Délmagyarország, 2007. június (97. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-02 / 127. szám

SZOMBAT, 2007. JÚNIUS 2. « A K T U A L I S • 5 A Volán 25 millióért szereltetett GPS-t a helyi járatokba Műholdak követik az autóbuszokat Műholdas helyzetmeghatározó rendszerrel szerelte fel mind a 129 helyi járatos autóbuszát a Tisza Volán. A központban így Szeged háromdimenziós térké­pén nyomon követhetik a jár­művek pozícióját. Akadnak vi­szont, akik sokallják a 25 millió forintos beruházást. Műholdas helyzetmeghatározó rendszerrel szerelte fel helyi já­ratos autóbuszait a Tisza Vo­lán. - A GPS-rendszer beveze­tésével a forgalomirányítók minden pillanatban pontosan láthatják majd, éppen hol jár a 129 autóbusz, s ha a helyzet úgy kívánja, azonnal beavat­kozhatnak - indokolja a 25 millió forintos beruházás szük­ségességét Paragi József, a Tisza Volán gazdasági és ügyviteli igazgatóhelyettese. A projekt a tavalyi év végén kezdődött, márciustól pedig tesztelték a rendszert. A Bakay Nándor utcai köz­pontban egy 94 centiméter át­mérőjű síkképernyőn, Szeged háromdimenziós térképén a diszpécserek pontosan nyomon követhetik a járművek pozíció­ját, vizsgálhatják, az útvonal­„JOL LEHET YELE SZORAKOZNI" U| Az egyik decentrumban név nélkül nyilatkozó forgalomirányítók nin­csenek jó véleménnyel a GPS-ről. - Egyelőre nem sok gyakorlati hasznát látjuk. A hatalmas moni­tor egy nagy játék, jól lehet vele szórakozni, látható az összes for­galomban levő jármű. De nem ért­jük, miért kellett erre 25 milliót költeni, hiszen a diszpécsereknek nem lesz könnyebb a helyzetük, a papírmunkát sem váltja fel a rend­szer-vélekednek. tervekhez képest hogyan zajlik a valódi közlekedés. - Mert hiá­ba igyekszik tartani a sofőr a menetidőt, ha forgalmi dugó, baleset, műszaki hiba, vagy más akadály hátráltatja. Eddig a diszpécserek csak arról tájéko­zódtak, amit láttak: beérke­zett-e a busz a decentrumba, vagy sem. Ha nem, URH-n rá­kérdezhettek, hol tart éppen. Most folyamatosan láthatják a buszok állapotát, ha pedig prob­léma van, mentesítő járatot küldhetnek a helyszínre. Az utasok panaszait is könnyebb kivizsgálni - sorolja az előnyö­ket Paragi József, hozzávéve: a beruházás célja, hogy centrali­zálják a forgalomirányítást, amely eddig különböző decent­rumokban, Tarjánban, a Mars téren, Petőfitelepen zajlott. A műholdas hálózat nemcsak a kocsik mozgását figyeli, de át­veszi az utastájékoztató rendszer irányítását is. A következő meg­állóhelyet jelző berendezés felira­tát eddig az ajtók csukódása lép­tette tovább, a GPS alkalmazásá­val viszont az utastájékoztató rendszer automatikusan és még pontosabban működik majd. A rendszer más városokban, Békéscsabán, Kecskeméten, Győrött, Budapesten már műkö­dik. Szegeden pedig jövőre már a távolsági, helyközi közlekedés­ben is alkalmaznák. R. T. G. Ml A GPS? || A GPS a Föld bármely pontján, a nap 24 órájában működő műholdas helymeghatározó rendszer, mely háromdimen­ziós helyzetmeghatározásra, idő- és sebességmérésre al­kalmas. Előnye, hogy nap­szaktól, földfelszín feletti ma­gasságtól, mozgási sebesség­től független mérésre képes. Hátránya viszont, hogy a ve­vőberendezések még nem elég érzékenyek. Csak nyílt, fedetlen területeken alkal­mazhatók, az épületekről visszaverődő jelek pedig za­vart okozhatnak a mérésben. Tizenhat esetben történt vádemelés „Három és fél év alatt 250 rendőrügy" címmel lapunk tegnapi szá­mában arról számoltunk be, hogy a jelzett időszakban a Szegedi Nyomozó Ügyészséghez hány feljelentés érkezett a Csongrád me­gyében szolgálatot teljesítő rendőrök és egyéb egyenruhás testület tagjai ellen. Bár mind a felcímben, mind a szövegben egyértelműen utaltunk arra, hogy a rendőrök ellen tett feljelentések közül mind­össze 16 esetben emelt vádat az ügyészség, a címben való 250 eset kiemelése félreértésekre adhatott okot. Az érintettektől ezúton is elnézést kérünk. Tarján szebb lesz, mint volt Tarján felújításának munkála­tait jövő hét elején kezdi el a ki­vitelező Sade Magyarország Kft. Botka László polgármester tegnap írta alá a szerződést a cég ügyvezető igazgatóhelyette­sével, Kele Zsolttal. Nyolcezer tarjáni környezete szépül meg a Lugas utca, Budapesti körút, József Attila sugárút és töltés által határolt területen év végé­re összesen 1,083 milliárd fo­rintból. Ehhez, mint korábban megírtuk, a város tavaly 975 millió forint uniós támogatást nyert, amelyet az önkormány­zat 108 milliós önerővel egészít ki. Ebből létesül 17 ezer négy­zetméter útburkolat, 113 par­kolóhely, 96 ezer négyzetméter zöldfelület, három nagy és 15 kisebb játszótér. Felújítanak 4600 méter vízvezetéket és csa­tornát, 4770 méter közvilágí­tást. Leépítések, pótlékmegvonások a szegedi klinikákon Száznyolcan utcára kerülnek Csoportos leépítést, száznyolc dolgozó el­küldését jelentette be tegnap a szegedi or­voscentrum vezetése. A létszám augusztus l-jétől csökken. Tavaly decemberben száz­négy nyugdíjas dolgozót már elbocsátottak az intézményekből. Mikó Tivadar, az orvoscentrum elnöke teg­napi tájékoztatóján elmondta: a szegedi klinikáknak idén 1,2 milliárd forinttal ke­vesebből kell gazdálkodniuk. Mivel kiadá­saik fele a bérköltség, e téren nagyjából 600 millió forintot kellett volna megtaka­rítaniuk. Ehelyett viszont csak 415 millió­val fizetnek kevesebb bért - a többit más területeken spórolják meg. Az orvoscent­rum jelenlegi 3600 fős állományából 77 aktív korú munkatársat és 31 nyugdíjast bocsátanak el. A számokról a klinikák ve­zetői saját hatáskörükben döntöttek. Az el­küldött munkatársak jelentős része a gaz­dasági, műszaki és ügyviteli területen dol­gozik, emellett 18 szakdolgozótól, 7 orvos­tól és 4 egyéb diplomás szakembertől vál­nak meg. Úgy tudjuk, a centrum 14 szervezeti egysé­gének 367 dolgozójának csökkentik a mun­kaidejét - ezzel együtt fizetését -, illetve von­ják meg adható pótlékait. Az ügyeleti-ké­szenléti munka átszervezésével spórolnak 13 klinikán, több intézményben lesz leépítés és pótlékmegvonás is. Információink szerint a gyermekklinikáról húsz aktív és kilenc nyug­díjas munkatárs távozik - a maradóknak vi­szont nem csökken a fizetésük. A női klini­káról ugyanakkor nem küldenek el senkit, de minden orvos napi két órában - önkéntes se­gítői státusban, ingyen dolgozik. A leépítésekről - a jogszabályoknak megfe­lelően - a közalkalmazotti tanáccsal és a szakszervezetekkel is egyeztetnek a jövő hé­ten. Mikó Tivadar elmondta: a dolgozók vég­kielégítését a szaktárca céltartalékaiból kí­vánják fedezni,'ehhez pályázatot adnak be. TR. Labdarúgó-stadion és rendezvénycsarnok épülne az SZVSE-pályán Az ingatlan értékesítése a túlélést jelentené Nyolc helyett csak három sebész szakorvos volt a havi ügyeletre Gyermektrauma a felnőttek közt A Szegedi VSE tradicionális és érzelmi okokból nem akarta eddig értékesíteni a frekventált helyen elterülő ingatlanját. Az elnökség nem szeretné, ha a klub el­adósodna, ezért eladná a területet. Ehhez egyesületi közgyűlési határozat kell. A 3,8 hektáros ingatlant csak sportcélra le­het hasznosítani: többek között labdarú­gó-stadion épülne az SZVSE-pályán. Fennállásának egyik legfontosabb ülése előtt áll a Szegedi VSE közgyűlése. A het­venhat tagú testület a 3,8 hektáros sport­telep sorsáról dönt kedden. Az elnökség szerint az egyesület túlélése hosszú távon nem biztosított. A MAV Zrt. tíz éve még milliókkal támogatta az egyesületet, ám ez az összeg egyre csök­kent, majd a pénzbeli szponzorráció öt-hat éve meg is szűnt. A klub nehéz gaz­dasági helyzetbe került. Ezen már az sem segít, hogy a MAV tulajdonában lévő fel­építményeket az egyesület ingyen hasz­nálhatja. Huszár Zoltán, a Szegedi VSE elnöke el­mondta, nagyon nehezen tudják fenntar­tani a túlméretezett létesítményt. A költ­A kevés gyermeksebész miatt nemcsak a felnőtteket, hanem a balesetet szenvedett gyermeke­ket is el kell látnia a szegedi traumatológiai klinikának. Olykor be is kerülnek a fel­nőtteket gyógyító fekvőbe­teg-osztályra a kicsik, de külön szobába. A gyerekek traumato­lógiai ellátása most rendeződni látszik - a nyár azonban újabb gondokat hozhat. amelyben a város, a Szeviép Zrt. és az SZVSE kötne szerződést - jelentette ki az elnök, aki cáfolta, hogy bevásárlóközpont épül a pályák és a csarnokok helyén. Ezt azzal indokolta, hogy az ingatlant csak sportcélra használhatja a befektető. A ver­zió szerint sport- és rendezvénycsarnok, valamint nyolcezres labdarúgó-stadion épülne a sporttelep területén. A Szegedi VSE alapszabálya szerint a? egyesület ingatlanvagyonát csak a közgyű­lés jóváhagyásával lehet megterhelni, el­idegeníteni, elcserélni. Ha a közgyűlés az előbb említett verziót támogatja, akkor az elnökség megkezdheti a hivatalos tárgya­lásokat az ingatlanértékesítésről. Huszár szerint, ha a közgyűlés támogatja az el­nökség előterjesztését, az az SZVSE túl­élését eredményezi. A tervek szerint az egyesület Szeged másik helyén ingatlan­tulajdont szerezne és pénzt is kapna a to­vábbi stabil működéshez. Azt egyelőre nem árulta el az elnök, hogy hol képzelik el a folytatást. Annyit mondott: jó helyre kerülne az öt szakosztály, stabil otthona lenne az egyesületnek. CS. G. L. A felnőttekkel együtt látják el a gyermekkorú sérülteket is a sze­gedi traumatológiai klinikán, és havonta egyszer-kétszer előfor­dul, hogy gyerekeket be is kell fektetni az intézménybe. A fur­csa és többek által kifogásolt helyzet kialakulása számos prob­lémával áll összefüggésben, a gyökere azonban az, hogy gyer­mekklinikán nagyon kevés > a gyermeksebész szakorvos. Mint Simonka János Aurél, a traumatológiai klinika vezetője elmondta: miután áprilistól Ma­kón és Vásárhelyen is megszűnt a traumatológiai ellátás, a von­záskörzetükben élő mintegy százezer lakos kezelésének terhe Szegedre zúdult. Ezt a jelentősen megnövekedett feladatot a ko­rábbi elosztásban már nem bírta volna el a szegedi városi kórház traumatológiai osztálya, ezért a klinika több ügyeletet vállalt. így alakult ki az, hogy a korábbi 15 helyett havi 24-25 napon ad se­bészeti, traumatológiai ügyeletet a klinika - emellett pedig jóval több ember ellátásáért felelősek. Ugyanakkor a szegedi gyer­mekklinikán összesen három, ügyeletre beosztható gyermekse­bész dolgozott csütörtökig - mi­közben a havi ügyelethez leg­alább nyolc szakorvosra lenne szükség. Mint Simonka profesz­szor rámutatott, ezzel a létszám­mal fizikai képtelenség lenne Ami Szegeden furcsa, másutt természetes: gyermek a felnőttek osztályán megoldani az ügyeletet - ezért a gyermeksérültek ügyeleti ellátá­sát is nagyrészt átvették a gyer­mekklinikától. A vezető hangsú­lyozta: csak a legszükségesebb esetben tartják bent a felnőttek fekvőbeteg-ellátására hivatott klinikán a gyerekeket, ágyból ugyanis huszonnégy is van a gyermeksebészeten. Ha a gyere­keknek végül mégis a traumato­lógián kell gyógyulniuk, akkor is a felnőttekétől elkülönített szo­bába kerülnek. A havi 24-25 napos komplex ügyelet, a korábbinál jóval na­gyobb területet lefedő felnőtt- és gyermekbaleseti ellátás viszont együtt már túl sok teher a trau­matológiai klinikának, ami sür­gető megoldást kívánt. Informá­cióink szerint Simonka profesz­szor és Tornyos Szabolcs, a gyer­mekklinika sebész főorvosa csü­törtökön megállapodott a terhek megosztásában. Ebben nagy sze­repe volt, hogy a napokban két rezidens gyermeksebészeti szak­vizsgát tett, egy kolléga pedig fel­épült tartós betegéből, így az állo­mány gyarapodott. Júniustól is csak négyen tud­nak egy hónapban ügyelni, így viszont megoldható, hogy min­den páratlan napon lesz gyer­meksebész - kivéve a keddeket és minden negyedik hétvégét, ami­Illusztrdció: Schmidt Andrea kor a kórház ügyeletes. A további napokon a gyermekklinikán egy nem sebész szakorvos látja el az egyszerű sérüléseket, a komo­lyabbakkal érkező kicsikről pedig a felnőtt traumatológián gondos­kodnak. A most következő nyári időszak ugyanakkor több problé­mát is hozhat: ilyenkor történik a legtöbb gyermekbaleset, és a kollégák szabadságolása is újabb kihívások elé állíthatja a klinikai vezetőket. T.R. SZEGED KIVÉTEL - VOLT ül Mint Simonka professzortól megtudtuk, az a számunkra természetes szituáció, hogy a felnőttek a felnőttekkel, a gyerekek a gyerekekkel kerülnek egy osztály­ra, csak Szegeden természetes. Az országban csak a miskolci és a pesti Heim Pál gyermekkórházban megoldott a tizennyolc évnél fiatalabbak és idősebbek külön fektetése - máshol mindenütt egy osztályon vagy akár kérteremben he­lyezik el őket. ségek emelkedése és a gazdálkodási ne­hézségek elgondolkodtatták a harminc­millió forintos költségvetésű egyesület el­nökségét. A vezetés mindenképpen azt szeretné, ha az öt szakosztályos klub nem adósodna el, és továbbra is sportolhatná­nak a gyerekek és a fiatalok az SZVSE-ben. - Néhány éve a földtulajdon cseréjén, értékesítésén gondolkodunk. Több verzió is felmerült az elnökségben, de a legjárha­tóbb útnak az a koncepció bizonyul, Futballstadion is épülhetne az SZVSE-pálya helyén? Fotó: Segesvári Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents