Délmagyarország, 2007. június (97. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-16 / 139. szám

SZOMBAT, 2007. JUNIUS 16. •SPORT" 23 Két pólus: a Pick Szeged férficsapata bajnok lett, a Makó női gárdája kiesett Mérlegen Csongrád megye élcsapatai I. Bátrak voltunk, amikor még a különböző bajnoki sorozatok előtt arra vállalkoztunk, hogy megtippeljük, melyik Csongrád megyei első osztályú csapat hol végez saját sportágának élvonalában. Hogy miért? Mert mindössze két klubnál, a HNKC női kéziseinél és a Szeviép-Szeged női kosarasainál találtuk el a helyezést. Akadt, amelyik együttest alulbecsültük (Pick Szeged), mással pedig túl optimisták voltunk (Makó KC). Összeállításunkban mérleget von­tunk a megye tíz első osztályú gárdájánál. cím lett a terméke. Vladan Ma­tics edző nagyszerű munkát vég­zett, hiszen mindig fel tudta ké­szíteni a nagy feladatok végrehaj­tására játékosait. Ők pedig elhit­ték, hogy a szekeret egyfelé húz­va a dobogó legfelső fokára áll­hatnak. Másodikból első! Nem csupán mi, hanem a szegedi kézilabda­drukkerek közül sem voltak olya­nok, akik akár az alapszakasz zá­rásakor is abban bíztak volna, hogy a Pick megunva az öt éve tartó ezüstös korszakot, aranyra vált. A legtöbben már a bajnok­ság rajtjánál megmondták: „A Pick most sem előzheti meg a Veszprémet, hiszen a tizennégy­szeres bajnok sokkal jobb játék­erővel rendelkezik." Amikor pe­dig Zorán Kurtes edzősége alatt egyre gyengébb teljesítménnyel rukkolt elő a csapat, s morális problémák is jelentkeztek, már sokan a második hely megszerzé­sét is bravúrnak ítélték meg. Volt azonban a klubvezetésben annyi erő és határozottság, hogy a Dunaferr ellen elszenvedett, idegenbeli, tízgólos (32-22) vere­ség után tisztáldozatot hozzon: Zorán Kurtessel azonnal felbon­totta a szerződést, s Vladan Ma­tics balszélsőt azonnal megbízta a szakvezetéssel. Ez pedig ara­nyat érő lépésnek bizonyult, hi­szen attól kezdve egyre markán­sabbá vált a Tisza-parti kézilab­dacsapat játéka. Az alapszakasz hátra lévő hat fordulójában már nem szenvedtek Mezeiék az úgy­nevezett kiscsapatok ellen sem, hanem egy pillanatra sem hagy­va kételyeket, magabiztosan győztek. Aztán következett a rá­játszás az elmúlt fél évtizedben állandóan bronzérmet nyerő Du­naferrel. A dunaújvárosi fiatalok Imre Vilmos edzővel az élen úgy gondolták, most utoljára együtt ­Kukucka, Császár, Iváncsik el­igazolt, Imre Vilmos helyét Kiss Szilárd foglalja el - letaszítják a dobogó második fokáról a Pick Szegedet. Ha némi szerencsével is, de az újvárosiak szorossá tud­ták tenni a párharcot, azonban ez, mint utólag kiderült, jól ösz­szekovácsolta a Tisza-parti gár­dát, aminek a klub történetében 1996 után másodszor bajnoki Harmadik helyre vártuk előzete­sen a Szeviép-Szeged NB IA cso­portos női kosárlabdacsapatát. Erre mondják, hogy jó jósnak bi­zonyultunk, hiszen a csapat vé­gül bronzérmes lett. A klub legfé­nyesebb eredményét érte el a 2006/2007-es szezonban. A leg­szebbet, hiszen a Magyar Kupá­ban második lett a gárda. Ez több, mint siker, erre még a szak­ma is felkapta a fejét. Az elmúlt nyáron új edző, Peresztegi Nagy Ákos, és két válogatott játékos, Fürész Emőke, és a bolgár Mile­na Tomova. Idény közben még egy bolgár válogatott érkezett az együtteshez, az irányító Ivelina Vrancseva. Az ősz parádésan indult, az el­ső hat meccsen remekelt a Sze­viép. Ezután jött egy kisebb hul­lámvölgy, de a FIBA Európa-ku­pában aratott győzelmek átlen­dítették a csapatot a holtpon­ton. Decemberben országosan is jegyzett győzelmet arattak, megverték a Sopront. Ezután még az sem tántorította el a csa­patot az újabb sikerektől, hogy Kassán végül búcsúzott a nem­zetközi kupától. Következett a pécsiek elleni nem mindennapi siker. Menetelt a csapat. Ez ki­tartott a soproni MK-fináléra is. A Diósgyőr legyőzése után egy izgalmas döntőben végül az MKB-Sopron nyert, de az ezüst­érem igazi bravúr volt. A bajno­ki elődöntőben a Pécs jobbnak bizonyult, de a bronzmeccsen a BSE nem. Két érem, egy ezüst és egy bronz az idei termés. Ez pe­dig felejthetetlenné teszi az idei szezont. A Pick Szeged játékosai és szurkolói tizenegy év után újra bajnoki címet ünnepelhettek Akár jó jósnak is bizonyulhattunk volna. Mi ugyanis a harmadik hely­re vártuk a Szeged Beton VE férfi ví­zilabdacsapatát, de az, lemaradva a dobogóról, negyedik lett. Akárcsak a legutóbbi bajnokságban. Ha így nézzük, nem sikerült elő­re lépni, nem sikerült kiharcolni az Euroligában való indulást. El­marasztalást érdemel a Tisza-par­ti alakulat? Semmiképp. Régen lá­tott, nagyon meggyőző, stabil tel­jesítményt nyújtottak Baksáék az egész évadban. Az alapszakaszban minden várakozást felülmúlóan szerepeltek. Soha egyetlen Szeged sem szerzett 35 pontot a 22 fordu­ló alatt! Az újszegedi sportuszodá­ból egyedül csak a címvédő Domi­no-BHSE vitte el a két pontot, a többiek lógó orral távoztak. A ké­sőbbi dobogósok közül a Vasast 8-4-re, az Egert pedig 7-4-re győz­ték le a Lehmannék. A szintén LEN-kupa-indulást kiharcoló Pé­cset meg 13-8-ra. Idegenben ugyan már nem voltak ennyire acélosak, de, hogy fejlődtek, azt a tévéközvetítés következtében az ország nyilvánossága is láthatta: a Kőér utcában sokáig vezettek Komlósiék, a Honvéd csak a meccs végén fordította a maga ja­vára, 9-8-ra a meccset. A rájátszásban még nagyobb lehetőséget hagyott kihasználat­lanul a Beton. A sérülésektől ti­zedelt Vasast ugyanis az elődön­tőben elkaphatta volna. Csak­hogy az első, amúgy sorsdöntő meccsen a játékvezetők „bele­nyúltak" a mérkőzésbe, a Komjá­di uszodában a Szeged ellen ítélt tizenhárom)!) kontrafault min­dennél beszédesebb. A bronzcsa­ta emléke a legfrissebb. Az ütkö­zetett az Eger nyerte 2:0-ra. Aki látta mindkét találkozót, az pon­tosan tudja, hogy miért írjuk azt: elfogulatlan bíráskodással két év után újra a szegediek nyakába kerülhetett volna a bronzme­dál... Ha így nézzük, akkor nem is tévedtünk októberben végén. zonja rossznak, hiszen a 2004 után világbajnoki elsőséget szer­zett magyar válogatottban öt Fer­roép-játékos - Kakuk Levente, Kiss Norbert, Zapletán Zsombor, Karsai László, Kovács Gábor ­kapott helyett. És tevékenyen részt is vett a sikerben: Kiss pél­dául 694 fával világcsúcstartó. Az elmúlt nyáron jelentősen megerősödött, az Újpest nevet is felvevő OSC tehet mindenről. Be­valljuk, szakmai hiba, de vele va­lahogy nem számoltunk. Ezért gondoltuk azt, hogy a Domi­no-BHSE és a Dunaújvárosi Főis­kola mögött a bronzérem ebben az évadban is kijár a Hungerit-Top Cop Security-Szentes női póló­csapatának. Utólag már el kell is­merni, erre nem volt reáhs esélye. Jobban mondva lett volna, de ahhoz nem csak egyszer kellett volna úgy játszani, mint a ligeti uszodában az alapszakaszbeli Do­mino elleni rangadón. A kétgólos bravúrgyőzelemnek nagy vissz­hangja lett, később viszont úgy kommentálták: fellángolás. Talán dobogóra állhattak volna, de már akkor elveszítették erre irányuló minden esélyüket, amikor a har­madik helyért kezdődő párharc előtt legjobbjuknak, legrutino­sabbjuknak, Szremkó Krisztiná­nak megműtötték a szalagszaka­dást szenvedett kisujját... Fürész (sötét mezben) a bajnoki bronzérmes Szeviép vezére volt Miután a 2005-2006-os idény­ben mindent (bajnokság, Világ­kupa, Bajnokok Ligája) megnyert a Ferroép-Szeged férfi tekecsapa­ta, azt gondoltuk, a legkönnyeb­ben a hazai sorozatban védi meg címét. Tévedtünk. Ugyanis ezút­tal a Zalaegerszeg megelőzte Karsaiékat, és ugyan a Vk-ban si­került az ismétlés, a BL-ben már nem - negyedik helyen zártak. Mégsem mondható a csapat sze­Tavaly a Floratom Szeged AC fér­fi asztahtenisz-csapata, elsőéves extraligás tagság után az ötödik lett. Mindenki tudta, a második év nehezebb lesz, hiszen már minden ellenfél tisztában volt a Tisza-parti együttes erejével, is­merték gyenge pontjait. Tegyük még hozzá, a szövetség is módo­sította a bajnokság lebonyolítá­sát, ami a floratomosokat hátrá­nyosan érintette. Tóth Tibor edző hangsúlyozta, az olyan csa­patnak, mint az övék, amely az egyéni versenyeken nem vesz részt, nem kedvez a bajnoki küz­delem szétszabdalása. Mindezek a negatív jelek főleg az őszi idényben szemmel láthatóan ki is ütköztek. Azonban a klubveze­tés bízott a Dudás, Kriston, dr. Lukács összeállítású gárdában, amely a tavaszi idényben négy győzelemmel és egy meglepetés­döntetlennel bebiztosította hato­dik helyét. A szegedi pingpongo­sok bíznak a jövőben, hiszen a bajnokság egyetlen amatőr csa­pataként állták meg a helyüket a profik között. Telitalálat! Lottóznunk kellene. A HNKC SE NB l-es női kézilabda­csapatát a 8. helyre vártuk a pont­vadászat előtt, és a tipp bejött. Pe­dig kis szerencsével jóval előke­lőbb pozíciót is elcsíphetett volna záráskor a vásárhelyi alakulat. A legnagyobb erősítés az edző, Kiss Szilárd érkezése volt, igaz, a fehérorosz kapus, Alena Abramo­vics is nagy kedvenc lett. Az alap­szakaszban rengeteg sérülés hát­ráltatta a szakmai munkát, azt, hogy az ideális összetételben ve­hessék fel a harcot kék-sárgák a riváhsokkal. Kiemelkedő eredmé­nyek így is akadtak, ezek közül most csak az akkori címvédő Győr elleni 28-28-as döntetlent és pazar produkciót emeljük ki. Wolfék ezzel búcsúztatták az alapszakaszt, és a rájátszásban előre akartak lépni. Erre reábs esély mutatkozott: a Debrecen el­len 29-28-as hazai győzelemmel kezdett a HNKC. Ezután két egy­gólos fiaskó következett, ezzel tu­lajdonképpen el is úszott a jobb, akár a 6. helyezés megszerzésé­nek a lehetősége. A Vásárhely végül az alapsza­kaszhoz - és a 2005/2006-os vég­eredményhez - képest nem tudott javítani. Pedig ehhez csak Fortu­nának kellett volna „törlesztenie" annak az adósságnak egy részét, amit az alapetapban felhalmozott az együttessel szemben. Szakmai­lag így is előrelépett a HNKC SE, Kiss Szilárd jó munkát végzett, stílusa, arca lett a gárdának. Két helyet tévedtünk a Szentesi VK OB l-es szereplését illetően. A kilencedik helyre vártuk a Ber­ki- legénységet, annak viszont be kellett érnie a tizenegyedikkel. Visszaesett a Szentes, ez egyér­telmű. De ez nem csupán az ő hibája. Az elmúlt nyáron a nyol­cadik helyen zárt társaságból ugyanis Juhász Zsolt és Plézer Já­nos a Szegedbe, Szabó Nándor pedig az Újpestbe távozott. Meg­gyengültek. Ezzel együtt az alap­szakaszban csak egy győzelemre voltak a kilencedik helytől, ami a rájátszásra kihatással lett volna. Akkor ugyanis az OSC-vel szem­beni pályaelőnyét érvényesíthet­te volna. így viszont az ötödik csatát nem Szentesen, hanem a fővárosban volt kénytelen játsza­ni. Voltak, akik izgultak a benn­Az összeállítást készítette: Imre Pcter, Mádi József, Méhes Gábor, Süli József, Süli Róbert, Szélpál László, Schmidt Andrea, Karnok Csaba. maradás miatt - fölöslegesen. De ezzel csak a minimábs elvárást teljesítették Tordayék. BQDROGIBAU VÁSÁRHELYI V KOSARSULI Lapunk a bajnokság kezdetén a re­alitások talaján egyensúlyozva bravúrnak értékelte volna a Bod­rogi Bau-Vásárhelyi Kosársuli bennmaradását az NB IA csoport­jában. A Debrecen anyagi csődjé­vel azonban december közepére eldőlt, hogy a gárda biztosan meg­hosszabbítja élvonalbeli tagságát. A táblázat tizenharmadik helyé­nél előrébb lépni viszont nem si­került. A vásárhelyiek a szezon so­rán a szerencsével is hadilábon áll­tak, mert hiába leltek igazi gyé­mántra Charles Dávid Brooks személyében, az amerikai hátvéd csupán két bajnokin játszhatott együtt a Pécs elleni mérkőzés be­melegítése során megsérült honfi­társával, Eric Freemannel. A ké­sőbbiekben a remek formát futó Nyilas István is kidőlt a sorból, így az alsóházi rájátszásban a Bodrogi Baunak már nem lehettek vérmes reményei. Czuprák László együt­tese az idényt a gondok ellenére is hatos nyerőszériával zárta, ami mindenképpen biztató lehet az új évadra nézve, különösen akkor, ha a klubvezetők a csapat gerincét együtt tudják tartani. NÉMETH TOLL MAKÓ Az újonc Németh Toll Makó női kézilabdásainak az esetében túl op­timistának bizonyultunk a jósolt 9. helyezéssel. Az már az alapsza­kaszban kiderült - a 11., vagyis az utolsó előtti helyen zártak-, hogy a Maros-partiaknak nem lehet más céljuk, mint NB l-es tagságuk meg­hosszabbítása. A gárda végig prob­lémákkal küszködött. Száva Flóri­án edzőt Berzsenyi Mária váltotta, majd amikor ő is távozott, a György Ferenc, Csendes Edit duó irányította a szakmai munkát. A játékos búcsújáig. Csendesen kívül az utolsó három mérkőzésen Va­karcs Krisztina és Bartucz Mónika sem vállalta a játékot; Barna Eva és Fekete Gabriella pedig még ezt megelőzően fordított hátat a klub­nak. A névadó szponzor, a Németh Toll kilépése miatt a Makó komoly anyagi problémákkal küszködött ­többhavi fizetéssel tartozott az egyesület -, és talán emiatt is a rá­játszásban sem jöttek az eredmé­nyek. Bravúr kellett volna - elma­radt. A csapat a 12. helyen „kötött ki", búcsúzott az élvonaltól.

Next

/
Thumbnails
Contents