnyezte a látványt a volt igazgató Fejes Ernő volt téglagyári igazgató az utcáról belátott egykori irodájába Az nem megy be a volt Szegcdi Téglagyár területére, aki nem akar. Pedig ez életve­szélyes lehet, hiszen nyolc bányató ala­kult ki az alapanyag kitermelése során. A Bajai úti huszonhét hektáros terüle­ten hatalmas a gaz, az épületeket folya­matosan bontják, hordják szét a téglá­kat. Az egykori igazgató szomorúan szemlélte a sivár terepet. Elbontott kerítés, ablaktalan irodaépület, kibontott elektromos és vízvezeték, égig érő gaz, hátrahagyott női tangabugyi. Ez a látvány fogadja a Bajai úti, egykori tégla­gyár előtt elhaladókat. Se kapu, se dróthá­ló, ami megállíthatná az illetékteleneket. A nyomokból ítélve jár ide boldog-boldog­talan: jó búvóhely lett a nyolcvanas évek­ben menő téglagyárból, amikor még 22 millió darab kisméretű téglát gyártottak. Fejes Ernő, aki harminc évig vezette a téglagyárat, nem hisz a szemének. Ami­kor leveszi fekete napszemüvegét, akkor látni, hogy kicsordult a könnye. Fotó: Frank Yvette Folytatás az 5. oldalon

Next

/
Thumbnails
Contents