Délmagyarország, 2007. június (97. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-25 / 146. szám

8 •MEGYEI TÜKÖR* HÉTFŐ, 2007. JÚNIUS 25. Az Európai Önkéntes Szolgálat tagjaként egy örményországi árvaházban dolgozik a szegedi György Péter. A főiskolás fiatalemberrel a háború borzalmait átélt gyerekek sorsáról beszélgettünk, de szóba kerültek az autóba terített keleti szőnyegek és az állandóan diszkóba induló örmény hölgyek is. - Szerettem volna kijutni valamely posztszovjet országba, ugyanakkor - hívő katolikusként - fontos volt, hogy jót is cselekedjek. Az Európai Önkéntes Szolgálat .mindkét szempontból szerencsésnek tűnt - indokolja a szegedi György Péter, miért dolgozik egy örményországi árvaházban. A tanárképző főiskolán angol, orosz és történelem szakos fiatalember négy hónapja utazott ki Jerevánba, ahol az azeri-örmény háború következtében elárvult vagy elhagyott gyermekek szabadidős programjait szervezi és segíti angolnyelv-tanulásukat. Ellenőrzi házi feladatukat, filmklubot szervez. Az Azerbajdzsán és Örményország között elterülő térség, Karahah birtoklásáért 1988-ban kitört háború máig érezteti hatását, a két ország között nincs béke, csupán fegyverszünet. Ez tapintható feszültséget okoz: azeri és örmény nem érintkezik egymással. - A küldő szervezetem nem is tanácsolja, hogy átmenjek Azerbajdzsánba, nem tud garanciát adni arra, hogy ki tud hozni a határról, amely tulajdonképpen zárva van, rendszeres katonai ellenőrzés alatt áll: ha átmegyek, lehet, hogy elfog a KGB - meséli Péter, s ennek fényében érthető tapasztalata: az ottani gyerekek legfontosabb élményanyaga a félelem és az értetlenség. - Örményország Ázsia és Európa határán van, a szélsőségek országa: monumentális, de koszos épületekkel, palatetős házakkal. A világ első keresztény állama, saját ortodox egyházzal, amely óriási befolyást gyakorol. A férfi például számunkra felfoghatatlan hatalommal bír a nő felett. Az ottani cégek vezetőségében, de a volán mögött is alig képviselik a gyengébbik nemet, amely azonban óriási szabadságvággyal rendelkezik, s ezt képviselői azzal fejezik ki, hogy rendkíNE LEPJ KI AZ AUTÓ ELE! Váratlan meglepetések érhetik a magyar közlekedési viszonyokhoz szokott utazókat. - Odakint nincs tömegközlekedés, csak nagyon lepukkant trolik járnak, meg Ford Transit kisbuszok. Ezeket leintheted az utcán, mikor kiszállsz, akkor fizetsz. Csakhogy a 13 ülőhelyre gyakran húszan pályáznak. Az is biztos: soha nem léphetsz ki, még zebrán sem egy autó elé - annak ugyanis náluk mindig elsőbbsége van, még a piros lámpa sem számít. EIZARKQZOK Hl Az örményekről azt tartják, vendégszerető nép. György Péter viszont mesélt egy társadalmi csoportról. - A rabisz tagjai más akcentussal beszélnek, elzárkóznak a külvilágtól, fekete ruhákban járnak. A rendszerváltás óta feltört vállalkozók vagy feltörekvő fiatalok tartoznak ide. Utóbbiak általában egy lesötétített Lada Nivában bömböltetik a zenét - mesél a helyi lázadókról. vül nőiesen öltözködnek. Tréningruhában nem lathatsz nőt Jerevánban, csak magas sarkúban. Mintha állandóan diszkóba mennének. Férfiak is imádják az eleganciát: ingben, alkalmi cipőben járnak, arannyal, ékszerrel telepakolva. A tehetősek csak drága autókat vásárolnak, viszont olykor keleti szőnyegeket terítenek beléjük - érzékelteti György Péter, hogy az országban nagyon erősek az ázsiai vonások. Figyelemre méltó a falu és város közötti óriási különbség. Egy falun nem engedik át anélkül az utazót, hogy ne fogyasztott volna a helyi csirkéből. Péter most ezt egy ideig nélkülözi, hazajött államvizsgái miatt, de július elején viszszatér az ázsiai országba. FJogy utána mihez kezd ? - A későbbiekben szeretnék egy olyan állást, ahol hasznosíthatom nyelvtudásomat - vall terveiről. - Fontos a karitászmunka is. Örményországban megtanultain: új világot csak toleranciával építhetünk fel. R. TÓTH GÁ1J0R Segíteni próbál a gyerekeken Fotó: DM/DV Valódi orvosok a sorozatdokikról Mitől hányhat vért a beteg? Balázs Erika és Forster Tamás leleplezte az „orvosokat" Fotó: Schmidt Andrea Lehet-e sokkolni kétszázötvennel, meddig tart a brucclla baktérium kitenyésztése, és szükséges-e a mellkasröntgen egy szívátültetés előtt? Orvosokat kértünk meg: nézzenek velünk kőrházsorozatot. Tachicardia, himbálni, szaturál - az átlagember passzív szókincsének ezen elemei elsősorban kórházsorozatokból származnak. A Feketeerdő Klinikáról szóló epizódokból ugyan inkább Udóra és VW Golf kabriójára emlékszünk, de a Vészhelyzetből és a Grace klinikából már tanultunk néhány orvosi szakkifejezést. De igaz-e, amit a képernyőn látunk? Két orvost, Forster Tamás profeszszort, az SZTE kardiológiai központjának vezetőjét és Balázs Erika kardiológust kértünk meg: nézzenek meg velünk egy részt, és mondjanak véleményt. Erika szerint a kórházsorozatok közül a Vészhelyzet áll legközelebb a valósághoz, de mivel az éppen szünetel, és a szerző kedvence egyébként is a Doktor House, így azt választottuk. A bicegő doki durva stílusa nem tetszett a valódi orvosoknak. Az igazi doktorok száján is kiszalad egy-egy erősebb kifejezés - különösen a nagy nyomás alatt dolgozó sebészekén, éles helyzetben - de nem a beteg előtt. Nem tartották életszerűnek azt sem, hogy Ffouse a páciensével nem négyszemközt, hanem a lánya füle hallatára közölte: nemi úton terjedő betegsége van. - Jól sántít - ismerte el viszont a House-t alakító Hugh Laurie színészi képességeit Erika. Az idős beteg szájából kibuggyanó rózsaszín vér azonban már nem volt életszerű az orvosok szerint. - Olyan, mint a málnazselé. Ha valaki vért hány, az nem így néz ki. Vagy barna színű akkor savhematinról, azaz emésztett vérről van szó -, vagy erős sugarú és élénkpiros - ez főleg az alkoholistáknál gyakori - tudtuk meg Tamástól. A sokkolásnál rossz számot mondtak hangzott a következő észrevétel. House-ék 250-nel ütötték ki a beteget, holott ilyen legalábbis Magyarországon - nincs. 150, 200, 300, 360 a valódi érték. Dramaturgiailag ugyan érthető, orvosi szempontból már kevésbé, hogy ha House és stábja szívbetegségre gyanakszik, miért döntenek rögtön a transzplantáció mellett anélkül, hogy egyetlen mellkasröntgent vagy szívultrahangot elvégeztek volna. Ágyúval verébre - fogalmazott Erika, de a látványos illusztrációkkal és a nyitott mellkasban dobogó szív látványával elégedett volt. A filmbeli kórházban a tenyésztéseknek egy napon belül eredménye van. A valóságban sokkal több idő kell ahhoz, hogy a például az ebben a részben is említett brucella baktérium (egy állatról emberre terjedő kórokozó) kimutatható legyen. Tamás és Erika azt is kifogásolta, hogy a donor férje és a szívátültetésre váró férfi lánya találkozott, holott „a recipiens általában nem tudhatja, kitől kapta a szervet". Jól szórakoztak viszont azon, amikor az említett férj a legérzékenyebb pontján rúgta meg a tapintatlan House-t. Tettlegesség a magyar egészségügyben is előfordul, de nálunk nem mérges rokonok, hanem mentálisan zavart betegek támadnak időnként az orvosokra, nővérekre. - A monitoron szabályos szívritmust láttunk, de a monitor hangja ritmuszavart jelzett - hívta fel a figyelmet még egy olyan hibára Forster Tamás, ami számára nyilvánvaMEGHALT BRINKMANN PROFESSZOR Hetvennyolc éves korában elhunyt Klausjürgen Wussow német színész, a Klinika című sorozat Brinkmann professzora. A berlini Hebbel színházban tanult, emlékezetes színpadi alakítást nyújtott a Don Carlosban és a Hamletben, de az igazi sikert és ismertséget az Európa-szerte vetített kórházsorozatnak köszönheti. Wussow alapítványt hozott létre rákos gyerekek számára, 1988-ban pedig megkapta a német Bambi-díjat, melyet a német média Oscar-díjának neveznek, és amit később visszaadott a Burda Kiadó lapjaiban megjelent, személyét érintő cikk miatt. A színészt hónapokig tartó betegeskedés után egy berlini kórházban érte a halál. ló, a nézőnek viszont fel sem tűnik. Az epizód végén elmondták: az orvosi szakkifejezések rendben voltak, de a felsorolt betegségek (epilepszia, vérhányás, szívelégtelenség) logikai sorrendje nem mindig volt egyértelmű. Az pedig végül nem derült ki, hogy mitől hányt vért a beteg. - Ritka, hogy a hozzátartozók hozzájárulnak a transzplantációhoz Magyarországon. Még ha a beteg életében nem is tiltotta meg, a rokonok gyakran meggátolják, hogy a szerveivel életet mentsen - váltott komolyabb témára Erika. Szerinte álkegyeletből döntünk úgy: ne „trancsírozzák fel" a halottat, holott a szervekre szükség lenne. A magyarok gondolkodása nem elég érett ehhez - fogalmazott, de tudott példát mondani az ellenkezőjére is: egy beteghordót említett, aki úgy rendelkezett: halála után ne temessék el, hanem adják a testét az anatómiai intézetnek, hogy az orvostanhallgatók használhassák. GONDA ZSUZSANNA Csonka Pici újra Szegeden Mennyből a hulla, a család és a tejbegríz Prózai szerepben láthatja a közönség Csonka Andrást a Városházi Színházi Estek egyik darabjában. A színészt családi kötelékek és az éjszakai tejbegrízevés emléke is Szegedhez köti. A Mennyből a hulla című bűnügyi komédia Lorenzójaként láthatja a szegedi Városházi Színházi Esték közönsége Csonka Andrást. A színész szórakoztató és mozgalmas darabként jellemezte a komédiát, amit a fővárosi Vidám Színpadon évek óta sikerrel játszanak. - Az előadás előtt, amikor már bent ülnek a nézők, a függöny mögött megfogjuk egymás kezét, és pár másodpercig koncentrálunk, erőt adunk egymásnak. Véletlenül alakult így, de nagyon jó. A darab és a csapat nagyszerű. Fehér Anna és Kerekes József (a két másik főszereplő) a legjobb barátaim közé tartozik a szakmában. Ez nagy dolog, mert a színészek között kevés az őszinte kapcsolat. Arra a kérdésre, hogy kedveli-e a krimiket, Csonka úgy válaszolt: azokat a helyzeteket szereti, amikor nézőként, olvasóként gondolkodnia kell. Agatha Christie írásai és az ezekből készült hímek például ilyenek. Ott az olvasó, néző legtöbbször csak a végén tudja meg, hogy ki a gyilkos. Ebben a darabban viszont minden a közönségelőtt zajlik, a hulla hol felbukkan, hol ismét eltűnik. Éppen ettől szórakoztató. - A szabad térnek megvan a maga varázsa. A városháza udvara jó tér, remek az akusztika, nem szállnak el a poénok, a reakciók - beszélt a helyszínről a színész, aki azt is elárulta: kellemes emlékek fűzik Szegedhez. Itt élnek nővéréék, így ezekben a napokban velük is több időt tud tölteni. - Napközben pihenünk, az este pedig a felhőtelen szórakozásé. Nemcsak a nézőknek, nekünk is. Csonka András Szeged többi vendégétől eltérően nem a halászlét, hanem a tejbegrízt és a túrógombócot említette a város gasztronómiai vonzerejeként. Színésztársaival korábbi ittlétük alatt többször betért éjszaka a tejivóba, és úgy tervezi, ezt ebben az évben sem hagyja ki. Az egyik tévécsatorna ismétli a Família Kft.-t, a színésztől ezért arról is érdeklődtünk, milyen érzés viszontlátni azt a sorozatot, amivel ismertté vált. - Furcsa és szórakoztató. Most másodjára vetítik újra. Amikor először ismételték, kollégáimmal forródróton voltunk és egymást zrikálva röhögtünk azon, hogy néztünk ki. Nyolc év volt az életünkből. Az egész 90-es éveket ez jelentette számomra. Meghatározó volt az életemben. András azóta több műfajjal - tánc, ének, műsorvezetés - is elkötelezte magát, és azt mondja: ha valamelyiket abba kellene hagynia, boldogtalan lenne. Akkor valóban csonkának érezném magam - fogalmazott. G. ZS. Örmény háborús árvákat tanít a szegedi György Péter Magyarként Ázsia és Európa határán Csonka András a nyáron Szegeden játszik