Délmagyarország, 2007. június (97. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-12 / 135. szám

KEDD, 2007. JÚNIUS 12. •AKTUÁLIS" 5 Az ellenőrök higgadtságától vesztette el fejét Apeheseket zárt be üzletébe Justin Zsolt Folytatás az 1. oldalról A férfi elmondása szerint ezután lehiggadt, az üzlet hátsó részébe ment, ahol cigire gyújtott, majd megivott egy kávét. - Mikor elő­jöttem, már rendőrök vártak rám, akiket az ellenőrök értesí­tettek - mesélte Zsolt, akit bolt­jából a szemközti városi kapi­tányságra kísértek; ott - elmon­dása szerint - délutánig várakoz­tatták. - Legalább reklámoztam az üzletemet. Sok rendőr jött oda hozzám, akik a számítógép-al­katrészek aktuális árairól érdek­lődtek - beszélt a rendőrségen el­töltött időről a férfi. Hivatalos személlyel szembeni erőszak gyanúja miatt indítottak eljárást ellene. - Az egyik rendőr azt mondta, ezt nem úszom meg megrovással, felfüggesztett bör­tönt kaphatok! Pedig nem bán­tottam senkit és a boltot is csak fél percig zártam rá az ellenőrök­re - magyarázta a férfi. Elmondta még, több mint egy éve ötvenezer forintjába került, hogy fénymá­solás után nem adtak számlát egy idős néninek. - A nyugdíjas szintén adóellenőrökkel tért vissza - mesélt korábbi botlásuk­ról. - Remélem, most is meg­TÖRTÉNT MAR ILYEN Szerettünk volna beszélni a intézkedő adóellenőrökkel is, de az APEH Csongrád Me­gyei Igazgatóságának jogi és tájékoztatási osztályán azt közölték velünk, munkatár­saik minden ténykedése adótitoknak minősül. Líber­né lllés-Tóth Erzsébet fő­osztályvezető csak annyit mondott, nem ez volt az első eset, hogy kollégáikat mun­kájuk során inzultus érte. ­A kötekedők soha nem kerül­ték el büntetésüket - fogal­mazott az osztályvezető. Azt is elmondta, ha valaki nem ad nyugtát, arra mulasztási bírságot szabnak ki, aminek mértéke 200 ezer forintig terjedhet. úszom ennyivel. Nem szeretnék felfüggesztettet kapni - magya­rázta (ustin Zsolt, akitől tegnap ujjlenyomatot vettek és fotót ké­szítettek a rendőrségen. K. G. G. justin Zsolt a rendőrkapitányságon kapott elismervénnyel: a fér­fit nem érte inzultus a kihallgatáson Fotó: Karnok Csaba Havránek Ferencet csütörtök óta tévék, újságok faggatják „Nem ez a harc lesz a végső" Folytatás az 1. oldalról Múlt csütörtökön dermedt meg körülötte a levegő, amikor a vá­sárhelyi közgyűlés előtt Lázár Já­nos polgármester arról faggatta, van-e köze Havránek Lajoshoz. Azt, hogy nevezett tagja, sőt egyik helyi vezetője volt a Nyilas­keresztes Pártnak - és így köze lehetett a zsidó polgárok depor­tálásához - egy dokumentumból tudta meg a polgármester. Mint mondta, az iratot egy annak ide­jén elhurcolt zsidó családtól kap­ta, húsvétkor. - Négy hete a hódmezővásár­helyi zsidó hitközség vezetője azt mondta, a polgármester adato­kat gyűjt a családomról, édes­apámról. Úgy értesültem, hogy a kutatásban az Emlékpont törté­nésze is részt vett. Megköszön­tem az információt, de nem hit­tem el: hiszen az Emlékpont a második világháború utáni törté­néseket kutatja, nem titkosszol­gálat az. Meg sem fordult a fe­jemben, hogy erről szó lehet, plá­ne közgyűlésen, hiszen ez nem ügy: én sohasem titkoltam, ha valaki kérdezte, beszéltem róla. Ha már a polgármester mégis szóba hozta, nézzük a történelmi tényeket: a nyilas hatalomátvé­tel az országban 1944. október 16-án történt. A szovjet csapatok pedig 1944. október 8-án értek Hódmezővásárhelyre. Nem aka­rom védeni a nyilasokat, mert az tényleg fasiszta párt volt, de a vá­sárhelyi deportálásokhoz nem volt semmi közük: azt a csend­őrök irányították. - Szigeti János a múlt héten megjelent könyvében leírja, kik kísérték ki őket a vásárhelyi vas­útállomásra. Nem a nyilasok. Apám nem menekült el a felsza­badulás után, vállalta a vizsgála­tot, az internálótábort. Nyolc hó­nap után hazaengedték, de a rendőrségen vasárnaponként je­lentkeznie kellett - haláláig. Rá­adásul a bátyám abban az időben disszidált. Nem tudtuk meg biz­tosan, de talán a francia idegen­légió tagja lett, nem is került ha­za élve. Ezért egész az ötvenes évek végéig havonta ellátogatott hozzánk a rendőrség. Nekem eb­ből elég sok hátrányom volt, ami bántott, de tudomásul vettem ­nem álltam oda '90-ben panasz­kodni, és továbbra is azt a rend­szert pártolom. Miért? Azért, mert mindenért kárpótoltak. A hatvanas-hetvenes években a többséggel együtt azt csinálhat­tam, amihez a legjobban értet­tem, és a tanulásom költségeit kifizette a vállalat, a radírt is, a pesti egy forintos metrójegyet is. Beléptem a pártba, és az első tag­könyvemet egy utcánkbeli zsidó család fia írta alá, párttitkár volt. O ismerte apámat, ismert engem is. Havránek mindehhez hozzáte­szi: ez a mostani ügy nem bán­totta annyira, mint amikor a pol­gármester olyan értelmű meg­jegyzést tett, miszerint az ő ma­gánalapítványa nem szabályosan működik. Az alapítvány felsőok­tatásban tanuló diákokat támo­gat, eddig összesen 7 millió 800 ezer forintot költött erre. A meg­jegyzés nyomán Havránek ügyészséghez fordult, és a minap megkapta a vizsgálat eredmé­nyét: minden rendben. A képviselő viszont azt feltéte­lezi Lázárról: azért húzta elő a nyilas ügyet, mert bántja, hogy ő vizsgálatot kért az Állami Szám­vevőszéken a vásárhelyi ország­gyűlési képviselő kampányra for­dított pénzeiről, tudomása sze­rint több tízmillió forintról van szó. Ez az ügy folyamatban van. De az is lehet - véli -, az bántja a polgármestert, hogy ő mindig számára kellemetlen kérdéseket tesz fel. A kérdésre, megfogadja-e a pol­gármester tanácsát, mesél-e egy interjúban a helyi múzeumnak a család múltjáról, Havránek azt feleli: szívesen, ha ugyanezt a többi képviselő is megteszi, to­vábbá, ha az interjút vágatlan formában közlik. Sejti, hogy az ügy még nem fejeződött be, hi­szen hetente bírálják olvasói le­velekben a megyei lap hasábjain a polgármestert támogató politi­kusok. Arra kér, írjam meg: sze­rinte az igazi frontvonal nem az MSZP és a Fidesz között húzó­dik, hanem a szegények és a gaz­dagok között. A kérdésre, hogy ez a harc szá­mára szenvedély, vagy pihentető felüdülés, azt mondja, semmi­képp sem az utóbbi, de elhatá­rozta, a történtek hatására sem változtat stílusán, hozzáállásán. Arra a megjegyzésre, hogyan vi­seli az MSZP - amelynek támo­gatásával bejutott a közgyűlésbe - a Gyurcsány-kormányra vonat­kozó kemény mondatait, így vá­laszol: - Elviseli. BAKOS ANDRÁS NÉVJEGY Havránek Ferenc 1945. augusztus 4-én született. Négyévesen veszí­tette el édesapját. Tett mérlegla­katos. hegesztő, majd általános gépész vizsgát, automatizálás szakon szaktechnikusi végzettsé­get szerzett. Dolgozott lakatos­ként, hűtőforrasztóként, minőségi ellenőrként, volt csoportvezető, művezető, főművezető, célgépeket tervezett és épített. Többszőr volt Kiváló Dolgozó, a Szakma Kiváló Dolgozója, a Kiváló Újító címet is elnyerte, 1977-től MSZMP-tag, a párt 14. kongresszusa után belé­pett a Munkáspártba. Ma a Mun­káspárt 2006 városi elnöke. 1994 óta helyi képviselő, a 2000-től 2002-ig tartó időszakot kivéve fo­lyamatosan. Fotó: Tésik Attila Ifermelőeszköz, termelőerő és tulajdonos a susáni műhelyben A biztosítóval folyó vita miatt várnak a Bérpalota kupolájának felújításával Makón Díszborítás helyett kátránypapír Új orvosigazgató a szentesi kórházban Tóth Edit pert nyert, mást neveztek ki Leghamarabb őszre újíthatják fel el a makói Bérpalota ku­polájának díszes bádogborítását - a nyári turistaszezonban a város szégyenfoltja marad a klasszicista műemléképület vi­har által megrongált csúcsa. A munkálatok elkezdését a biz­tosítóval folyó vita hátráltatja. Még január végén rongálta meg a makói főtéren álló, nyolcvanesztendős Bérpalota kupoláját egy szokatlanul erős szélvihar: a míves burkolatba valahol belekapott a szél, majd újabb és újabb darabokat szakított le róla. A dombor­műves lemezek mintegy húsz méter magasságból hullottak alá. A bádogborítás azóta a vá­rosképi védelem alatt álló épü­let kupolájának mintegy har­madáról hiányzik. A fedést nem sokkal később ideiglene­sen, kátránypapírral pótolták, a végleges helyreállítás azon­ban mindmáig nem történt meg. Szabó Lajos, a ház lakóközös­ségének képviselője lapunknak elmondta: úgy számolnak, leg­hamarabb őszre készülhet el a kupola fémborításának kiegészí­tése - a szakemberek által java­solt teljes felújításra már gondol­ni sem mernek a költségek mi­att. A szél által letépett darabo­kat különleges technológiával, állványozás nélkül pótolná a cég. Ennek költsége két és fél, három­millió forint lesz. A munka el­kezdését az hátráltatja, hogy a la­kóközösség még mindig vitában áll a biztosítóval, amely a kárese­mény miatti költségek negye­dét-harmadát hajlandó fedezni csupán. Ajánlott pénzt az önkor­mányzat is, ám csupán az épü­letben lévő tulajdoni hányada arányában - ez egyharmadnyi, így, amíg meg nem tudnak egyezni a biztosítóval, nem kez­dődhet el a helyreállítás. A gyakorlatban mindez azt je­lenti, hogy a belváros egyik meg­határozó műemlék jellegű épüle­tének kupolája a nyári idegenfor­galmi szezon idején minden bi­zonnyal Makó szégyenfoltja ma­rad. A lakóknak csak az újabb be­ázásoktól nem kell tartaniuk - a felszögezett kátránypapír akár évekig is bírja még. SZ. I. M. Jogerősen visszahelyezte a szentesi kórház orvosigazga­tói tisztségébe a korábban fel­mentett Tóth Editet a munka­ügyi bíróság. A pert kezdemé­nyező doktornő nem került vissza állásába: az intézmény főigazgatója tegnap megbízta az orvosigazgatói teendőkkel Németh Antóniát. MUNKATÁRSUNKTÓL - Másodfokon is igazat adott ne­kem a munkaügyi bíróság a szen­tesi kórházzal, mint munkáltató­val szemben - így kommentálta az ítéletet tegnap lapunknak nyilat­kozva dr. Tóth Edit. A szentesi kórház orvosát korábban Fenyves Ernő, az előző főigazgató mentette fel az orvos-igazgatói tisztség alól, e döntés miatt fordult a doktornő a munkaügyi bírósághoz. - A ha­tározat értelmében az ítélet kihir­detésének pillanatától törvénye­sen én vagyok a szentesi kórház orvosigazgatója - fogalmazott. Tóth Edit tegnap nem vett részt a kórházban a szakmai ve­zetői testület ülésén. Pedig dr. Várkonyi Katalin főigazgató ezen az összejövetelen jelentette be, hogy az orvosigazgatói teendők ellátásával megbízta dr. Németh Antóniát. 99 Én vagyok a szentesi kórház orvosigazga tója dr. Tóth Edit Az orvosi testület tagjai 14:3 arányban elfogadták a szakorvos megbízását. Az orvos-közgaz­dász végzettségű Németh Antó­nia 2005 februárja óta dolgozik a szentesi kórházban, a főigazgató­nő szerint kollégái megbíznak benne. Döntését Várkonyi Kata­lin lapunknak azzal indokolta, hogy írásban még nem kapta meg a munkaügyi bíróság hatá­rozatát, az ügyek vitele érdeké­ben pedig szükségesnek látta az általa megfelelőnek tartott sze­mélyt megbízni. • Sajátos helyzet alakult ki a szen­tesi kórházban. Kérdés, ha meg­érkezik a bírósági határozat, ak­kor hogyan tovább, ki lesz az or­vosigazgató? A Bérpalota kupolája így nem ázik be - viszont csúnya Fotó: Frank Yvette

Next

/
Thumbnails
Contents