Délmagyarország, 2007. június (97. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-23 / 145. szám

SZOMBAT, 2007. JÚNIUS 23. • AKTUÁLIS* 3 Indul a kisajátítás az M43-as nyomvonalán MUNKATÁRSUNKTÓL Újabb előrelépés az M43-as építése ügyében: a gyorsforgalmi út első, a 47-es főútig tartó szakasza esetében már megkapta a földhivatal az ál­lami kisajátítás terveit, ami azt jelenti, hogy az érintett földtulajdono­sokhoz hamarosan eljut a vételi ajánlat. Az út második, Makóig tartó szakasza esetében most egyeztetik a kisajátításhoz szükséges tervek alapadatait - tájékoztatta tegnap a sajtó képviselőit Búzás Péter. A ma­kói polgármester reményei szerint az üggyel foglalkozó hat-hét szerve­zet, szakhatóság nem lassít a tempón, és így szeptemberben már kiír­hatják a pályázatot a munka elvégzésére, jövő márciusban pedig már a földmunkák is elkezdődhetnek. Jó hír - mondta Búzás Péter -, hogy az érintett területen gázkitermelést folytató Mol is tett jó szándékú en­gedményeket, így az építkezés már azzal egy időben megkezdődhet, hogy a társaság nekilát saját vezetékeinek kiváltásához. Az út ügyében továbbra is keményen lobbizó, tárgyalásokat folytató Búzás Péter ab­ban bízik, hogy az M43-as 2010 tavaszára elkészül. nyár forróságát Ft + ÁFA ű, fix sebességű, hőszivottyús készülék 102 200 Ft + ÁFA 2,5 kW-os Hybrid Inverteres készülék 153 500 Ft + ÁFA 2,5 kW-os Doiseikoí Inverteres készülék 190 000 Ft + ÁFA Nettó okciós árok a készlet erejéig érvényesek! ELECTRIC* xfíma-vonal: 06/40 82 82 ^ www. tosh i ba-kl ima.hu FŐSZER ELECTRIC Zrt. 6729 Szeged, Szabadkai út 9/A A vendéglátásban csúcsra járatják a pincéreket Sok tányér törik, sok pörkölt ég oda A vendéglátós szakma legnagyobbjai „ki­teleltetik" a szakácsokat, pincéreket, hogy a főszezonnak ne szakemberek nélkül ugor­janak neki. Pluszban kék könyvvel alkal­maznak nyaranta kisegítő munkaerőt. Az ellenőrzéseket a frekventált üzletek egyre kevéssé merik kockáztatni. A szegedi sétálóutca egyik teraszán ülünk, a Széchenyi tér felől a zene és a nyüzsgés egy­velege hallatszik be a Kárászra. A felszolgálók cikáznak az asztalok között, nincs megállás, egyik rendelést a másik után veszik fel. Még csak június van, de már tombol a főszezon. A legtöbb helyen a frontvonalban ismerős pincérek fogadnak, de látni a háttérembere­ket is, akik a kisebb feladatokat kapják, és persze fojtott hangon a letolásokat is. „Sok tányér törik össze és sok pörkölt ég oda, mire a fiatalok kitanulják a szakmát" - mondja Frank Sándor, három szegedi vendéglő tulaj­donosa a kisegítő személyzetről. A törzsgár­dát igyekeznek kiteleltetni - mivel ilyenkor nehéz profikat találni a szabadpiacon de ha ad hoc rendezvényük van, bevonják a Hansá­gi szakiskola diákjait. Kékkönyvest csak ak­kor vesznek fel, ha minden kötél szakad. Puskás László, a Kárász csárda tulajdonosa viszont él a kék könyv nyújtotta lehetőségek­kel: a nyári rendezvények kisegítői az alkalmi munkavállalók közül kerülnek ki, valamint azokból a „hanságis" diákokból, akik szak­mai gyakorlatukat töltik. Nyáron Puskás is több embert alkalmaz, mint télen. Szerinte Nyaranta sok fiatal dolgozik a vendéglátásban Fotó: Karnok Csaba ilyen melegben nem szabad a szakácsokat, felszolgálókat magasabb óraszámban foglal­koztatni, mert egyszerűen nem bírják a haj­tást. Más a helyzet a pizzériákban: több, ne­vét elhallgató dolgozó szerint tizenkétóráz­nak, két nap alatt 24 órát dolgoznak, majd ALKALMI MUNKAVALLALAS Harmadik éve létezik Magyarországon az alkalmi munkavállalói könyv, amely legálissá teszi az idény­munkát, a rövid ideig tartó foglalkoztatást. A munkáltatónak nem kell szerződést kötnie az alkalmazot­tal, nincs adminisztráció, csak megveszi a napi munkadíj összegétől - ez 1200-4000 forint lehet ­függő közteherjegyet és beragasztja az úgynevezett kék könyvbe. A foglalkoztatott az eltöltött idő után nyugdíjra jogosult, két év alatt pedig a munkanélküli ellátásra való jogosultságot is megszerzi. Igaz, egy év alatt legfeljebb 90 napig - egy hónapban maximum 15 napig - lehet kék könyvvel dolgozni. FEKETEMUNKA j Az Országos Munka­védelmi és Munka­ügyi Főfelügyelőség főosztályvezetője. Szárazné Zara And­rea szerint míg 2004-ben alig több mint tízezer munka­vállaló esetében tártak fel a foglal­koztatásával kap­csolatos szabály­szegést, tavaly már 42 ezer feketemun­kást találtak. Vagyis 2006-ban az összes szabálytalanság harmadát a fekete­foglalkoztatás tette ki. A szezonális munkák még csak most indultak be, de már látható, hogy idén csúcsot dönt­hetnek a felügyelők. két szabadnapot kapnak. Ez információink szerint nem ütközik a törvénybe. Az A Capellában is plusz munkaerőt vesz­nek fel nyáron, először próbaidővel, majd utána főállású alkalmazottként - nyilatkozza lapunknak Gyuris László tulajdonos. Elenyé­sző a kékkönyvesek száma a cukrászdában. Gyurisnak felemlegetjük a tavalyi „nagy fu­tást" a Kárászon, amikor is a munkaügyi fel­ügyelők megjelenésekor szétszaladtak a feke­tén alkalmazott felszolgálók. A tulajdonos nem emlékezett pontosan a történtekre, mert állítása szerint sűrűn büntetik, hol ezért, hol azért. (Cikkünk szerint egy dolgozó bukott le, a többit ugyanis nem érték utol a felügyelők.) F.K. i LIMIT INGATLANIRODA n nya« myattanaianíatai Nyeremenyjatel llimai son harímozit nyerh ILLETÉKHIVATALI TÁJÉKOZTATÁS A szegedi közgyűlés 2005 decemberében döntött arról, hogy nem alkot helyi luxusadó-rendeletet, ha­nem az országos szabályozást alkalmazza. Ezt az előterjesztő, Botka László polgármester azzal ma­gyarázta, hogy a megyei illetékhivatal arról tájékozatta: Szegeden nem jelent meg a forgalomban 100 millió forint feletti értékű ingatlan. A vitában a fideszes Dobó László érdekesnek tartotta, hogy nincs ilyen lakóingatlan a városban. Úgy vélte: el kellene gondolkodni azon, hogy a luxusadó és a gazdagok megadóztatása ilyen szempontból csak egy kormányzati léggömb, hiszen valószínűleg akkor az ország más részén sem fognak ilyen ingatlanokat találni. Dobó László két éve mondja: a gazdagok megadóztatása kormányzati lufi Luxusadóból 46 ezer folyt be Folytatás az 1. oldalról Mi mennyi7. Repítetek június 25-től a www.itmit.hu oldalont «»uv,. -,»,«*..« fcet •••„sf a DéSmagyarors*. : >iU". 25 i. nt|Mi elofVictöl wamahan v itam...s irodánkban! Első pillantásra pedig úgy tűnik, lenne mit ki­szúrniuk az ellenőröknek. A szegedi székhelyű Limit Tanácsadó és Vagyonértékelő Kft. kíná­latában négy százmilliós és két százmilliónál drágább ingatlan is szerepel. - A luxusadónál nem a forgalmi, hanem a számított érték az irányadó, de jó ötletet adott, megnézzük az ingatlanhirdetéseket - mondta Zombori Pál. Elárulta: eddig még nem ellen­őriztek luxusadóügyben. A számított érték egyebek mellett az alapérték, a hasznos alapte­rület és a települési átlagérték együttes számo­lásával keletkezik. Településenként óriási a különbség: míg Budapest I. kerületében 350-800 ezer, addig Szegeden 125-250 ezer, a megyei községekben pedig 50-100 ezer forin­tos négyzetméterenkénti árral számolnak. Szegeden, Szentesen és Makón nem, Vásár­helyen viszont megalkotta a képviselő-testület a luxusadóról szóló helyi rendeletét. Előbbi vá­rosokban a központi szabályozás, a törvényi keretszámok felhasználása alapján számolnak. Budapesten - amelyre végeredményben szabták ezt az adónemet - négyezer körüli in­gatlant ítéltek olyan értékűnek a szakembe­rek, ami után luxusadót kellene fizetni, de csak pár százan vallották be a palotájukat. En­nek megfelelően jócskán elmaradt a kormány által tervezett milliárdos összegtől a luxusadó­ból származó bevétel. Hódmezővásárhelyen, Szentesen és Makón egy fillér sem folyt be eddig ebből az adónemből. Szegeden 2006-ban és 2007-ben is kétszázezer forintos bevételt terveztek luxusadóból. SZ. c. sz. ÖT HÁLÓ-, NEGY FÜR00SZ08A, HÁROM SZINT, KET NAPPALI, DUPLA GARÁZS A Limit ingatlanajánlatában Szeged Rózsadombján, Újszegeden találhatók a legdrágább házak, de százmilliósból jut a belvárosba és Szőregre is. Egy háromszintes, 410 négyzetméteres, öt hálószobás, négy fürdőszobás, két nappalis, úszómedencés, er­kélyes, teraszos, gránit burkolatú móravárosi csa­ládi házat dupla garázzsal, gondozott kerttel, mel­léképülettel, nyári konyhával 105 millió forintért; egy hétszobás, négy fürdőszobás, két nappalis, 475 négyzetméteres, gránit járólapos újszegedi magán­házat pedig 115 millió forintért kínálnak. Bozsó Miklós, a Limit vezetője hangsúlyozta: ez csak az irányár. Szerinte nyolcvanmillió felett nem lehet el­adni házat Szegeden. Információink szerint szege­di luxusingatlanra adtak már ennél jóval magasabb ajánlatot is. KOVÁCSANDRAS Akinek százmillió forintja van házra Szegeden, az nem veszi, ha­nem építteti - elég régi bölcsesség ez már az ingatlanpiacon. És a te­lek árától a kilincsig bezárólag gyakran többe kerül az ingatlan, mint százmillióba. De amikor lakva kiderül, hogy mégsem az igazi, túl­méretezett, nincs olyan jó helyen, esetleg kiszeretett belőle a ház ura vagy úrnője - nem ér az százmilliót sem. Ha valahol, itt igazán érvényesül a kereslet-kínálat törvénye, ám az egyensúly megbomlá­sához nagyon kevés is elég. Mondjuk: egy időben hat-nyolc, száz­millió körüli házat kínálnak, ám mindössze két ilyet kereső fizető­képes vevőről tudnak a komolyan vehető ingatlanirodák. Ez persze árleszorító tényező, s gyakoribb, mint a fordított helyzet. És nagyobb léptékben működik ugyanaz, mint amit kicsiben sok ház vagy la­káseladó már keserűen megtapasztalt. Például úgy, hogy a 16,5 mil­lióért kínált lakást nem adja oda tizenötért a komoly vevőnek - ne­hogy már elkótyavetyélje! -, majd három hónap múlva mégis enge­di vinni - tizennégyért. Százmilliónak több a tíz-tizenöt százaléka, érdemes rá jobban odafigyelni. Úgy gondolom, több tucat olyan lakóház található például Sze­geden, ami jó fekvésű telken, minimum duplagarázzsal, igényes szakipari munkákkal - a legmodernebb hűtő-fűtő rendszerekkel, konyhával, álom fürdőszobákkal: golfpálya simaságú, automata öntözésű gyeppel - bekerülési értéken számolva mindenképpen átlépte a bűvös határt, ám ezt a tulajdonos nem veri nagy dobra. Azt sem, ha értékesíteni kívánja, inkább diszkrét segítséget kér a legjobb ingatlanközvetítőktől. Sokak számára talán meglepő, nem is fut át százmilliós tranzak­ció a helyi illetékhivatalon, de nehéz is lenne bizonyítani, hogy sok­kal többet ér egy-egy ingatlan. Az értékeléssel ma már nagyon csín­ján bánnak a nevesebb cégek, különösen igaz ez akkor, ha banki hi­tel jelzálogfedezeteként becsülnek fel egy-egy házat. A pénzintézet olyan szigorú szerződést köt a neki rendszeresen bedolgozó ingat­lanértékelővel, hogyha bedől a hitel, az irodának kell „menekülési értéken" megvásárolnia, illetve kényszerértékesíteni a fedezetet. Persze, hogy ilyenkor óvatosabban röpködnek a tízmilliók. És akkor még nem beszéltünk a vagyonosodási vizsgálatokról ­ezeknek nagy divatja van mostanában az adóhivatalnál -, ahol el­adó és vevő is ugyanabban érdekelt: jobb kimaradni a százmillió­sok klubjából. A hirdetésekben valódi csodapaloták is feltűnnek Fotó: Schmidt Andrea Magyar Örökség-díj Jancsó professzornak Magyar Örökség-díjban részesül a Szegedi Tudományegyetem 1966-ban elhunyt orvosprofesz­szora, a kétszeres Kossuth-díjas Jancsó Miklós akadémikus. A ki­tüntető címet bizonyító okleve­let ma délelőtt 11 órakor adják át a Magyar Tudományos Akadé­mia dísztermében fiának, Jancsó Gábornak, az SZTE Altalános Orvostudományi Kar Élettani Intézete professzorának.

Next

/
Thumbnails
Contents