Délmagyarország, 2007. június (97. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-16 / 139. szám

Szombat, 2007 június 16. SZIESZTA 11 Az utat Szegeden sem felejti Joó Imre (balról) és Horpácsy András Kagylóba zárt igazgyöngy A Szent Jakab zarándokút jelképe a kagyló. A legenda szerint az egyik első zarándokot rablók támadták meg a tengerparton, mire ő a vízbe menekült, és Szent Jakab közbenjárására az egésztestét bebontó kagylók mentették ki a veszedelemből. A kagyló jelképe Jézus Krisztusnak is, akinek emberi alakja úgy zárta magába az istenit, mint a kagyló az igazgyöngyöt. zikai megterhelést. Napi tíz kilométerrel kezdte és hu­szonhét kilométerrel fejezte be az edzéseket. Hátizsák nél­kül fogott hozzá, végül tizen­négy kilogrammos csomagot cipelt. Sima terep után, fé­sűfokszerűen haladt a tölté­sen. Az úton mégis érték váratlan meglepetések - háromszor élt át hóvihart és jeges esőt 1500 méter magas hegyeken, még­sem hátrált meg. - Egy idő után függetleníteni tudtam magam a zuhogó esőtől, a hó­szakadástól vagy éppen a 14 kilós hátizsáktól. Csak halad­tam a lépések ritmusában ­mondja. FOTÓ: KARNOK CSABA Amire nem volt szüksége, azt egyszerűen elhagyta. Két golyóstollat és hat zsebkendőt vitt magával, de mindkettőből elveszített egyet-egyet. De mint utólag bevallotta, nem is volt rájuk igazán szüksége. Belső béke - Hogyan telik a zarándok egy napja? - kérdezett vissza Imre, majd gyorsan válaszolt is: - Rettenetesen egyszerűen. Coelho caminója A hazánkban is népszerű brazil író, Paulo Coelho 1986-ban maga is megjárta a caminót. „Spirituális ér­deklődésem abból a meg­győződésből indult ki, mi­szerint léteznek titkok, rej­télyes utak, amelyeket né­hányunk képes lehet meg­érteni és irányítani, annak ellenére, hogy mindez a leg­több halandó számára nem sikerülne. Azt gondoltam, hogy ami elvezet az élet rejtélyeinek megismerésé­hez, az csak komplikált, ne­héz próbatétel lehet" - val­lott az útinaplóként is ol­vasható, A zarándoklat - Egy mágus naplója című mű­véről. Még sötétben, fél hatkor kel­tem. Mindig ittam egy pohár vizet, hogy ne üres gyomorral induljak el. Aztán csak men­tem és mentem. Persze, azért néha megálltam bekapni né­hány falatot - fűzte tovább a gondolatmenetét. A zarándokűton nehéz elté­vedni, mert mindenhol jelzé­sek segítik a vándort. Lámpa­oszlopokra, házak falára pin­gálják a sárga nyilakat. Kövek­ből van kirakva, vagy a járda peremére festik az út szimbó­lumát, a fésűkagylót. De azért a kisebb kerülőutak, eltévedések így is elkerülhetetlenek. A késő délutánok tisztálkodással és a ruhák kimosásával teltek a szálláshelyeken. A vacsorák után megnyugvásként - egy mp3 lejátszóval - két órán ke­resztül kellemes, meditatív ze­nét hallgatott. - Érzett-e megkönnyebbülést a megérkezéskor? - kérdezte el­gondolkodva magától is. - Nem a megérkezés a lényeg Santiago de Compostelába, hanem ma­ga az út - hangsúlyozta. - A ka­tedrális előtti téren nem a za­rándokok szétfoszlott bakan­csát, izzadt pólóját vagy a sáros nadrágjukat kell figyelni, ha­nem a szemüket. Mert vala­mennyiük tekintete csillogó: belső békét sugároz. HORVÁTH LEVENTE k UTAK SANTIAGO DE COMPOSTELÁBA LIIIIL}}! J 5S3S* Ihilíiii » Francia zarándokút Forrás: DM-gyüjtés NEM A MEGÉRKEZÉST, HANEM AZ ÚT MEGÉLÉSÉT TARTJÁK FONTOSNAK modernkori zarándokok Jeruzsálem és Róma után Santiago de Compostela a keresztény zarándoklatok legfontosabb helyszíne. A több kiindulóponttal bejárható Szent Jakab utat - amely az UNESCO világörökség része - manapság már nem csak vallásos indíttatásból keresik fel, sokan kalandvágyból vágnak neki. A szegedi Horpácsy András tavaly májusban, Joó Imre idén áprilisban indult neki a caminónak. A két nyugdíjas férfi a megtett kilométerek mellett a saját, belső útját is megjárta. Az UNESCO világörökség ré­szeként számon tartott Szent Jakab út Spanyolország Ga­lícia tartományának főváro­sába, Santiago de Compos­telába vezet. A hagyomány szerint az itteni székesegyház­ban helyezték el Szent Jakab apostol földi maradványait. 370 kilométer gyalog A legtöbben, akik nekivág­nak a zarándokúinak, attól tartanak, nem fogják kibírni a napi huszonöt kilométeres gyaloglást hőségben és sza­kadó esőben, völgyeken és he­gyeken át, több mint tíz ki­logrammos hátizsákot cipel­ve. Nemcsak az ismeretlentől félnek, de a saját korlátjaik megtapasztalásától is. Horpácsy András tavaly má­jusban a lányával, Noémival együtt vágott neki a túrának. Tizennégy nap alatt összesen 370 kilométert gyalogoltak. A nyugdíjas férfi saját edzésterv­vel készült, naponta kigyalo­golt Szegedről Deszk túlsó ha­táráig. Az induláskor a háti­zsákjába csak a legszüksége­sebb holmikat pakolta: fog­kefe, borotva és néhány váltás ruha került a csomagba. A za­rándoklat alatt mindennap korán reggel keltek, és majd egész nap gyalogoltak. Szál­lást bencés kolostorok romos falai között vagy éppen egy­koron magtárként szolgáló épületekben találtak. Mintha megállt volna körülöttük az idő. Az irányjelzők - a kőbe vésett kagylók, a templomok, Szent Jakab szobrai, az út mel­lett felállított kőkeresztek ­éppen ugyanolyanok voltak, mint egykoron. - Az úton min­denki el volt foglalva a maga kínjával, a hátizsák súlyával és a sajgó lábával, ezért túl sokat nem beszélgettünk. Gesztu­sokkal is megértettük egymást - beszélt a nehézségekről a nyugdíjas főgyógyszerész. Mégis meggyőződéssel vallja: Magyar út Kevesen tudják, hogy magyar zarándokút is létezik. Szent Margit sírjától, a Margitszigetről indul a 170 kilométeres rö­videbb út, amely nemzeti kegy­helyünkre, Mátraverebély­Szentkútra vezet. A hosszabb út innen folytatódik a Dunán­túlon át, egészen az ausztriai Máriazellig, és összesen 860 kilométert foglal magába. a fizikai megterhelés eltörpült mindahhoz képest, amit az úton megtapasztalt. - Újra megismertem a lányomat. Sok olyan dologról beszélgettünk, amelyeket korábban elkerül­tünk. Mindketten sokat gaz­dagodtunk lélekben az út so­rán. Magunkat és egymást is jobban megismertük. Irányjelző keresztek Joó Imre idén áprilisban kö­vette a barátja példáját. A nyugdíjas biokémikus egyedül vágott neki az úgynevezett „francia útnak". A legtöbben ugyanis a francia-spanyol ha­tár közelében kezdik meg a caminót, mert ez szinte nyíl­egyenesen, kelet-nyugat irányban szeli át Észak-Spa­nyolországot. A célig 33 napon keresztül, 860 kilométert gya­logolt. - Nem turistaként vág­tam bele, nem a sporttelje­sítmény motivált. Sokkal in­kább spirituális céllal men­tem: hálát adni a hitemért ­fedte fel előttünk indulásának okát. A nyugdíjas férfi tisztában volt azzal, hogy nem egy tőle elvárható, reális célt tűzött ki maga elé, hiszen életében nem sportolt. Ennek ellenére, amikor 66 évesen nyugdíjba ment, megszületett benne az elhatározás: elzarándokol Compostelába. A több hóna­pos felkészülés során szisz­tematikusan építette fel a fi­Horpácsy András és lánya, Noémi együtt zarándokolt - újra megismerték egymást FOTÓ: DM/DV

Next

/
Thumbnails
Contents