Délmagyarország, 2007. június (97. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-16 / 139. szám

SZOMBAT, 2007. JUNIUS 16. Egyre népszerűbb hobbi a családfakutatás Kisebbek az agancsok, mert enyhe volt a tél Időutazás az Elek családdal Sfí^ Az Elek család 1745-ben került Vásárhelyre az Ung megyei Nagykaposról, ahol még mindig élnek rokonaik. Elek András több mint húsz éve foglalkozik családfakuta­tással. A csúcsára érkezett az őzbakvadászati szezon. Olyan tapasz­talatokat hozott, amelynek pontosan ellenkezőjére számítottak a vadászok. Az enyhe tél miatt nemhogy nagyobb agancsot nö­vesztettek volna a bakok - amire számítani lehetett -, hanem sokkal kisebbet. - Több mint húsz éve, 1984-bcn kezdtem fog­lalkozni családfakutatással - mondta dr. Elek András, aki „civilben" a Bodrogi Bau-Vásárhelyi Kosársuli elnöke -, akkor is egy véletlen folytán. Zsoldos Ernőtől kaptunk levelet Amerikából, aki annyit tudott az őseiről, hogy Vásárhelyről vándoroltak ki az 1890-es években. Kereste a hozzátartozóit, és mivel anyósom révén rokon­ságban vagyok a Zsoldos családdal, belevág­tam, és meg is találtam őket. Ebből született az első családfa. Az Elek família történetét 1986-ban kezdtem felgöngyölíteni. Iszonyúan nehéz, de szép és tartalmas elfoglaltság ez. Nem könnyű rászánni magát az embernek, hiszen tudja, vagy legalábbis sejti, hogy nagy munka vár rá - abbahagyni viszont képtelen­ség. Elek András annyira belejött, hogy az el­telt két évtizedben nyolc-tíz vásárhelyi famí­liának „gyártott" családfát, kutatta ki a törté­netét, természetesen csakis olyanoknak, me­lyekkel „szegrül-végriil" rokonságban áll. Először a családban fellelhető, két-há­rom-négy generációra visszanyúló dokumen­tumok kerülnek eló, emlékek idéződnek fel. Majd az egyházak születési bizonyítványai, az anyakönyvek - a mormonok jelentós, majd teljes gyűjteménnyel rendelkeznek szinte egész világról -, a levéltárak dokumen­tumai (általában mikrofilmen őrzik ezeket, a vagyoni összeírásokat, a büntetőperekkel és a nemességgel kapcsolatos iratokat) következ­hetnek a kutatásban, és manapság nagy se­gítséget jelent az internet. Vásárhelyen is so­kan foglalkoznak ezzel - különböző szinten -, hiszen sok tősgyökeres, több száz éve ott lakó család található a városban, például a Dómján, Földesi, Zsoldos, Lázár, Tóth, Tár­kány-Szűcs család. Ez, a „röghöz" kötöttség megkönnyíti a kutakodást, ráadásul Elek doktor vállaltan csak a férfivonalat követte. Érdekes sorsokkal, helyi és országos történe­lemmel találkozott. Hogy mi értelme a rend­kívüli pontosságot, türelmet és kitartást igénylő munkának? - Meg kell ismernünk az őseinket, így tudjuk elhelyezni magunkat a világban. A precizitás nagyon fontos, a „kibányászott" adatokat pá­rosítani kell, és olykor logika is szükséges a to­vábblépéshez. Egy egyszerű családfa viszonylag rövid idő, pár hónap alatt elkészíthető. Aki éveket áldoz erre - az már hülye. Ilyen vagyok én is, nálam szenvedéllyé vált. Nézzük mire jutott Elek András családja után kutatva, közben beutazva az ország keleti felét, találkozva másutt élő rokonokkal, akik néha gyanúsan méregették, amikor felbuk­kant. Elekek 1219-tól szerepelnek régi okleve­Az Elek família története - felgöngyölíthető formában Fotó: Tésik Attila lekben - akkor még Borsod megyében éltek -, és 1627-ben II. Ferdinánd királytól kapott ar­malista nemességet - ezzel földbirtok nem járt - Elek Jakab. Valamennyien reformátusok,.ki­véve a katolikus domaházi ágat. Vásárhelyre FEKETEBÁRÁNYOK Életünknek akadnak „szeplősebb" részei, amit inkább eltitkolunk, nem teregetünk ki, egy család históriájá­ban is lelhetünk hasonlókat. Feketebárányokat. Az Elek famíliában több ilyet ismernek, most hármat említünk meg, mindegyik betyár volt. vagyis akkoriban, a 19. században egy kicsit népi hősnek számítottak. Elek Ist­vánt mint megrögzött marhatolvajt ós orgazdát 1835-ben pallos általi halálra ítélték - előtte is hoztak már ellene ilyen súlyos verdiktet -, de a kancellária megkegyelmezett neki. Öt év börtönt kapott. 1837 őszén a börtönben halt meg. Unokái, Elek Jakab és testvére, Elek Ferenc katonák voltak. Részt vettek az 1848/49-es szabadságharc küzdelmeiben, később emiatt bujdosni kényszerültek, majd mindkettő betyár lett és 1852-ben felakasztották éket. 1745-ben kerültek az Ung megyei Nagykapos­ról - megtalálhatóak a megyei összeírásban és dézsmajegyzékben -, az őst Fazekas Elek And­rásnak hívták. Az előnév a foglalkozást jelezte, fazekasok voltak, majd gazdák lettek, és az 1930-as, '40-es és '50-es évekig dolgoztak föld­művesként. Többen részt vettek az 1848/49-es forradalomban, Elek István százados volt a 7. század nemzetőr kapitánya. Vásárhelyen min­den Elek rokon, Nemesbiken, az ősi fészekben az 1900-as évek elején halt meg az utolsó, Nagykaposon még élnek. A vásárhelyiek - kö­zel ezer név található a családfán - második ge­nerációs értelmiségiek - és megtalálták a gyö­kereiket, tudják, hova tartoznak. IMRE PÉTER Fociznak, tippmixeznek és kamionoznak a szünidőben Nyáron takaréklángon vannak a főszurkolók Zsoltnak, a Szegedi Szurkolói Egyesület vezetőjének család­ja kifejezetten jó néven veszi a nyár közeledtét, hiszen ilyen­kor van esélyük arra, hogy a családfőt hétvégeken is lát­hassák, aki persze ilyenkor is szurkol - maguknak. A Pick Szeged másik törzsdrukkere ugyanis a FK1899 Szeged szí­neiben rúgja a bőrt. - Ez egy szurkolói csapat, amivel év közben a megye háromban, nyáron pedig különböző szur­kolói tornákon vitézkedünk az országban - mondta Érdi. Már most annyi meghívásuk van, hogy a felgyülemlett fe­szültséget ott gond nélkül le tudja vezetni. - Szép a biliárd, de inkább maradok a labdánál - utalt arra, még a legínsége­sebb időkben sem vinné rá a lélek, hogy egy poolmeccset megnézzen a tévében. Ausztriában értük utol idő­sebb Beé Istvánt. Nem nyaral, kamionosként dolgozik Ausztria és Franciaország kö­zött. Az európa-, és világbaj­nok kajakos Beé István édes­apja a Maty-éri versenyek törzsszurkolója, ahova cilin­derben és nagydobbal, saját szurkolótáborával, az úgyne­vezett Beé-középpel érkezik a fővárosból, ha sportolóink egymással, vagy más nemzet­beliekkel vívnak sorsdöntő csatát. A vízisport-rajongó férfinak éppen a nyár jelenti a főszezont: kajakban és kenu­ban ugyanis ekkor rendezik a világversenyeket. - Az au­gusztusi duisburgi vb-re már összetrombitáltam azt a tár­saságot, akikkel síppal, dob­bal, nádihegedűvel biztatjuk majd a mieinket - közölte a nyári szurkolói kötelezettsé­géről Beé István. K.G. G. Ha van látszólag logikátlan ter­mészeti jelenség, akkor ez az. Minden vadász arra számított: az idei évben még a szokásosnál is nagyobb agancsot fejleszte­nek az őzbakok a hó nélküli, enyhe tél, a korán indult tavasz miatt. Aztán, mikor megkezdő­dött az őzbakvadászati szezon, és egymás után kerültek terí­tékre a bakok, következett a meglepetés: az agancsok a szo­kásosnál nem nagyobbak, ha­nem kisebbek. - Egy őzbakot, amit tavaly négyévesként figyelhettünk meg, s agancsát 350-360 gram­mosnak ítéltük, az idén ötéve­sen jóval kisebb, 250 grammos aganccsal lőttek meg - mond példát Széli István, a Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szak­igazgatási Hivatal Földművelé­si Igazgatóság vadászati és ha­lászati felügyelőségének osz­tályvezetője. Tavaly a trófeák húsz százaléka lett „érmes" ­ezek az igazán kiválóak -, az idén eddig tíz százalék az arány. Nemcsak megyei, ha­nem országos helyzet ez; a „gyengébb", tehát kevesebb és rosszabb minőségű táplálékot nyújtó területeken kiugróan je­lentkezik a nem várt romlás. Mi lehet a jelen­ség oka? Legvalószí­nűbbnek azt tartja a szakember: tavaly az ősz nagyon elhú­zódott, emiatt ké­sőbb hullajtották el agancsukat a bakok - az enyhe tél, s a nagyon korai tavasz pedig oda vezetett, hogy az új agancs képződése a szoká­sosnál gyorsabban megindult. Tehát kevesebb idejük maradt az állatok­nak az agancsfej­lesztésre. A jelenség nagyon rosszul érinti a va­dásztársaságokat ­s ezen keresztül a vadállományt is. Hiszen az őzbakva­dásztatásból a tár­saságoknak nem je­lentéktelen bevétel­ük képződik, és töb­bek között ebből fe­dezik a téli vadete- Minél fejlettebb az őzbakagancs, annál tés, az új élőhelyek többet ér Fotó: DM/DV CSONGRÁD ŐZBAKHATAL0M Csongrád megye jobb hely­zetben van, mint az ország sok más vidéke, hisz a me­gye nagyobb része az átla­gosnál jobb életföltételeket biztosít az őzállománynak, és itt az átlagosnál kevésbé érvényesülnek a kedvezőtlen hatások. létrehozása, fejlesztése, a vad­őrök fizetése költségeit. Ezek a költségek az idén is meglesz­nek - ám az agancsokból szár­mazó bevétel kevesebb a re­méltnél. Reménykedni az apróvadban lehet. A fácán- és a nyúlszapo­rulat egyelőre kitűnő, az időjá­rási viszonyok nagyon kedvező­ek számukra. De majd csak no­vember táján - amikor elkezde­nek jönni a külföldi vendégva­dászok - derül ki, hogy ponto­san mennyi pénz származik az apróvad-vadásztatásból, és si­kerűbe kigazdálkodni az elma­radt agancspénzt. . F. CS. szurkolója például tegnap in­dult Horvátországba. Nem egyedül, egy ötvenszemélyes busszal utaztak az Adriára: a legénység zömét a Pick rajon­gói alkotják. - A többiek pedig az út alatt válnak azzá - be­szélt tapasztalatairól Ginál Já­nos, aki már nem az első ilyen nyári „összetartást" szervezte meg a drukkereknek. Hiba lenne azonban azt feltételez­ni, hogy tengerparton nem ke­rül szóba a sport. - Átbeszél­jük azokat az évközi sztorikat, amik vagy a meccseken vagy az utazásokon történtek ve­lünk, de még nem volt elég idő a kivesézésükhöz - ma­gyarázta Ginál János. - Őszig pedig Forma-1-gyei és tipp­mixezéssel tartom formában magam - mondta a nyár átvé­szeléséről. Akad olyan is, aki kifejezet­ten yrül a holtszezonnak. Érdi A szurkoló nyáron is szur­koló marad, még ha nem is tombolhat kedvenc csapata meccsein. De szervezhet tár­sainak utazásokat, szurkolói csapatban rúghatja a bőrt, vagy éppen tippmixezhet. Bi­liárdot azonban nem néz, in­kább a családjával van. Egy vérbeli szurkoló számára a nyár, minden szépsége elle­nére igazi böjti szezonnak számít: a város népszerű és kedvelt sportcsapatainak ugyanis már véget ért a baj­nokság, hosszú ideig nem lát­hatja őket tétmeccsen a publi­kum. Befejeződött a legtöbb európai fociliga is, a sportté­vék főként ismétléseket ad­nak. A labda szerelmeseinek egyéb elfoglaltság után kell nézniük az uborkaszezonban. Pick-mez és szalmakalap: a bajnoki döntő után a szurkolók is kipihenik fára- Ginál lános, a Pick Szeged dalmaikat * Fotó: Karnok Csaba kézilabdacsapatának egyik fő-

Next

/
Thumbnails
Contents